Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Szakemberek A szakemberre feltekintenek, véleményét Igénylik, utasításait betartják a mezőgazdasá­gi üzemekben. Ilyen szempontból is rend­kívül nagy a mezőgazdasági értelmiség fele­lőssége. Szerepe azonban a termelőüzemek­ben végzett munka mellett kiterjed a falu társadalmi életére is. Az agronómusra, a me­zőgazdasági gépészmérnökre vagy növényvé­dő szakemberre ma már nem csupán mint a termelőszövetkezet vezetőjére tekintenek, ha­nem mint olyan emberre is, akinek a köz­ség életének alakulásában is szerepe van. A rétsági járásban mondták el, hogy a romhányi főagronómustól a községre vonat­kozó társadalompolitikai kérdéseket is nagy érdeklődéssel hallgatnak a termelőszövetke­zeti tagok. A pásztói járásban a téli oktatá­sok alkalmával az agrármérnökök jelentős része bekapcsolódott a munkába. Általában megyénk legtöbb községében nem múlnak el politikai, kulturális rendezvények, hogy a falusi értelmiség sorában ne legyen ott a mezőgazdasági szakember is. Nincs mit cso­dálkozni ezen. Végeredményben az agronó- mus az az ember, aki a legtöbbet tartózko­dik az emberek között. Ott dolgozik velük a földeken, megkeresi őket a műhelyekben, rendszeres látogatója az állattenyésztőknek. Ilyenkor — ha nincs valamilyen kirívó fe­gyelmezetlenség — a szakmunkán kívül ba­ráti beszélgetések is elhangzanak, ha erre időt szakíthatnak. Nem mindig egyértelműen népszerű az ag- ronómus vagy más mezőgazdasági, állatte­nyésztési szakember a tsz-üzemben. Neki kell — az esetek legtöbbjében — a fegyelme­zetlenséget is megítélni. Ahol emberek élnek, dolgoznak, ott a legjobb akarattal is elő­fordulnak szabálytalanságok is. Arról már ne is szóljunk, hogy vannak notórius fe- gyelmezetlenkedők, hanyagok, akiket szem előtt kell tartani, fölöttük az elkövetett „bűn” arányában megfelelően ítéletet mondani. A szakembernek kell megítélni, hogy egy trak­toros milyen fegyelmit érdemel, ha a gépét hanyagságból elrontotta. A tapasztalat igazolja: amelyik szakember a közös gazdaság érdekében következetes, a fegyelmezetlenséget nem tűri, annak tekinté­lye van az emberek előtt. Legtöbb esetben a büntetést elszenvedettek is belátják, hogy neki van igaza. Minden tekintetben rendkívül nagy a me­zőgazdasági értelmiségi ember felelőssége. Ügyelnie kell arra, hogy következetes marad­jon, szakmáját jól értse, állandóan képezze magát, a termelésben produkáljon. De ezen túl részt vegyen a falu közéletében. Nem könnyű ezeknek a kötelezettségeknek eleget tenni. Különösen most, amikor a földeken elkezdődött az egész éven át tartó termelő- munka. De jó munkabeosztással, a legna­gyobb figyelmet a termelésre fordítva eleget tudnak tenni ezen sokoldalú kötelezettségük­nek. Akkor szokott a kapkodás bekövetkezni, amikor a munkát nem osztják meg egymás között. Gyakori, hogy némelyik főagronómus mindent maga akar elvégezni. Fiatal szak­emberek körülötte munka nélkül élnek, vé­gül megunják, és elkívánkoznak az olyan főagronómustól vagy akár főkönyvelőtől, aki nem bízik meg bennük. Az ilyen bizalmat­lansággal teli ember beleszakadhat a mun­kába, akkor sem tud eredményesen dolgoz­ni. Nem is azért, mert szaktudása hiányos, hanem azért, mert egymaga nem bírja, vé­gül kapkod, és ez oda vezet, hogy a tsz-tag- ság is elfordul tőle. Ossza meg a munkát, a felelősséget is, akkor majd marad idő kultu­rális életre, társadalmi szerepre is a faluban. A szakember munkája sokoldalú, nehéz, a vele szembeni követelmények is egyre nőnek. Megnyugtató, hogy többségük helytáll a munkában. De jogos az az igényük, ha velük szemben növekszik a követelmény, azokkal szemben is növekedjék, akiknek kötelessé­gük őket munkájukban támogatni. A tsz vezetősége, a községi tanács, és nem utolsó­sorban a pártalapszervezet támasza kell hogy legyen a mezőgazdasági szakembernek. Ha így van, követelményeket is állíthatnak ve.” lük szemben. Összhangban kell dolgozni a szakemberekkel a sikerek érdekében a tag­ságnak, a község vezetőségének. — B — Korszerű technológia — magasabb hozamok Társulás cukorrépa-termesztésre Tavaly ősszel a rétsági já- Hogy a cukorgyár mivel technológiai fegyelmet. Kó­rósban egyszerű gazdasági támogatja a társulást? Első- rábban néhány helyen problé- együttműködés jött létre a sorban, s ez a legfontosabb; ma volt, hogy a sor köztávol" cukorrépa termesztésére. A szakmai tanácsadó szolgála- ságok változóak voltak. Eze- tereskei termelőszövetkezet- tával megtanítja a gazdaságok ken a helyeken nem lehetett ben Torma Vilmos főagrqmó- szakembereit a cukorrépa megoldani a gépi betakarítást. mus nagyon szívén viseli a vegyszeres technológiával va- _ a termelőszövetkezetek­f óraulás ügyét. Bár a kooperá- ló termesztésére. A gyár n,ek milyen előnyei származ- ció közös szülemény, az igaz- a vegyszerköltségek 19 szá- nak a társulásból? ság az, hogy ebből jelentős zalékát megtéríti a gazdasá- _ Rá „ részt vállaltak magukra a goknak. A szakemberek részé- -a ?,? tereskei vezetők. re rendszeres továbbképzése- termeles 13 kulon-kulon tor­— Mi kezdtük a környéken kot szervez. Tervezik, hogy a elsőnek gépesíteni a cukiorré- gépekhez Tereskén kólón al- i^lcsönös pa termesztését. Tavaly nyá- katrészellátó telepet ^ is létre- ron két szakmai bemutatót hoznak.^ Emellett jó minősé* is tartottunk a szövetkezeti 8ű vetőmagot is biztosat, vezetők számára — mondja Torma Vilmos, majd hozzá­— A talajelőkészítéssel idő­ben. végeztünk. A termelőszö- vetkezetek megrendelték a szükséges gépeket is. Jelen­leg négy gazdaság redelke- zik betakarító géppel, ősszel várják újabb tizenkét gép érkezését. A legtöbb terme­lőszövetkezet már a vegysze­voft lehetőségük is g<mdoskodott - so­termesztésére rolia a foagronomus. — Milyen átlagtermésre számítanak? — Mivel a társulás első térnie. ennek ellenére lehető­ség van tapasztalatcserére, segítségadásra. Az igazi előny magában a cukor­répa-termesztésben van, hi­szen ugyanarról a területről teszi. — Így csinálnánk ked­vet hozzá. Korábban módszerrel, kézi műveléssel termeltek. Érdemes összeha­sonlítani az eredményeket. 1967-ben 46, 1971-ben már csak 3,6 hektáron vetettek cukorrépát. Egy év múlva már nem a cukorrépa munkáskezek hiánya miatt. A legjobb átlagtermést 1970-ben takarították be, hektáronként 306,5 mázsa termett. Az el­múlt esztendőben gépsort vásároltak és ezzel művelték a cukorrépát. A hozam hek­táronként 333,6 mázsa volt, pedig a gépi termelés ta­pasztalataival alig rendelkez­tek. — A cukorgyár kapott az alkalmon, hogy végre a já­rásban talált egy gazdaságot, amelyre alapozhat, és ezen keresztül sikerül egy társu­lást megalakítani — mondja Szabó Endre, aki a cukor­gyár megbízottjaként szakmai tanácsokkal látja el a társu­lásban résztvevő gazdaságo­kat. — Tavaly 80 hektárról 262 vagon cukorrépát értékesítet­tünk. Ez hektáronként 14 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett a termelőszövetkezet­nek — veszi át újra a szót a főagronómus. — Hány gazdaság tagja a cukorrépa termesztésére ala­kult társulásnak? — Tizenkét termelőszövet­kezet közgyűlése hagyta jóvá a belépést, összesen 712 hek­táron kerül cukorrépa a föld­be. A társulás tagjai főleg a rétsági és balassagyarmati járás gazdaságaiból állnak. Természetesen az elkövetkező években lesz ahol növelik majd a területet, s előfordul­hatnak olyan helyek is, ahol nem válik be az új módszer — Az előkészületi munkák hogyan haladnak? kettős _ hasznot húzhatnak a • gazdasagok. Különösen ott, ahol a szarvasmarhaprog­ramból adódó feladatok vég­rehajtása is a célkitűzések között szerepel. A cukorrépa melléktermékeiből jó minősé­gű takarmányt is kapnak — magyarázza Torma Vilmos. A tereskei társulás jó lehe­tőségeket kínál a rétsági és balassagyarmai járás terme­lőszövetkezeteinek. A koope­ráció, a korszerű technológia, és a várható magasabb hoza- éve w, a7 idén 310 mázsát nlok nemcsak szövetkezeti 'a célokat szolgálnak, hanem terveztünk hektáronként. A legfontosabb, hogy a gazda­ságok szigorúan betartsák a népgazdasági érdekeket is. Sz. Gy. Céh a tartalmi munka §a vitása Kisterenyei tapasztalatok A KISTERENYEI nagyköz- tói függően a pártvezetőségi ségi pártbizottság 15 alapszer- tagokat, illetve a KISZ alap­Sok hasznos tapasztalatot jegyezhettem fel a kistere­vezet munkáját irányítja. Az szervezeti titkárokat. Ezeken nyei nagyközségi pártbizott­alapszervezetekhez tartozó az értekezleteken lehetőség párttagok száma jóval meg­haladja a hatszázat. Ha az alapszervezetek jelleg szerinti megoszlását vészük figyelem­be, akkor azt kell mondani, hogy nagyon is vegyes. Van közöttük ipari, mezőgazdasá­gi, kereskedelmi, közlekedési, lakóterületi, hivatali és peda van a feladatok megbeszélé­sén túl a megértés ellenőrzé­sére, az előzőleg kiadott ha­tározatok végrehajtásának számon kérésére. — MUNKÁNKBAN a szer­vezeti forma kialakítása mel­lett a tartalmi munka javítá­sa, az alapszervezeti munka ság munkájáról, munkamód­szeréről. Arra is kíváncsi voltam, hogy a pártbizottság titkára miben látja a jövő tennivalóját, a feladatokat. — Az egyik legfontosabb feladatunk az eszmei-politi­kai nevelő munka. Más szóval az, hogy minden párttag jól értse és képviselje a párt po­gógus egyaránt. önmagáért színvonalának növelése a fő litikáját, tudatosan vállaljon beszél, hogy a párttagságnak cél — folytatja a beszélgetést csak 24,5 százaléka dolgozik Kovács János. — Ezért fontos termelőágazatban, a nem tér- feladatnak tekinthettük az melők 75,5 százalékot tesz- alapszervezetek sajátosságai­nk ki, ezen belül is 70 szá- nalt megfelelő munkatervek zalék nyugdíjas, háztartásbeli, készítését. A terveket rend- s akkor máris ki kell jelen- szeresen megbeszéljük, majd teni, hogy a pártbizottságon a taggyűlés elé terjesztjük. A belül feltétlenül differenciált taggyűlések által elfogadott munkát kell végezni. Ezt a munkatervek egy-egy példá- munkát a 27 tagú pártbizott- nyát a pártvezetőségi tagokon ság és a héttagú végrehajtó kívül megkapják a végrehaj- bizottság segítség, megfelelő tó bizottság tagjai és az ak- aktívahálózat nélkül nagyon tívák, így lehetőségük van a nehezen tudná ellátni. munkatervben megjelölt fel­— Mi is érezzük ezt — adatok időbeni és tartalmi el­mondja a beszélgetés során lenőrzésére, a helyszíni segí- Kovács János, a pártbizottság tésrer Ügy érezzük, ez jól titkára. — Ezért pártépítési, gazdaságpolitikai és agitációs- propaganda munkabizottságot szerveztünk a pártbizottság mellé. Vezetőjük egy-egy vég­rehajtó bizottsági tag. A párt X. kongresszusa után bevezet­tük az alapszervezeti és a re­szortfelelősi rendszert. Ez azt jelenti, hogy minden végre­hajtó bizottsági tagnak van állandó jellegű reszortfelelősi és alapszervezeti felelősi, alapszervezetet irányító, segí­tő, ellenőrző feladata, amit pártmunkában végez el. Meg­szerveztük a végrehajtó bi­zottság aktívahálózatát is, amelynek tagjai rendszeresen részt vesznek az alapszerve­zeti rendezvényeken, segítik a vezétőségi ülések munkáját, a taggyűlések előkészítését, és még számos más tevékenység­ben részt vesznek... Kiderül a beszélgetés során, hogy a nagyközségi párt- bizottság irányító, segítő, el­lenőrző tevékenységének alap­vető fóruma a rendszeres ha­vi titkári értekezlet, ahová a titkárokon kívül rendszere­sen meghívják a végrehajtó bizottság aktíváit, s a témá­bevált módszer a nagyközsé­gi pártbizottság munkájában. Eredményeként javult, rend­szeresebb, aktívabb lett a szervezeti élet alapszervezete­inkben, csökkent a távollevők aránya, határozatképesek a taggyűlések, vezetőségi ülé­sek, aktívak a pártcsopórt- ülések. Tovább is lehet foly­tatni azzal, hogy bővült a rendszeres pártmegbízatást végzők köre, rendszeresebb lett a pártmunka végzésé­nek számon kérése. Kovács János, a pártbizott­ság titkára néhány gondot is megemlít. — Pártbizottságunknál ki­alakult az eszmei-politikai ne­velő munka szervezeti kerete, tanfolyamonként két-két pro­pagandistát biztosítunk. So­kat javult a nevelő munka tar­talma. Tervszerűbbé tétele érdekében középtávú pártok­tatási tervet készítettünk, amelynek megvalósítása rész­arányosán történik. Az a vé­leményem. hogy a tudatfor­málásban van a legtöbb ten­nivalónk, ebben kell nagyobb segítséget nyújtani alapszer­vezeti vezetőségeinknek. részt annak megvalósításából. Fontos számunkra, hogy fo­lyamatosan küzdjünk a téves nézetek ellen, amivel Kiste- renyén még ma is találko­zunk. Helyesen kell értelmez­ni párttagságunknak a mun­kásosztály, illetve a párt ve­zető szerepét, a munkásosz­tály szövetségi politikáját, vagy egyéb kérdést. Kiemel­ten foglalkozunk azzal, hogy társadalmi valóságunkról re­ális szemlélet alakuljon ki párttagságunkban. Fontos fel­adatunknak tartjuk, hogy a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus erő­södjék fiataljainkban, amihez a pedagógus-alapszervezet se­gítségét kérjük. Erősíteni kí­vánjuk a párton belül a kö­zösségi szellemet és magatar­tást, az egymásért érzett fe­lelősséget, és egymás munká­jának elismerését. Fokozni kí­vánjuk az aktivitást, a vita­készséget, elősegítjük a de­mokratizmus, az egészséges kritika és önkritika kibonta­kozását. Azt, hogy a ve­zetők érezzenek felelősséget a közösségért, minden szem­pontból törekedjenek a pél­damutatásra. El kell érnünk, hogy a közösség építő bírála­tával támogassa a vezetőt munkájában és beosztásában egyaránt. SOKRÉTŰ, differenciált munkát végez a kisterenyei nagyközségi pártbizottság. A sajátos munka eddig is ered­ménnyel járt a nagyközség politikai életében. S való igaz: a tartalmi munka ja­vítása újabb eredményeket hozhat a pártbizottság életé­ben. Kisterenyén pedig min­den lehetőség adott ehhez. Somogyvári László Szakmai továbbképzés Az Állami Biztosító Nógrád megyei igazgatósága március 29-én, pénteken szakmai to- vábbk^pzést rendez Salgótar­jániban, az igazgatóság szék­házában. A továbbképzésen azok a kárszakértők és admi­nisztratív dolgozók vesznek részt, akik az állatkárrende­zés területén dolgoznak. Dr. Glózik András megyei igaz­gató főálllatorvos. az ÁB ága- zatos kárszakértője előadást tart a jelenlevőknek. A biz­tosító a továbbképzéstől a kárrendezési munka minőségi javítását várja. Az iparosodás útján A lakosság javasol és segít Pásztón és társközségeikben vagy felépítésük folyamatban Hasznoson, Mátrakere^z- van. A szolgáltatás és kereskedel­tesen —, lezajlottak a tanács­tagi beszámolók. A tapaszta­latok összegezése még tart, de már számos olyan követ­keztetést lehet levonni, ame­lyek a lakosság állásfoglalásá­ról kedvező képet adnak. A beszámolók részletesen feltárták az eredményeket, de a hiányosságokat is. A nagyközség fokozott iparoso­dását jelzi, hogy 1973. má­sodik felében megkezdte ter­melését a váci Kötöttárugyár telepe. A Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat új bőrdíszmű részleget létesített. A Szer­szám- és Készülékgyár. is fej­leszti termelési lehetőségeit, hiszen ez évben megkezdték egy korszerű öntöde építé­sét. Az új üzemek termelésbe való belépésével, a meglevők A tanácstagi beszámolók száma hatvanöt volt. Ezeken 2324 fő vett részt. A megje­mi ellátás tekintetében javu- lenés aránya javult, ami a lásról adtak számot. Üj bol­tok átadására is sor került. Gond a zöldség-, gyümölcs-, tej- és kenyérellátásnál je­tanácstagok jó munkáját mu­tatja. Pásztón. de a társköz­ségekben lakók véleményé­ből is az csendült ki. hogy lentkezett. A szolgáltatások értékelik az 1973-as év ered- köre bővült. Művelődési terű- ményeit. A tanács törekvéseit létén jelentős esemény volt helyeslik, elképzeléseit meg- Hasznos és Mátrakeresztes értették. Legtöbben az út-, általános iskoláinak körzete- járdaépítés és vízelvezetés sítése. Az óvodás korú gyer­mekek elhelyezésének megol­dására száz férőhelyes óvoda felépítését vették tervbe. En­nek segítésére társadalmi munkaakció indult. A kom­munális fejlesztést továbbra is központi feladatként ke­kérdéséhez szóltak hozzá, de a szemétszállítás folyamatossá tételét is hangoztatták. Tár­sadalmi munkafelajánlások születtek a lakóhely szebbé tétele érdekében. Általános vélemény, hogy a választó- polgárok nemcsak felvetették zeli a tanács. A vízellátás igényeiket, hanem készek a nyé A nagyszabású lakás­építési program keretében — magyarázza Torma Vilmos, számos lakás már elkészült, biztosítása, a csapadékvíz el­vezetése, utak. járdák építése terén eredményeket értek el. Huszonnyolc kilométeres út- bővítésével a foglalkoztatott- szakaszból nyolc kilométer elkészült. A megyei tanács nagy segítséget adott, de to­vábbi összegre van szükség, hogy az útépítés befejeződ­hessen. ságot sikerült megoldani. Ja­vult a lakosság életkörülmé­nye. megvalósításukból is részt vállalni. A szép tervek eléréséhez a tanács mind a lakosság, mind az üzemek segítségére, közre­működésére számít a jövőben. A közös célok, elképzelések véghezvitele csakis szoros összefogással érhető el. Ősi falak - tiatalok j NÓGRÁD - 1974. március 28., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom