Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
Pmléke>é^ sw Tarnc^közlArsasüígra Lukács György: A Tanácsköztársaság kall árpolitikája (Részletek) A kultúra terükén abban a gyobb része az uradalmakon tájt nem ígérkezett túlságo- nag., .. '--.Ivcző helyzetben lakik. Nem kell tehát egyebet san könnyűnek. Két fronton voltunk, nagy — szocialista, tenni, csak mondani, hogy az keresztül vezetett Moszkva vagy r m szocialista módon uradalmat átveszik az alkal- felé. Vasúti összeköttetés nem — az egész magyar kulturá- mazottak közös tulajdonba, volt, s az út legnagyobb ré- 1 is élet fel volt kavarva. Ez s már akkor csaknem teljes szét szekéren, vagy gyalog rr, jelentette, hogy nem is létszámban vannak együtt kellett megtennünk. Amikor az egész magyar intelligencia, azok az igényjogosultak, akik Kijevbe érkeztem — március ci a magyar kultúra- vezető az illető földterületre számot 23-a volt, — akkor érkezett rétege az első pillanattól kezd- tarthatnak. Pl. az Esterházy- oda a magyar proletárdíkta- ve hajlandó volt a Tanácsba- uradalom Somogybán 40 000 túra kikiáltásának híre. dolgozni, hold. Állandó alkalmazottja időmre al együtt Iiyen módon a kultúrpolitika van 1100 béres és 5000—6000 nagyon széles társadalmi ala- időszaki munkás. Ha ez a pót kapott. 6000—7000 ember közös tulaj" A művészetek terén olyan donossá válik, mint szövetke- embetek jelentkeztek, mint zeti tag, akkor már csak 6—7 Gábor Andor. Balázs Béia, hold jut egy munkásra, kép- Reinitz Béla. Ehhez hozzáte- zeljük el most. hogy ennek a szem, hogy a művészetek ve- hétezer embernek szétdara- zetését a népbiztosság által boiták volna hatholdas parMoszkvába érkezésem után egy héttel Lenin magához hívatott. Az első percben természetesen nagyon elfogódott voltam-. Hisz’ olyan emberrel beszéltem, aki mellett valóságos törpének éreztem magam. mok vállalták és ezekben s a legkitűnőbb et erek d_. goztak. Elég, ha arra hivatkoLenin a magyar proletár“ kinevezett művészi direktóriu- cellákra ezt a rengeteg föl- diktatúrára terelte a szót, és mrvír váiiaitáv .. dst, micsoda iszonyú állapot nekem szegezte a kérdést:' következett volna el. Így pedig együtt maradt — Micsoda diktatúra van zom, hogy a zene: direktóriu- minden. Van egy képzett, be- maguknál, ha a színházakat triókban Bartók Béla. Dohná- állított, kötelességet ismerő s és az orfeumokat szocializál- nvi Ernő és Kodály Zoltán, a az eddiginél sokkal nagvobb jak? Ez most a maguk leg- képzőművészet .területén Kern- ambícióval dolgozó munkás- főbb gondja? stok Károly működött együtt birtokos osztály. velünk, a fiatalabb nemze- Nem lehet ideálisabb és Biztosítottam, arról, hogy dákból Berény Róbert, Pór szociálisabb megoldást kíván- otthon nem csupán ez törént. Bertalan, Ferenczy Béni és ni. Feltehető, hogy az európai Noémi, hogy az irodalmi di- És ha látjuk, hogy van burzsoá sajtó ezekről a felszi- rektóriumban a Nyugattól megszervezve az egész megye j115® dolgokról emlékezik meg egészen a fiatal, a legfiata- összes uradalma egy szerve- jelenleg, de _nem kétséges, labb gárdáig — értem itt zetbe, minden ötezer holdnak hogy lesz miről írnia haanaro- Kassák Lajost és Déry Tibort közös imtézősége, amely járási san- ha rátérünk a nagyüze- — vettek részt. Azt hiszem, központokba, s az egész a mek szocializálásara. ebből_ nyilvánvaló, hogy úgy- megyei központba számol el, hirtelen folxMattaa szolvan az egesz haladó, ra- illetve onnan kapja az egy- ... . «szociáldemokrata dikális kultúrmozgalom a Ta- séges ü^mtervet akkor tol ^ való összeolvadás kér- nacskoztarsasag kultúrpolitikai kall kiáltanunk hogy megva désé ezt molwlta; szolgalataba állott. losult az Utopia! Amennyiben a proletárdik- És milyen öröm, lelkesedés, — gn kérdeztem a magyar tatárának a kultúra területén boldogság az emberekben. A elvtánsaktól, hogy mi a biz- hatása és tradíciója van, kerülő,^ a béres, az intéző, a tosíték ennek az egyesülésamit folytatni lehet, az éppen főin.téző. az irodai írnok, az nek a szilárdságára. Azt te- a széles népi alap. Népim azt igazgató mind-mind boldog lefonálták nekem, hogy legyek értem, hogy az ország legjobb és vidám és megelégedett, és nyugodt, mert a magyar es leghaladóbb erőit fogta tüzel' a munka boldog lázától, kommunista vezetők Marxnak össze, mégpedig úgy, hogy Azok után, amiket Somogy- Lenhmek a tanítványai, kísérletet tett arra. hoigy egy- országban^ láttam, egy csöppet gz még nem elég biztosíték, részt megőrizze a legszigo- sem csodálkozom a somogyi- mondtam nekik kissé epésen, mert vannak olyan tanítvárúbb és legmagasabb fendű",ák nagy önérzetén, htt-gy ____ ______ _______ s zakszerűséget, másrészt el- mogy indította meg a viláÉ nyok, akik nem jól tanulta kerüljön mindent, ami a kul- új rendjét. S egy csöppet serrv m-gg a leckét, túra bürokratikus igazgatása kételkedem, hogy az ország}.. leié vezet. minden vármegyéje rohanni ‘Arra kértem, írjon egy <ár fog az új termelőrend meg- ve[et a magyar munkásságvalósítása felé , hoz, és buzdítsa őket súlyáMÖRICZ ZSIGMOND: Magyarország végre a bol- val és tekintélyével forradal" A SOMOGY MEGYEI dog béke útján halad. Ám mi kitartásra. TERME LÖS KÖVETKEZTEK- erről szent meggyőződéssel te* RÖL. szék tanúságot. (Pesti Hírlap, 1919. április 15.) rudas LÁSZLÓ: (részletek) TALÁLKOZÁS LENINNEL . Valóságos csoda, amit most (részlet) láttam. Somogybán voltam, s az 1919. február közepem a ottani termelőszövetkezetek Kommunisták Magyarorszá- A levél később megíródott, berendezését néztem meg. gi Pártja megbízásából Moszk- és Szamuely hozta magával A megye lakosságának na- vába indultam. Az út ez idő Budapestre. „Népek hazája nagyvilág... ” A magyar költészet internacionalizmusáról Természetesen Adyval kell tóttá Adyt: „Guillaume! End- tudni, kit küld ellene Metter« kezdeni ezt a rövid eszmefut- — röviddel azelőtt, hogy nich?” Ez pedig nem csak eí- tatást arról, hogy mit jelen- „„ “ vi deklaráció volt, hanem a tett és mit jelent a magyar Eöldördültefc az ágyúik, Ti a politikai bölcsesség legmagaJózsef Attila már marxista vállalta a ma— Ezt nem tehetem — mondotta. — Nem avatkozhatom más országok belügyeibe. Különösen, ha nem ismerem eléggé belső viszonyaikat. költő számára az emberiség, legforróbb nászdalt zengtétek sabb fokozata is. az emberi közösségben otthon el a világnak!”; és a kolozslenni, azaz internacionalista- vári román poéta, Emil Isac . A<*y, h.a"gja nf1m.,rnarad‘ kétn* éfnÍ- Jeílát nCm a-nlm' Us ezt írta Adynak - az in- Kat0tt folytatas nelkul sem' zetek fölött élni, s nem is kozöttük, vagy alattuk, hanem a ternacionalizmus nevében: . . nemzetek mellett, velük „Áldja meg a Természet önt, tuaa . saggal . ... együtt, öntudatos magyarként Ady Endre, amiért himnuszba mus^i-ves1 kapcsolatát0'^3 T- cseieneani. szedte egy új kor álmát — Adv Példáin amiért latrok és kalmárok ez- -..Rendezni végre közös dob AOV peiaaia gainkat, ez a mi munkánk... rei ellen pálmát nyújt az en — vallotta, és 6 volt oly gaz- Adyval kell kezdeni, aki az szegény havasi népemnek...” dag magyar műfordítás-iroda - első világháború vérgözös, * ., hansia nem lehe- lomban az első, aki figyelm t uszító programja helyett azt a ~ay ,nangJa nem lene a sz(>msz)éd népek költészetikövetelményt állította fel, telt előzmények nélküli. nek szentelte Mert ^ndez-.i hogy maradjunk meg „em- Hiszen Kölcsey, a Himnusz kívánta „közös dolgainkat”, s bernek az embertóensegben”. szerzője nem véletlenül szö. tudni kellett, hogy ennek Az az Ady a példaképünk, egyik első feltetele: jobban, aki 1915. november 7-én ezt tegezte meg, hogy „szeretni mzIyeb5en> őszintébben ke l írta: „Mindenki tudhatja, az emberiséget: ez minden meeismemürut eevmást hogy magyar vagyok és mai nemes szívnek elengedheti- ^ gyárul és emberül a legbe- . el6feltétele» Kölcsey ez Látszólag kitérő csupán, ha csületesebb intemacionalis- len „oicsey, ez egy szovjet szocioióguSi Ig„r ta.” Adynak volt joga, hogy a felvilágosult szellem tudta, Kon kísérletét itt említem. A 1915. január 24-én a nagy ro- hogy amennyiben a haza és a szovjet szociológus azt kutat- mán költőnek, Octavian Go- haladás ügyét mindörökre ta, hogy egyes népekről mi- gának megüzenje: a naciona- összekötve kívánja látni - s lye* előítéletek élnek egyes Uzmus nem lehet orvosság a \ ,. , ... , .. emberekben. Kulonbozo emnépek bajaira, hanem előbb- marpedig nem volt o 0 bereket kérdezett meg: mi a utóbb a nemzet szégyene ja ennél —, akkor a haladás véleményük tíz nemzetről. lesz, amiért a történelmi fi- nemzetközi frontját is figye- tíz nemzet közül kilenc való- zetség sem maradhat el. Ady- lemmel ken kísérnie. Tehát sáftós volt, a tizedik pedig ki- nak volt joga erre, hiszen, például szövetséget kell vál- talalt n’ép- És a megkérdezet- amikor a magyar hatóságok fa]ni a francia forradalommal ía>5 véleménye megoszlott: a 1912-ben bebörtönözték Gogát __ a magyar táblabírák, a valóságos létező nemg aládui és jogtalanul — ő til- maraöi nemesség zsíros buta- zet közül mindenki mást- takozott ez ellen. Tehát fel sága ellenében. Ugyanúgy, teJalt rokonszenvesnek, Kellett emelnie tiltó szavát ahogyan Batsányi cselekedett, 'lletve ellenszenvesnek. Deab- akkor is, amikor Goga tévedt aki nem csak megírta- vigyá- ban szinte mindenki egyetér- meg, amikor a román poéta zó szemetek Párizsra”vessé- . h°gV a tizedik, a nem szennyezte be magát az em- tek-> hanem például a polgá- lete?ő nép fiai ellenszenve- ber- és a nemzetgyűlölet vét- ri haladás szellemében megfő- Holott soha nem hallhat- kevel. Ezt írta Ady és ezt is a galmazta Napóleon kiáltvá- ,a^ r°luk, fiaikkal, leánvaik- háború idején; „Nem vagyok nyat a magyarsághoz. Tudta, í,5*1 . sohasem találkozhattak, büszke arra, hogy magyar hogy nem a győri csata az De ®DPen ez az ok: az ismevagyok, de büszke vagyok, igazi hazafiság jelképe —ahol rotlonség. a hománv alias in- hogy ilyen tébolyító helyzetek- meilesieg a fölkészületlen és utatokat szülhet. Ezért kel! ben is megsegít a magam le- handabandázó nemesi bandé- ™®jdsmemünk egymást, ezért tagadhatatlan magyar magyar- riumok megfutottak —, ha- , 1 tudnunk a szomszédos sága. Egy nemzet, aki^ súlyos, pem az a cselekvő patriótiz- ölektől is, a világról is töb- shakespearei-i helyzetben leg- mus, amely nemzetközi síkon a te£5hatásosabh ellenjobbjai valakijének megenge- érzékeli hazája érdékeit. szere a nacionalizmusnak, di, hogy embert lásson az em- T, . ...... , berben, teli magyarságával a ”ozsef Attila így erezte meg legszigorúbb napokban is hisz A jelenért, O jövőért ezt: s nyomab^'. szint® az a legfölségesebb interna- egesz magvar költészet ygllaJcionalizmusban, nem lehetet- A Kortárs idei, márciusi ta ezt a történelmi lecket. len-----jövő nemzet. _ Amelyik számában Pándi Pál részlete- Megismerni közösséget váln emzet ma internacionalista sen bizonyítja a vilagszabad- lalni természetesen nem csak fenyuzeseket engedhet meg ság költőjének, Petőfinek a szomszédainkkal szükséges maganak, nyert ügvű. / Igazán cselekvő és felelős nemzetko- hanem a Kelet-Európábán nem jó magyar poétának len- ziségét. Felelős volt ez a való otthonosság erkölcsi páni, de higyje el nekem dóm- nemzetköziseg, mert Petőfi a rancsa abból jg követke7;l< nul Goga, hogy lelkiismeretet jelenért és a jovoert felelős hogy a haladás világfrontián nem cserélnék vele.” magyarnak erezte magat. Pe- helytállunk József Attilán-1 Ez a tiszta emberi hang tőfi lelkesen üdvözölte az ez bgy is kifejeződik hopn nem maradt, nem maradha- olaszországi szabadságmozgal- rom^n és szovjet köité1tott visszhang nélkül. A szlo- mat. A Habsburgokat követ- fordítása közben a polgárb-' vák nép nagy költője, Pavel kezetesen a „népek” elnyomó-. „ _ , , Országh Hviezdoslav „virradó jaként emlegeti, és Pándi fi- s Spanyalországról irt időik heroldjának” nevezte lológiailag is bizonyítja, hogy verset. Radnóti Miklós a Adyt; a nagyváradi ismerős, a Petőfi számára a népek nem francia népfront hősi pillana- szerb poéta, Todor Manojlo- elvont fogalom volt, hanem örökíti meg verseiben, vic (Apollinaire-hez Garda Lorcát, a N em túlzás arról beszélni, hogy napjainkban a kulturális igények általános növekedésének is tanúi lehetünk. Társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális érdekeit jól tükrözi a szellemi igények fokozódása is. Az ismeretszerzés tömegessé vált, a legkülönbözőbb formákban valósul meg. A társadalmi és a gazdasági élet jelen szakasza ezt a fejlődést csak ________ gyorsítja. A társadalomban zajló fo- , ~ d SZL . .. -*rr i i - -i+ i„ lyamatok a szellemi életet alakító, “n a mi detüHlTSlfa1 kínait leformáló intézményekkel szemben is azt aeT „^eÍLe ;. VASÁRNAPI JEGYZET Emberhez méltó próba A^rnniVi-alivmng «T7el. évét még nem töltötte be. S a pedagógusok, közművelődési dolgozók serege csak tovább „fiatalodik” a jövőben. Nem közömbös tehát, hogyan találják meg helyüket a nógrádi jelen viszonyok közepette. Az ifjú nevelők és közművelődési dolgozók parlamentjét még e tanévben szintén megrendezik Nógrádban. Ez is a figyelem, a tájékozódás igényének jele, a segítés egyik lehetősége. A fiatal nevelők és népművelők felsőfokú képesítésük megszerzése után gazdag hasonlí- földrajzilag is meghatározó nemzeteket jelentett. És Pe- 1 eaerico tőfi egyik legközelebbi barát- Franco-ba.nditák által megolt ja, Vasvári Pál éppen 1848 spanyal költőt gyászolja el. máreius 1'5-ém határozta meg a cselekvő hazafiság és inter- Van Illyés Gyulának egy nacionalizmus szerves kapcso- verse A faj védői a címe latát. Ezt mondotta: Ha a ’ id . befejemagyar, olasz, cseh, lengyel , ' c .f TJés ausztriai nép egyesül, és zes^ul kínálkozik: Idezem a egyszerre mozog, szeretném verset; illcUU ill LC/OilEtTllV CIVXVCl ÖAdliL/Cii la dói 1, , 1 .. 1 1 ___ „ -I „ ---“-o------------------------ ------------ O-------i gényt támasztják, hogy a növekvő . Lelkesítő es küzdelmes ez a munka elképzelésekkel jönnek megyénkbe. Jó igényeknek mindinkább eleget tegye- 1S;. Emberhez méltó szép próba a fel- lenne;. ha terveik, elképzeléseik mind- nek; novekvo nemzedék szamara. Három ta- inkább vaióra válnának, megvalósulvaszt ünnepiünk. A forradalmi ifjúsá- nanaL, Hiszen nyilvánvaló, ho^fy ez Megyénk közoktatási, közművelődési gi napok alkalmából a napokban kitün- közös érdek. Az összehívandó „parla- viszonyait tekintve is nyilvánvaló az a tetőseket nyújtottak át azoknak a köz- men(;” arra js lehetőséget nyújt, hogy a fejlődés, amelynek eredményeként oktatásban és közművelődésben dől- fiataloik javaslatokat kapjanak; jelen Nograd naegye fokozatosan felzárkózik gozo fiataloknak, akik az ifjúság- és körülményeink között, az adott felté- a kultúra országosan is gyors ütemben a nőpolitikái határozat megvalósítása- teiek tnrtokában mi valósulhat meg emelkedő színvonalához. Nem kis szó ban, az oktatáspolitikai határozat szel- elsősorban elképzeléseik közül, ez e tájon, ahol a múlttól például ala- lemében kiváló munkát végeztek Nóg- Kedvező tapasztalat, hogy a fiatal csony iskolázottsági színvonalat, anti- rádban, Salgótarjánban, a megyei taná- növelők a korszerű módszerekre igen demokratikus, tárgyi és személyi fel- csőn átnyújtott kitüntetés kifejezetten érzékenyen reagálnak. Kívánatos, hogy tételekben kezdetleges műivitrődésiin- a fiataloknak szólt. Azoknak, akik ma- a módszerek elterjesztésében szintén tézmiéiny-hálóziatot örököltünk. guk 'is az ifjúság tagjaiként különösen e[bi járjanak. Hatalmas és nagyszerű volt az a sokat tettek az ifjúságért az általános- _ . munka, amelyet a szellemi élet alaki- és középfokú intézményekben, a mű- Cl z<!> esik_ a ^|atal nevelők, neptásában is vállaltunk a felszabadulás velődési otthonokban, a közoktatáspoli- ^ művelők közérzetéről, társadalután a hátrányos művelődési örökség tikai határozat szellemét magukévá u}/ munkájáról, közéleti tevékenységéfelszámolásáért. Nagyszerű — és sike- tették, s tevékenységükben a korszerű ro* is. Ugyancsak tapasztalak^ hogy ifres! szemlélet és alkotó munka a meghatá- pedagógusaink, népművelőink szíve... - rozó. sen vállalnak társadalmi munkát, s S, mennyire természetes: az uj ige- elsősorban az ifjúsági szervezetekben, nyék új ellentmondásokat is tamasz- Most először nyújtottak át kitüntető- Számunkra jó az, hogy képességeiket tanak, és sürgetően itt vannak már a seket a forradalmi ifjúsági napok al- éppen e területen hasznosítják. Az jövő társadalmi követelményei. Kultu-, kalmából a közoktatás és a közműve- adott településen bekapcsolódhatnak a rális programunk sikeres teljesítése lődés ifjú munkásainak, pedagógusok- testületek munkájába is. Így tovább sem nélkülözi a társadalmi érdekegy- nak, népművelőknek megyénk ben. Terv erősödnek __, s minden bizonnyal "has éget, a párt irájiyító, szervező, segítő szerint, hagyomány kezdete v Lt ez. Ezu- szonnal — a fiatal pedagógusok, népmunkáját. A határozatok, dokumemtu- tán évenként megismétlődik így' ta- művelők közéleti kapcsolatai Nem mok megvalósításának szakaszában vasztájt e kedves figyelem. utolsósorban az egymás közötti kapélünk és ^dolgozunk azért, hogy például g a figyelem, természetesein, indo- csolatok is. A cél, a közoktatás és köz- a művelődés társadalmi igénnyé vál- költ. Megyénkben a művelődésben dől- művelődés kapcsolatának erősítése jón, az ifjúság és a felnőtt nemzedék gozóknak napjainkban, csaknem egyhar- szintén közös. mindinkább éljen — képes legyen él- mada „huszonéves”, harmincadik élet- Tóth Elemér Ady dúlt örmény-arca, Babits és Zrínyi horvát koponyája, Petőfi szlovákos fekete s Péterffy és Tömörkény németes kék szeme s a bulyba-tárász Móricz és a Cyrano nagy orrát hordó Vitéz Mihály (s Mátyás király) s a hajdú vagyis — hajjaj! — balkáni Arany János, Veres Péter, s a Don Quijote Krúdy, a lengyeles Lőrinc, a mongol Áron s Gyuri, a hindu ajkú; s a janicsár Szabó Pál, a szép-finn Kosztolányi (a szép-olasz Széchenyi és a szép-kurd királyfi: nagy Rákóczi Ferenc!) s a fél-kun, fél-román Attila (meg Erdélyi) s én, a fél-besenyő — — Belül épp ettől oly más s pompás a gyuromány, mit kelt örök kovászod, páratlan Tekenő! Otthon kell lenni seihen, gondolati áramkörben is. A magyar költő tehát Illyés a fajelméletet tagad- attól is magyar, hogy sóhaja meg: arra figyelmeztet, sem magára zárva az ajtókat, hogy egy nemzethatás szív sohasem provinciális^ gőggel, fel magában, mennyi tapasz- hanem a világra való teljes talatot gyűjt össze, hogy lé- kitárulkozással tudott interna- nyege kifejeződhessék. cionalista lenini. A magyar A nemzetnek otthon kell ^ezle ^ a magyar lennie a nemzetek családjá- neP érdekeit, hogy a népekért, ban. A költőnek tehát — mint a népek nagy családjáért is nemzete hű fiának — otthon felelősséget érzett, kell lennie, nem csak a nemzet, hanem a nagyvilág érzé- E. Fehér I J NÖGRÁD - 1974. március 24., vasárne^ /?
