Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

,?Fürt!ő&izoi>a" a sarokban nwÉMte ........... V ese- műtét Világszerte nagy a fürdő­szobával nem rendelkező — főként régebbi építésű — la­kások száma, márpedig ko­runk emberének természetes igénye a gyors és alapos tisz­tálkodási lehetőség. A mű­anyagipar fejlődése lehetővé tette olyan kis helyigényű és könnyen mozgatható zuhanyo­zófülke elkészítését, amely a lakás bármelyik sarkában el­helyezhető, ha egyébként meg­oldható a víz hozzávetése és az -elfolyás csatlakoztatása (akár ideiglenes jelleggél is. műanyag vagy gumicsövek segítségével.) Az üvegszál betétes mű­anyagból készült, mindössze 22 kg súlyú zuhanyzófülkét egy darabból sajtolják, tehát nincsenek rajta illesztékek, hasadékok, így sehol sem foly­hat el belőle a kellemetlen be­ázást okozó víz. A jól záró műanyag függöny is vissza­tartja a szerte fröcskölő vi­zet. A fülke helyszükséglete mindössze 80x80 centiméter. A néhány órai munkával felállítható, illetve beszerel­hető zuhanyozófülke szállo- jdákban. motelekben, üdülők­ben hétvégi házakban, felvo­nulási éSifíéteftben stb. is na­gyon alkalmas a fürdőszoba pótlására. KGST-léte sít meny eh A KC.ST-titkárság közlése izerint több mint kétszáz irőmű, bánya és más objek- um építése van folyamatban i szocialista országokban. így >éldául az NDK-ban a Szov- etunió. Magyarország. Len- velország és Csehszlovákia lözremű köd ésével hatalmas lőerőmű épül. iAz NDK és izovjetunió tervdokumentáci­ót és berendezéseket kül­lőit a lengyel házgyárak lé- esítéséhez. Szovjet közremű­ködéssel 80 ipari létesítmény ■pül többek között a KGST­orezágokban. Lengyelország­ban vasbetonszerkezet-gyár, konverteres acélmű, Bulgári­ában vegyipari. Mongóliában élelmiszeripari kombinát. A tagországok részt vesz­nek a szovjet beruházások­ban. Csehszlovákia gépi be­rendezést szállít az ukrajnai kohászati kombinátnak. Az NDK és Lengyelország Belo­russziában vegyipari üzemet, Kazahsztánban ércbán vászati és -dúsftóművet lát el beren­dezésekkel. Az USA-beli Albany egyik kórházának orvosai szerdán egyedülálló műtétet hajtottak végre: kiemelték egy 51 esz­tendős beteg veséjét, eltávolí­tottak belőle egy grapefruit nagyságú rákos daganatot, majd a vesét visszahelyezték eredeti helyére és ismét be­kapcsolták a szervezet anyag­cseréjébe. A kilencórás műté­tet követően a vese hamaro­san ismét megkezdte normá­lis működését. A passzátszél és a légkör tisztasága A légszennyezési meteoro­lógia egyik alapvető feltétele kimondja, hogy az ún. inver­zió« levegörétegek felett olyan levegő található, amely lénye­gesen tisztább, mint az alatta fekvő légtömeg. Inverziós le- vegőrétegnek hívják az olyan réteget, amelyben egy hide­gebb levegő felett egy mele­gebb levegőréteg foglal helyet. Az ilyen réteg nagymérték­ben akadályozza a levegő füg­gőleges irányú keveredését (ezért zárórétegnek is hívják), tehát megakadályozza azt, hogy a földfelszín mentén keletkező szennyező anyagok a magasba is falhatolhassa­nak, legyen szó akár mester­séges, akár természetes ere­detű szennyező anyagokról (páraképződés stb.) A földkerekség területének körülbelül egynegyede felett a passzátok hatalmas szél­rendszerei fújnak Az északi félgömbön ez a szél észak­keletről, a déli földgömbön délkeletről fúj az Egyenlítő irányába. A p ásszá táram lás felső határát a légkörben egy jól fejlett inverziós réteg alkot­ja- Erre az úgynevezett pasz- szátinverzióra is nagymérték­ben érvényes a fenti tétel: a levegő szennyezései az inver­zió alatt halmozódnak fel. felette pedig lényegesen tisz­tább levegő található: Pues- chel és Mendonea amerikai kutatók, akik Hawaii szigetén a Maona Loa meteorológiai obszervatóriumban dolgoznak, kimutatták, hogy Hawaiiban a fényt szétszóró szennyező légköri részecskék töménysé­ge a passzátinverzió feletti légtömegben egy vagy több nagyságrenddel kisebb, mint az inverzió alJtti légtömeg­ben. A passzát jelenléte te­hát erősen védi a légkör fel­ső részét az alulról való be­szennyezéssel szemben. Felhőkutatás - radarral A felhők belsejében jelen­tős mechanikai, termodinami­kai, kémiai és elektromos je­lenségek játszódnak le, ame­lyek kihatnak a Földünket övező atmoszférára. A felhők tanulmányozása tehát érthe­tően fontos részét képezi a meteorológia tudományának. Az utóbbi években a felhő­kutatás a radarral jelentős fegyvert kapott: radar segít­ségével be lehet mérni külön­féle jelenségeket. viharok, ciklonok stb. kialakulását. A radarelvet 1904 óta is­merik. de a hatékonyabb ra­darberendezéseket csak a má­sodik világháború idején fej­lesztették. Már abban az idő­ben is észrevették, hogy a mé­rési eredményeket bizonyos esetekben „parazita” vissz­hangok, pl- a felhők zavar­ják. Ami a katonáknak kelle­metlen, az viszont „jól jön” a meteorológusoknak: a rádió­hullámok segítségével le le­het tapogatni a felhőket. Milyen előnyei vannak a radarnak a felhőkutatás terü­letén? Radar segítségével je­lentős távolságból végezhető a megfigyelés, anélkül, hogy a berendezést helyéről el kelle­ne mozgatni Ezen kívül tér­ben és időben viszonylag nagy felhőterülteket lehet tapogat­ni a radarral. A francia Al­pokban például jelentős felhő- fizikai kutatásokat folytatnak radarral. Ez a berendezés a felhőket kb. 40 km-es kör­zetben tapogatja le. jól érté­kelhető visszhang mellett. A meteorológiai gyakorlat­ban a 10 cm-es hullámhosszon működő berendezések terjed­tek 'el leginkább 1972-ben Groverben (USA. Kolorádó állaim) felállítottak egy ilyen 10 cm-es hullámhosszon mű­ködő berendezést A berende­zés antennájának 8,5 méter az átmérője, teljesítménye 1 MW. Hatótávolsága több száz kilométer, de csak jégképző­dén letapogatására használják. Ami a kutatást illeti, a 10 cm-es hullámhosszat ideális­nak tartják még viharcent­rumok letapogatására is a kumulusz felhőkben. A radarkutatókat régóta foglalkoztatja az úgynevezett fantomvisszhang jelensége. Ennek az a lényege, hogy a radanemyőn visszhang, tehát kép mutatkozik akkor is, ami­kor a letapogatási térben nincs célpont, de még felhő sincs, derült, száraz, napos az időjárás. A fantomvisszhan­got a légkörben mozgó rova­roknak, madaraknak, turbule- nes áramlásoknak tulajdoní­tották már régebben is. Ez­zel kapcsolatban is végeznek méréseket meteorológiai ra­darokkal. E kísérletek során sikerült bizonyítani, hogy az atmoszférában több kilométer magasságig fordulnak elő ro­varok. és ezeknek a mozgása egyben kitűnő nyomjelző as atmoszféra különböző rétegei­nek a vizsgálatánál. Egy fran­cia kísérlet során vékony nylomszálra legyet erősítet­tek. A legyet 3 km távolság­ból sikerült bemérni az em­lített felhőkutató radar segít­ségével Az amerikaiak lü km távolságból egy méhet mértek be radarral. A mé­hecskét egy repülőgépből en­gedték ki és a radarral bizo­nyos távolsiágon követni tud­ták útját. Ezek a kísérletek is bizonyítják a felhőkutató meteorológiai radarok érzé­kenységét és mérési pontos­ságát. A radar segítségével termé­szetesen nem lehet az atmosz­féra minden fizikai problé­máját megoldani- Ugyanakkor azonban a radar ma már igen fontos kutató- és mérőeszköz az atmoszféra-kutatásban u meteorológiai műholdak és különböző terepen kihelyezőt, műszerek táborában. A mete­orológiai radar, amelyet lé­nyegében a katonai radarok­ból fejlesztettek ki, a tudo­mányt és az, emberiség érde­keit szolgálja. A mérési ered­mények nemcsak elméleti jel­legűek, hanem sok esetben sikerült pusztító tornádókat, viharfrontokat jelezni radar­mérések segítségéved, így idő­ben biztonságba lehetett he­lyezni az érintett területek lakosságát. H. M. Mikor legtőp.álóhh a hús ? Az egyidejűleg elfogyasztott kü­lönféle fehérjék biológiai érték szempontjából Igen erősen befo­lyásolják egymást, állapították meg a Max Planck Táplálkozás- élettani Intézet kutatói. Pedig a fehérjékről mindeddig azt tartot­ták, hogy tápértéküket csupán sa­ját aminosavjaik határozzák meg. Az eddigi kutatások szerint bio­lógiailag legértékesebbnek 40 szá­zaléknyi tojásfehérje és GO száza­léknyi burgonyafehérje egvflttese bizonyult. Meglcoő felfedezés, hogy a csekély értékű kollagént tartalmazó kocsonyás „mócsing”, amelyből két lényeges am*nosnv hiányzik. Jelentősen növeli a vele együtt fogyasztott hűs biológiai értékét. Ebből következően nem a szfnhús a legtáplálóbb, hanem az ún, leveshús. További kísérletek során a tel­jes tojást — mint fehérjeforrást — fokozatosan azonos mennyiségű nitrogént tartalmazó ammónium- citráttal helyettesítették. Az derült ki, hogy 40 százalék tolás és 60 százalék ammóniumcitrát keveré­ke ugyanolyan biológiai értékű, mint azonos mennyiségű tojás. Ez azt jelenti, hogy a teljes tojás fehérjetartalmának kétharmada a biológiai érték megváltoztatása nélkül helyettesíthető, aminek a vesebetegek diétája szempontjából van nagy jelentősége. Puskagolyó a szappan­buborékban A száguldó lóvédéit lefényképe­zése nem könnyű feladat, részint a nagy sebesség miatt, részint azért, mert a felvételeknek olya­noknak kell lenniük, hogy a ku­tatók hasznosan kiértékelhessék azokat. A gyors folyamatok képeit olyan elektronikus vezérléssel mflködö filmkamerával készítik. amely percenként 100—151) ezer 1!) felvé­tel rögzítésére képes.'A feladatot ügy oldják meg, hogy vagy a film mozog Igen nagy sebességgel, vagy tükörlapocskákkal ellátott dobot forgatnak a kamera előtt, amely a forgási sebességtől függően — rendkívül rövid szakaszokra bont­ja fel a „cselekménvt”. Fényfor­rásként speciális, csupán százez­red másodpercre felvillanó vakut, használnak és csak a hátteret vi­lágítják meg. A cambridge-l kutatók által ké­szített kép azt a pillanatot örökí­tette meg, amikor egy puskngolyó áthalad a szappanbuborékon. A buborék nem pattan szét. mivel a behatolás és a kilépés helyén a hártya gyorsan összeforr, regene­rálódik. „Világrekorder” juhfajta Annak ellenére, hogy a szinteti­kus szálaik az utóbbi két évtized során — alaposan. ,,betörtek” a textiliparba, a gyapjú iránti ke­reslet semmit sem csökkent. A mű­szálak látványos sikerüket részint a pamutáruk ro­vására érték el részint az egyre növekvő mennyi­ségi igényeik te­remtettek szá­mukra piacot. A gyapjú — külö­nösen az élő ál­latról lenyírt ún. élő gyapjú — ki­váló tulajdonsága-, it mindeddig nem sikerült utolérni­Szovjet szak­emberek a merinói juhok keresztezé­sével olyan keveréket tenyész- lemre méltó, hogy a gyapjú tettek ki. amelyről évenként vékony szálú és világos szinű, egyetlen nyírással 32 kg gyap- az eiemi szálak hossza eléri iú nyerhető. Ez a hozam „vi- a 10—11 centimétert. A jó- iágrekordnak” számít. A minőségű, gyaoiút adó állat mennyiség mellett az is figye- súlya 120—130 kg. Éjjel nappal használható Tablefia helyett, ritmusaltató Telefonkészülék nagyságú, agyszerű, de nagyon hatásos altatóberendezést fejlesztet­tek ki a Szovjetunióban. Nincsenek huzaljai, érintke­zői — gyenge, ritmusos hang- és fényjelekkel váltja ki a oáciens elalvását Kicsiny hangszórójából az esőcseppek kopogására, vagy a tengeri hullámverésre emlékeztető hangok áradnak, zöld fény­szűrős két „szeme” pedig lágyan hunyorog. A jelek oeriodikussága nem véletlen, hanem az emberi szervezet oszichológiai ritmusára épül. A hang- és fényjelek erőssé­ge a páciens agyának és iz­mainak bioáramaihoz légzé­sének és pulzusának frekven­ciájához igazodik. Amikor a -láriens mély álomba merül. vl bioáramainak amplitúdó­id jflövekszik. frekvenciájuk pedig fokozatosan csőkkel. Ez a jelenség az izmok eler­nyedésével. a szemgolyó las­sú mozgásaival, a pulzus- és a légzésszám csökkenésével tár­sul. A páciens állapotától függően a ritmusaltató ön­működően változtatja a hang intenzitását, a fényjelek fény­erejét. a jelek frekvenciáját és a fénv színámvalatát. a világoskéktől egészen a mély­zöldig A páciens szinte ész­revétlenül merü] álomba. A készülék éjjel és naopal egy­aránt használható és tei- jeséggel ártalmatlan. Moldo­vai orvosok kísérletei alapján nemcsak az álmatlanság le­küzdésére. hanem a neuró­zisok, a dadogás, magas vér­nyomás és fekélybetegség kezelésére is eredményesen használható. | NQGRÁD — 1974. március 3., vasárnap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom