Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-30 / 75. szám
Kádár János fogadta a Varsái Szerződés egyesilett fegyveres erői katonai tanácsának tagjait Kádár János fogadta a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait, élükön Jakubovszkij marsallal, az egyesített fegyveres erők főparancsnokával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházéban fogadta a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tagjait, élükön I. I. Jakubovszkij jal, a Szovjetunió marsalljával, az egyesített fegyveres erők főparancsnokával. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja. A katonai tanács tagjai — a főparancsnokkal az élen — a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója tiszteletére pénteken délelőtt koszorút helyeztek el a Tanácsköztársasági Emlékműnél, a Felvonulási téren. A koszorúzáson részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a magyar néphadsereg tábornoki karának több tagja. A katonai tanács ülésén részt vett küldöttségek pénteken elutaztak Magyarországról. A magas rangú vendégeket Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium más vezetői búcsúztatták. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést 'tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletben szabályoz- ta egyes felsőoktatási — tanársegédi és adjunktusi — munkakörök határozott idejű munkaviszonyban való ellátását. Chile Tömeges letartóztatások Az Argentína és Chile határán fekvő Mendoza városába érkezett információk szerint Chilében folytatódnak a tömeges letartóztatások. Szerdán egyedül a közép-chilei Iíancagua bányaváros közelében 52 személyt tartóztattak le. Mendozában arról is értesültek, hogy Nuble dél-chilei tartományban január és március között tíz hadbíróságot létesítettek a Népi Egység letartóztatott híveinek perbe fogására. A letartóztatottakat a katonai junta „az állambiztonság megsértésével” vádolja. Veszélyben forog Clodomi- ro Almeydának, a Népi Egység egykori külügyminiszterének élete. A Tanjug jugoszláv hírügynökség értesülése szerint bizonyos, hogy a chilei junta által bebörtönzött Almeyda magánzárkában van — egy minimális méretű cellában — és ott súlyos fizikai és lélektani nyomást gyakorolnak rá. Mindennek az a célja, hogy mihamarabb elpusztítsák. Félő, hogy Clodomiro Al- meydára ugyanolyan sors vár, mint az Allende-kormány egykori bel- és honvédelmi "iniszterére. Jósé Thorára, aki; hasonló körülmények között gyilkoltak meg (MTI) A Minisztertanács előterjesztésére az Elnöki Tanács vezérőrnagyokat és rendőr vezérőrnagyokat nevezett ki. Az Elnöki Tanács hozzájárult. ahhoz, hogy kitüntetéses doktorokat avassanak a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Végül az Elnöki Tanács bíród ügyeket tárgyalt és egyéni kérelmi előterjesztésekben döntött. (MTI) Újítási verseny a szénbányáknál Százezer forint a legjobbak jutalmazására A nógrádi szénbányáknál évről évre eredményesen fejlődik az újtómozgalom. Tavaly 3 millió 600 ezer forint gazdasági eredmény származott az újításokból. A mozgalomra mindinkább jellemző a szocialista brigádok aktív részvétele. Tavaly az újítások 70 százaléka származott a szocialista brigádoktól. A vállalatvezetőség az idén még nagyobb ösztönzéssel kívánja elősegíteni az újítómozgalom fejlődését, és éppen ezért újítási versenyt hirdetett. A verseny egész évre szól, amit a jövő év fehruár 15-ig a vállalat igazgatója, szakszervezeti titkára és KISZ-titkára által megbízott háromtagú bizottság értékel. A verseny részletes feltételeit már eljuttatták valamennyi üzemhez. Ebben részt vehetnek a szocialista brigádok. Közülük az első 10 helyezést elért brigádot jutalmazzák, 1500—6000 forinttal, vagyis összesen 37 és félezer forintot fordítanak erre a célra. Az újítók között egyébként egyéni verseny is folyik, és a legjobb eredményt elért hét újítót jutalmazzák majd. ösz- szesen 24 és fél ezer forinttal, ösztönzik az egyszemélyi elbírálókat is az újítási javaslatok gyors elbírálására. Pontozásos a verseny ha az egyszemélyi elbíráló öt napon belül dönt az újítás sorsáról, akkor 15 pontot kap. Ha 10 napnál később, akkor csak 3 pontot, 20 nap után pedig egyet sem. Hasonlóan ösztönzik a gyors munkára a szakvéleményezőket. Az egyszemélyi elbírálók közül az első négy helyezett díjazására 14 ezer, a szakvéleményezők közül az első négy helyezett díjazására pedig 9 ezer forintot biztosít a vállalat. Az újítási megbízottak közül is az első négy helyezettet jutalmazzák majd, összesen 10 500 forinttal. A vállalatvezetőség az idén •megvalósított legjobb munkavédelmi javaslat szerzőjét, ezenkívül a legjobb üzem- és munkaszervezés jellegű javaslat szerzőjét egyenként 3000 forint, a gyorsvágathaj- tást elősegítő legjobb javaslat szerzőjét pedig 2000 forint külön jutalomban részesíti. A nógrádi szénbányáknál tehát több mint százezer forintot szánnak az újítómozgalom ösztönzésére, a verseny jutalmazására. A vállalat vezetősége, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-bizottság titkárai viszont fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a jutalmak valamely fokozatát indokolt esetben visszatartsák, megosszák, illetve megnöveljék. Ugyanakkor kérik az üzemek gazdasági és társadalmi vezetőit, hogy tudatosítsák a verseny jelentőségét, segítsék elő, hogy az idén minél több olyan újítás szülessen, ami segíti a gazdálkodás hatékonyságát a műszaki színvonal emelését. Együttes erővel TTffV Mssaülk, mindenki előtt, aki átta- nulmányozta asz MSZMP X. kongresszusa után megjelenít dokumentumokat, már 1970. őszén nyilvánvaló volt, hogy a benne felvetett megannyi feliadat teljesítése csupán egy hosszú folyamat eredménye lehet. A kongresszusi határozat nem mindennapi, konkrét kérdéseket boncolgat, nem operatív teendőiket sorakoztat, hanem som,mázott áttekintést ad kiül- és belpolitikai helyzetről, kiemeli a legfőbb kérdéseket, irányt jelöl a további munkának, bátorít a konkrét kérdések kimunkálására, megoldására. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. őszétől mostanáig, alig másfél év leforgása alatt, háromszor, kibővített ülésen vetette össze a gyakorlati munkát a X. kongresszuson megfogalmazott elvekkel. A mérleg kedvező, politikánk irányvonala töretlen, a X. kongresz- szus határozatai áthatják mindennapi munkánkat, ezek szellemiében készülünk az MSZMP következő, 1975. márciusára, meghirdetett kongresszusára. Természetesen ez politika nem dogma, részleteiben, a konkrét helyzettől függően szüntelenül változik. Nagyon röviden leegyszerűsítve azt mondhatjuk: pártunk mindennapi tevékenysége úgy változik, hogy közben általános politikája megújulva marad a régi. És ez nemcsak amolyan szellemes játék a szavakkal. Lényegére utaló példa pártunk munikáspolitikája. Pártunk mindenkor megkülönböztetett gondossággal tanulmányozta a munkásosztály véleményét, javaslatait, igényeit. Ezt tette a Központi Bizottság legutóbbi, 1974. március 19—20-i ülésén is. Természetes ez a megkülönböztetett gondosság, hiszen a mi pártunk a munkásosztály pártja, marxista—leninista párt. Kommunista párt csak úgy elemezheti reálisan a társadalomban végbemenő folyamatokat, úgy adhat számot a fejlődés irányáról és nagyságrendjéről, ha a társadalmi haladás jellegét megszabó, a társadalmat vezető, a hatalmat gyakorló munkásosztály helyzetéből és érdekeiből indul ki. Pártunk osztályütközetekben megvívott harca, történelmi tapasztalata azt bizonyítja, hogy újból és újból, a társadalmi-gazdasági haladás minden egyes szakaszában világossá kell tennünk a politikai és gazdasági döntések osztály-tartalmát. Híz hatalmi érdek, gazdasági érdek, erkölcsi érdek. Ebiből az alapelvből indult ki pártunk Központi Bizottsága most is, amikor ismételten elkészítette a X. kongresszus óta végzett munkánk mérlegét. Az elmúlt hónapok társadalmi tapasztalatai még inkább megerősítik, hogy a pártnak állandóan elemeznie kell a munkásosztály összetételében végbemenő változásokat; az osztály belső rétegeződését; a munkásosztály különböző rétegeinek gazdasági, szociális helyzetét és politikai aktivitását. Rendszeresen elemeznünk kell, hogyan változik a munkásosztály helye szocialista társadalmi struktúráink egészében, hogyan alakul a munkásosztály viszonya a társadalom többi osztályához és rétegéhez, figyelembe véve azt is, hogy milyen változások mennek végbe a többi osztály és réteg helyzetében, összetételében. A munkásosztály nem zárt mozdulatlan tömb. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befolyásának és tekintélyének növekedése szüntelen változó folyamat. Egész társadalmunkban fokozatosan szélesedik a tudatos és tettrekész aktív munkástömegek köre, erősödik ezek hangja, közéleti tevékenysége. Ezzel együtt, társadalmi méretekben erősödött meg az a felismerés, hogy a szocialista fejlődésnek abban a magasabb szakaszában vagyunk, amikor céljaink megvalósulását az eddiginél is elsődlegesebben határozza meg a munkásosztály tevékenysége, a társadalomban elfoglalt vezető szerepének érvényesülése, az osztály tagjainak politikai tudatossága, felelősségérzete, hangulata és tettrakésasége. Az elmúlt időszak kiemelkedő társadalom- politikai eseménye, a munkástömegek nagyarányú aktivizálódása. Ez épp úgy kifejeződik a munkában, a munkahelyi kezdeményezésekben, mint a közéleti tevékenységben. Tavaly március—áprilisban például a munkások százezrei vettek részt a választói jelölő gyűléseken és nagygyűléseken, szakszervezeti megbeszéléseken. De — amint ezt a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény kimondja — pártunk szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, amelynek eredményeképpen tovább növekszik a munkások szerepe a társadalom mindennapi életében. A Központi Bizottság 1972. novemberi ülése óta szembetűnően növekszik a párt és a munkásosztály megbecsülése és tekintélye társadalmunkban. A szövetkezeti parasztság, de az egyes társadalmi rétegek is megértették és alapvetően pozitívan fogadták a párt 1972. évi álláspontját, hogy minden területen növelni kell a munkásosztály politikai súlyát, befolyását, valamint a mumkásbérek emelésével és a munkások szociális — elsősorban lakásviszonyainak — javításával kapcsolatos intézkedések megvalósítása, révén. Javítani kell gazdasági helyzetüket. 1973. januárjában anyagi lehetőségeinkhez mérten emeltük egyes dolgozó rétegek, főiként a nagyiipari munkásság bérét. Sikeresen bevezettük és újább dolgozó rétegekre terjesztjük ki a 44 órás munkahetet. Töibb fontos intézkedést hoztunk az anyák és a nagycsaládosok fokozottabb támogatására, életkörülményeik javítására. Lakosságunk áruellátása kielégítő. Tovább gyorsul a nagymérvű lakásépítkezés. A munkásosztály szép üzenettel, tettekkel feleli pártjának: bízunk az MSZMP politikájában, igent mondunk a kormány intézkedéseire, amelyek felemelkedésünk biztosítékai. A munkásosztály vezető szerepét oly’ módon kell erősíteni, hogy az szilárdítsa szövetségi politikánk hatékonyságát is. Pártunk minden döntését annak tudatában hozza, hogy az egész társadalmat vezeti, tehát felelős az egész társadalom helyzetéért, fejlődéséért, a társadalomban végbemenő folyamatokért, az egész nép boldogulásáért, a szocializmus keretei, a proletárdiktatúra viszonyad között. A szövetségi politika erősítése — ezen belül elsősorban a munkás-panaszt szövetség erősítése — mind a két osztálynak alapvető érdeke. Ennek az érdeknek a felismerése, érvényesülése azonban nem megy végbe valamifajta automatizmus útján. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára írja a szocializmus teljes győzelméért című könyvében: „Világosan meg kell különböztetnünk az érdekazonosságot a véle- ményazonosságtól, mert ezek — társadalmi osztályok esetében — nem mindig esnek egybe... A parasztság jó része korábban nem értette meg, hogy a szocializmus elégíti ki a legteljesebben az ő igényeit is, s véleménye a szocializmusról nem egyezett teljesen a munkásosztály véleményével. Ezért az alapvető érdekazonosság ellenére eddig fennállott bizonyos véleményeltérés is. A szocialista átszervezés befejezése arról tanúskodik, hogy a munkás osztály és a parasztság között most már nemcsak érdekaizonosság, hanem véle- ményiazomosság is van a szocializmust illetően.” Pártunk vezető testületé ismételten leszögezte: a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége — a munkásosztály vezetésével — változatlanul a társadalom legjelentősebb ereje. Népünk helyesli és támogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista— leninista politikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt másfél évtizede lankadatlan erővel folytat. Amelyből jottányit sem enged, s amely me.gszabja a követendő utat. Folytatjuk azt a politikát, amelyet nálunk munkások. parasztok és más rétegek már jót ismernek, helyeselnek, támogatnak. Értelmiségünk döntő többsége is látja, érzékeli, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása az egész nép ügyét szolgálja. A magyar ételmiség nem külső szemlélője a korszakalkotó társadalmi, gazdasági változásoknak. Elfogadva a munkásosztály vezető szerepét, az értelmiség is gazdája országunknak, alkotó anyagi és szellemi értékeit gyarapító, újat kereső, tervező gazdája. Tervei elképzelései csak úgy lehetnek hatékonyak, ha gondolatait egyezteti a párt, a munkásosztály céljaival. A munkások közegében élő értelmiségi — Lett légyen aa mérnök ember vagy tisztviselő — kézzelfogható jelét tapasztalja, hogy a kétkezi munka az egész ország — közötte az értelmiség anyagi és erkölcsi gyarapodását szolgálja. Az MSZMP hagyományt vállal és folytat, amikor arra kéri és ösztönzi az értelmiséget, hogy gazdag tapasztalatát ötvözze a munkások kiapadhatatlan leleményességével, áldozatvállalásával, tenniafcarásávai. Pártunk hagyományt vállal és folytat akkor is, amikor kéri, hogy kommunisták és pártonkívüliek, munkásak, parasztok, értelmiségiek, továbbá a városi kispolgári rétegek is fogjanak össze annak, a felismerésnek a jegyében: a nemzet boldogulását szolgáló szocialista céljainkat csak együttes erővel érhetjük el. Tito és Szódat megbeszélései Brioni szigetén Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Brioni szigetén folytatódtak az előző nap Jugoszláviába érkezett Szadat egyiptomi elnöknek és vendéglátójának, Tito államfőnek a tanácskozásai. A megbeszéléseken elsősorban a közel-keleti helyzetről és az el nem kötelezett országoknak a válság rendezésében betöltendő szerepéről van szó. A Borba a Brioni szigetén folyó tanácskozást értékelő pénteki kommentárjában hangsúlyozza, hogy a két elnök „minden bizonnyal eszmecserét folytat a közel-keleti helyzetről. Valószínű, hogy a tárgyalások egyik központi témája lesz az el nem kötelezett országok politikája, összhangban a múlt év szeptemberében Algírban megtartott csúcsértekezlet határozataival és azok teljesítésével. Bizonyára szó lesz azokról a szükséges lépésekről, amelyek a tartós és szilárd béke előfeltételét jelentik a Közel-Keleten. NÓGRÁD - 1974. március 30., szombat 3
