Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

Műcexetők és feletteseik Önállóság újabb igényekkel Lelkes fiatalokból 1968-ban alakult Pásztón az MHSZ rádiósklubja. Az akkori alapitó tagok közül még most is aktívan tevékenykedik a közösségben Gémesi Gyula, Pála Ti­bor, s azóta az újabb tagokkal megerősödött klubban dolgozik a rádiósok titkára Grá- ner Kálmán, Maksó László és Tuhári Margit is. Lengyel, csehszlovák és magyar rádiós partnerekkel tartanak fenn kapcsolatot a fiatalok, s hogy még eredményesebben hó­dolhassanak szenvedélyüknek, nyáron edzőtáborba készülnek a salgótarjáni gépipari szakközépiskola klubjával — kulcsár — Nagyon szeretem a falut A Balassagyarmat és Csesztve között közlekedő autóbuszok vezetői már lói is­merik a bajuszos fiatalem­bert: minden, másnap megte­szi az utat, idén immár 9 esz­tendeje. A nem egészen egy évtized alatt nevet szerzett magának szakmai berkekben Aki a já­rás mezőgazdaságát vala­mennyire is ismeri, annak is­merősen cseng Horthy István, a csesztvei termelőszövetke­zet állattenyésztőjének neve. A családban tradíció a me­zőgazdasági pálya. Horthy Ist­ván nagybátyja is, nagyapja is a földdel, az állatokkal foglalkozott. Mégsem a ha­gyománytisztelet vezette, ami­kor a szécsányi mezőgazdasá­gi technikumba iratkozott be: a szakma iránti vonzódás már korán kialakult benne. — Mint forrásban levő ter­melőszövetkezethez helyeztek ki ide, Gsesztvére — mondja magáról Horthy István. — Először juhhal és sertéssel foglalkoztam, most szarvas­marhával. Kevés volt a szak­ember itt, igaz, a fiatalok most sem igen verekednek a szakmáért. Pedig itt is meg lehet keresni a 3500-—4000 fo­rintot, és utazgatniuk sem kellene a járásszékhelyre. Ügy látom, szégyellenék a fi­úk termelőszövetkezetben dol­gozni. És elmesél egv történetet. Egy fiatal takarmányos rako­dd el akart menni a tsz-től. Kérdezgették, faggatták, mi a problémája, miért szánta rá magát ilyen döntésre. Kide­rült. hogy a fiú jól is kere­sett. a munka sem esett ne­hezére. csak éppen a haverok piszkálták nap mint nap: hagyd ott a tsz-t. gyere in­kább Gyarmatra, üzembe Dupla annyit keresett, mint bárki vele egykorú, mégsem volt becsülete a munkájának. — Pedig minden szakmá­nak megvan a maga varázsa. Az enyémnek is. Az ember mindig eredményeket szeret­ne elérni, ehhez persze ezen a pályán több év kell. Most éppen az állomány tbc men­tesítése van soron. Tavaly augusztusban született a dön­tés a profilaktórium megépí­téséről. ez a mentesítésnek már egy korszerű módját te­szi lehetővé. Ha ez sikerül, akkor már lehet komolyabb dolgokon is gondolkozni. — Például? — Például az állomány egyedek szerinti válogatásá­ról. Vagy annak megoldásáról, hogy egy ember kevesebb munkával több állatot tudjon gondozni, ellátni. Idén Szügy- ben áttérünk már a szabad- tartásos nevelésre, ezzel egy ember hatvan állatot tud el­látni a korábbi 25—30-cal szemben. Városon született, nevelke­dett. s most falun dolgozik — Hová kötik erősebb szá­lak? — Azt hiszem haza. Balas­sagyarmatra. Ott él minden hozzátartozóm. Egyedül a só­gorom nem, ő tengerész, a Földközi-tengert járja. De na­gyon szeretem a falut is. Is­merek itt minden gyereket, az összes rokoni kapcsolato­kat, így aztán nem túl nehéz megtalálni a hangot az em­berekkel. Különös vonzereje van a falunak. A nyári esték hagulata, amikor jó rőzselllat tölti meg a levegőt, egyszerű­en semmihez nem hasonlít­ható. Csendes szavú, nyugodt em­bernek tartják Horthy Ist­vánt. Saját bevallása szerint is hidegvérű, évente egyszer- kétszer. ha kihozzák a sodrá­ból. Olyankor kiereszti a hangját, de harag soha nincs belőle. Szeretett volna továbbta­nulni, jelentkezett is a hód­mezővásárhelyi állattenyészté­si főiskolára. Az ötszörös túl­jelentkezés miatt azonban nem sikerült bejutni. Aztán mélyebben belegondolt, és úgy határozott, hogy egyelőre az önképzés útját választja. At­tól félt, hogy az iskolára va­ló gyakori utazgatást munka ja sínyljtte volna meg. Magánéletére vonatkozó ter­vei éppoly szerények, mint maga a tervező ember. — Július végére várjuk áz első gyereket. Egyelőre a szü­lőkkel lakunk, de szeretnénk majd egy önálló otthont. A feleségemnek nagyszerű az íz­lése persze az otthonunk be­rendezése nemcsak ezen mú­lik. Nincsennek nagy terve­ink. szeretnénk nyugodtan, boldogan élni. — szenet! — Kétféle szélsőséges meg­nyilvánulás kíséri időnként a művezetők tevékenységét. Az egyik: nem élnek a lehetősé­gekkel. a másik: nem kannak elég önállóságot, feletteseik intézkedéseiket tudtuk nélkül megváltoztatják, illetve hátuk mögött intézkednek stb. Vajon mi a helyzet e te­kintetben a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek huzalműi gyáregységében ? Beszélgető partnereim: Varga Elemér a lá­gyító, Elek Ferenc a huzalmű. Auth András a rúdvasüzem művezetője és Vágvölgyi Ti­vadar gyáregységrvezető. CSAK RAJTUK KERESZTÜL — A művezetők közvetlen irányítása az üzemvezetőre tartozik. A gyáregység vezető­jével csak olvan kérdésekben tanácskoznak, amely az egész gyáregységet érinti valamilyen formában — vélekedik Vág­völgyi Tivadar. — Én vettem részt a műve­zetők országos tanácskozásán, ahol a felszólalók arra pa­naszkodtak, hogy nincs meg az önállóságuk, nem tudják gyakorolni jogaikat, kereszte­zik, megmásítják utasításai­kat. Ilyent én nem tapasztal­tam — mondja határozottan Varga Elemér, aki 24 éve mű­vezető. — Én is csak ezt mondha­tom — erősíti meg az előbbi­eket Elek Ferenc és Auth András. — Jő a kapcsolat az üzem­vezetővel, Nemcsak kikéri, ha­nem igényli is véleményemet. Nemrég a mozgalmi szerveik képviselőjével jutalomra ter­jesztettem fel egy dolgozót. Közben fegyelmi vétséget kö­vetett él. Kértem, hogy yoin- ják vissza tőle a jutalmat. Megtették. Azóta újra java­soltam. Ezt is elfogadta az üzemi négyszög — folytatja Varga Elemér. — A termelés irányításán, megszervezésén kívül mi csak javasolhatunk, akár jutalma­zásról, akár fekve! me zésről van szó. Ha véleménykülönb­ség van a jutalmazásnál köz­tem és a társadalmi szervek képviselői között, akkor azt is mellékeljük a javaslathoz. Utána az üzemi négyszög dönt. Határozatát indokolja. — Elfogadják a javaslatai­kat? — Általában igen. Ök azon­ban több szempontból bírálják felül. Nemrég 15 főt javasol­tam, abból kettőt nem fogad­ták el. Igazuk volt — folytat­ja tovább Elek Ferenc. — Nem volna jobb, ha csak önök döntenék el, kik érde­mesek a jutalomra? — Jó ez a gyakorlat, — ál­lítja Varga Elemér. Ez a vé­leménye Elek Ferencnek és Auth Andrásnak is A fegyelmi büntetéseknél azonban más a véleménye Elek Ferencnek. Szerinte a ja­vaslattétel kevés. Több jogot kellene biztosítani a műveze­tőknek. Ennek igazolására pél­dát hoz fel. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben nem az ő presztízse játszik közre, az, hogy megmutassa, mégis­csak ő van magasabb posz­ton, — nemmel válaszol. Vágvölgyi Tivadar gyáregy­ségvezető viszont azt állítja, hogy a jelenlegi megoldás jó, kizárja a szubjektív megítélés lehetőségét, egyforma mércét tesz lehetővé a különböző fe­gyelmi vétségeknél. Ettől függetlenül javasolták a fe­gyelmi jogkör kiszélesítését. KINEK VAN IGAZA? Szóba került az erkölcsi és anyagi megbecsülés. Az előb­bivel kapcsolatban csak jót mondtak, az utóbbiról egyhan­gúlag úgy vélekedtek, hogy jö­vedelműik nincs arányban a reájuk ruházott felelősséggel. Azt szeretnék, ha a jövedel­mük elérné a legjobb dolgo­zókét. Szerintük ezektől átlag ezer forinttal vannak elmarad­va. Mit mutatnak a törzslapok? A gyáregységben dolgozó 7Ó0 dolgozó közül valóban 25—30 fizikai dolgozó keresete maga­sabb valamivel, mint a műve­zetőké. A gyárrészleg dolgozói­nak átlagkeresetét viszont csak­nem ezer Ft-tal meghaladja. Tavaly központi béremelésből 12 százalékot kaptak, az idén február 1—tőtl átlag 300 forint­tal emelték egyes művezetők bérét. Indokolt-e, hogy a leg­jobb fizikai munkások keresetét határozzák meg az anyagi megbecsülés mércéjének? — Nem! Azok a fizikai mun­kások, akik többet keresnek, mint a művezetők, megérdem­lik. mert kivételes tehetse- gűak. Számuk elenyésző. Ehhez mérni a művezetők tevékeny­ségét nem lenne célszerű. A fizikai munkások bére teljesít­ményüktől függ. a művezetőké pedig fix össze«. Ha elfogad­nák óhajukat, akkor az ő bé­rüket sem szabadna fix ösz- síziegben meghatározni — ál­lítja határozottan Vágvölgyi Tivadar — Olyan hatékonyság: kö­vetelményeket kell megszabni számukra. hogy teljesítése esetén keresetük érje el a legjobb dolgozókét, vagy ha­ladja meg — vélekedett a szakszervezeti bizottság titká­ra. A fizetési kimutatásokból egyértelműen megállapítható, hogy a művezetők és a legjobb fizikai munkások közötti ke­reseti aránytalanság jelentősen csökkent. EGYENLŐ PARTNEREK — SOK AZ ADMINISZTRÁCIÓ A beszélgetésekből kiderült, hogy az üzemvezetők, a gyár­egységvezetők emberségesen, tárgyalnak a művezetőkkel, egyenlő partnernek tekintik őket a különböző tárgyalások­nál, ugyanakkor nagyon hatá­rozottan számon kérik a mun­kát, szigorúan el marasztalj ák a mulasztóikat Ez azonban nem sérti sem önállóságúikat, sem emberi mivoltukat. Szóvá tették, hogy sók időt vesz el az adminisztráció. Vágvölgyi Tivadar tényekkel bizonyította, hogy az előző idő­szakhoz viszonyítva 30—4n százalékkal csökkent. Ami van, az beletartozik a kötele­zettségekbe ezek nélkül egyet­len művezető sem tud jól irá* nyítani. Szóba került, hogy a mostani felépítésben nem jó, hogy a művezető csak műve­zetővel tárgyalhat akkor is, ha niem tudnak valamiben megegvezni. — Az okokat ab­ban kell keresni, hogv a vitás esetekben milyen széles körű a művezető joga és kötelessé­ge, vagy azzal, amd van. ho­gyan él — vélekedik Vágvölgyi Tivadar. Valóban, ezen az úton kell keresni a megoldást. V. K. A kölcsönös előnyök alapján A Szovjetuniónak 45 ázsiai, afrikai és latin-amerikai fej­lődő országgal van gazdasá- és műszaki együttműködési egyezménye. Jelenleg a fiatal államokban mintegy 800 ipari és mezőgazdasági objektum épül szovjet közreműködés­sel. Guineában például bau- xittermelő üzem épül. Afga­nisztánban nitrogénműtrágya­gyár. 370 szovjet segítséggel épült létesítmény már meg­kezdte működését így töb­bek között Indiában a hhilai kohászati kombinát, amely az ország olvasztott acél meny nyiségének több mint 30 szá­zalékát termeli. Az Egyiptom­ban épült Asszuáni vízi erő­mű évente kétszerannyi villa­mos energiát termel, mint amennyit üzembe lépése előtt az összes egyiptomi villamos erőművek termeltek. A Szovjetunió segítséget nyújt a fiatal államoknak a lelőhelyek kiaknázásában is. Szovjet szakemberek segítsé­gével tártak fel Indiában új olajmezőket, Afganisztánban és Pakisztánban gázlelőhelye­ket. Irakban ként, Algírban higanyt és színes fémeket. Egyiptomban és Szíriában úgyszintén kőolajat tártak fel szovjet szakemberek se­gítségévek harmincharmadik volt „Családtagnak számít" Az üzemben tett látogatás után, fülünkben az automaták kattogásának zajával léptünk a „mozgalmi" szobába, ahol könnyen szólásra bírom Slé- zinger Ferencnét, az írószer Szövetkezet salgótarjáni tele­pének KISZ-titkárát. — Szívesen beszélgetek, ha a KISZ-ről van szó. Mikor ön­magámról kérdeznek, akkor is az ifjúsági vezető szól be­lőlem. Nehezen választható szét az élelem és a mozgal­mi munka. Elsős gimnazista korában lett tagja a KISZ-nek. Mint középiskolás eleinte csak kós­tolgatta az ifjúsági munkát. Tanulóévei múlásával egyre közelebb került a mozgalmi élethez. Ennek köszönhette el­ső jelentősebb KISZ-es élmé­nyét; vezetőségi taggá válasz­tották. Érettségi után két munkalehetőség között vá­laszthatott. Rajta múlott, hogy munkapad vagy íróasztal mö­gé kerül-e. Rövid tönrengés után az előbbi mellett dön­tött. — El sem tudom kéozelni, mi lett volna, ha a másik utat választom. Nagyon jól érzem magam itt az ..írószerben” Ügy tűnik, mintha pár hete léptem volna be az ajtaján, pedig sok minden megválto­zott azóta. Annakidején har­mincharmadikként került ne­vem alapszervezetünk tag­nyilvántartó könyvébe. Jelen­leg ötvenkilencet jelez. A ket­tő között ingadozott létszá­munk, mikor 1969 októberé­ben az alapszervezet titkárá­vá választottak. Egy jól dol­gozó. sajátos helyzetben levő, „nemzetközi” tevékenységet is folytató szervezetet kaptam ör'kségül — mondja. Alapszervezetük, mely Ban- dúr Árpád nevét viseli, évek óta testvérkapcsolatot tart fenn a SZISZ ragyolci szer­vezetével. E kapcsolat számos közös rendezvény, siker és maradandó emlék forrása, az alapszervezetüknél kialakult jó közösségi élet egyik tartó­oszlopa. A Nógrádi partizán- csoport útvonalának egv sza­kaszán rendezett túra. az em­lékhelyek meglátogatása. a közös szellemi vetélkedő, az országjáró kirándulások hatá­sai, tapasztalatai mindkét szervezet munkájában jól hasznosíthatók. — A mi KISZ-eseink nagy része érzelmi úton jutott el a KISZ-tagsághoz. Ez érezhető munkánk minden területén. Nál'.mk természetes a rend­szeres közösségi élet, a politi­kai oktatás hisz’, ha valami­lyen okból a taggyűlés vagy a politikai oktatás elmarad. későbbre tolódik, a tagok maris szóvá teszik. Nem je­lentett gondot például kom­munista műszakot szervezni a városi úttörő váltótábor épí­tésének segítésére, amelyhez hétezer forinttal járultunk hozzá, mégsem maradt üresen az alapszervezet pén2tára. Igaz, a szövetkezet vezetősé­gétől is kaptunk — a sok más segítség mellett — a két év során közel tízezer forintot — sorolja Slézinger Ferencné. Persze, az ő munkájuk sem zökkenőmentes. Náluk is elég magas a munkásvándorlás. Nem mindenki találja meg számítását a szövetkezetben. Emiatt sokan kikérik a mun­kakönyvüket. Igaz, rövid idő múlva többen visszatérnek. Másik problémájuk az alap­szervezet tagjainak többsége lány és fiatalasszony. Ezért tartanak kapcsolatot egv „fiú- alaoszervezettel”. Szaporítja nehézségeiket, hogy nem ren­delkeznek önálló KlSZ-helyl- séggel sem. — Mi a KISZ-titkár legna­gyobb gondja? — Két dologgal kel! jól gazdálkodnom: az idővel és a pénzzel. Ha csak azt mondom családanya vagyek, KISZ­titkár, és ráadásul bejáró dol­gozó, ez is elég magyarázat­nak. Férjem szintén itt dol­gozik. Mindketten tagjai va­gyunk a pártnak ... Problé­ma? Csak alkalmanként ka­pok a mozgalmi tevékenység­re munkaidő-kedvezményt. A taggyűlésekre, vezetőségi ülé­sekre, értekezletekre sokszor már csak odahaza tudok fel­készülni. Sokat segít a férjem. Ilyenkor vagy a felkészülés­ben ad tanácsokat, vagy a kisfiúnkkal foglalkozik. Na­gyon várjuk már, hogy a tó­strand melletti KlSZ-lakóte- lepen elkészüljön a „kis csil­lag” épülettömbje, melyben az idén mi is lakást kapunk. A lakás vásárlásához a szövetke­zet húszezer forintos támoga­tást ad. Ha beköltözünk még több időm jut a mozgalmi munkára, ami nálunk már „családtagnak” számit. B. M. NÓGRÁD — 1974. március 5., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom