Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)
1974-03-15 / 62. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A X MS ZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA FS A ‘MEGYEI TANÁCS LAPJAI XXX. ÉVF., 62. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Mepnyíltak a külképviseletek a két Németországban (2. oldal) Fiatalok a közéletben (4. oldal) ]övő heti rádió- és tévéműsor (6. oldal) Gondolatok március 15-re Miniden nép történelmének vámnak olyan nevezetes napjai, melyekre jogos büszkeséggel tekint vissza az utókor. A történelem, sok mindent szigorúan bírái, változóan értékei, és olykor századok telnek el addig, amíg kialakul a helyes értékelés lehetősége. Példa erre Dózsa György szerepének, emlékének változó megítélése. A helyes értékelés ideje több mint 400 év elteltével — a magyar nép felszabadulásával és a feudális rend maradványainak felszámolásával — jött el. Hia nagy történelmi évfordulóink olyan eseményekhez kapcsolódnak, amelyek az emberi haladást szolgálják, akkor mélyen belevésődnek a nép leikébe, kidrbhatatlanok onnan, s még bukásuk esetén is — mely soha nem örök, csak időleges — lelkesítő hatásúak. Nekünk, magyaroknak ilyen az 1848. március 15-ére való emlékezés. 1848. március 15-ének az értékelése, főként a hivatalos megítélése is sokat változott az eltelt 126 év alatt. Lelkesítő, felemelő hatása azonban örök. Volt idő, amikor egyáltalán nem volt szabad hivatalosan ünnepelni, emlékezni rá. Majd jöttek évek, amikor nem a nemzetet és az egyetemes emberi haladást szolgáló lényegét hangsúlyozták, hanem, emlékét egy túlzó nacionalista eszme szolgálatába állították. Éppen az a kettősség mely 1848-at, illetve a megelőző évtizedéket jellemzi,, szolgálhat örök tanulságul. Nevezetesen az, hogy adott időszakban az ésszerű nacionalizmus lehet előrehajiló, forradalmi, erő, amint nálunk az 1848-at megelőző reformkorban, a szellemi és politikai élet hatalmas fellendülésének- korában az is volt. Más történelmi szituációban, viszont a reakció használhatja saját céljainak eszközéül. Ez utóbbi kettősség volt 1848-49 bukásának egyik alap- t'ető oka is. Másik gyenge pontjának az bizonyult, hogy a forradalom vezetőjének szerepét a köznemesség játszotta, mivel nem volt jelentős polgárság, s ennek megfelelően munkásosztály sem. A köznemességnek érdekei fűződtek egy bizonyos fokú polgári átalakuláshoz, de törekvései nélkülözték a radikális következetességet. Az alapvető követelések: a jobbágyság felszabadítása, a közteherviselés, a népképviselőt. Nem fogalmazták meg tehát a nemzetiségeknek a nemzetiségi élethez való jogát. A Petőfi é6 társad vezette márciusi ifjak igen jelentős szerepének emléke mindig elevenen ólt a fiatalokban. Így lett egy kicsit az ifjúság külön ünnepe is a március 15-ére való emlékezés. Az ő példájukon, lelkesülve az ifjúságban mindig élt, és ma is él a forradalmi tettek vágya. A változó kor azon ban változó módon fogalmazza meg és igényli a forradalmi cselekvéseket. Volt idő, amikor barikádok emelését követelte a harc. Ehelyett ma házak, gyárak építését igényli korunk, nem különben a szocialista hazafisághoz illő gondolkodásmód, magatartás, tudat céltudatos formálását. Gondoljon a mai fiatalság arra, hogy az igazi forradalmárok mindig a- forradalmi események mögé is láttak, és a forradalmat nem öncélnak, hanem útnak, eszköznek tekintették a társadalmi igazságtalanságok, az élni,yomás megszüntetésére. Látták a forradalom indította épí- tőmiunkát, mint Petőfi is, amikor költeményeibe ötvözte gondolatait a nép leendő anyagi jólétéről és a társadalmi égvén,lőségrői: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, /Ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt logj.al helyet.” Ez a munka kevésbé látványos. Hosszú ki-tartást és ön- »etlenságet kíván. Ma a szocializmust építjük. Ez azonban nem a gondoía-t szavakba öntésével válik valósággá, hanem a mindennapok szívós munkájával, anyagi és szellemi alkotó tevékenységével. E munkának bármelyik területén kimagaslót nyújtani: ez a mai forradalmi tett. Petőfi így írt erről : ..Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon.” 1848. március 15-éről emlékezve nem mellőzhetjük a kortárs nagy forradalmárok, Marx és Engels véleményét Értékelésük szerint Magyarországon 1848-49-ben lényegében anttiifeu-dális polgári forradalom zajlott le — az európai forradalmak fontos láncszemeként. Meddő lenne az évfordulóra való emlékezés, ha nem kötnénk azt össze a megfelelő tanulságok levonásával. Az 1848-49-es polgári forradalom és nemzeti függetlenségért folytatott szabadságharc történelmünk egyik kimagas,ló ténye, de egyúttal az európai történelemnek is ragyogó fejezete. Fő tanulsága a ma számára is érvényes: más népek rovására egy nép sem boldogulhat tartósan! Haladó múltunkat megbecsüljük, tiszteljük, benne 1848. március 15-ét is. Jogosan valljuk magunkat 1848. március 15., 1919. március 21. és 1945. április 4. örököseinek. Jogunkat megadja az, hogy mindazokat a forradalmi lépéseket, melyeket 1848. még nem ismert fel szükségesnek, 1919. pedig tartósan nem tudott megvalósítani, ma megtettük, sőt, azon túl is léptünk. Nem szabad' azonban elfeledkezni arról, hogy nemcsak 1848. bukásában jászott szerepet a nacionalizmus, de az utána eltelt közel- évszázadnyi időben is gátjául szolgált — még az egyébként haladó — demokratikus törekvéseknek is. Ezen az alapon sikerült az imperial izmusnak a Magyar Tanácsköztársaság ellen haroba vinni a körülöttünk és országiunkban lakó nemzetiségeket. Népünk nagyjai, Széchenyi, Kossuth, Teleki László, a Duna-menti népek egymásra találásáról álmodtak. Erről írt Ady Endre és József Attila Is. Azóta a világ nagyot változott azen a tájon. Ma mindezek a népek a szocializmust építik és nem külön-külön, hanem mind szorosabban összefonódva. Jövőnk, sorsunk együtt változik jobbra. A szebb jövőhöz béke szükséges, és ezt a békét a Szovjetunió vezette szocd-aldsta országok együttes ereje képes csak biztosítani. Vonjuk le a megfelelő tanulságot múltunkból. Erősítsük mindazt, ami összeköt bennünket. Legyen e-rős a szocialista hazafiság, a patriotizmus az ifjúságban is, de ne torzítsa el ezt az a nacionalizmus, amely annyi bajt hozott számunkra és szomszédainknak is. Csak együtt, és egymást segítve tudjuk célkitűzéseinket megvalósítani. Ne zavarja hát ezt a folytonosan gazdagodó együttműködést semmi. így felelhetünk meg az 1-848. március 15-e által a mai nemzedékre hagyományozott kötelességünknek. Dr. Karászi Benő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. . kórházi főorvos Ulest tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Ion Gheorghe Mau- rérnek, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és az együttműködés sokoldalú fejlesztésének további lehetőségeit. Véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. Hangsúlyozták, hogy minden lehetőséget ki kell használni a kétoldalú kapcsolatok szélesítésére, a nemzetközi enyhülés, a béke, a szocialista országok együttműködésének erősítésére. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának február 26—28. között Moszkvában megtartott üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a fizikai munkások kereseti arányairól szóló jelentést, és elfogadta az országos szakmai bértáblázat kialakításának elveit. El kell érni, hogy a különböző szakmákban azonos munkát végzők alapbére ne ágazati, illetve vállalati hovatartozásuktól, (Folytatás a 2. oldalon) MSZMP megyei bizottságának titkára, Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára, dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese. Ott voltak a megye, Balassagyarmat járás és város politikai, társadalmi és állami szerveinek elsőszámú vezetői is. Csaknem ezer fiatal jött el az ünnepségre. Váradi András, a KISZ Balassagyarmati városi Bizottságának titkára üdvözölte őket, majd Mátrai József, a KISZ megyei bizottságának titkára szólt a megemlékezés résztvevőihez. — Hagyományt folytatunk. Hagyomány, bogy minden év (Folytatás a 2. oldalon.) VB-ülés Pdsztón Javult a munka tervszerűsége Pásztón, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megvitatta a nagyközségi közös tanács és szerveinél tartott 1971. évi komplex utóvizsgálat tapasztalatait. Megállapítást nyert, hogy az elmúlt időszakban az intézményi vezetés színvonala jelentősen emelkedett. A testületi munka hatékonyságának növelését elősegítették a tanács intézkedési tervében foglalt célkitűzések végrehajtásai. A tanácsi bizottságok tevékenysége rendszeres, a testületi előterjesztések előkészítésében aktívan részt vesznek. A tanács, a párt- és állami határozatokat messzemenően figyelembe vette, ezáltal elősegítették a községpolitikai, gazdasági és kulturális fejlődését-A települések lakosságán nak tájékoztatása, valameny- nyiük kikérése közvetlenül, a tanácstagi beszámolókon, illetve a tanácstagokon, keresztül valósul meg. Komoly élőn relépés történt a társadalmi erők mozgósítása, a községpolitikai tervek végrehajtása terén.. A gazdálkodás stabilizálódott, megteremtődött a fórrá-t sok és fejlesztési célok összhangja. a beruházás a kívánt egyensúlyba került. Tovább javult a lakosság kommunális, kereskedelmi, kulturális és egyéb ellátottsága. Kiemelt feladatként kezelik a lakás- építési program teljesítését, aa új óvoda megépítését. A tanács 1973. évi egységes művelődési munkatervében foglaltakat csaknem maradéktalanul végrehajtották. Az ál(Folytatás a 2. oldalon) ,Piros arccal jött e hajnal., Március 15-i ünnepség Balassagyarmaton Délután háromnegyed kettőkor pattogó ritmusú Kos- suth-nótákat játszott a városi fúvószenekar. A balassagyarmati fiatalok zeneszóra gyülekeztek a Petöfi-emléktáblá- nál. A koszorúzási ünnepségre mintegy nyolcszázan jöttek el. A Himnusz után Petőfi Sándor: Respublika című verse hangzott el. Az emléktáblánál a KISZ balassagyarmati városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi elnöksége és a fegyveres testületek helyezték el az emlékezés koszorúit. A koszorú zási ünnepség után a fiatalok zeneszóra, fegyelmezett sorokban vonultak a sportcsarnok felé. Énekeltek, ifis jelszavakat mondtak, nemzetiszín és vörös lobogókat, saját készítésű FIN-es táblákat emeltek a magasba. A sportcsarnok tágas termébe délután 3 órára hirdették meg a forradalmi ifjúsági napok keretében megrendezett március 15-i megyei ünnepséget. A fiatalok énekszó mellett foglalták el helyüket^ sokuknak azonban már csak állóhely jutott. Az emelvény mellett piros betűs dátumok hirdették a három tavaszt, a három évfordulót: 1848, 1919 és 1945 tavaszát. Eljött az emlékező ünnepségre dr. Boros Sándor, az Forradalmi ifjúsági napok Táncsics-nap Salgótarjánban Tegnap megyeszerte sok üzemben, vállalatnál és iskolában tartották meg a forradalmi ifjúsági napok nyitóünnepélyét. Salgótarjánban ki. emelkedett ezek sorából a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola rendezvénye, a József Attila Megyei Művelődési Központban megtartott Tán- csics-nap. Az iskola hagyományai közé tartozik ez az emlékünnepség, harmadik alkalommal rendezik a művelődési központ nagytermében. Súlyán Anna, a szakközépiskola KlSZ-titká- ra köszöntötte a vendégeket, a megyei és városi pártbizottság, a KISZ-bizottság képviselőit. diáktársait. A diákifjúság nevében Berze Erzsébet mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében kiemelte névadójuk, Táncsics Mihály szerepét az 1848-as polgári forradalomban és a „három tavasz” tanulságát a ma fiatalsága számára: lelkes, a társadalomnak hasznos munkával kell részt venniük az ország életében; ez a forradalmiság tartalma napjainkban. A történelmi megemlékezés után irodalmi összeállítással, zenével is a forradalmak emlékét idézték fel. Az emlékműsort az új KISZ-tagok avatása követte. Lopatovszki Csaba, a városi KISZ-bizottság munkatársa köszöntötte a fiatalokat. Szólott az 1848-as, 1919-es és az 1945-ös if jakról, akik azért állhatnak példaként előttünk, mert a forradalmi folyamatok kibontakoztatásában az élenjárók közé tartoztak. Mit jelent ma forradalmárnak lenni? — sokszor felvetődik ez a kérdés. A szocialista építőmunka céljait kell tisztán látnunk, és az ezekért végzett tevékenységben, a mindennapi élet feladatainak a vállalásában realizálódik a forradál- miságunk. Felhívta az avatan- dók figyelmét arra. hogy felelősségvállalást, jó munkát várnak tőlük, hiszen egy kiemelkedő mozgalmi hagyományú iskola KISZ-tagjainak a sorába kerülnek be. A fogadalomtétel után. a KISZ központi bizottsága dicsérő oklevelét nyújtotta át a múlt évi akcióprogram végrehajtása éri az iskola részére, és a legkiemelkedőbb egyéni munkáért Gál Ildikó tanulónak. A kitüntetések értékét növeli, hogy a város iskolái közül rajtuk kívül csak a Bolyai János Gimnázium egyik alapszervezete kapott a Központi Bizottságtól dicsérő oklevelet. A műsor második r:_n vidám összeállítással szórakoztatták a vendégeket és társaikat a szakközépe k ala tanulói. Az eseményeket ötletes divatbemutató zárta. Képünkön: Lopatovszki Csaba, a KISZ városi bizottságán-k nevében köszönti az új KISZ- tagokat.
