Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

t Kenyérgond és okok Panaszkodnak a nógrádme- gyeri emberek, hogy nem egyenletes a kenyérellátás. Nógrádmegyernek ebben a kérdésben is különleges meg­ítélés jár. Ennek oka: a köz­ség felnőtt lakosságának leg­nagyobb százaléka üzemi munkás. A munkáslakta terü­letek fokozott figyelmű ellá­tására a párt Központi Bi­zottsága annak ideién hatá­rozatot hozott, amelynek be­tartása kötelező az emberek érdekében. Nógrádmegyer- ből a megye különböző ipa­rában 350—400 ember dolgo­zik. Reggel mennek, este jön­nek. A helybeli Vasipari Ktsz 220 embert foglalkoztat. Ha tehát ezeknek az embereknek kenyérellátási gondjaik van­nak. jogos a panaszuk. A községbe naponta 3 má­zsa kenyeret szállítanak hét­köznap, vasárnap és ünnepna­pokra 4,5 mázsát. A Salgótar­jánból szállított kenyér minő­sége. tekintettel arra. hogy hogy kézi feldolgozású. kifo­gástalan. Ezt az 'árut a Sütő­ipari Vállalat nógrádmegyeri szakboltjában árusítják kizá­rólagos joggal. Csak megha­tározott mennyiségben kap­ható, amelynek a következ­ménye a naponta kellemetlen tülekedés, veszekedés. A község vegyesboltjában az utóbbi időben rosszabb minőségű kenyér kapható, amelyet a szécsényi sütő­üzemből szállítanak a hely­színre. Ez csak a legszűkösebb helyzetben fogy el. Előfordul olyan nap: családok kenyér nélkül maradnak. Választ kerestünk arra, mi ennek az oka? A kenyérellátási zavarok akkor keletkeztek Nógrádme- gyerben, amikor a közegész­ségügyi szervek megállapítot­ták. hogy a község Ivóvize fo­gyasztásra alkalmatlan. Ugyanis ennek megállapításá­val agyidőben bezárták a községben működő kenyérsütő kemencét Csak megjegyezni kívánjuk, hogy a lakosság vízellátásán azóta sem változ­tattak. A helybeli sütőüzem meg­szűnt. a kenyérellátás azóta is akadozik. Ez az egyik oka a zavaroknak. A másik, hogy a Szécsény- ben készített kenyér minősége kifogásolható, mert sütésre nem alkalmas lisztből készül. Mint megtudtuk, a gondatlan táro­lás következménye, hogy sü­tésre alkalmatlan lett a liszt. Ezért a felelősségre vonás fo­lyamatban van. Az okok tehát kiderültek, de ez nem változtatott mind máig a helyzeten. A nögrád- megyeri emberek jogosan el­várják, hogy naponta kifogás­talan minőségű és megfelelő mennyiségű kenyeret kapja­nak. Ez a dolog lényege. A megyei Sütőipari Vállalat az elmúlt néhány esztendő alatt elismerésre méltó eredménye­ket tudott produkálni a ke­nyér minőségének javításá­ban. Kár ezt a jól épülő hír­nevet azzal csorbítani, hogy egy község jogos panaszát nem orvosolják. A sütőipar mellett a hatóságoknak is meg kell gondolniuk határo­zataikat, mert döntést hozni, a következményekkel pedig nem számolni, nem helyes dolog. ★ Megjegyzés: a Sütőipart Vál­lalat főmérnökével történt beszélgetés alapján jelent­jük, hogy a vállalat min­dent elkövet a helyzet megváltoztatása érdeké­ben. Amíg ez megtörté­nik, a fogyasztók türel­mét kérik. (Szerk.) 9 Mitől szocialista a brigád? Ha tehetsége van, tanuljon Falusi orvosok „Megtaláltam a helyemet...” Ludányhalá- s/.iban a körze­ti orvosi ren­delő nagyjából a falu közepén all. Sokan ke­resik fel. Nem csak a bete­gek, hanem gyakran azok is mennek a doktornőhöz, akiknek jóta- | tiácsra, kisebb- nagyobb se­gítségre van szükségük. Amikor a ren­delőbe lépünk, dr. Fenyővári Éva éppen egy fiatalember­rel folytatott nem éppen fel­emelő eszmecserét. A fiatal­ember ugyanis orvosi igazo­lást kért, mert nem ment munkába. Igen ám, csakhogy nem reggel, a szokásos idő­ben jelent meg az orvosnál, hanem csak késő délután. A doktornő pedig hajthatatlan... — Ha valaki beteg, én va­gyok az első, hogy igazolást adjanak. De nem szeretem, ha át akarnak rázni. Vagy olyan dologra kényszerítenek, ami nem fér össze a meggyő­ződésemmel. Dr. Fenyővári Éva három éve viseli gondját Ludányha- lászl és~ Nógrádszakál lakói­nak. Budapestről jött ebbe a Nógrád megyei községbe, hogy elvállalja a körzeti or­vosi beosztást. — Édesanyám Szécsényben lakott, valamikor innen in­dultam. Szívesen és örömmel jöttem ebbe a faluba. Mivel a kisfiam is itt van, édesa­nyám hozzánk költözött, hogy segítse a munkámat. Fenyővári doktornő ko­moly rangot és megbecsülést szerzett magának a három esztendő alatt. Pedig, ha az ember ránéz, érettségiző diák­lánynak hinné... Komoly, ha­tározott, olyan ember, aki mindig tudja, hogv mit akar. — Amikor idejöttem, az volt az érzésem. bizonyos fenntartással fogadtak. Fiatal orvosként érkeztem, nő is vagyok. Ez a három év éppen kellett hozzá. hogv megmu­tassam, mindegy, hosy férfi vagy nő az orvos, csak jó or­vos legyen. — Kapott segítséget? — A tanácstól nagyon so­kat. Volt is mit tenni, hoev a rendelő megérdemelte a 161 felszerelt nevet. Most már na- yvon elégedett vagyok vele Mindenünk van, ami a mun­kánkat megkönnyítheti. A heverőn rengeteg gyógy­szer. A doktornő mosolyog: — Ez a mi kézi gyógyszer- ládákba kerül. Itt legköze­lebb csak Szécsényben van gyógyszertár. így a legfonto­sabb, gyakran szükséges gyógyszereket- mt kibormtV és a beteg itt rögtön kivált­hatja, ha megírom a receptet. Nagy könnyebbség ez, ha jól megszámolom, legalább har­mincezer forint értékű gyógy­szer van a szekrényben. Amikor idejöttem, alig né­hány forint értéik volt benne. — Ez többletmunka? — Bizonyos értelemben. Vi­szont szívesen csináljuk. Fenyővári doktornő több mint háromezerötszáz ember egészségéért felelős. A csecse­mőktől kezdve egészen a szo­ciális otthonban lakókig. — Azokra az eredményekre különösen büszike vagyok, amit a szociális otthonban si­került elérni. Oda .érdemes lenne egyszer ellátogatni. — Megtalálta helyét a falu­ban? — Ügy érzem, igen. Érzem a tiszteletet és szeretetett Mindig örülök, ha magánü­gyekkel is felkeresnek, és ta­nácsot adhatok vagy segítsé­get. A doktornő elmeséli, hogy nemrégiben fiatal pár keres­te fel házasság előtt. Mert a tanácsadás is a körzeti orvos­ra tartozik. — Ezt különösen szívü­gyemnek érzem. Baráti han­gulatú beszélgetést próbáltam kialakítani, e célból még egy kis pálinkával is megkínál­tam őket. Aztán szerencsét kívántam a közös életükhöz. — Naponta rendel? — Igen. Egész délelőtt. He­tente egyszer Nógrádszákálba megyek, vagy látogatom az otthon levő betegeket. Nem unatkozom, az biztos. Nagy­szerű gyakorlatot jelent az or­vosi munkához, sokszínű, amit naponta ellátok. — Tervei? —- Szeretnék többet foglal­kozni a fiammal, mert úgy ér­zem, néha rá jut a legkeve­sebb. Várom, hogy megna­gyobbítsák a rendelőt, mert most eléggé szűkösen va­gyunk. Ha minden jól megy, jó év múlva egy épületbe ke­rült a felnőttrendelés, és a gyermektanácsadás. Már alig várom. Elbúcsúzunk Fenyővári dok­tornőtől, mert közben egyre többen érkeznek a rendelőbe. Az egyik kislányon a sor, aki elpanaszolja a doktor néninek, hogy tornaórán megrántott a vállát... A SALGÓTARJÁNI Bánya- gépgyarban az uj elet Szoci­alista Brigádról érdeklődöm. Dr. Csontos József igazgató a következőket mondja: — A szocialista bngadmoz- galom egyik alapító brigád­ja a gyárban. A nagy beren­dezések gyártásában specia­listák. Tavaly a Mátraaljai Szénbányák számára a nagy berenüezesek, a nemet koope­rációban készülő páncélpaj­zsok gyártásában kitűnő, jó munkát végeztek. Jó kollek­tív szellem a jellemzőjük, és ahogy mondani szoktuk, előt­tük nincs lehetetlen, rájuk mindig lehet számítani. — Nemcsak a termelésben élenjárók, hanem közöttük többen társadalmi funkciót is betöltenek, pártmegbízatáso­kat teljesítenek, és ez a kol­lektíva a párttaggá nevelés­nek is jó iskolája — mond­ta Megyes Miklós, a párt- csúcsbizottság titkára. — A legnagyobb munkákat végzik, egyedi, nagy szállító- berendezéseket készítenek. Rajzról dolgoznak, ámi nagy hozzáértést követel. Közülük szép számmal rajzolvasó tan­folyamon is részt vettek. Jó néhányan vannak, akik több­szakmások. A politikai és szakmai képzésben rendszere­sen részt vesznek. A kollek­tív szellem nemcsak a mun­kában érvényesül, hanem a társadalmi munkában, közös rendezvényeken és egymás segítésében is — közli Takács Ferenc, a szakszervezeti bi­zottság titkára. — Tavaly azt hittem, baj lesz a szocialista együttéléssel. Az történt ugyanis, hogy a gyári rekonstrukció miatt le kellett bontani egy épületet. A szomszédos Fóti Pál bri­gádjának hely Is kellett. Szű­kös volt a hely, itt egyéb­ként is a nagy szerkezetekkel — mondja Surányi Imre mű­vezető, majd így folytatja: — A zsúfoltság ellenére jól vizs­gázott a két brigád a szocia­lista együttélésből. A gépek jobb kihasználása érdekében három műszakot kellett szer­vezni. A szűk lehetőségek mellett a két brigád össze- kovácsolódott, és egymás se­gítése a jellemző. A BRIGÁD által megtett útról regényt lehetne írni. A leglényegesebb vonás ebben, ahogy a kollektív szellem erő­södött, a szakmai, politikai feszültség fejlődött, hogy for­málódtak az emberek. — Ma, 28 tagú a brigád, és közöttük 15 az alapító tag. Négy nyugdíjasunk is van, akiket a rendezvényekre meg­hívunk. Az egyiknek legutóbb a brigád segített a kerítés- és kapukészítésben. Többen el­kerültek más területre. Üj üzemekhez, káderként, vezető beosztásba. Az élet követelte ezt is. Itt legalább tízen vé­gezték el a gépipari techni­kumot, és közülük van már művezető, brigádvezető, sőt a szakmunkásképzőnél szakok­tató is — tájékoztat Mocsári Zoltán brigádvezető. — Hogyan ösztönöznek a továbbtanulásra ? — A brigádnál olyan a lég­kör, hogy akiben látjuk a te­hetséget, az biztatást kap.^ Mi inkább az önbizalmat erősít­jük. Van, akinél ez csak több­szöri beszélgetés után sikerül, de eddig még általában hasz­nált a kollektíva véleménye. Ketten most is szakközénisko- lába járnak. Amikor alakult a brigád, öt párttag volt. Ma annak ellenére, hogy többen más beosztásba kerültek, 12 párttagunk, öt munkásőrünk van. A társadalmi tevékeny­ségről csak néhány dolgot: van közöttük alapszervi tit­kár, mflhelybizottsági titkár, munkavédelmi felügyelő, ta­nácstag, döntőbizottsági el­nök. A fiatalokkal törődés a* idősebben feladata é> ez ; tt nemcsak jelszó. Most is van­nak, akik itt dolgoznak mar. de még nem brigádtagok, csak később lesznek azok. Bárhogy vesszük is a szocialista bri­gádtagság rangot jelent, tőlük joggal többet várnak. — A többszakmát mennyi­re veszik figyelembe a bri­gádnál ? — Kétségtelen, hogy itt a munka univerzális szakembe­reket követel. Legtöbb köztük a lakatos és hegesztő. Azt csi­nálják, amit a munka meg­követel Jó néhányan van­nak. akiknek erről megvan a papírjuk is. Most ketten a minősített hegesztői vizsgát teszik le. Több ilyenre is szükség lesz, mert a velünk, illetve termékeinkkel szem­ben támasztott követelmények is mind nagyobbak — mond­ja a művezető. A gyáron kívüli tevékeny­ségről, a társadalmi munkák­ról, amit óvodánál, iskolánál végeztek, a köszönőleve’ek tanúskodnak a brigádnapló­ban. Tavaly két brigádtag építkezett, ahol segített a bri­gád; Csaknem ezer óra társa­dalmi munka szerepel az ér­tékelésben. KÖZÖS rendezvényeken nemegyszer családosán vesz­nek részt. Ennek költségeit, a közös kasszából fedezik. Ta­valy ilyen célokra, kirándu­lásokra 5400 forintot fordí­tott a nagvobb család. Je­lenleg 450 forint még tavaly­ról megmaradt pénz van a közös kasszában. Űgv számol­nak. hogv rövidesen lesz mód a feltöltésre, mert jön a ré­szesedés és az sem titok, hogv az arany fokozat titán a ver­senybizottság a vállalat Ki­váló Brigádja címre terjesz­tette fel az Új élet brigádot. Bodő János MEGHOSSZABBITHATÓ-E Csatai Erzsébet AZ ÉLETKOR? Vajon kitolódott-e az átla­gos életkor határa? Erre egy­értelmű igennel válaszolha­tunk: ma az átlag életikor 70 év, 1890-ben pedig 40 év volt Ez azonban főként a gyér mefchalandóság rohamos csök­kenése következtében, állt elő. Mert az élő lakosság számá­hoz viszonyítva 1973-han sem él több százéves, mint 1673- ban. A 90 évesek száma vi­szont jelentősen növekedett. Beszélhetünk-e az emberi életkor maximumról? Igen, az emberiség legnagyobb ré­szénél a maximális élétkor 90 év lehet. Csak egy igen el­enyésző kisebbség érheti meg a 110 évet. Ez utóbbi esetek­ben — legalábbis úgy tűnik — az öröklés „csodájával” ál­lunk szemben. A simító zás tulajdonképpen a talajlezirást szolgálja. A jó idő beálltával erre a munka­műveletre is sor kerül a tenndlUlvetkesttekbtn. így van ez Patakom is. Mák Sándor traktoros a simító vasakra tapadt földei tisztítja 1« __ £ __ S ikeres oktatás Szirákon Bag! Mihályt, az MSZMP száraid (»úcsvezetőségének tit­kárát kerestem. Az ÁFÉSZ-irodábam nem találtam, mondták, hogy a párthelyiségbe menjek, mert kedd délután Szárakon az oktatás ideje. Ide járnak nemcsak a szinákiaik, hanem Bérről is többéin. Októberben kezdték és az idei pártoktatás utolsó előadá­sát Lőrimcz Zoltán, a helyibeli általános iskola igazgatója tartotta. A szocialista erkölcsről beszélt hallgatóinak, akik­nek többsége sokat tapasztalt, felnőtt ember, nem egy és nem kettő vezető tisztséget tölit be falujában. Lehet-e újat, vonzóit és érdekeset mondani arróll, hogy az egyéni szabadságot, a személyiség kibontakoztatását ho­gyan lehet és kell összeegyeztetni a kollektiv érdekekkel? MiLyen feladatokat ró a ma emberére a szocialista humaniz­mus? A törvényeiken túlmenően milyen erkölcsi normákat köteles betartani a kommunista vjezető? Ezek a kérdések el­ső pillanatban talán elvont elméletként hatnak. De Lőrincz Zoltán ismételten bizonyította, hogy világosan, könnyen ért­hetően magyaráz, a fontos tények között is a legfontosabba­kat hangsúlyozza. Jó eljj^dó, szeretik, kedvelik feLáőtt hall­gatói is. A másik propagandista Petne István, az állami gazdaság párttitkára. Szakít időt a felkészülésre, az előadásra, pedig ő maga is tanul. Méghozzá felsőbb szinten, Salgótarjánban, a marxista esti egyetem szakosító tagozatán. Kik fejezik be Sziráikom hamarosan a pártoktatást? Az ÁFÉSZ-től Cmnh János szövetkezetpolitikai előadó, Sípos László felvásárlási osztályvezető, Paliág Ferenc személyzeti előadó. De szorgal­masan tanult Spányik Pál, az állami gazdaság gépkocsi vehe­tője, aki szakszervezeti tisztségviselőként akarja hasznosíta­ni a most tanult ismereteket. A pártoktatáshan bevonták Osztroluczki Erzsébetet és Oszt roiuczíki Terézt, a KISZ-szer vezet titkárát, illetve szer­vező titkárát, Bagii Tibort, az MHSZ helyi titkárát, de ugyan­itt tanult többek között Rakovszki Jánosáé, pártvezetósé.gi tag, az állami gazdaság gépírónője, Bihari Erzsébet, a kul­túrotthon igazgatója, jZ-alányi Mária pedagógus. Bérről Lisz- kóczi Lajos párttitkár, Majerszki Mihály tsz-elnölk és Molnár Istvánmé, a főkönyvelő járt át a sziráki pártoktatásra. ősszel han-mincan jelentkeztek és 25—2(3 felnőtt rendsze­resen járt a pártoktatésra. A csiúcsveze tőség hairmarosan ér­tékelni fogja a tapasztalatokat, de azt már elmondhatjuk, hogy Szitákon sikerrel zárul az idei pároktatási évad. F. L. Községrendezés Drégelypalánkon Az általános községrendezé- ságolta Homok Lajos vb-tit- si tervet a tanács még 1969- kár. Emellett döntfenek a ta- ben elfogadta Drégelypalán- valyi pénzmaradvány felhasz- kon. Többek kozott e terv fe­lülvizsgálata szerepel hétfőn a nalas^ról’ végezetül az idei községi közös tanács végrehaj- művelődési tervet vitatják tó bizottságának ülésén — új- meg, ] NÓGRÁD — 1974, március 22., péntek 6 "

Next

/
Oldalképek
Tartalom