Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

TÖBBET TUDNI

Az üzem és a család is se fiit

Megyei filmbemutatók

'Színes fittnek hete

A Szécsényi nagyközségi Tanács a közelmúltban felmérést végzen az üzemekben és intézményekben. Azt nézték meg, hogy a községben dolgozók közül hányán nem rendelkeznék a nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel. Az eredmény kissé lehangoló: a hiányos iskolai végzettségűek a nagyközség lakóinak több mint tiz százalékát teszik ki. Van hát tennivaló bőven Szécsényben a felnőttoktatás terén.

JöO árás forma

Jelenleg egy — nyolcadik — osztály működik a községben. a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Tizenkét felnőtt ember, férj. feleség, a helyi üzemek: as ELZETT. az Ipoly Bútorgyár, az ÉPSZER Vállalat dolgozói ülnek be hetente kétszer, hétfőn és szerdán délután az iskola padjaiba, hogy bepótolják az elmulasztottakat, a mindennapi munkához, tájékozódáshoz szükséges alapvető tudományos ismereteket megszerezzék. A legfiatalabb tanuló alig húsz esztendős, a legidősebb 50 éves, az osztály zömét azonban a 35 év körüliek adják.

Micsinai Tiborné magyartörténelem szakos tanár, tagozatvezető elégedett hallgatóival: — Igyekvők, érdeklődők és figyelmesek a felnőtt tanulók. Ezért kollégáimmal együtt nagyon szívesen tanítunk ebben az osztályban. Jól érezzük magunkat közöttük.

— Nagy feladat hárul egyébként rájuk — fűzi tovább a szót. — Mert az úgynevezett 160 órás formában tanítunk és az elsajátítandó tananyag a csökkentés ellenére is elég nagy. úgyhogy feszített tempóban kell haladnunk.

Az üzemek lehetőségeikhez mérten mindenütt segítik beiratkozott dolgozóik zavartalan tanulását. Biztosítják az iskolába járást, lehetőleg keresetcsökkenés nélkül. Tavalv, a hetedik osztály elvégzése után jutalomszabadságot adtak, az idén pedig az eredménytől függően pénzjutalmakat osztanak szét. Év elején megvásárolták a tankönyveket is.

— Nálunk viszonylag kevés azoknak a száma — mondja Jónás Lóránt, az Ipoly Bútorgyár telepvezető helyettese, — akik nem rendelkeznek a nyolc általános iskolai végzettséggel. Tanulási törekvéArc ax iskolából

Gyerekek és szülők

Az egy tanterem úgy néz ki.. mint a piactér hetivásár idején. Majdnem minden van itt. ami egy iskolában a .•szemléltetési eszközök kategóriájába tartozik. Az egyik oldalon hatalmas tábla, számtalan ..zsebbel”, azokban az abc betűi. Fekete tábla, térképek. ki tudná, mi minden? A padokon szétrámolt tolltartók, füzetek, a gyerekek az udvaron fociznak. Szabályos csapatokat nemigen tudnák összehozni, hiszen csak nyolcán vannak. Pusztaberkiben ugyanis ennyien járnak alsó tagozatba.

A tanítónő a* iskolaigazgató is egy személyben — hiszen ő az egyetlen helyben dolgozó pedagógus a 260 lelket számláló kisközségben. És mint egyetlen pedagógus, még. nagyon sok funkciót vállalt, a tanácstagságtól, a KISZ-klub ügyintézéséig.

A szülőkről a gyerekekről, az összesen nyolc gyerekről beszélgetünk. Mint pedagógus már elég régen dolgozik az iskolában ahhoz, hogy Véleményt mondhasson.

— Amikor én gyereket neveltem, tán tizedannyi kedvezményt sem kaptak az (kiesanyák, mint most. És ha volt is juttatás, valahogy nem nagyon tudtak róla az asszonyok. Ügy nevelték, etették, ruházták a gyereket, ahogy erejükből telt. Ma meg már olyanok vannak, akik majdhogynem bevétel- kiadás listán vezetik, mit jelent egy gyerek. Az a törekvés a legnemesebb, hogy a kicsi jó anyagi körülmények között élhessen és a szülei minden kívánságát teljesíthessék. De há ezt túlzásba viszik, azzal elsősorban a gyereknek tesznek rosszat: önzővé, magánakvalóvá válik. nehezen lehet a közösségbe bevonni.

Azt hiszem, sőt meggyőződésem, hogy az új kedvezmények és juttatások, melyeket az édesanyák a népesedéspolitikai határozat értelmében mostantól megkapnak, nagyot változtat a helyzeten. Nemcsak az anyagiakat tekintve, hanem leginkább is azért, mert a gyereknevelés a legjobb értelemben lett közügy. Ez majdnem olyan mint amikor egy fiatal- asszony gyereket tol a kocsiban, és vadidegenek dicsérik. milyen szép gyerek. A mama örül néki. Ilyen hatásának kell lenni az új határozatnak.

— És a pusztaberki gyerekek?

— Tartottunk már szülői értekezletet a tervezett iskolakörzetesítésről. A legfontosabb itt is* hogy az összevont osztályok megszűnnének. tehát a gyerekek jobb körülmények között tanulhatnának. Ez az iskolaépület ugyanazt a szerepet töltené be. mint eddig csak délután. Hasonló rendszerű lenne az egész napos iskolához. Reggel a busszal. Borsosberénybe mennénk, délután vissza — én kísérném a bejárókat. S amint visszaérünk Berkibe, itt tanulhatnának délután, azok, akiknek így könnyebb. Egyébként ha a körzetesítés sikerül, az itteni óvodások is ugyanazzal a busszal járhatnának Berénybe, amelyikkel az iskolás gyerekek.

Kinn süt a nap. a gyerekek lelkesen rugdossák a labdát. Csata! Árpádné, tanítónő, igazgató ég tanácstag, valószínűleg hamarosan maga is ingázó lesz, mint tanítványai. Most az udvaron áll, és a pattogó labdát figyeli.

O. J, Fotó: Kulcsár

seiket a kollektív szerződésben előírtak szerint támogatjuk és a brigádok, ahol ez szükséges, vállalásaik közé is felveszik a tanulást.

Helyt kell állni

A 100 órás felnőttoktatási formában tanulók félidőben, a tizedik hét végén beszámoló vizsgát tesznek. Ez ad képet a végzett munkáról, a tanulók tudásáról, szorgalmáról. Az eredmények tükörként állnak mindenki előtt, nemcsak a jelent mérik, tapasztalatokat adnak a jövő számára is: min kell változtatni, milyen tárgyakkal kell a jövőben többet foglalkozni.

Szécsényben a közelmúltban tartották meg a beszámolókat. Az eredmény — figyelembe véve, hogy a tanulóknak a gyárban és a házi munkában is helyt kell állni — elismerésre méltó. Jó közepes színvonalúnak mondható. De néhány kitűnő eredmény is született, mint például Jó Ferencné. az ELZETT gépbeállítójáé, aki 4,8 átlagteljesítményt ért el. Hozzá hasonlóan, jól szerepelt Talpai Ferencné is, az Ipoly Bútorgyár betanított munkása.

— A lányom negyedik osztályos, a fiam elsős —, meséli a fiatalasszony. — Velük is szeretnék foglalkozni, segíteni, ellenőrizni a tanulásukat. Meg aztán sose tudja az ember, mikor lesz jó a nyolc osztály. Még szakmát is tanulhatok egyszer, hiszen még fiatal vagyok.

— Sokat tanult a vizsgára?

—■ Az utolsó napokban igen.

Az iskola kezdetén nem voltak könyvek, úgyhogy a vizsgák előtt kellett rákapcsolni. Többször is előfordult. hogy éjfélkor feküdtem le. Ha elkezdtem a tanulást, akkor már nem akarok szégyent vallani.

Vélemények az ELZETT-bőt

Ebben a gyárban a legtöbb a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Viszont dicséretes, hogy Innen járnak a legtöbben iskolába, számszerint hatan. A Józsa házaspár együtt tanul.

— Kisebbik fiúnk tavaly végezte el a nyolcadik osztályt — szól a férj. — Segít nekünk a tanulásban, mert bizony, egy kicsit már nehezen megy. Aztán itt a vállalatnál is járok tanfolyamra; a zárrészleg csoportvezetője vagyok.

Soproni Béláné műszaki ellenőr, felnőtt fiai vannak, az egyik tanát. Az ő biztatásukra kezdett tanulni. A vizsgán közepes eredményt ért el. Szívesen tanul, erre biztat másokat is.

— Véleménye szerint hogyan lehetne még több embert beiskolázni ?

— Ide a gyárba kellene kihozni az iskolát — válaszol határozottan. — A munkában elfáradó embereknek ez nagy könnyebbséget jelentene.

Az üzem párttitkára szerint pedig a nagyközségben és a járásban nem sikerült megtalálni az igazi vonzást jelentő felnőttoktatási formát. Lehet, hogy igaza van, de lehet, hogy a tanulásra való serkentés nem elég erőteljes, szervezett. A vélemények mindenesetre elgondolkodtatóak és a következő tanfolyamok szervezésénél megszívlelendők: előre lendíthetik Szé- csény felnőttoktatásának

ügyét.

Sulyok László

Mai tévéajánlatunk

19.15: Színházi világnap, 1974. Körkapcsolás színházakból. — Ezúttal 13. alkalommal kerül megrendezésre a színházi világnap, amelynek megünneplésekor — immár hagyományként — egy-egy világhírű művész üzenete is elhangzik. Ezúttal a magyar közönség előtt is jól ismert Richard Burton mondja ezt el, a világszínpadi előadás kezdete előtt. A nézők ebből az alkalomból három színház három különböző előadásának részesei lehetnek. A Thália Színházból Graham Green A csendes amerikai című regénye dramatizált változatának egy részletét közvetítik a helyszínről. A művet a fordító, Ungvári Tamás, és a rendező, Kazimir Károly alkalmazta színpadra. Először a magyar közönség találkozI

hat — színpadi műként — a világhírű alkotás szereplőinek drámai lelkiismeret-vizsgálatá- val. A főszerepeket Drahota Andrea, Nagy Attila és Kozák András alakítja. A veszprémi Petőfi Színházból Sarkadi Imre befejezetlenül maradt művének — a Kőmíves Kelemennek — egy részletét láthatjuk. Az évtizede tragikusan elhunyt írót többször is foglalkoztatta a közismert ballada

4 NÓGRÁD — 1974. március 27., szerda

Jelenet „A hetedik töltény’’ című szovjet filmből.

A héten négy szmes flimit ‘ mutatnak be Nógrád megyében. Ezek közül három a

történelem régmúlt vagy hozzánk időben közelebb álló -korszakaiból villant fel egy-egy képet, a negyedik pedig ma játszódik.

A legtávolabbi múltba a „Lány a szabadcsapatban” című NDK- film nyúl visz- sza témáért.

Cselekménye a Napóleon-háborúban játszódik. Lützow őrnagy szabad- csapatáról szól

a film, amelyik nem hagyta rejtekhelyén. A film alkotói nagy része félrevezetett, ha- magát megvesztegetni, s a mai közül elsősorban az írója is- zug hamis propagandától gerillák elődjeként partizán- mert. Rendezőként is jelentős meatéves/tet, emberekből áll akciókkal nyugtalanította, za- A. Mihalkov-KoncsalovszkIJ, megtévesztett emüereKDüi au,

varta a hódító sereget, nem kf- akinek „Az első tanító” című eSEért amikor mod nyílna az mélve a saját uralt sem, ha filmje nálunk is ismert. Szí- egész csoport likvidálására, áruláson kapta azokat. A szí- nászként többek között az helyette más megoldást vá- nes, kalandos, szerelemmel fű- „Iván gyermekkora” című laszt. A bandavezért eléri a szerezett film nemcsak a tör- filmben láthattuk. vég, sajat emberei lövik agyon,

ténelmi események kalandos Aki a történelem ellen vá- majd megadják magukat, jellegét, hanem a múlt század laszt, annak választása saját Hogyan kerül egy külföldi elején élt emberek életkörül- tragédiájának forrásává lesz. útról visszatérő Polski Fiat ményeit, gondolkodásmódját, Ez a mondanivalója Ivanka hűtőjére olasz Fiat-emb- bonyolult osztály viszonyait és Gribcseva bolgár rendező szí- léma? Segít-e az ifjú csem- szabadságtörekvéseit is mégis- nes, szinkronizált filmjének, pésznőn a flört, vagy a teljes merteti a nézőkkel. melynek címe: Farkashorda. A odaadás, és mennyit segít az

Szélesvásznú, szinkronizált film a bolgár történelem egyik idősebbnek férje tekintélye, szovjet kalandfilm „A hetedik döntő időszakát mutatja be. Ilyen és hasonló problémák- töltény”, mely a polgárháború 1948-ban játszódik, s tulajdon- kai foglalkozik „A sárga Fiat idején játszódik Turkesztán- képpen arról szól, hogyan három utasa” című lengyel ban. Párbaj a helyi vörös pa- számolnak fel egy, a régi had- film. A kamasz és a két hölgy rancsnok és a bandltavezér sereg tisztjének vezetése alatt esete a határállomáson finom között, aki a helybeliek mu- álló terrorista csoportot. Hír- kamarajátékként mai kérdé- zulmán fanatizmusát kihasz- szerző férkőzik a terroristák sekre irányítja a figyelmet. A nálva próbálja elkergetni a közé, de megölik. Elődje sor- rendezés remek atmoszféravörös parancsnokot. Mivel ez sával nem törődve férkőzik a teremtésével és nagyszerű színem sikerül, vérdíjat tűz ki a banda tagjai közé Kalinov, az nészl játékkal éri el a feszült fejére, melyért ellenfele saját államvédelmi szerv képviselő- érdeklődést, maga jelentkezik a banditák je, és látja, hogy a banda

Közös tanács — közös kultúra

NÓGRÁD MEGYE egyik legszebb községe Cserhát- szentiván. Hegyek alján, kedvelt túrahelyek közelében fekszik: a szomszédban van a Hármasforrás, erdei sétával elérhető innen Hollókő, a falu a kéktúra egyik pecsételő állomása. Egy csúnya településnek se rovldebb, se hosz- szabb ideig nem. lenne festővendége. Cserháitszentiván lakói közül viszont néhányan ismernek innen elszármazott, ide vissza-visszajáró művészeket. Iványl Ödön édesapja évtizedekig e falucska tanítója volt. A régebbi körzeti orvos, Németh Sándor is a megye elismert festői közé tartozott: képeik a szentiváni

házak, utcák és a környező táj vonalait, az itt élők arcát is őrzik. Németh doktor otthonába gyakran látogattak festők, grafikusok. De a legfiatalabbak között is tallózhatunk: Mezősi Sándor, a Képzőművészeti Főiskola egyik növendéke is idevalósi.

Van-e nyoma ennek a falu életében? Előny, vagy hátrány. hogy az általános iskolások többsége régebben és ma is tovább folytatja a tanulást, sok szakmunkás és értelmiségi (jogász, orvos, tanár) került ki innen? Izgató kérdések. Ha egy kisvárosról lenne szó. a szellemi gazdagodás bázisa lehetne ez. A kisközségekben más a helyzet. Ami a válaszhoz közelebb visz: „..innen kerültek

mély mondanivalója, előbb novellaként dolgozta fel, majd többször is megkísérelte megírni a drámaváltozatot. Az egyik változat felhasználásával dolgozta fel a művet Osz- tovits Levente, s állította színre Valló Péter rendező. A címszerepben Cserhalmi Györgyöt láthatjuk. Végezetül a Nemzeti Színház előadását kapcsolják, mely során Gogol A revizor című színműve kerül képernyőre, amelyet vendégként — a világhírű szovjet művész — Tovsztonogov rendezett.

ki...” Tíznél több ház üres ma is. Sokan, készülődnek a költözéshez.

Jellemző a pávakör sorsa. 1971-ben alakítottak meg egy 14 tagú asszonykórust. 1972. nyarán emlékezetes bemutató műsort tartottak. A környező községeket is bejárták. Műsoruk értékeit mutatja az, hogy néhány dalukat az idelátogató népzenegyűjtők is feljegyezték. Sok akadálya ütközött a próbák megtartása, nem teljesült a vágyuk, hogy a tévé képernyőjén is szerepeljenek. Mindez a felbomlásuk okai közé tartozik, de nem ez a döntő.

— EGYRE TÖBBEN kerülnek el a faluból. Ki így, ki úgy: van. aki csak dolgozni jár el — annak kevés ideje marad. Mások elköltöznek Pásztora, Salgótarjánba. Pestre. „Elröpült” a páva...

Birkás Istvánnéval, a kul- túrház tiszteletdíjas vezetőjével beszélgetünk- A közelmúlt kulturális eseményeiről, a lehetőségekről szól. A tari röpülj pávát szeretnék meghívni : vajon lesz*e érdeklődés. jönnek-e a faluból? Újra az asszony kórus jut eszébe:

— Milyen jó volt a nőnapon is elővenni a rólunk készült magnófelvételt! Az együtténeklés fogja legjobban össze az embereket, meg kellene próbálkozni újra a szervezéssel. Kiss Gyuláné tanítónő is biztat... Talán, a fiatalokkal közösen. jobban sikerülne, de őket is nehéz Ösz- szefogni.

A fiatalok: diákok, eljáró fiatal szakmunkások. Szeptemberben alakították meg harmadszorra (!) a KISZ- szervezetet. A gyakori lemorzsolódás miatt volt ilyen rövid életű a közösség. Most húszán vannak. Megkapták a kiürült párthelyiséget, hozzá a felszerelés egy részét. Otthonossá tenni a klubot, együtt tartani a kis irodalmi színpadukat: ezek a .legfontosabb feladatok* Emellett a község kulturális megmozdulásaiban is számítanak rájuk.

— Az általános iskolások is

elkerülnek, úgy hallottam..;

Ez még távolabbi terv csupán, de érthető, hogy Birkásné már erre is gondol. Hiszen Kasza Jenőnének, a tiszteletdíjas könyvtárosnak is ők a leghűségesebb látogatói. Ezért is szeretnék felújítani a havi egy mesedélután hagyományát. amely segít a legkisebbekből olvasót nevelni. A kultúrház nagytermének is gyakori vendégei az iskolások, évente általában háromszor kulturális bemutatót tartanak, Ilyen volt decemberben a Téli rege című színvonalas összeállításuk, Bakallár Tiborné iskolavezető a múlt tanévben társastánc* klubot szervezett a tanulóknak. „A keringő története” •— ez volt a bemutatkozó műso* ruk, melyet a falusiak kerin- gő-bálként emlegetnek. Nem csupán táncverseny volt ez, a bábosok játékával is színesedett a műsor.

— Az alsótoldi körzeti közös tanács irányítása alatt álió hat községből csak két helyen van komolyabb köz- művelődési létesítmény: az alsótoldi modern klubkönyvtár és a cserháiszentiváni kultúrház. mely színházi előadások fogadására is alkalmas. Mégis: sikerül-e megtölteni a nézőteret egy-egy színházi estre?

— A könyvtáros Magdával „házalunk” a jegyekkel — mondja nevetve. — Bekopogunk az iskolákba, a két té- eszhez. A legutolsó • előadás nem okozott gondot: a téesz megvette a jegyeket, a tagok ingyenesen nézhették meg.

ÍRÓ-OLVASÓ találkozóra, az innen, elszármazott művészek meghívására, nagyobb szabású szellemi vetélkedőre nem mernek gondolni, kevésnek érzik hozzá a kis falu szellemi energiáit. Talán, ha nemcsak a Déryné Színház és az ŐRI műsorainak fogadásában működne együtt a Cserhátvölgy hat községe, több eredmény születhetne. Közös tanács — közös kultúra: ez lehet az előrelépés útja.

G. Kiss Magdolna