Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
A beruházások előkészítése a kivitelező szemével Hozzászólás „Őszintébbel] a valós élethez igazodva” címéi cikkhez Bogár és a gazda KÖZISMERT, hogy a beruházások megvalósításában, kivitelező, beruházó és tervező vállalatok vesznek részt. Jogkörűik, hatáskörük az utóbbi időben kezd úgy kialakulni, hogy a veMiik szemben támasztó it társadalmi elvárásoknak ténylegesen eleget is tudjanak tenni. Bonyolító — beruházási vá'llaiátok — megbízásos alapon, mint közreműködők vesznek részt a ténylegesen beruházó-tervező-lkáviiitel'e- zó vállalatok között. Ennek, minőségben jobb változata volt eddig, ha a bonyoüító- bervező válMat egy személy volt. A politikai bizottsági határozat megállapította, hogy ez a szervezeti forma, és meglevő joghatáskör nem tudja megoldani a társadalmi elvárást, ezért új alapokra kell helyezni. Az utóbbi időiben számos szakmai vita és elképzelés látott napvilágot. Kormányszervek engedélyével új formák bevezetésére jelöltek ki vállalatokat, tapasztalatszerzés céljából. Az intézkedések bevezetését az ötödik ötéves tervben irányozzák elő. Megyénkben is kezdeményezői lehetünk az újnak. Olyan beruházásit, melynek a feltételei megvannak, fővállalkozásban végezzük el közösen. Vállalatunk foglalkozik ezzel a gondolattal, tervbe vettük, hogy ebben az évben egy, esetleg két beruházóval fő- vállalkozásban valósítunk meg beruházást, ahol az adottságok ezt megengedik. Kísérletképpen végezzük ezt, teljes garancia mellett. Tudatában vágytunk annák, hogy e rendszer bevezetésének jogi, pénzügyi feltételei jogszabályilag rendezetlenek. Azt is tudjuk, h»gy igen szervezett, egyeztetett műszaki feltételeket és o! van nartmereket kíván, akik válllallják a jó együttműködést Tudom, hogy szakmai körökben lesznek olyan megé l lap í- tások; mit akarunk, kivel, mivel és hogyan megvalósítani. Tőlünk ezt a megoldást az élet, a társadalom kért, ez az elvárás velünk szemben. Ez lehet az alapja a jobb együtt- műiködésniek, a kivitelező, bonyolító és tervező vállalatok között. Ebben az esetben azonosak az érdekek, egyforma a felelősség, és ez olyan belső szellemi tartalékokat hozhat felszínre, ami feltétlenül kamatozik a későbbiek során. Az azonos érdekek pedig találkoznának a társadalmi érdekekkel. Eddig a beruházások megvalósulásánál döntő tényező változások ellenére. Amíg ez a forma megmarad, addig az érdekek ellentéte miatt a vita továbbra is fennáll. Én jó gyakorlatnak tartom a vitás tételeknél az egyeztetést, ha ez nem hoz eredményit, akkor harmadik gzemédy, vagy szerv döntését elfogadni. A mi vállalatunk tervező ás bonyolító vállalat. Elsődleges volt a határidő és a bekerülé;- feladata az élelmiszer-gazdaság si költség. Emiatt igen sok kritika, legtöbb esetben jogos elmarasztalás, ért bennünket. Az is közismert, hogy a beruházás a jövőbeni fejlődés alapja. Kevésbé ismert és felmért az a hatás, amit a beruházási tevékenység, az Import ellentételeit képező exporttevékenység útján gyakorol a gazdasági helyzetre. Pedig a beruházási kereslet-kínálat jelentős hatással van a hazai termelésnövekedésire. 1970/71-BEN a beruházások 30 százalékos növekedése mellett a gépipar és az építőipar termelése csaknem 20 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi két ágazatban az 1972/73-as évben a fejlődés stagnált, sőt a beruházások volumene, figyelembe véve a gépipar és építőiipar termelésének növekedését, az 1970/71-es óv felére mérséklődött. 1972-ben, de még 1973-ban is befejező munkák folytak. Ez jellemző megyénk ipari és mezőgazdasági beruházására is. Űj beruházások indítása még 1973ban is igen erősen mérsékelit volt, pedig a terv már ékkor több beruházással számolt. A beruházások szintje, 1973- bam, összehasonlítható árakon számolva lényegiéiben az 1971. évi szinten maradt. Ha figyelembe vesszük a fajlagos beruházási költeéglek jelentős emelkedését, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a tényleges beruházási szint kapacitásiakban, rendeltetési egységekben stb. számolva jóval alatta van a két évvel korábbinak. Ezt a körülményt több ok magyarázza, ezek közül jelentős tényező az ár. Kivitelező és lebonyolító vállalatok között a felmerült problémák, viták 80 százaléka az áraik körül alakul ki. Jelenlegi építőipari árrendszerünk vallóban sok vitára ad bkot a bekövetkezett kedvező kielégítése. Szabad kapacitásunkkal részt, vállaltunk az iparkiteiepítési feladatok tervezési és leibonyolítási munkájában. Az elmúlt két évben 1.60 létesítményt adtunk át, ezeknek 80 százaléka maximált árrendszert! vollt. Száznegyven. létesítményt a leszerződött értékben, készítettünk el, 19-nél 3—4 százalékkal lléptük túl a megengedett költséget. Hívei vagyunk a fixáras szerződéses rendszernek. Ebben a formában éves szinten az összes beruházásunk 30’—45 százalékát végezzük. Ez a módszer tőlünk lényegesen több munkát követel, de megéri, mert a későbbi vitákat úgyszólván teljesen ki tudjuk küszöbölni a bonyolítóval együtt, ugyanakkor a tervezőt is jobb munkára tudjuk kötelezni. Vállalatunk 80 százalékban a vállalati döntési hatáskörben megvalósuló beruházásoknál működik közre. Kormányrendelet határozza meg a döntést megalapozó javaslatok mód- staehét, és készítésének módját. Négy jelentőséget tulajdonítok a döntést megalapozó javaslatoknak. Ez kötelezően előírja a hatékonysági követelményeket, fedezeti forrásokat és egyéb felitételeket. Sok olyan kérdést megold', amely problémaként jelentkezett az előző éveikben. VÉLEMÉNYEM csak egy kis töredéke azoknak a feladatoknak, melyeknek megoldása előttünk áll. A címben említett oilkk írója többször szorgalmazta az együttműködést. Osigffliakozom hozzá, kérem, hívja' össze a megye összes kivitelező, tervező, lebonyolító vállalatának vezetőjét kötetlen, megbeszélésre. Űigy gondolom, közösen, közös akarattal többre megyünk. Vali Ferón c AGROBER igazgatója Űj üzem Romhányban Szinte, észrevétlenül, marói holnapra nőtt ki Romhányban, az Építési és Kera- miagyár közvetlen szomszédságában, a Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár új üzeme, amit Videnta-telepnek neveznek. Létrejöttében szerepe van annak a kormányhatározatnak, amely Budapestről egyes gyárak kitelepítését írja elő. Az óbudai lakótelep újjáépítése során döntött úgy a Fővárosi Tanács, hogy az eiőbb említett gyár budapesti üzemét kitelepítették. A döntés Romhányra esett. Ugyanis itt már volt egy régebbi korszerűtlen telepe a gyárnak. Az új üzemben kell megoldani az eddig Budapesten előállított termékek folyamatos gyártását. — Az építkezést tavaly márciusban kezdtük el, ez év június végén kívánjuk átadni — kezdi a beszélgetést Gyökér István telepvezető, miközben együtt körbejárjuk az új létesítményt, hogy megtekintsük, a kész, illetve félkész állapotban levő szociális létesítményeket. Az új munkacsarnok tető- ablakos lesz oldalait, kék, zöld, fehér csempével borítják a felmenő fal egyharma- dáig. Az épület készültségi foka jelenleg 80—85 százalék. A befejező szakipari munkák finisénél tartanak. Helyezik az elektromos vezetékeket, most végzik a gőz- és fűtés- szerelési munkálatokat. Az új létesítmény csaknem 25 millió forintba kerül. Ebből 10 millió a Fővárosi Tanácsé, ő adta a kitelepülő üzemnek. — Mit várnak az új üzemtől? — Az üzemszerű termelés megvalósítása után a megrendelések függvényében évente 46—48 millió forint termelési értéket és 16—18 millió forint nyereséget. — Nem sok ez? — Nem, mert olyan termékeket állítunk elő, amelyeket itthon is és külföldön is keresnek. Termékeink 15—20 százalékát a szocialista országokba; Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária, Románia, — exportáljuk. A többit belföldön értékesítjük. A fogászati és műszerészkorongokból rendkívül nagyok az igények, jelen pillanatban nem tudjuk kielégíteni. Az elmúlt évben a mostani tanműhelyben — mutat az új csarnok melletti épületre — és a régi telepen, amely a község másik részén van, 11 millió forint értékű árut állítottunk elő. Ebben az évben, figyelembe véve a most folyó letelepítést, V 22 milliós termelési érték előállítását várják, tűlünk. — Sikerül? — Ha az építkezésben nem lesz valami váratlan fennakadás, akkor igen. De csak ebben az esetben... — Miként oldják meg a megnövekedett termelést? — Jelenleg 120-an dolgoznak a telepen. Hetven százalékuk nő. Két műszakban folyik a termelés. Elképzeléseink szerint 200 főre emeljük majó a létszámot. Most képezzük ki Budapesten a megnövekedett feladatokhoz és kibővített munkásgárdához szükséges középvezetőket. Egyébként a vezetői garnitúra 80—90 százalékban már együtt van. — Honnan szerzik a munkaerőt? — A környékről. — Egyes üzemek szerint nincs! — Van, de csak akkor, ha a dolgozók jó munkakörülmények közé kerülnek, korszerű gépeken dolgoznak, s megfelelő bért kapnak. Nálunk mindez biztosítva van. A helybeliek azonos munkáért, azonos bért kapnak a budapestiekkel. Egyfoimán részesültek a nyereségből, megkapják a rájuk eső jutalmazási részt, azonos mértékű a bérfejlesztés a budapestiekével. Ez a titok nyitja, ha lehet egyáltalán titokról beszélni. — állítja határozottan a telep vezetője. Amit mondott, azt tényekkel is bizonyította. Csakhogy erre már más üzemben is, ha kicsit késve és nehezen, de már rájöttek. Lehet, hogy a Gránitnak olyan múltja és neve van, hogy nagyobb iránta a bizalom? V. K. Pelyhedző állú sihederként került a gazdaságba Jusztin Péter. — Te gyerek! Nem lesz még neked korai a munka? — kérdezték tőle az állatgondozók. A tizennégy éves suhanc önérzetét bántották az ilyen megjegyzések: — Erős vagyok én, akár a vas — mondogatta, addig míg maga is elhitte, pedig a legnagyobb jóindulattal sem mondhatták volna róla, hogy robosztus termet. Gyorsan megszokta a korai kelést. Hajnali háromkor már sietett a fejőshez. Látva ezt az idősebb dolgozók, belátták: nagy segítséget kalptak a fiatalemberrel. Az esztendők múlásával a kisfiúból kész ember lett. Termete megnyúlt, gyerekes vonásai eltűntek arcáról, a katonaság megedzette. Amikor a seregből visszaérkezett Var- sányba, már úgy volt; iparba megy dolgozni. Mégis maradt, már mint tsz-tag, egyik tulajdonosa a termelőszövetkezetnek. A juhászaihoz kellett fiatal szakember. Jusztin Jánost tanulni küldték. Szívesen vállalkozott a feladatra. A tanfolyam elvégzése után nyájat vásároltak részére. — Nagybátomyból hoztuk. Amikor megláttam, elíacsaro- dott a szívem. Sok volt a sánta. beteg állat. Nekiláttunk az idősebb juhászokkal, hogy feljavítsuk az állományt — mondja. Fáradozásuk gyümölcse nem maradt el. Jusztin János nagyon szereti az állatokat. Talán ez volt a döntő abban, hogy a juhászmesterséget választotta hivatásul. Mert annak tekinti. Amikor szakmájáról beszél, szavait szenvedély hatja át. Ez állandó derűvel párosulva határozza meg az ifjú juhász jellemét. Nem titkolja: már várta az újságírót. — Azt hiszem, kevés hu- huszonkét éves juhász van a környéken. A tanfolyamon is csak lestek. Az idős szakemberek között újoncnak éreztem magam. Miért választottam? Nem juhászdinasztiából származom, ahol apáról fiúra száll a mesterség. Apám az ország másik részében kubikus. Én nem akartam elszakadni a falutól. A sok-sok élmény szívósabb, mint a legvastagabb drótkötél — magyarázza a málló vakolatú akol mellett. A napon sütkérező Bogárnak, leghűbb segítőtársának füttyent. Az felkapja fejét, és odasomfordál a gazdi lábához. Nem rohan, a füttynek más hangsúlya volt. — A juhász csak a kutyájával teljes ember. Bogár ügyel a nyájra, egykettőre összekapja. Az elkalandozó állatokat éles csaholással hajtja vissza a többihez. Addig nyugodtan olvashatok... Újság nélkül sohasem megy legeltetni. A viccekből ismerős juhász — tranzisztoros rádió nála természetes, a juhászsíp azonban még idegen. Más hangszereket kedvel. Játszik citerán, tárogatón, tangóharmonikán. Ez a hobbyja. Az öreg Czinege Lajos bácsi kíváncsian tekinget felénk. — Igyekezz Jani! — mintha ezt mondaná tekintetével. — Körmölürak — jegyzi meg Jusztin János. — Sokat tanultam Lajos bácsitól. Tanítómesteremnek tekintem. Néha vitatkozunk, melyik a jobb módszer. A körmölés olyan, mint egy kisebb műtét. Éles szerszámmal tisztogatják a juhok lábait, nehogy lesántuljanak. Ennek jó végzése is a szakmai fortélyok, a juhásztitkok közé tartozik. Jusztin János még nem di- csekedhet ezzel. — Figyelem, hogy mikor, mit csinálnak. Vannak dolgok, amiket nem árulnak el. Érdekes ez a mesterség! — A falu hogy fogadta az ifjú juhászt? — Megbecsülnek. A keresettel is elégedett vagyok. Azt sajnálom csupán, hogy kevés a korombeli a termelőszövetkezetben. Ismerem a gazdaság juhászaiénak fejlesztési tervét, s ezzel a saját jövőmet is. .. Bogár még mindig körülöttünk ólálkocük. A gazdához való ragaszkodását farkcsóválással jelzi. A fiatal juhász sok-sok órát töltött már tanításával. Ketten talán a varsányi terme1 ősz övetke zet i u há szitában egy új szakaszt nyitoo’-. Szabó Gyula Keresés helyett nevelést! Káder- és személyzeti munka Magyarnándorban LEGNAGYOBB mezőgazdasági üzemeink közé tartozik a Magyarnándori Állami Gazdaság. Az elmúlt években területileg és szerkezetileg számottevően növekedett, új kerületeket csatoltak hozzá. A gazdaság dolgozóinak száma 1971-ben még 492 volt, tavaly már 899-re növekedett. A pártmunka továbbfejlesztésének, és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása — a X. kongresszus ezen megállapítása és a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata nyomán a közelmúltban Balassagyarmaton napirendre tűzte a gazdaság káder- és személyzeti munka helyzetét a párt járási végrehajtó bizottsága. A cselekvés, az elvek gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok, tanulságok miként összegezhetők? A gazdaság szervezetileg öt kerületből áll. A kerüietveze- tők döntő többsége megfelel a követelményeknek. Szakmailag képzettek, politikailag elkötelezette^, vezetői tulajdonságokkal rendelkeznek. Szerkezeti módosulások nyomán már több helyen stabilizálódott a vezetés. Emellett a vezetői állomány egészséges fejlődése, és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az észszerű és folyamatos cserélődésre. ezt nem vitatja senki Sza kmunhástanuló nógrádi fotósok sikere A salgótarjáni 211. sz. Szak- Szakmunkásképző Intézet hirmunkásképző Intézetben \ immár másfél éve működik egy Eotószakkör Gugi László tanár vezetésével. A tagok hetente egyszer találkoznak, és e foglalkozások keretében cserélik ki tapasztalataikat, jutnak hozzá új ismeretekhez. A közelmúltban pedig részt vettek azon a színesdia-fesztivá- don, amelyet az 500. sz. pécsi detett meg. Mind a csoportok, mind pedig az egyéni helyezések során szép sikerrel szerepeltek a salgótarjáni szakmunkások. A szakkörök versenyében negyedik helyen végeztek. Az egyéni értékeléskor Határ István színes diái a második helyre kerültek, de erdemes megemlíteni Kiss István. Pálas Zoltán és Csohány István munkáit is. a gazdaságban. A kádermunka alapelve — a hármas követelmény — a gyakorlatban bevált, alkalmazása a párt vezető szerepe érvényesülésének fontos eszköze, összeségében e követelmény érvényesül a gazdaságban. A vezetőknek 56 százaléka párttag. Egyre többen vállalnak pártmunkát, tevékenykednek társadalmi és tömegszervezetben. Nyolcán politikai középfokú iskolát végeztek — ám hafnyolc évvel ezelőtt. A csúcsvezetőség tudja, hogy hol szorít a cipő. A vezetők szakmai képzettsége több szinten nem megfelelő. Az első számú vezetők 25 százaléka rendelkezik egyetemi. vagy főiskolai végzettséggel. Kevés a fiatal agrármérnök Magyarnándorban. elsősorban szemléleti okok miatt. Idegenkedés, türelmetlenség tapasztalható velük szemben. Kényelmesebb doiog tapasztalt. régi szakembert beállítani, mint egy friss diplomást. Ám káderek keresése helyett a káderek nevelése a helyes út! Bőven akad tennivaló a szakmai továbbképzés terén is. A középkáderi munkakörök betöltötték ugyan, de e téren a legnagyobb a differenciálódás a szakmai képzettségben. A jó vezetői készséghez adottságok szükségesek, de ezek fejleszthetők is. A felügyeleti szerv jelentős figyelmet fordít a vezetési ismeretek elsajátítására. Ilyen jellegű továbbképzésen a gazdaság irányítói általában három - évenként vesznek részt. A továbbképzés nem mindig jár sikerrel! Van aki nem tud az emberekkel bánni, környezetében rossz a munkahelyi légkör, vezetők és vezetettek bizalma nem ideális. A SZEMÉLYZETI és kádermunka fontos része a minősítés. Ezt a munkát ütemterv szerint végzik, megjelölve, hogy ki kit minősít. és mikor. Személyzeti vezetővel 1971 óta rendelkezik a gazdaság. Munkáját egyre inkább ‘a határozatok, rendelkezések szellemében végzi. A csúosveze- tőség által irányított párt- aiapszervezetek az új helyzetnek megfelelően tervszerűbben munkálkodnak a káder - és személyzeti munka terén jelentkező elvek gyakorlati megvalósításán. A helyzetelemzés nyomán kikristályosodott Magyarnándorban. hogy melyek a legfontosabb tennivalók. A vezetők iránti követelmények növelése, a tervszerűbb és folyamatosabb kádernevelés érdekében a gazdaság minden területén hatékonyabbá kell tenni a politikai alkalmasság előtérbe állítását. Szükség van olyan oktatási tervre, amelyben négy évre meghatározza, hogy kit milyen politika'- szakmai oktatásra iskoláznak be, milyen jellegű, továbbképzésen kell résztvennie. Több tervszerűségre, folyamatosságra és céltudatosságra van szükség. A káderek nevelésében fontos kérdésként szükséges kezelni a minősítéseket. A személyzeti munka színvonalának emelésére tovább kell fejleszteni e területen is' a pártirányítást. A gazdaság előrelépésének egyik legfőbb feltétele a személyi ellátottság javítása, ezen belül speciális képzettségű szakemberek alkalmazása. A zárt- rendszerű termesztési rendszerekben ezekre egyre nagyobb szükség van! Ha a vezetési stílusban több lesz a dinamizmus, akkor gyorsabban tudnak reagálni a megváltozott szervezeti, közgazda- sági körülményekre. KONKLÚZIÓKÉNT a végrehajtó bizottság is megállapította. hogy a gazdaságban következetesebben kell érvényesíteni a csúcsvezetőségi és alapszervezeti szinten a pártéi lenőrzést. Az emberek megítélésében ne legyen kétféle vélemény: az egyik írásban, a másik szóban! A káderpolitikai alapelvek egységes értelmezésére és érvényesítésére van szükség a Magyarnándori Állami Gazdaságban. Ez a fejlődés záloga. NŰGRÁD - 1974. március 23., szombat 3
