Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

\ Ifjüsngi parlamentek A nagy párbeszéd előtt Hagy párbeszédre készül az ifjú generá­ció és a felnőtt-társadalom. Szándékosan nem az akció megnevezést használtuk, hiszen az ifjúság és az idősebbek közötti véleménycsere nem kampány. Ha az állandó kontaktust „határidőzve” akarnánk megvalósítani, akkor az valóban csak egy „kipipálható” feladat lenne, haszna, eredmé­nye pedig vajmi kevés. A párbeszéd azonban ezúttal konkrét té­máról folyik majd. Az ifjúsági törvény vég­rehajtásának időarányos, csaknem hároméves tapasztalatainak summázásáról van szó ak­kor, amikor megy esze rte összehívják az ifjú­sági parlamenteket. Az i971-es 4-es, ifjúsági törvény tartalmaz­za többek között azt is, hogy kétesztendőn- ként össze kell hívni az ifjúsági parlamen­teket. A találkozókat azonban nem csupán azért kell megrendezni, hogy a törvény be­tűjének eleget tegyünk, számos, a törvény végrehajtásával kapcsolatos probléma vár Itt rendezésre. Miután a 4-es törvény napvilágot látott — kissé késve bár, de — elkészültek a végre­hajtási utasítások. Javarészt elkészültek az igazgatót utasítások, az intézkedési tervek is. Mindennek dacára a gondok mégis ott je­lentkeznek, ahol a törvényt végre kellene hajtani. Vagyis az üzemnél, az intézmény­nél. a termelőszövetkezetnél. De ha már elkészültek az utasítások és az intézkedési terveik, mi okozhatja a nehézsé­get? Például az, hogy az ifjúság nevelésének ál­lami feladatai gyakran csupán díszletként szolgálnak, háttérbe szorulnak. A vállalatok, szervek főként az anyagi-technikai feltételek biztosításában látják kötelességüket, úgy gon­dolják, hogy az ominózus csekk átnyújtásá- val megtették a magukét. Ezen felül — leg­feljebb egyszer — leülnek kávézni a fiatal szakemberekkel, s ezzel egyúttal le is tudják a pályakezdő fiatalok munkahelyi beillesz­kedésének segítését. Igaz, nem egészen álta­lános tapasztalat ez, de éppen elég gyakori ahhoz, hogy szólni kelljen róla. Az ifjúsággal szembeni kötelességek felfo­gásának kényelmesebbik módját bizonyítja az is, hogy a vállalatok, szövetkezetek és in­tézmények elkészítették ugyan a törvény in­tézkedési terveit, a dokumentumokat azon­ban sürgősen az íróasztalfiókba süllyesztet­ték, s ezeket nem hogy a fiatalok, de sok­szor még az illetékes vezetők sem Ismerik eléggé. Másrészt az intézkedési tervekből gyakran csak azokat a pontokat kísérik fi­gyelemmel, amelyek egyértelműen a válla­lat, intézmény, szövetkezet érdekeit szolgál­ják. Meglehetősen sajátos értelmezése ez a törvénynek. Ugyanakkor még most is elő­fordul, hogy a KISZ-es fiatalt „már megint lógni mész” megjegyzés kíséretében engedik el titkári értekezletre — ha ugyan elengedik. Akad olyan hely is — elsősorban a terme­lőszövetkezeteknél —, ahol még most sem készült el az intézkedési terv. „Sok a mun­kánk. egyre-másra jönnek a nehézségek” jel­szóval nem is látnak neki. Igaz, a törvény öetű szerinti értelmezésében nem kap he­lyet, de szellemében „vastagon” benne van, hogy a fiatalokkal való foglalkozás egyálta­lán nem a „szélcsendes” időszaké, sőt, éppen akkor kell a hangot megtalálni a fiatalokkal, amikor a legnagyobb feladatok elvégzéséről van szó. Az ifjú generáció energiája az üzem- és munkaszervezésnek is olyan belső tartalé­kát jelenti, amelyet bűn lenne nem kihasz­nálni. Ugyancsak elsősorban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekre vonatkozik, hogy — mi­vel nem készültek el a törvény intézkedési tervet — nem Is akarják megrendezni az if­júsági parlamenteket. Mondván, .mines mi­ről beszámolni, akkor minek töltsük hiába a-z időit”. A másik, nem túl ritka megnyilvá­nulás: „nem kell ahhoz nekünk törvény, hogy foglalkozzunk a fiatalokkal, törődünk mi ve­lük anélkül is!” Csak éppen arról feledkez­nek meg, hogy az Ifjúsági törvény konkrét lehetőségekről, jogokról és feladatokról szól, amelyeket nem lehet nagy általánosságban kezelni, „lekezelni”. Vissza kell utasítani azt a szemléletet is, amely a parlamentek megrendezését a fla- tatokra, a KISZ-szervezetekre testálja. He­lyenként még a beszámolót is a fiatalokkal akarják megcsináltatni, elvégre „róluk van szó!”. Holott ebben a munkában a gazdaság- vezetésnek is megvannak a maga kézzel­fogható, nem kis feladatai, amelyeket nem adhatnak ki „albérletbe” a fiataloknak. Természetesen a KISZ közösségei sem he­lyezkedhetnek várakozó álláspontra. Fel kell készíteniük a fiatalokat arra, hogy képesek legyenek kihasználni az adott lehetőséget; hogy jogos, valós problémát mondjanak el; hogy ne érjék be a kitérő válaszokkal. Is­merjék alaposan a munkahelyi körülménye­ket, feltételeket, s ezt figyelembe véve mond­ják el az okos javaslatokat, a megalapozott követeléseket. Ne tegyenek engedményeket abban, hogy a munkahelyi vezetésnek 15 na­pon belül fel kell dolgoznia az elhangzott kéréseket, javaslatokat, és harminc napon belül személyre vagy közösségre szólóan választ kell adnia a kérdésekre, kérésekre. És ugyancsak a KISZ.-szervezetek feladata, hogy a közösségbe tartozó fiatalokon kívül a KISZ-en kívüli fiatalok érdekeit is képvi­selje, hiszen ez a KISZ tömegbefolyása nö­velésének nagyon komoly lehetősége. Nem kis energiát kell tehát befektetni ab­ba, hogy sikerrel bonyolódjék le az ifjúsági parlament. Érdemes végül is? Mi a haszna, mi az eredménye? A széles körű, közvetlen véleménycsere mozgósító erőt jelent a fiatalok között. Jó hatással lehet, kell is lennie az üzemi, mun­kahelyi légkörre, az üzemi demokráciának is nagyszerű fórumai az ifjúsági parlamentek. Az már természetes következmény, hogy egyik helyen „hangosabban” kell kiállni az ifjúság jogaiért, másik helyen az üzemi de­mokráciából következnek ezek. Az okos, cél­tudatos differenciálás már a fiatalokon mú­lik. Úgy kell tehát megrendezni az ifjúsági parlamenteket, hogy utána ne legyintsenek a fiatalok „na, ez is megvolt” jeligével, hanem eredményét, hasznát a saját, mindennapi éle­tükön érzékelhetően lemérhessék. C-sak ez ad­hat értelmet, célt a küszöbönálló, fiatalok és felnőtt-társadalom között megvalósuló nagy véleménycserének. Szendl Márta Perem község Berkenyéről egy óra alatt Vácra lehet érni, innen a vil­lanyvonattal félórás út Buda­pest. A község közigazgatási szempontból Nógrád'hoz tartó* zik. oda járnák az iskola fel­ső tagozatos diákjai is. Litzen- íabrik — Paszományárugyár ezt a feliratot olvashatjuk a tanácsi kirendeltséggel szem­ben levő kis üzem falán. A lakosság egy része német aj­kú. „Kicsúszik" a megyéből? Az első osztályba lépők szüleinek! A gyermek szemünk fénye. Minden szülő természetes vá­gya. törekvése, hogy gyerme- Ke boldoguljon, örömmel él­je életét, eredményesen dol­gozzon a maga és a közösség javára. Mindannyian ezt kívánjuk, államunk is ezt akarja. En­nek érdekében hoz intézke­déseket a művelődésügy te­rén. hogy a gyermekek az is­kolában minél eredménye­sebben tanulhassanak, minél könnyebben győzzék le a ta­nulás nehézségeit. Hosszú évek tapasztalata, a statisztikai adatok is iga­zolják. hogy a gyermekek számára egyik legnehezebb akadály az általános iskola első osztálya. Itt volt a leg­nagyobb az osztályt ismétlők száma. Ezért volt helyes in­tézkedés. hogy valamennyi tanköteles korba lépő — óvodába járó és oda nem já­ró — gyermek iskolaérettségi vizsgálaton esik át. Az orvosi egészségügyi vizsgálattal egy- dőben pedagógiai és pszicho­lógiái szempontból is ellenő­rizni kell a tanköteles korba lépő gyermek fejlettségét. A gyermek akkor válik al­kalmassá a tanulás megkez­désére. akkor lesz iskola- erett. ha fizikai és szellemi szempontból egyaránt képes megfelelni a követelmények­nek. A-z alkalmassági vizsga lé­nyegesebb összetevői: a testi • és egészségi állapot. teherbíróképesség, az akarati figyelemre való képessás és megfigyelőkészség, a hatéves kornak megfelelő emlékezet, a gondolkodás életkornak, megfelelő fejlettsége, beszéd- készség, a tanuláshoz szük­séges gyakorlati készség, kézügyesség, a tanulási mun­kára érettség, és a közösségi magatartás fejlettségének vizsgálata. Amely gyermeknél olyan kisebb hiányosságot fednek fel, amely kétségessé tenné számára az első osztály ne­hézségeinek leküzdését, azt a gyermeket segítésképpen korrekciós osztályba javasol­ják. Hangsúlyozzuk: a korrek­ciós osztály nem gyógypeda­gógiai osztály. Olyan osztály, amelybe csak 10. maximum 15 tanulót helyeznek azért, hogy a nevelő több időt for­díthasson. többet foglalkoz­hasson egy-egy gyermekkel és biztosítsa a nehézségeken való átjutását Nem ismerve a korrekciós osztály jellegét, egyes szülők nem vették jó néven, gyer­meküknek Ilyen típusú osz­tályba való beiskolázását Ak­kor. a tanév elején, de ma már egyöntetűen hálásak. Gyermekeik ilyen segítés mellett jobb eredményt értek el a tanulásban, és ismere­tekben. készségek elsajátítá­sában megerősödve mehetnek a jövő tanévben a második osztályba. Benkő Béla tanulmányi felügyelő Balassagyarmat város Tanácsa vb. műv. oszt. A kis postahivatal vezetője, K oszmán Ilona vállalta el ez évtől a művelődési otthon irányítását. — Pontosabban, a klub­könyvtárét. .. — igazít ki mo­solyogva. Egy filmvetítésre al­kalmas nagyobb terem, egy klubhelyiség és a könyvtár szobája — ebből áll nálunk a közművelődés épülete. Szak­körök nem működnek, a KlSZ-szervezet sem túl erős. Ilonáék a Felvidékről köl­töztek ide. Ö. Vácott járt kö­zépiskolába. Pár éve maga is aktívan részt vett az öntevé­keny csoportok munkájában, a színjátszók közé tartozott. — Ami akkor volt. és a mostani helyzet... nagyon tá­vol vagyunk már attól1 Igaz. csak most veszem át a mun­kát, de megmondom őszintén: semmi különösebb ötletem, elképzelésem nincs arra, ho­gyan lehetne a fiatalokból egy lelkes csapatot verbuvál­ni Nencsak a munkában, de a szórakozásban is vonzza őket Vác: az üzemek sportkörei, öntevékeny csoportjai, a szó­rakozóhelyek. Esetleg a hét vé­ge maradna — akialakulóban levő tánccsoport és irodalmi színpad számára is. — Egy színvonalas nemzeti­ségi kórusa is van Berkenyé­nek. — Igen, ez igaz. Tagjai a helyi üzemben dolgoznak és átlagosan negyven év körüli­ek. A mi korosztályunk és a nálunk fiatalabbak már nem tudnak bekapcsolódni: nem német ajkúak. —A kóruson kívül mi őrzi még a nemzeti hagyományo­kat? — A pesti sváb bál előtt a szekrények mélyéből előkerül­nek a népviseleti ruhák, ak­kor „beöltöznek”. Régebben a sváb lakodalmas szokásokból is bemutattak egy csokorra valót. Ma már erre sincs le­hetőség, a felsősök átjárnak Nógrádba, az iskolai élettel sem lehet színesíteni a helyi művelődést — Milyen ez a falu. a posta kis ablakán keresztül? — Az újságvásárlás adatai is mutatják, hogy „kicsúszik” a megyéből. Igaz, nemcsak a megyei lapot, hanem az orszá­gos napilapokat is kevesen fizetik elő. Megveszik az uta­Laczhegyi Jánosné 1 tUdKXBtTlB Kaszinón Ilona régi és ú.1 ember a közműve* lődésben: valamikor ő szer­vezte a színjátszókört, a kul- túrház vezetője is volt. Kste tartja az első könyvtári órát; a könyvtári munkát most ve­szi át. — Tíz éve vagyok ebben a faluban. Budapesten és Vácott élnek a rokonaink. Kocsival sokat „kijárunk” innen — le­het, hogy néhány év múlva véglegesen. Ha Vácott sikerül lakást kaoni. Tanítani azért visszajárnék. A gyéreitekben van a legtöbb örömöm: ők a könyvtár olvasói is, most ép­pen a farsangra készülünk. De ők is kicsúsznak majd a kezünkből. A szaktórgvi oktatás nagy pozitívuma mel­lett a körzetesítés gondokat is hozott. Például itt az alsó ta­gozatban heti négy órában ta­nulnak németet a gye-ekek — Nógrádban ez megszakad, nincs folytatás®. Más terüle­ten is elszoknak a gyerekek a volt tanítóiktól. Egy ideig pingpongozni jártaik az isko­la tornatermébe, járási verse­nyeken is indultak, de ez is megszűnt. 1 — Milyennek látja Bérlte ! nyét? — Estenként kihalt a falu. Az emberek dolgosak, takaré­kosak. de az élénkség, a falu kulturális életébe való bekap­csolódás igénye hiányzik leg­többjükből. Bár igaz, sokan kocsival, motorkerékpárral el­járnak művelődni, szórakozni. zás idejére bent Vácott. Én is így csináltam, amikor eljár­tán. . Az, hogy német nyelvű­ek, nem szerepel az okok kö­zött: egyetlen német újság jár a faluba. Más dialektus az, amit ismernek, nehéz is lenne az irodalmi német szö­veg. „Estenként kihalt a falu..." Grundschule. Az alsósok egyik tanítónőjét. Laczhegyi Jánosnét keressük. Egyszerre — Bezárkóznak, eljárnak és végül elmennek az emberek. Hogyan lehetne ezt megaka­dályozni. visszahozni a régi mozgalmas, színes kulturális életet? — Nem leéli sok ehhez: há­rom-négy agilis ember már az egész kis közösség motorja lehetne. Megalakult ősszel egy szavalókórus — Vácra járó diákok, munkásfiatalok a tag­jai. A KISZ-ben változott a vezetőség. Talán ők megold­ják ezt a feladatot. — M — Jászberényi zeneiskolások Salgótarjánban Jól sikerült hangverseny­nek volt részese az a szép számú közönség, mely a mi­nap végighallgatta a Megyei Művelődési Központban a Jászberényi és a Salgótarjáni Állami Zeneiskola növendé­keinek közös hangversenyét. A hangverseny első részé­ben a jászberényi vendégek muzsikáltak. Jól felkészített kamaracsoportok léptek fel. melyek közül nehéz bárme­lyiket is kiemelni. Kedves NOGRÁD - 1974. március 1., péntek 5. Losonc felől most érkezik csatározások és hosszú fárasz­tó menet után Mansfeld dán tábornok agyoncsigázott sere­ge, amelyhez útközben a weimári herceg csapata is csatlakozott. Egyszer csak felharsannak a trombiták és eldördül a kék darabontok dísztüze, E pilla­natban megindulnak lóháton egymás felé, az egyik oldal­ról Bethlen a török pasával, a másik oldalról Mansfeld tá­bornok János Ernő weimári herceggel. Csapatok sorfala között közelednek egymáshoz a szövetséges hadvezérek. Kö­zöttük legszembetűnőbb tolla­sán díszes megjelenésével Bethlen Gábor- Bár vállai kö­zé húzott fejével törődöttnek látszik, mégis egészében te­kintélyt és erőt sugároz. Ezzel ellentétben csalódást kelt a nagy hírű dán hadvezér ki­csiny. fáradt, fonnyadt nyúl- ábrázata. Mellette kimagaslik a weimári herceg termetes alakja. Nagy kék lova rend­kívül felkelti a magyar és a török katonák csodálatát- Emellett érd ík'odést kelt a fiatal budai pasa -agvogö turbáhia és tüzes arab teli- vére is. Lengő zászlók, ünne­pélyes dobpergés és üdvrival­A drégelypa’ánki csata Í626 tavaszait gás mellett kerül sor három különböző nemzet hadvezérei­nek kézfogására. Ezzel meg­valósult a szövetséges hadak egyesítése. E pillanatban Bethlen erő­fölénybe jutott Wallensteinnel szemben. Magyar és török lo­vascsapatok fáradhatatlan üldözéssel, szüntelen csapások­kal tépdesték, morzsolták a császári vezér visszavonuló, demoralizált hadát A fejede­lem gyaloghada is megkezdte előnyomulását és október közepéig elérte a Garam vo­nalát. Bethlen kihasználta elő­nyös katonai helyzetét és a tél beállta előtt tárgyalásokat kezdett a császárral, amelyek végül a pozsonyi békekötés­hez vezettek. Drégelypalánk módot ad ar­ra. hogy Bethlen államfői és hadvezéri képességeinek né- Kánv vonását megisme-jük. Hadjáratát alapoß külpolitikai előkészítés után kezdi meg. Mielőtt hadi tevékenységét bí­rálnánk. vessünk egv pillantást katonai múltjára. A harcászat alapelemeivel korán megis­merkedett. Mar fiatal korában öldöklő harcban súlyosan meg­sebesült- Mint fejedelem had­seregeket szervezett és hadjá­ratokat vezetett. Sokoldalú katonai múltla alaposan mér­legelhető. óvatos hadvezérré érlelte. Kis állama, szűkös ka­tonai erőforrásai miatt nehe­zen pótolható hadseregét nem viszi kockázatos harcba. Ami­kor válságos helyzetbe iut, gyorsan határoz és tervét in­gadozás nélkül végrehajtja. Kedvező hadi helyzetben erő­fölényét jól ki tudja használ­ni. Bár hadjárataival kitűzött politikai célja nem valósult meg. mégis súlyt és tekintélyt szerzett nemcsak Ids országá­nak. hanem a magyarságnak is (Vége) színfoltot jelentett a Kósa: Gabi szonáta (Ilonka. Gabri­ella és Tóth Marianna) és a Corelli: Szonáta két tétele (Gál Zoltán. Vass Márta, Szentirmai Katalin. Halmai Katalin). Érettség és muzi­kalitás jellemezte a Popper- Requiem előadását (Kováts Endre. Sinka Edit. Katona Gábor. Petri Márta) Jó be­nyomást tett az iskola kama­razenekara is. mely kis lét­száma ellenére Corelli: Ka­rácsonyi concertóját Papp László igazgató vezényleté­vel biztonságosan stílusosan adta elő A salgótarjáni zeneiskola” sok műsorára a szünet után került sor. Az úttörőház ze­nekara. Händel: Vízizenéjé­nek két tételével nyitotta ezt a részt, majd Mozart: Két táncát játszották Virág László irányításával. A ka- mara^soportok közül a Tóth Tamás. Moravszki Ágnes, Nagy Tamás által előadott Ph. E. Bach: Két tánca tűnt talán a legérettebbnek. Ki­dolgozott munka jellemezt« a Bozó testvérpár — Mari­etta és Judit — közösen előadott Corelli: Hegedű-zon­gora szonátáját. Szép duettet hallottunk Ádám Mária és Gyurika Katalin énekszako- sok előadásában, jó egvütt- muzsikálás jellemezte Antal Matild és Deák Györgyi négykezes játékát Zeneileg élvezetes. szak­mailag hasznos volt a két iskola találkozója, hisz’ a baráti kapcsolatok erősítésén túl a tanulók, tanárokk egy aránt sok tapasztalattal gaz­dagodnak. A vendégek délu­táni programja az alföldiek számára szokatlan kirándulás­ból ál’t. a salgói vár teteté-ől egyenesen a bányamúzeumba mentek. így a muzsikáláson kívül Salgótarján nevezetes­ségeivel is megismerkedtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom