Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

ÜNKálff(j DEMOKRATIKUS HFTI1AI* ’:í II rvlnlyaa*. I'lt. évi I*. HtJ -*»“■ t* f • .Szabad májú ff V.*« .J >1 1*1. V»J .•* »•■!»/ ll »Juli 1» demokratikus hetilap SSSSioi ÍÍIÍlLWjMw, Köss*ni ”Uí P»o*r»«*i*l tr.rT*r\trrrm 15 1|I\I)K\M ÚJf > \ il l'/rÚPOf.' I Ln/amii/th* lum* »foi/.i a i ■» i Amte MfCtRKtUK • MMSZ «AH MOUIMK mmmmmb HÖQRÄC Megyei lapok Szoktuk mondani: napi sajtó. Tehát: napi. Este eldobjuk. De gondoljuk csak el, milyen lehetett egy nap — mondjuk — fél évszázaddal, évszázaddal ezelőtt, vagy éppen egy év­tizede? Kivel, mivel, hol. mikor, mi történt? Esetleg milyen volt az idő? Sütött, esett, fúj.t, fagyott? Lapozzuk fel a ko­rabeli lapokat. Ha megtaláljuk. Mert a Nógrádiban napvilá­got látott lapok hiányosan maradtak ránk. S Nógrád megye sajtójának története is feldolgozásra vár még. Most persze nem erre vállailtazunik. Hogy is tehetnénk. Csupán jelzésnek lehet jó talán ez a pár sor. Mert, hogy a nógrádiak adott korban hogyan éltek, azt az is tükrözi: mit olvastak, milyen volt a sajtóforgalom. A Nógrád megye tör­ténete című monográfiasorozat második kötete (Salgótar­ján,) például közli, hogy „A kiegyezés után, a belpolitikai élet élénkülésével valóságos újság,áradat indult meg. A leg­különbözőbb színvonalú és beállítottságú országos lapok mel­lé felzárkóztak a megyei lapok is.” Igen, több mint harminc lap jelent meg a megye helységeiben 1867-től 1914-ig. Lo­soncon, Balassagyarmaton, Salgótarjánom tül például Saé- csényben, Sairákon is több lapot adtak ki. S még nem is szóltunk az időszakos gazdasági lapokról, egyesületi közlö­nyökről, szépirodalmi sajtótermékekről. A Nógrád megye története monográfiasorozat harmadik kötetében pedig arról olvashatunk, hogy a két világháború között milyen hetilapok jelentek meg Nógrádiban: Salgótar- iám és Vidéke, Nógrádi Földműves, Nógrádi Hírlap, Munka (1923—1944), A Bányász. S persze, folyóiratok, közlönyök, időszakos kiadványok. Egyébként a sajtőforgalom — a sok lap ellenéire — nem volt túlságosan élénk. Miiről írtaik a lapok? Erre megint csak nem válaszolhatunk pár sorban. Természetesen az adott kor­szak ideológiáját sugallták, A Balassagyarmaton megjelenő Nógrádi Hírlap 1916. december 3-á száma első oldalas gyász- keretben búcsúzik I. Ferenc József Ó császári és apostoli ki­rályi Felségtől. „A koronás halott elmúlása fölött a milliók szívének mélységes gyászához méiabús akikorddal csatlako­zott Nógrád vármegye törvényhatásági bizottsága fájdalmá­nak és kegyeletének jobbágyi megnyilatkozása..— olva­som A vármegye gyásza című nekrológot. ... S megjelent 1919-ben a Nógrádi Népszava és a Nógrádi Vörös Újság. Miit gondolnak, mikori ez a hirdetés: Elcserélném kinőtt állapotban levq fekete öltönyömet süldő malacért. Cím: a nyomdában. A Munkás című demokratikus hetilap 1945. szá­mában jelent meg. Augusztusban, Szeptemberben a lap azt adta hírül: karácsonyig minden bányász egy öltöny ruhát kap. A Munkás Salgótarjánban jelent meg 1945. február 24- től, december 1-ig, minden szombaton. Fejlécén ez állt: Ol­vasd és add tovább! Előfizetés negvedévre hat pengő. A lap március 10-i számaiban közli: újra füstöl az üveggyár kémé­nye. Az első demokratikus hetilao számaiban ír a háborúról, a nürnbergi perről, a nemzeti és az üzemi bizottságok fel­adatairól, az igazoló bizottságok működéséről, az élet megin­dulásáról az iparban, a mezőgazdaság gondjairól („.. . Vizs­gás község súlyos igavonó hiányba szenved...”, kapott egy traktort), a széntermelés fokozásáról, az 1945. március 25-én megrendezett salgótarjáni nagygyűlésről, ahol mintegy ti- zenötezres tömeg előtt beszélt Rákosi Mátyás a fasizmus elleni harcról, és így tovább. A Munka című hetilap utóda a Munkás Szó, Salgótarjánban jelent meg 1945. december 15- től. 1947. július 27-ig. 1948-tól 1956. október 30-ig látott nap­világát a Szabad Nógrád 1956. november 8-tól adták ki az Új Úton című lapot A Nógrádi Népújság pedig 1956. novem­ber 22-től jelent meg. december elején már az MSZMP és a megyei tanács lapjaként. 1984. március 1-én született meg az első Nógrád megyei napilap, a NÖGRÄD. Ezt ajánlotta: Mérlegen a salgótarjáni járás mezőgazdasága. Tavasz Berkenyén, Gyors, hatékony in­tézkedést, Koledálás Csitáron, Családi kör, Egy brigád— két autó. A cím,kép egy palóc népviseletbe öltözött kislányt áb­rázolt Tóth Elemér Vallomások a NÓGR ÍD-ról Egyre több olvasója lesz... — Jól tájékoztat, színes, sok­oldalú. Gyorsasága a megyében zajló események iránt pótolha­tatlan — kezdte nyilatkozotát Hoffer István elvtárs, a Nóg­rád megyei Tanács elnöke, akit olvasóként kérdeztünk meg, milyennek látja a NÖGRÁD című napilapot. — Régóta rendszeres olva­sója vagyok a lapnak. Amikor három évig Budapesten, a pártfőiskolán tanultam, akkor is naponta kezembe vettem a NÖGRÄD-ot. Mintegy összekö­tő kapocs a megye és a főisko­lán tanuló nógrádi elvtársak között. A három év alatt arra is alkalmam nyílt, hogy össze­hasonlítsam más megyék lapja­ival. A rangsorban előkelő he­lyet kapott, színvonalasnak tartották az idegenek is... — A szokásos napirendjében mi­kor jnt ei Önhöz a NÖGRÁD? — Amikor este hazamegyek. Anélkül nem tudok elaludni, hogy el ne olvassam a lapot. Beosztásomnál fogva is illik tájékozódnom arról, hogy mi történik a megye községeiben, az üzemekben, tsz-ékben. Va­sárnaponként viszont reggel a NÓGRÁD-ot veszem a kezem­be először, s csak azután kö­vetkezik a NÉPSZABADSÁG és a többi országos lap... — Hol nyitja ki először az újsá­got? Milyen cikkeket olvas a leg­szívesebben? — A sorrend a következő: először az első oldalt nézem át. A tanácskozásokról, ren­dezvényekről szóló tudósítások elolvasása után, a harmadik oldalra lapozok. Itt kezdődnek tulajdonképpen a megye éle­tét tükröző riportok, kommen­tárok. Átböngészem az utolsó oldal hírrovatát is, hiszen az itt olvasható információkból sok érdekes dolgot megtudha­tok a falvak, települések éle­téről. Legszívesebben termé­szetesen a tanácsok munkájá­val foglalkozó írásokat olva­som. De érdekelnek a termelő­üzemekre, a tsz-ekre vonat­kozó hírek, események is. Egy­szóval a munkaköröm ellátá­sához nagyon sok segítséget, információt nyújt a NÖG­RÁD. Végezetül ismét csak azt mondhatom, hogy jó, színvo-, nalas lapnak tartom a NÓG- RÁD-ot. olyannak, amely a megye lakosságát megfelelően, gyorsan tájékoztatja az esemé­nyekről. Éppen ezért, bízom benne, hogy egyre több olva­sója lesz a megyei lapunknak — fejezte be nyilatkozatát Hoffer István elvtárs. — vkm — Segítettek az írások... A megyei jellegű írásokat, tudósításokat kedvelem. Fi­gyelemre méltóak a heti kül­politikai eseményeket össze­foglaló kommentárok is — mondja Kjss Gyula, a KISZ szécsényi járási bizottságának titkára a lapról. — Hogyan látja, visszatük­röződik-e a KlSZ-alapszerve- zet munkája a NÓGRÁD-ban? — Az ifjúság problémáit, az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtásának teendőit rend­szeresen nagyító alá veszi az újság. Ez nekünk, KlSZ-veze- tőknek, s a KISZ-tagjainak is nagy segítséget jelent. Megis­merjük egy-egy íráson keresz­tül hogy máshol milyen mód­szerekkel dolgoznak. A gondok is hasonlóak. A rendszeresen megjelenő „Napjaink ifjúsá­ga” jól sikerült összeállításai a mi céljainkat is szolgálják — magyarázza, majd példá­kat sorol: , — Két községben is gondja­ink voltak. Az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltésére nem teremtették meg a felté­teleket. Az újságírónak szóvá tettük, mert a mi fáradozása­ink is sikertelenek maradtak. Az írások megoldották a prob­lémát, jó hatással voltak a fi­atalokra. — Milyen írások tetszenek? — Amelyek elgondolkodta­tóak. Ilyen volt például a szé­csényi termelőszövetkezet KISZ-alapszervezetéről szóló riport. Jó visszhangja volt. (ó) Udvariasság nélkül Nyolcnapos külföldi út elő­készületei, valamint az épí­tésügyi miniszterhelyettes lá­togatása közben szakított időt Varga . Gyula, az öblösüveg­gyár Munka Érdemrend arany fokozatával kitünteti igazga­tója, hogy valljon nekünk a NÓGRÁD-ról. — Szívem szerint válaszo­lok, félretéve mindenféle ud­variaskodást, mert tudom, hogy erre nem tartotok igényt, s ahogy ismerlek, fe­leslegesnek tartanád, mivel az újság önmagáért beszél. Mióta a megyében dolgozom, (1960), azóta rendszeres olva­sója vagyok a lapnak. Nem azért, mert így illik, hanem mert szükségem van rá. Úgy is mint gazdaságvezetőnek, úgy is mint pártmunkásnak, a városi párt-végrehaj tó bizott­ság tagjának. Nekem a NÓGRÁD tetszik, jónak tar­tom. Vonatkozik ez a külön­böző témájú cikkek, riportok, egyéb írások arányaira is. Azt hiszem, nem ró meg senki se azért, hogy elsősor­ban a gazdaságpolitikai és pártpolitikai jellegű írásokat olvasom, azokat szeretem, mivel ezekből szerzek tapasz­talatot, sok információt, nemcsak a városra, hanem az egész megyére vonatkozóan. Ez legalább olyan fontos számomra, mint az, hogy a tervek összeállításakor jól ismerjem a külföldi piacok igényeit az elhelyezési lehe­tőségeket, az árat stb. A lapban megjelenő írásokat mértéktartónak, reálisnak tar­tom. Azért állítom ezt ilyen határozottan, mert módom Jó barátom, a Nekünk, nógrádi emberek­nek az országos és külpoliti­kai eseményeken túl ismer­nünk kell a megyénk életét, az itt folyó munkát is. Ne­kem ezt hozza el naponta me­gyénk lapja, a NÓGRÁD, Szeretjük, várjuk! Szűkebb hazánk eseményeit, életünk minden jelentősebb mozzana­tát megismerhetjük lapunk­ból. Az üzemek, a mezőgaz­daság munkájáról, a közéle­tünkről, kulturális esemé­nyeinkről, mindenről értesül­hetünk lapunkon keresztül. Mozgósítja az olvasókat a szebb és jobb életért folyó munkára. Megismertheti min­denki, aki olvassa a fontosabb párthatározatokat, a párt­munka jó módszereit. Tapasz­talatokat ad a jobb munkára. A városok és falvak között szövi a munkások és »parasz­tok megbonthatatlan barátsá­gát. Mindent összevetve: me­gyei lapunk hasznos munkát végez, mert a szerkesztőség az újságírók velünk élve, nekünk van más megyei lapokkal összehasonlítani. Szerintem, jobb. tartalmasabb szinte nél­külözhetetlen segítőtárs a na­pi . munkámban. Mivel ti, új­ságírók, igen sokfelé jártok, sokirányú ismereteket sze­reztek, látjátok, érzékelitek a fejlődést, ismeritek a hibá­kat. ezért azt kérem tőletek, hogy továbbra is segítsetek bennünket. Szükség van er­re. mert mi is új utakat ké­résiünk. A jó közreadásával ennek követésére ösztönöztök bennünket, a hibák feltárá­sává) pedig megóvtok a hely­telen lépésektől. megyei lap... írnak, — mo’-'ííq Báli András, a Karancssági községi Közös Tanács elnöke. Együttműködve Juhász Sándor vagyok, a pásztói járási pártbizottság első titkára. Ha nem vennék dicsekvésnek, azt mondanám, hogy számomra ez kettős ün­nep- Addig, amíg a lap, a NÓGRÁD napilappá válásá­nak 10. évfordulóját ünnepli, jó magam éppen 25. éve, hogy a munkásmozgalomba beke­rültem. Először, 1945-ben. mint ifjúsági vezető, járási függetlenített titkár, s 1957- től függetlenítve a pártappa­rátusban.- Eőször, mint járási titkár, 1968-tól pedig mint a járási első titkár tevékenyke­dem itt Pásztón. Mivel 25. éve annak, hogy a mozgalomba bekerültem, módom van áttekinteni azt is. hogy munkámhoz milyen segítséget adott a negyedszá­zad alatt megyénk kommu­nista újsága. Én a Szabad Nógrádra emlékszem, ez volt az első lap, amit mint funk­cionárius a kezembe vettem. Őszintén mondom, nagy se­gítséget adott az ifjúsági és a pártmunkámban is. A NÓG­RÁD jól tájékoztat a megye, a járás gondjáról, öröméről, életéről, így szinte együtt él­tem. élek a megyével. "Külö­nösen sok segítséget, s min­dig újat kaptam a munkám­hoz a módszereket illetően. Tetszenek a párthatározatokat ismertető anyagok, az alap- szervezetekkel foglalkozó cik­kek, avagy éppen a társadal­mi, vagy tömegszervezetről szóló írások. Ezek mindig a helyes utat mutatják mun­kámhoz. A negyedszázad alatt is azon fáradoztam, hogy ne csak én és közvetlen családi környezetem, hanem munka­társaim is olvassák a lapot, s hasznosítsák az ott megjelent cikkeket munkájukban. Eze­ken túl termelőszövetkezeti és ipari vezetők is számos esetben fordultaik hozzánk az­zal a kéréssel, hogy a sajtó útján részükre fontos témát kérjünk közlés céljából- A NÓGRÁD ezeket a kéréseket eddig minden esetben telje­sítette. s minden esetben a helyes utat mutatja. Talán még annyit: a szer­kesztőség munkatársai mindig kedves vendégek a járási párt- bizottságon, a járás községei­ben, alapszervezeteknél, taná­csoknál, tömegszervezeteknél egyaránt. Mi is örömmel nyugtázzuk ezeket a látoga­tásokat. hiszen közös gondja­inkéi, örömeinkről tudunk szót váltani. Ügy érezzük, hogy a tavaly megkezdett kö­zös konzultációk, a pártbizott­ság és a szerkesztőség között létrejött együttműködési meg­állapodás számunkra is, de a szerkesztőség számára is nagy segítséget adott. Ezt az együtt­működést tovább kell gazdagí­tani, hiszen gyümölcse a jobb Dártmunkában, a jobb cikkek­ben jelentkezik majd. Bejegyezte: Somogyvári László (B. Gy.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom