Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

Karsserű technologic! — magasabb hozamok Pataki elképzelések A pataki termelőszövetke­zetben az idei esztendőre fel­készülés már az elmúlt év őszén elkezdődött. A vetés- szerkezetet az újabb elképze­lésekhez igazították. Mi a vál­tozás a korábbihoz képest? — A búza területét tovább növeltük. Őszi árpával nem foglalkozunk, mert nem volt jövedelmező. A kenyérgabo­na újabb fajtáival kísérlete­zünk. A technológia kor­szerűbbé tételétől a hoza­mok növekedését várjuk. Hektáronként negyven má­zsás átlagtermésre számítunk. Reális elképzelés, mert fo­kozzuk a műtrágya-felhaszná­lást is — újságolja Pintér Fe­renc, a gazdaság elnöke. A pataki szövetkezet tag­jai 1445 hektáron gazdálkod­nak, s ebből 901 hektár a kö­zös szántó. Nem nagy terület, ezért igyekeznek úgy tervez­ni. hogy minél több legyen a haszon. — A vetésszerkezet egy­szerűsítésével 103 hektáron pillangósokat termesztünk. Ennek jelentős része lucerna lesz, amelyet a Borsosberényi Állami Gazdasággal együtt­működve lucernalisztnek dol­gozzunk fel. Így az állatte­nyésztés ágazatának fehérje­szükségletét saját erőből tud­juk biztosítani — mondja. Kukorica termesztése is sze­repel az idei tervek között. Hektáronként 36 mázsa má­jusi morzsolt a célkitűzés. Ennek teljesítésére a lehető­ség adott, művelését teljesen gépesítették. — Árunövényekkel is fog­lalkozunk. Ezek közül legje­lentősebb a bogyósok terüle­te. Két-három vagon szamó­cára, 3—4 vagon ribizlire, 7— 8 vagon málnára számítunk. Az uborka területe nem szá­mottevő, de továbbra is ter­mesztjük. Feles kertészetünk fenntartásának legfőbb szem­pontja, hogy a községet és a környéket zöldségfélékkel el­lássuk. Az elmúlt évben ju­tott belőle a váci piacon le­vő üzletünkbe is — sorolja az elnök. Továbbra is kiemelten ke­zelik a rét- és legelőgazdál­kodást. Azt vizsgálják: az Ipoly szabályozása után ho­gyan lehetne megvalósítani a rétek öntözését. A határmenti folyó medrének rendezése meghatározza a patakiak jö­vőjét is. — Ha módunk lesz, szeret­nénk víztárolót is építeni — jegyzi meg Pintér Ferenc. — Az állattenyésztés idei elképzelései? — A tehenek számát 158 darabra kívánjuk növelni. A megfelelő minőségű alapanya­got saját erőből biztosítjuk Emellett mintegy száz hízó- marha értékesítését is ter­vezzük. Egyelőre a kettős hasznosítás a meghatározó. Tehenenként 3000 literes tej­hozamra számítunk. A tehe­nek ellési idejét 12—13 hó­napra kívánjuk szorítani a nagyobb borjúszaporulat vé­gett. Sertésállományunkból 400-at értékesítünk — vála­szol az elnök. A termelőszövetkezet ár­bevétele tavaly 23,5 millió fo­rint volt. A tiszta nyereség ebből több mint négymillió forintot tett ki. — Mennyi jut ebből fej­lesztésre? — Kétmillió forintot ter­veztünk. Hogy mire fordít­juk? Még nincsenek végleges terveink. Annyi biztos: gép­vásárlásra 1—1,2 millió forin­tot költünk majd. Szeretnénk a szarvasmarhaprogrammal kapcsolódó beruházások kö­zül valamelyiket elkezdeni, ha lehetőségünk lesz rá. — Kis területen gazdálkod- -nak. Hogyan látják a jövőt? Gépi árművezető-oktatók versenyvállalása Közeledik hazánk felszaba­dulásának ünnepe, április 4. Az évforduló tiszteletére nem csupán az üzemekben lehe­tünk széles körű munkaver- seny tanúi, hanem dicséretes kezdeményezéssel léptek elő az MHSZ Nógrád megyei gépjárművezető iskolájának oktatód is. A felszabadulás 29. évfor­dulója tiszteletére vállalták, hogy a központi telephelyen az előírt tervszámot túltelje­sítik. Különös gondot fordíta­nak a bukási arány csökken­tésére. A fiatalokat úgy ké­szítik fel a vizsgákra, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 14.9 százalékról az országos átlag alá csökkenjen a buká­si arány. A központi telephe­lyen a viszgakövetelmények- nek megfelelő rutinpályát alakítanak ki. Természetesen a tarján! és balassagyarmati gépjárműve­zető-oktatók nem csupán a bevonulás előtt állók szakmai képzését szorgalmazzák, ha­nem gondoskodnak önképzé­sükről is. Fokozottabban elő­térbe helyezik az üzemanyag­gal való takarékoskodást. Sőt, a kisebb javításokat is elvég­zik a gondjaikra bízott gép­járműveken. A gépjárművezető-oktatók — Angyal Sándor. Krecsma- rik László, Petróczi András, Stark Károly. Bocsó Ferenc, Csornai Tibor. Suhajda József, Kürtössy Aladár kezdeménye­zése dicséretes. Ök azok, akik sokat tehetnek a jói képzett, biztos kezű. önfegyelmezett gépkocsivezetők neveléséért. Bizony nem mindegy, hogyan készítik fel a fiatalokat a ka­tonai szolgálatra, azokra a feladatokra, amelyek mind fokozottabban jelentkeznek az eavre zsúfoltabb közutakon. Törekvésük tehát nem öncél”, hanem mindannyiunk ügyét szolgálja. — dcmény — — Néhány évig még bizto­sítottak a továbbfejlődés fel­tételei. Ezután felvetődik a területi egyesülés gondolata. Addig a társulások, kooperá­ciók enyhítenek egy-egy prob­lémánkon. Tavaly a költségszint 70,3 százalék volt, azaz minden' száz forint előállított értéken a gazdaság majdnem harminc forintot nyert. — A költségeinket tovább szeretnénk csökkenteni. El­sősorban az üzem- és munka- szervezésben rejlő tartaléka­ink kihasználásával. Egyes helyeken a munkafegyelem sem kielégítő. Ezen javíta­nunk kell. A gépek kihasz­náltsága ugyancsak fokozható. A pataki termelőszövetkezet tagjai tervtárgyaló közgyűlés­re készülnek. A vezetőség a tervek összeállításán dolgozik. Ügy gondolják, a húszmillió forint árbevételi terv az idén is teljesíthető, s ebből, ha 2.8 millió forint lesz a haszon, akkor már elégedettek lehet­nek. Sz. Gy. toknál természetes ez a köve­telmény. mert itt kell rendel­kezni a szükséges szakismeret­tel. szakemberekkel. A kivitelező is vegyen részt Elengedhetetlenül szükséges az ís.- hogy a kivitelező is részt kérjen és kapjon a tervező munkájában. Többször tegye meg, különösen az olyan kér­désekben. amelyek a kivite­lezhetőségre, a tervezett, al­kalmazott anyagok, szerkeze­tek kiválasztására, beszerezhe­tő.égére vonatkozik. Ez az ed­digiek során igen soksrzor h'án.yzott, vagy csak formális volt. Ezért a kivitelezői ma­gatartáson is változtatni kell. A kivitelező valóban érdem­ben vegyen részt e munkában. Mindazokban a kérdésekben, melyek ebben a munkasza­kaszban megítélhetők, nyilvá­nítson véleményt. Ne a kiviteli tervek birtokában vessenek fel olyan kérdéseket, melyeket a tervezés szakaszában már el is lehetett volna dönteni. Eh­hez az kell, hogy mind a ter­vező. mind a beruházó, és a kivitelező a részvételi lehető­ségét időben igényelje és biz­tosítsa. Sokat lehetne javítani a ha­tósági engedélyező munka színvonalán is. A mai gyakor­lat szerint ez igen lassú, von­tatott. Egyik-másaik hatóság az engedélyek kiadását bürokra­tikusán, sokszor az érdemi fe­lülvizsgálatot, állásfoglalást nélkülöző módon, formálisan végzi. Ennek következménye, hogy csak késve, esetleg a be­ruházás befejezésekor, a hasz­nálatba vételekor rendelnek el olyan kiegészítéseket, módosí­tásokat, melyek már csak többletköltséggel, bontással és átalakítással végezhetők el. Ebben közrejátszhatnak a ter­vezők szakhatósági egyeztető munkájának hiányosságai is. A megvalósítás előkészíté­sének — különösen városre­konstrukciók esetóben — egyik legnehezebb területe a területelőkészítés, ami tartal­mában természetesen jóval több mint e iőkö zmű vési t és. 4z indokoltnál hosszabb Az előkészítő munka szerves része az építési szerződések megkötése is. Ennek előkészí­tésekor folyik a legtöbb vita. Ekkor kerülnek megfogalma­zásra az együttműködés leg­fontosabb általános és sajátos feladatai, a befejezési és rész­határidők. a vállalati összeg stb. Megítélésem szerint ez az indokoltnál hosszabb időt vesz igénybe. A kivitelező ajánla­tát hónapokkal később, teszi meg. Többször előfordult, hogy végleges szerződés csak a be­ruházás befejezését követően készült. Igaz sokszor akadá­lyozza a kivitelezői ajánlat idő­beni kidolgozását olyan terve­zési hiányosság, amely a ter­vek tartalmában, a tervezett anyagok beszerezhetetlenségé­ben, vagy egyéb jogos kivitele­zői ár- és költségvetési észre­vételekben nyilvánul meg. Ezek a körülmények a be­ruházó tanácsainkat hosszú ideig bizonytalanságban tart­ják a határidőket és a költ­ségvetéseket illetően. Mindez magában hordja azt a veszélyt, hogy a későbbiek során, ha a költségek jelentősen emelked­nek, más beruházási feladato­kat kell elhagyni, vagy átcso­portosítani. Sokszor előfordul a beruházónál is a kivitelező ajánlatának, szerződésterveze­tének indokolatlan, hosszú ideig történő vizsgálata, egyez­tetése. Megítélésem szerint az elő­készítő munkához tartozik az a tevékenység is, amelyet a kivitelező a megrendelés kéz­hezvételélői a munka tényle­ges megindításáig folytat. Az előbb említett időszakban szükséges elvégezni a tervfe­lülvizsgálatot, az anyagok megrendeléseit stb., megte­remteni a folyamatos munka feltételeit. Sajnos, sok esetben ez nem történik megfelelően. Az anyagmegrendeléseket ké­sőn adják ki, a munka meg­szervezése nélkülözi a kellő alaposságot. Emiatt a meg­kezdett építkezések üteme le­lassul, esetenként teljesen le­áll. Különösen időszerű ez a követelmény a korszerű építé­si technológiákra való áttérés időszakában. Korszerű techno­lógiával történő kivitelezést, elavult szervezési módszerek­kel szervezni egyet jelent a ráfizetéssel, sőt aiz új minden várt előnye hátránnyá alakul­hat a régivel szemben. Sainos. erre nálunk is voltak példák. Azt ami összeköt Végezetül egy szubjektív te­rületre hívnám fel a figyelmet. A beruházások e’őkészfoé0? c- benne résztvevő szervek hate­Dtfnttf fordulat történt Sikeres év után nagyobb célokért a nagybátonyi ipari szövetkezetben AZ ELMŰLT években több­ször is foglalkoztunk a Nagy­bátonyi Műszaki és Szolgálta­tó Szövetkezet gondjaival. A viszonylag kis szövetkezet anyagi erejét meghaladó új autó- és motorszerviz létesí­tése a beruházás megvalósítá­sának késése okozott problé­mát. Az üzem- és munkaszer­vezés alacsony színvonala, és ami ennek szinte velejárója, a munkafegyelem lazasága is bírálatra szorult. A termelő és nem termelő létszám aránya sem volt meg­felelő. A gondokat tetézte a szövetkezet anyagi lehetősé­geit meghaladó bérfejlesztés. Erre talán elegendő bizonyí­tásképpen megemlíteni, hogy 1971-ben az ötéves terv első évében a szövetkezet árbevé­tele még az 5 milliót sem ér­te el, és annyi nyereség sem keletkezett, ami a bértúllépést fedezte volna. Mindezt ma már mint múltat emlegetik a szövetkezetnél. Mi is csak azért tértünk vissza ezekre a tényekre, mert az igazsághoz tartozik és érzékeltetni sze­retnénk. honnan is indultak el a fejlődés útján. Az 1972-es évet már több mint 7,5 milliós árbevétellel zárták, sőt valamelyest — nem egészen öt napi keresetnek megfelelő részesedést is fi­zethettek. A szövetkezet éle­tében döntő fordulat történt az elmúlt évben. A kialakí­tott központi telephely jó fel­tételt teremtett az üzem- és munkaszervezés javításához. Egyre inkább élni tudnak ez­zel a lehetőséggel, és ez tük­röződik a hatékonyság javu­lásában is. Mindez a munka- fegyelemre is kedvezően ha­tott. A termelésben profiltisztí­tást hajtottak végre. Asztalos­részlegük például éveken ke­resztül gazdaságtalan volt. A javítási igények sem jelent­keztek oly mértékben, hogy érdemes lett volna fejlesztés­re, további gépesítésre gondol­niuk a szűkös anyagi lehető­ségek mellett. Ezért döntöttek úgy, hogy megszüntetik a rész­leget. Az itt dolgozók számá­ra biztosították az elhelyezke­dést. ÉV KÖZEPÉN viszont a rác­kevei termelőszövetkezettől két részleget — 20 dolgozót komy együttműködését igényli. Ez a beruházás megvalósítá­sán túl megfelelő teret ad az ésszerű beruházói, tervezői és kivitelezői sajátos érdekeknek is. Az együttműködés tehát ne csak a tárgyalásiak jó hang­nemében, korrektségében, a késedelmes teljesítések és in­tézkedések miatt esedékes kötbérektől való eitekintésben jusson kifejezési-e, hanem el­sősorban abban, hogy a beru­házás mielőbb, és minél hatékonyabban megvalósuljon. Tudomásul kell venni act, hogy valamennyi résztvevő szerv lényegében eszköze az egyes beruházásokhoz kapcso­lódó gazdaságpolitikai célki­tűzéseknek. Csak ennek felis­merésével érhető el, hogy a tervező, kivitelező, beruházó, a beruházás érdekének sérel­me nélkül azokat az érintke­zési területeket keresse, ame­lyek a megvalósítás céljából őket öíisaeköti, nem pedig azt, ami elválasztja. Ne arra fecséreljék energiá­jukat, hogy az esetleges, vagy ténylegesen várható következ­mények miatt a felelősséget a másik közreműködő szervre, vagy szervekre hárítsák, ha­nem arra, hogy a megvalósu­láskor felmerülő akadályokat lehető'eg együttesein. közÖ6 erővel elhárítsák, azok érdemi felmerülése előtt. Dr. Szittner András, a megyei tanács tervosztály vezetője (Következik: Kocsy Tivadar: A.,iP-"*-4~e-Tts elö'--'~?tése a tervező szemével.) átvettek. Bővült tevékenységi területük egy exportra csoma­goló és egy technológiai rész­leggel. A tízfős csomagoló­részleg Inotán, az alumínium kohónál kokilla alumíniumot csomagol exportra./Éves szer­ződés alapján biztosított a munkája, és gazdaságos a szövetkezet számára. A tízfős csőszerelő részleg hőközpon­tok, gőzfővezetékek szerelé­sét végzi. Szerencsen szerel­tek és legutóbb telephelyi gyártással, külső szereléssel a Metallokémia Vállalatnál por- talanító berendezést készítet­tek. A levegőtisztasági prog­ramban a jövőben is részt kí­vánnak venni. Az elmúlt év utolsó negyedében egy ipari szolgáltató részleget is kiala­kítottak. ök végzik például idén. szerződés alapján, a Me­tallokémia TMK-mukáit. Ez mintegy másfél milliós bevé­telt jelént, a szövetkezet szá­mára. viszonylag kevés esz­közráfordítással. ugyanis 90 százalékban anyagmentes ter­melésről van szó. Tavaly a szövetkezet ár­bevétele meghaladta a 12 és fél millió forintot, a nyereség viszont a 2.7 milliót. A terme­lés 65 százalékos növekedését a létszám csaknem 23 száza­lékos fejlődésével és a terme­lékenység csaknem 35 száza­lékos emelkedésével érték el. A szövetkezet gazdasági hely­zete az elmúlt évben tehát stabilizálódott és ez jó ala­pot jelent a még nagyobb ter­vek megvalósításához. Mert ilvenek a terveik. Ahogy a szövetkezet vezetői, és első­sorban Fenes József elnök tá­jékoztatott. az idén már a ta­valyinak csaknem kétszerese, vagyis 25 milliós árbevétel el­érése a cél. Énnek, mint mondják, megvan a reális fel­tétele. Azt sem titkolják, hogy sok minden kell még. Az 1972- es évben csak 222 ezer forin­tot tudtak beruházásra fordí­tani. Tavaly ennek kétszere­sét. Az idén tovább szeretnék folytatni a lakatosüzem cél­gépesítését. Az autó- és mo­torszerviznél ugyancsak erre, és a műszerezettség javításá­ra van szükség. Az irodák el­helyezését is szeretnék meg­oldani a központi telephelyen, felszabadítani a területet szol­gáltató egységek számára. Az anyagi lehetőségek viszont szerények, jól meg kell gon­dolniuk, mire költik a forin­tot. Van egy másik dolog is a szövetkezetnél, ami figyelem­re méltó. Szakemberek bevo­násával létrehozták az üzem- és munkaszervezési bizottsá­got. Első alkalom ennél a szö­vetkezetnél, hogy éves üzem- és munkaszervezési intézke­dési terv készült határidők­kel. felelősök megjelölésével. Részletes, sokat ígérő tervről van szó. A SZÖVETKEZETNÉL, szembetűnő az utóbbi időben a szemléletváltozás. Céltuda­tosabbá vált az irányítás, és szervezettebbé a munka. Ez a tavalyi siker eredője. Mindez jelentkezik a tagság körében is. Nemcsak abban, hogy az eredmények arányában az el­múlt évben 4644 forinttal nö­vekedett az átlagkereset, ha­nem a szövetkezethez való ra­gaszkodásban, a tulajdonosi szemlélet erősödésében és a munkában való helytállásban is. Bodó János Egyik része a piacra, a többi pedig az ültetőgépekbe ke­rül, a se itt, se ott nem használható burgonya pedig még mindig jó az állatok takarmányozására. A magyarnándori Állami Gazdaság szécsényi körzetében most bontották fel a burgonyát rejtő prizmákat, nehogy a melegebb idő miatt kicsíráznak a gumók Vigyázni kell a ültetésre szánt bur­gonyával, mert a már kicsírázottakból kisebb termésre le­het csak számítani. Jusztin Péterné brigádvezető irányítása mellett hatvan asszony serénykedik a prizmák mellett, munkájukat burgonyaválogató gép is segíti, így — a többiek között — Pálinkás Józsefné, Percze Istvánná, Kormány Bertalanná is gyorsabban haladhatnak a teendőkkel. — kulcsár — hóuRÁD 1974. március 5., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom