Nógrád. 1974. március (30. évfolyam. 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A1 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 50. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Köszönet—bizalomért Ennek a lapnak, melyet az olvasó a kezében tart, a jogelődje az a Munkás című hetiújsáig volt, amelynek első száma 1945. február 24-én, éppen két hónappal Sal­gótarján szabaddá válása után jelent meg. Nógrád megye első demokratikus szellemű újsága — hirdeti róla tisz­telő emlékezéssel a nyomdavállalat előcsarnokában egy szerény márványtábla. Nincsenek hiteles adataink róla, kikhez és hány pél­dányban jutott el a Munkás, némely számai is jószerint csak a Széchenyi Könyvtár hírlaposztályán találhatók meg. Az azonban, hogy a NÓGRÁD mai, 1974. március 1-i számának fejlécén a XXX. évfolyam, 50. szám meg­jelölés olvasható, a Munkás létéből és fényéből követke­zik. Mert bár az idők, évtizedek során változott a me­gyei kommunista sajtó neve — Szabad Nógrád, Nógrádi Népújság, s most NÓGRÁD —, a cél változatlan és követ­kezetes: az agitáció, az információ eszközeivel azokat szolgálni, akikért és akiknek 1945. februárjában létrehí- vatofct a lenini sajtóeszmék szellemében. Ez hát múltunk tükre, amelybe ma tekinthetünk. S ez az az alap, amelyből a növekvő várossal együtt mi is felnövekedtünk. Nem voltak könnyűek kamaszodó éveink. A külső és benső igényeiben növekedő megye kívánal­mainak megfelelni hovatovább szükségszerűvé tette a korszerű megyei napisajtó megteremtését, amely a heti két alkalommal megjelenő Nógrádi Népújság után rend­szeresen informál az időszerű politikai, gazdasági, tudo­mányos, kulturális-művészeti történésekről-feladatokról, közös célokra szervez, mozgósít és agitál. Itt, nálunk pe­dig neun voltak százados történeti hagyományai az újság- csinálásnak, nem vághattunk a feladatnak olyan fényes elődök nyomán, mint más helyeken például Adyén, Krú- dyén, Móriczén vagy Mikszáthén és Tömörkényén. Hátrányos helyzetű újságcsináló-tanulók voltunk vala- hányan. Szerte az ország legmesszebb tájairól: Szombat­helyiről, Veszprémből, Kaposvárról, Kecskemétről, Nyír­egyházéról, Debreceniből, Szolnokról, Budapestről, s ki tudná már mind, honnan verbuváltak, akik a korábbi törzsgárdával azt vállaltuk, hogy az inamos növekedésű megyeszékhely és a niegye életében megfeleljünk annak a bizalomnak és követelménynek, amely a szocialista új­ságtól és csinálóiitól elvárható. Valóságos idegenlégiós különítmény volt az, mely az akkori szerkesztőség három szűkös szobáját a napilappá válás évétől egyszeriben megtöltötte. S be kell vallani, az eltelt évtizedben némelyüktől elváltak az útjaink. Sze­rencsét próbálók, alkalmatlanok is voltak közöttünk, de akik meghonosodtak a honosak között, azok bátran néz­hetnek bárki szemébe, mert tudják, hogy hibáikat vétve is becsülettel szolgálták az ügyet, amelyre szegődtek; nemcsak munkát, hanem hivatást töltöttek és töltenek be. Lerakták a szocialista újságírás hagyományait Nógrád megyében, mert talán egyikőjükre, másikójukra majdan úgy hivatkozhatnak e pályán később következő utódok, mint Szegeden tehetik Miksaátkbai, Tömörkénnyel, Mórá­val, Debrecenben Adyval, Krúdyval, vagy Móricz Zsig- mondidal. Talán szerénytelenség ez a hivatkozás a Nógrád me­gyei sajtó napilappá válásának tizedik évfordulóján, de kii lát teljes bizonyossággal a holnapi, holnapután! jövőbe, amikor felettünk, e kor mindennapi krónikásad fölött vég­legesen ítélkeznek majd. Egy azonban bizonyos: mi be­csülettel megtettünk és megteszünk mindent, hogy a hol­nap ítélkezése javunkra szóljon. A hibákat, melyeket elkövettünk és bizonyára elkö­vetünk még nem egyszer, a mesterség mindennapos ro­hanásában és lázában, kérjük, ne ítéljék meg keményen. Legyenek elnézők, amiben lehet, de legyenek kemény bí­rálóink is, ha kell, amiben tévednünk, botlanunk nem szabad. Közös ügy ez, melyben támogató barátokra van szükségünk. S úgy véljük, érezzük, vannak is, mind so- kasodóbb számban. Kitartó szövetségeseink az olvasók, a levelezők, a tudósítók táborában, akiknek közelségét nap punt nap, ezernyi megnyilvánulásban érezzük. Most, hogy a NÓGRÁD tizedik évfordulójához érkez­tünk, nem az önünneplés szándéka adta a krónikás kezé­be a tollat. Ügy szokták mondani: az újság a legromlan­dóbb portéka, mert csak 24 óráig friss. E napra követke­zik az új, a NÓGRÁD életében a tizenegyedik évfolyam első száma, a megyei kommunista sajtóéban a harmin­cadik évfolyam 51. száma. Nincs megállás. A menetelve emlékezésünk: hűséges barátainknak, olvasóinknak szó­ló köszönet évtizedes és sok évtizedes barátságukért és hűségükért. A megtisztelő ragaszkodásért, amellyel la­punkat nap nap után várják, kézbe veszik és olvassák, szeretik és segítő szóval bírálják. Az évfordulón olvasóinkat, barátainkat köszöntjük. É5s köszönjük eddigi bizalmukat, mely nélkül légsaomjas közegben élnénk. Hisszük, hogy ezt a serkentő oxigént, amelyet barát­ságuk és bizalmuk jelent, a jövőben sem kéül megvonni­uk tőlünk, sőt mind düsabban árasztják felénk. S ez elsősorban mirajtunk múlik. Barna Tibor Kissinger Kairóban Csütörtökön délelőtt Jeru­zsálemből Kairóba érkezett Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. Az előzetesen bejelentett tervek szerint az amerikai diplomácia vezetője 22 órás­ra tervezett egyiptomi tartóz­kodása idején a szíriai—izra­eli csapatszétválasztás kér­déséről és ezzel összefüggés- bea a genfi konferencia fel­újításának lehetőségeiről folytat majd eszmecserét Szá­dat egyiptomi elnökkel és Iszmai] Fahmi külügyminisz­terrel. Kairói megfigyelők emellett majdnem biztosra veszik azt is, hogy Kissin­ger mostani tárgyalásainak befejeztével bejelentik az Egyesült Államok és Egyip­tom teljes jogú diplomáciai kapcsolatainak újrafelvéte- Iét. Kádár János fogadta Ion Gheorghe Ma űrért Koszorúzás — Városnézés — Találkozások Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön délelőtt a Központi Bizottság székházában fogad­ta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának elnö­két. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök- helyettese, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Mar­tin Ferenc, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövete, illetve Virgil Trofin, a Román Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, Cornel Pacoste külügy­miniszter-helyettes és Ion Co- tot, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Ion Gheorghe Maurer és kí­sérete a Magyar Hősök em­lékművének megkoszorúzása után Budapest nevezetességei­vel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Széo- völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, és Martin Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykö­vete. A városnézés metróutazás­sal kezdődött. A vendégek a továbbiak során megtekintet­ték a budapesti Mátyás-temp­lomot, ahol dr. Fábián János kanonok ismertette a nagy múltú templom történetét. Ezt követően a Halászbástyáról a főváros panorámájában gyö­nyörködtek, közben a lakás­építésekről, a városrekonst­rukcióról beszélgetett a román kormányfő, a Fővárosi Tanács elnökével. A városnézés a Bu­dapesti Történeti Múzeumban fejeződött be, ahol dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket, akik megtekintet­ték a középkori királyi palota­kiállítást. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke csütörtökön ebédet adott Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek tiszteletére az Országház Vadásztermében. A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer pohárkö­szöntőt mondott. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön délután az Országházban fogadta Ion Gheorghe Maurert. (MTI) Pattintó — így hívják a munkakörét. Magulya Györgync, 1963-tól dolgozik az öblösüveggyárban, az üvegfúvók melleit a kemencéknél, s bizony nem éppen könnyű a feladata. Ke-e szorgosan forgatja a fovro, izzó üveget tartó szerkezetet- kj ­ÜBest tear «ott a Diinisztertanacs Bérrendezés áprilistól — Család- és nővédelmi feladatok — Segítség tanuló házaspároknak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsalludnak, a Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett látogatásáról. A tárgyalá­sokon megvizsgálták a ma­gyar—líbiai kapcsolatok hely­zetét, továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Eszmecserét foly­tattak az időszerű nemzetiközi kérdésekről, különös figyelmet szentelve a közel-keleti ese­ményeknek. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két or­szág kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek állnak fenn az együttműködés sokoldalú szé­lesítésére. Egyetértettek abban, hogy a látogatás nagyban hozzájárult a két ország kap­csolatainak erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt Ausztriában tett látogatásáról, amelynek során megbeszélése­ket folytatott dr. Rudolf Kirchschläger külügyminisz­terrel a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Fogadta őt Franz Jonas állaimelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár is. A tárgyalások szívélyes légkörben, a jósz&m- szédság jegyeben folytak le. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A munkait? miniszter elő­terjesztés'' s' tin a kormány megtárgyal íés elfogadta az állami szektor iparon és épí­tőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező építőipari tevékenységet végző munkások és közvetlen termelésirányí­tók. továbbá az ipar és a ki­vitelező építőipar állami szek­torában dolgozó kisegítő al­kalmazottak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatállyal ke­rüljön sor. A munka­ügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alap­ján a Minisztertanács határo­zatot hozott a színházak és a színiházjellegű zenei intézmé­nyek dolgozóinak bérrendezé­sére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújt­sanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásaihoz. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a Családjogi Törvény módosításáról szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nő­védelmi tanácsadó-hálózat or­szágos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egész­ségének hatékonyabb megóvá­sa érdekében szükséges, hogy — a házasulóknak a csa­lád- és nővédelmi tanácsadá­son való kötelező részvétele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra ki­terjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-meg­előző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves terv­időszak végéig kibővítik, a már működő szervezetek meg­erősítik, ahol pedig ilyen szol­gálat még nem működik, ott annak feltételeit megteremtik. A kormány az előterjesztést elfogadta. 'Folytató' n 2. oldalon) Meqyei békeaktíva-ülés Salgótarjánban „A béke győzni fog .. .” is­métlődött sokszor abban a pattogó ütemű dalban, amely a béketanácskozás résztvevőit köszöntötte tegnap délelőtt 10 órakor Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa székháza nagy­termében. A hosszú asztalok n: ott munkások és orvosok, háztartásbeli asszonyok, bolti eladók, pedagógusok, termelő- szövetkezetek tagjai ültek. Je­len volt az értekezleten Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja, a me­gyei pártbizottság, az SZMT és a KISZ megyei bizottságá­nak vezetői. Nógrád megye békeszerető embereinek ta­nácskozására Salgótarjánba érkeztek Magyarországon tar­tózkodó külföldi békeharcosok is, így üdvözölhettük dr. Jósé Solis Castrót, az ecuadori bé­ketanács főtitkárát és dr. Juan l. Zorillát, az argentin béke­tanács titkárát. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága a társadalmi és tömegszervezetekkel közö­sen rendezte meg a békeaktí­va-ülést, amelyen a megye egész lakossága képviseltette magát, élénk érdeklődéssel kí­sérve a tájékoztatókat. A tanácskozás résztvevőit Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára kö­szöntötte. Majd elmondotta, hogy a nemrégiben megtartott VIII. magyar békekongresz- szus, az azt követő békeerők moszkvai világkongresszusa, illetőleg a Béke-vilá.gtanács legutóbbi szófiai ülése jelen­tős állomása volt a nemzet­közi és magyar békemozga­lom továbblépésének, az egy­re erősödő és cselekvő egység kibontakozásának. Utalt arra, hogy minden egyes ember tu­datában van annak, hogy a békéért a jövőben is tenni és cselekedni kell. Az előttünk álló feladatokat csak tudatos munkával leszünk képesek megvalósítani. Mindezekhez szorosan kapcsolódik, hogy a béke erőinek gyarapítása, az akcióegység erősítése nap­jainkban az egyik legjelentő­sebb feladat. Az üdvözlő szavak után Se­bestyén Nándorné tartott tá­jékoztatót az említett három fontos tanácskozásról. Első­ként arról szólott, hogy a két kongresszus és a szófiai ta­nácskozás olyan időszakban került megrendezésre, amikor a nemzetközi helyzetben ked­vező folyamatok, az enyhülés, és az együttműködés irányza­ta bontakozott ki a szocialis­ta közösség sorozatos diplo­máciai eredményei nyomán Ezért nőtt a népek reményé, hogy a békét meg lehet vé­deni. Az elmúlt esztendőt méltán tartja úgy számon az emberiség, mint a békéért küzdő erők, győzelmeinek évét. A továbbiakban részletesen ismertette a világpolitika je­lentős eseményeit, a Szovjet­unió és az USA kapcsolatá­nak alakulását, az indokínai térség eseményeit, a nemzeti felszabadítási mozgalmak eredményeit, a közel-keleti békés rendezés előkészítését. Ma már megvan a remény ar­ra. hogy Európa a béke kon­tinensévé váljék. A németkér­dés megoldódott azzal, hogy az NDK nemzetközi jogi elisme­rése ma már tény, és száz or­szággal van diplomáciai kap­csolatban. A két német állam felvétele az ENSZ-be azt jelzi, hogy Európában valami véget ért, és egy jobb, egy újabb szakasz kezdődött. A megváltozott nemzetközi helyzetben a nemzetközi béke- mozgalom számára új lehető­ségek nyíltak, és egyben új feladatok jelentkeztek. Egy­részt a békés egymás mellett élés gyakorlati előmozdítása, másrészt a hidegháborús törek­vések visszaszorítása. Ma már (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom