Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
Műcexetők és feletteseik Önállóság újabb igényekkel Lelkes fiatalokból 1968-ban alakult Pásztón az MHSZ rádiósklubja. Az akkori alapitó tagok közül még most is aktívan tevékenykedik a közösségben Gémesi Gyula, Pála Tibor, s azóta az újabb tagokkal megerősödött klubban dolgozik a rádiósok titkára Grá- ner Kálmán, Maksó László és Tuhári Margit is. Lengyel, csehszlovák és magyar rádiós partnerekkel tartanak fenn kapcsolatot a fiatalok, s hogy még eredményesebben hódolhassanak szenvedélyüknek, nyáron edzőtáborba készülnek a salgótarjáni gépipari szakközépiskola klubjával — kulcsár — Nagyon szeretem a falut A Balassagyarmat és Csesztve között közlekedő autóbuszok vezetői már lói ismerik a bajuszos fiatalembert: minden, másnap megteszi az utat, idén immár 9 esztendeje. A nem egészen egy évtized alatt nevet szerzett magának szakmai berkekben Aki a járás mezőgazdaságát valamennyire is ismeri, annak ismerősen cseng Horthy István, a csesztvei termelőszövetkezet állattenyésztőjének neve. A családban tradíció a mezőgazdasági pálya. Horthy István nagybátyja is, nagyapja is a földdel, az állatokkal foglalkozott. Mégsem a hagyománytisztelet vezette, amikor a szécsányi mezőgazdasági technikumba iratkozott be: a szakma iránti vonzódás már korán kialakult benne. — Mint forrásban levő termelőszövetkezethez helyeztek ki ide, Gsesztvére — mondja magáról Horthy István. — Először juhhal és sertéssel foglalkoztam, most szarvasmarhával. Kevés volt a szakember itt, igaz, a fiatalok most sem igen verekednek a szakmáért. Pedig itt is meg lehet keresni a 3500-—4000 forintot, és utazgatniuk sem kellene a járásszékhelyre. Ügy látom, szégyellenék a fiúk termelőszövetkezetben dolgozni. És elmesél egv történetet. Egy fiatal takarmányos rakodd el akart menni a tsz-től. Kérdezgették, faggatták, mi a problémája, miért szánta rá magát ilyen döntésre. Kiderült. hogy a fiú jól is keresett. a munka sem esett nehezére. csak éppen a haverok piszkálták nap mint nap: hagyd ott a tsz-t. gyere inkább Gyarmatra, üzembe Dupla annyit keresett, mint bárki vele egykorú, mégsem volt becsülete a munkájának. — Pedig minden szakmának megvan a maga varázsa. Az enyémnek is. Az ember mindig eredményeket szeretne elérni, ehhez persze ezen a pályán több év kell. Most éppen az állomány tbc mentesítése van soron. Tavaly augusztusban született a döntés a profilaktórium megépítéséről. ez a mentesítésnek már egy korszerű módját teszi lehetővé. Ha ez sikerül, akkor már lehet komolyabb dolgokon is gondolkozni. — Például? — Például az állomány egyedek szerinti válogatásáról. Vagy annak megoldásáról, hogy egy ember kevesebb munkával több állatot tudjon gondozni, ellátni. Idén Szügy- ben áttérünk már a szabad- tartásos nevelésre, ezzel egy ember hatvan állatot tud ellátni a korábbi 25—30-cal szemben. Városon született, nevelkedett. s most falun dolgozik — Hová kötik erősebb szálak? — Azt hiszem haza. Balassagyarmatra. Ott él minden hozzátartozóm. Egyedül a sógorom nem, ő tengerész, a Földközi-tengert járja. De nagyon szeretem a falut is. Ismerek itt minden gyereket, az összes rokoni kapcsolatokat, így aztán nem túl nehéz megtalálni a hangot az emberekkel. Különös vonzereje van a falunak. A nyári esték hagulata, amikor jó rőzselllat tölti meg a levegőt, egyszerűen semmihez nem hasonlítható. Csendes szavú, nyugodt embernek tartják Horthy Istvánt. Saját bevallása szerint is hidegvérű, évente egyszer- kétszer. ha kihozzák a sodrából. Olyankor kiereszti a hangját, de harag soha nincs belőle. Szeretett volna továbbtanulni, jelentkezett is a hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskolára. Az ötszörös túljelentkezés miatt azonban nem sikerült bejutni. Aztán mélyebben belegondolt, és úgy határozott, hogy egyelőre az önképzés útját választja. Attól félt, hogy az iskolára való gyakori utazgatást munka ja sínyljtte volna meg. Magánéletére vonatkozó tervei éppoly szerények, mint maga a tervező ember. — Július végére várjuk áz első gyereket. Egyelőre a szülőkkel lakunk, de szeretnénk majd egy önálló otthont. A feleségemnek nagyszerű az ízlése persze az otthonunk berendezése nemcsak ezen múlik. Nincsennek nagy terveink. szeretnénk nyugodtan, boldogan élni. — szenet! — Kétféle szélsőséges megnyilvánulás kíséri időnként a művezetők tevékenységét. Az egyik: nem élnek a lehetőségekkel. a másik: nem kannak elég önállóságot, feletteseik intézkedéseiket tudtuk nélkül megváltoztatják, illetve hátuk mögött intézkednek stb. Vajon mi a helyzet e tekintetben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalműi gyáregységében ? Beszélgető partnereim: Varga Elemér a lágyító, Elek Ferenc a huzalmű. Auth András a rúdvasüzem művezetője és Vágvölgyi Tivadar gyáregységrvezető. CSAK RAJTUK KERESZTÜL — A művezetők közvetlen irányítása az üzemvezetőre tartozik. A gyáregység vezetőjével csak olvan kérdésekben tanácskoznak, amely az egész gyáregységet érinti valamilyen formában — vélekedik Vágvölgyi Tivadar. — Én vettem részt a művezetők országos tanácskozásán, ahol a felszólalók arra panaszkodtak, hogy nincs meg az önállóságuk, nem tudják gyakorolni jogaikat, keresztezik, megmásítják utasításaikat. Ilyent én nem tapasztaltam — mondja határozottan Varga Elemér, aki 24 éve művezető. — Én is csak ezt mondhatom — erősíti meg az előbbieket Elek Ferenc és Auth András. — Jő a kapcsolat az üzemvezetővel, Nemcsak kikéri, hanem igényli is véleményemet. Nemrég a mozgalmi szerveik képviselőjével jutalomra terjesztettem fel egy dolgozót. Közben fegyelmi vétséget követett él. Kértem, hogy yoin- ják vissza tőle a jutalmat. Megtették. Azóta újra javasoltam. Ezt is elfogadta az üzemi négyszög — folytatja Varga Elemér. — A termelés irányításán, megszervezésén kívül mi csak javasolhatunk, akár jutalmazásról, akár fekve! me zésről van szó. Ha véleménykülönbség van a jutalmazásnál köztem és a társadalmi szervek képviselői között, akkor azt is mellékeljük a javaslathoz. Utána az üzemi négyszög dönt. Határozatát indokolja. — Elfogadják a javaslataikat? — Általában igen. Ök azonban több szempontból bírálják felül. Nemrég 15 főt javasoltam, abból kettőt nem fogadták el. Igazuk volt — folytatja tovább Elek Ferenc. — Nem volna jobb, ha csak önök döntenék el, kik érdemesek a jutalomra? — Jó ez a gyakorlat, — állítja Varga Elemér. Ez a véleménye Elek Ferencnek és Auth Andrásnak is A fegyelmi büntetéseknél azonban más a véleménye Elek Ferencnek. Szerinte a javaslattétel kevés. Több jogot kellene biztosítani a művezetőknek. Ennek igazolására példát hoz fel. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben nem az ő presztízse játszik közre, az, hogy megmutassa, mégiscsak ő van magasabb poszton, — nemmel válaszol. Vágvölgyi Tivadar gyáregységvezető viszont azt állítja, hogy a jelenlegi megoldás jó, kizárja a szubjektív megítélés lehetőségét, egyforma mércét tesz lehetővé a különböző fegyelmi vétségeknél. Ettől függetlenül javasolták a fegyelmi jogkör kiszélesítését. KINEK VAN IGAZA? Szóba került az erkölcsi és anyagi megbecsülés. Az előbbivel kapcsolatban csak jót mondtak, az utóbbiról egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy jövedelműik nincs arányban a reájuk ruházott felelősséggel. Azt szeretnék, ha a jövedelmük elérné a legjobb dolgozókét. Szerintük ezektől átlag ezer forinttal vannak elmaradva. Mit mutatnak a törzslapok? A gyáregységben dolgozó 7Ó0 dolgozó közül valóban 25—30 fizikai dolgozó keresete magasabb valamivel, mint a művezetőké. A gyárrészleg dolgozóinak átlagkeresetét viszont csaknem ezer Ft-tal meghaladja. Tavaly központi béremelésből 12 százalékot kaptak, az idén február 1—tőtl átlag 300 forinttal emelték egyes művezetők bérét. Indokolt-e, hogy a legjobb fizikai munkások keresetét határozzák meg az anyagi megbecsülés mércéjének? — Nem! Azok a fizikai munkások, akik többet keresnek, mint a művezetők, megérdemlik. mert kivételes tehetse- gűak. Számuk elenyésző. Ehhez mérni a művezetők tevékenységét nem lenne célszerű. A fizikai munkások bére teljesítményüktől függ. a művezetőké pedig fix össze«. Ha elfogadnák óhajukat, akkor az ő bérüket sem szabadna fix ösz- síziegben meghatározni — állítja határozottan Vágvölgyi Tivadar — Olyan hatékonyság: követelményeket kell megszabni számukra. hogy teljesítése esetén keresetük érje el a legjobb dolgozókét, vagy haladja meg — vélekedett a szakszervezeti bizottság titkára. A fizetési kimutatásokból egyértelműen megállapítható, hogy a művezetők és a legjobb fizikai munkások közötti kereseti aránytalanság jelentősen csökkent. EGYENLŐ PARTNEREK — SOK AZ ADMINISZTRÁCIÓ A beszélgetésekből kiderült, hogy az üzemvezetők, a gyáregységvezetők emberségesen, tárgyalnak a művezetőkkel, egyenlő partnernek tekintik őket a különböző tárgyalásoknál, ugyanakkor nagyon határozottan számon kérik a munkát, szigorúan el marasztalj ák a mulasztóikat Ez azonban nem sérti sem önállóságúikat, sem emberi mivoltukat. Szóvá tették, hogy sók időt vesz el az adminisztráció. Vágvölgyi Tivadar tényekkel bizonyította, hogy az előző időszakhoz viszonyítva 30—4n százalékkal csökkent. Ami van, az beletartozik a kötelezettségekbe ezek nélkül egyetlen művezető sem tud jól irá* nyítani. Szóba került, hogy a mostani felépítésben nem jó, hogy a művezető csak művezetővel tárgyalhat akkor is, ha niem tudnak valamiben megegvezni. — Az okokat abban kell keresni, hogv a vitás esetekben milyen széles körű a művezető joga és kötelessége, vagy azzal, amd van. hogyan él — vélekedik Vágvölgyi Tivadar. Valóban, ezen az úton kell keresni a megoldást. V. K. A kölcsönös előnyök alapján A Szovjetuniónak 45 ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országgal van gazdasá- és műszaki együttműködési egyezménye. Jelenleg a fiatal államokban mintegy 800 ipari és mezőgazdasági objektum épül szovjet közreműködéssel. Guineában például bau- xittermelő üzem épül. Afganisztánban nitrogénműtrágyagyár. 370 szovjet segítséggel épült létesítmény már megkezdte működését így többek között Indiában a hhilai kohászati kombinát, amely az ország olvasztott acél meny nyiségének több mint 30 százalékát termeli. Az Egyiptomban épült Asszuáni vízi erőmű évente kétszerannyi villamos energiát termel, mint amennyit üzembe lépése előtt az összes egyiptomi villamos erőművek termeltek. A Szovjetunió segítséget nyújt a fiatal államoknak a lelőhelyek kiaknázásában is. Szovjet szakemberek segítségével tártak fel Indiában új olajmezőket, Afganisztánban és Pakisztánban gázlelőhelyeket. Irakban ként, Algírban higanyt és színes fémeket. Egyiptomban és Szíriában úgyszintén kőolajat tártak fel szovjet szakemberek segítségévek harmincharmadik volt „Családtagnak számít" Az üzemben tett látogatás után, fülünkben az automaták kattogásának zajával léptünk a „mozgalmi" szobába, ahol könnyen szólásra bírom Slé- zinger Ferencnét, az írószer Szövetkezet salgótarjáni telepének KISZ-titkárát. — Szívesen beszélgetek, ha a KISZ-ről van szó. Mikor önmagámról kérdeznek, akkor is az ifjúsági vezető szól belőlem. Nehezen választható szét az élelem és a mozgalmi munka. Elsős gimnazista korában lett tagja a KISZ-nek. Mint középiskolás eleinte csak kóstolgatta az ifjúsági munkát. Tanulóévei múlásával egyre közelebb került a mozgalmi élethez. Ennek köszönhette első jelentősebb KISZ-es élményét; vezetőségi taggá választották. Érettségi után két munkalehetőség között választhatott. Rajta múlott, hogy munkapad vagy íróasztal mögé kerül-e. Rövid tönrengés után az előbbi mellett döntött. — El sem tudom kéozelni, mi lett volna, ha a másik utat választom. Nagyon jól érzem magam itt az ..írószerben” Ügy tűnik, mintha pár hete léptem volna be az ajtaján, pedig sok minden megváltozott azóta. Annakidején harmincharmadikként került nevem alapszervezetünk tagnyilvántartó könyvébe. Jelenleg ötvenkilencet jelez. A kettő között ingadozott létszámunk, mikor 1969 októberében az alapszervezet titkárává választottak. Egy jól dolgozó. sajátos helyzetben levő, „nemzetközi” tevékenységet is folytató szervezetet kaptam ör'kségül — mondja. Alapszervezetük, mely Ban- dúr Árpád nevét viseli, évek óta testvérkapcsolatot tart fenn a SZISZ ragyolci szervezetével. E kapcsolat számos közös rendezvény, siker és maradandó emlék forrása, az alapszervezetüknél kialakult jó közösségi élet egyik tartóoszlopa. A Nógrádi partizán- csoport útvonalának egv szakaszán rendezett túra. az emlékhelyek meglátogatása. a közös szellemi vetélkedő, az országjáró kirándulások hatásai, tapasztalatai mindkét szervezet munkájában jól hasznosíthatók. — A mi KISZ-eseink nagy része érzelmi úton jutott el a KISZ-tagsághoz. Ez érezhető munkánk minden területén. Nál'.mk természetes a rendszeres közösségi élet, a politikai oktatás hisz’, ha valamilyen okból a taggyűlés vagy a politikai oktatás elmarad. későbbre tolódik, a tagok maris szóvá teszik. Nem jelentett gondot például kommunista műszakot szervezni a városi úttörő váltótábor építésének segítésére, amelyhez hétezer forinttal járultunk hozzá, mégsem maradt üresen az alapszervezet pén2tára. Igaz, a szövetkezet vezetőségétől is kaptunk — a sok más segítség mellett — a két év során közel tízezer forintot — sorolja Slézinger Ferencné. Persze, az ő munkájuk sem zökkenőmentes. Náluk is elég magas a munkásvándorlás. Nem mindenki találja meg számítását a szövetkezetben. Emiatt sokan kikérik a munkakönyvüket. Igaz, rövid idő múlva többen visszatérnek. Másik problémájuk az alapszervezet tagjainak többsége lány és fiatalasszony. Ezért tartanak kapcsolatot egv „fiú- alaoszervezettel”. Szaporítja nehézségeiket, hogy nem rendelkeznek önálló KlSZ-helyl- séggel sem. — Mi a KISZ-titkár legnagyobb gondja? — Két dologgal kel! jól gazdálkodnom: az idővel és a pénzzel. Ha csak azt mondom családanya vagyek, KISZtitkár, és ráadásul bejáró dolgozó, ez is elég magyarázatnak. Férjem szintén itt dolgozik. Mindketten tagjai vagyunk a pártnak ... Probléma? Csak alkalmanként kapok a mozgalmi tevékenységre munkaidő-kedvezményt. A taggyűlésekre, vezetőségi ülésekre, értekezletekre sokszor már csak odahaza tudok felkészülni. Sokat segít a férjem. Ilyenkor vagy a felkészülésben ad tanácsokat, vagy a kisfiúnkkal foglalkozik. Nagyon várjuk már, hogy a tóstrand melletti KlSZ-lakóte- lepen elkészüljön a „kis csillag” épülettömbje, melyben az idén mi is lakást kapunk. A lakás vásárlásához a szövetkezet húszezer forintos támogatást ad. Ha beköltözünk még több időm jut a mozgalmi munkára, ami nálunk már „családtagnak” számit. B. M. NÓGRÁD — 1974. március 5., kedd