Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
illc maradt ki? A munkavédelmi intézkedési tervek A MOSTANI hetekben ké- Krtitneik vál'lalataiinikiniál az Iái 4. évi munkavédelmi intézkedési tervek. A vállalatok többségében ezeknek a terveknek ma már kialakultak a formái és az elkészítés mód- Bzareiben, is jelentős előrelépések történtek. Még néhány évvel ezelőtt is gyakori volt, hogy a munkavédelmi intézkedési tervekben inkább az igényeket, nem egyszer az é.xajokiat rögzítették, és ennek nyilvánvaló következménye volt az 50—60 százalékos tel- jesí té& A múlt évben már a vállalatok többségéire a gondosabb tervezés és ezek végrehajtása a jellemző és ennek is szerepe van abban, hogy csökkenőben van az üzemi balesetek száma. A számottevő előrelépés ellenére az elmúlt évi munka- védelmi intézkedési tervek vizsgálata több hibát, hiányosságot tárt fel. Megszüntetésük feltétele, hogy az idei tervezés még gondosabb, körültekintőbb, alaposabb legyen. Csak néhányat említünk a gyakoribb hiányosságokba!. Egyes vállalatoknál még mindig túl óvatosak a pénzügyi eszközök biztosításában, ami — persze egyebek mellett — arra is utal, hogy a munka- védelmi kiadásokat másodlagosnak tartják. Előfordul, hogy a tervekben, olyan „intézkedések” kerülnek be, amelyek nem ide tartoznak, például különféle kisegítő gépek beszerzése, vagy a tmk tervének egyes előírásai. Gyakoribb hiányosság, hogy csak a baleseti veszélyforrások megszüntetése szerepel a tervekben, es szinte teljesen kiír arad. hogy milyen egészségvédő, vagy szociális intézkede- síkat kívánnak tenni. Előfordult például, hogy erősen zajos gépekre előírták a védő- ív.szerelések biztosítását, de a hallást károsító zajártalom e len meg sem próbálkoztak i uézkedni. Az 1974. évi mun- 1 a védelmi intézkedés,: tervek összeállításakor feltétlenül figyelembe kell venni a tapasztalt hiányosságokat. A tervezés módszereiben is akadt néhány tanulságos pél- Lényegesen tartalmasabb, eycrsrűbben és gazdaságo- f 'óban végrehajtható intézkedéseket dolgoztak ki azoknál a vállalatoknál, athol a tervezés előtt megkérdezték a dolgozókat, elsősorban a szocialista brigádokat, hogy hol látják a leggyakoribb veszélyforrásokat és véleményük szerint milyen. intézkedésiek lennének célszerűek ezek megszüntetésére. A dolgozók javaslatainak a kikérését nélkülözhetetlennek tartjuk részben a körültekintőbb tervezés érdekében, részben pedig azért, hogy az intézkedéseket még jobban magukénak tudják, és ne csak a saját, hanem egymás testi ’ épségére s jobban ügyeljenek, A munkavédelmi intézkedési tervnek kiinduló pontja legyen a dolgozok véleményének, javaslatainak a megkérdezése — termelési tanácskozáson, brigádértekezleten, vagy közvetlenül a munkahelyeken. Célszerű, ha ezt a termelés közvetlen műszaki irányítói — a művezetők — végzik el, de úgy, hogy az értekezlet jellegű beszélgetéseken részt vesz vállalati vagy szakszervezeti munkavédelmi vezetői is. A MŰVEZETŐNEK a termelés szervezése. irányítása mellett az is állandó feladata, hogy ügyeljen a biztonságos^ ságra. Neki ezért is tudnia kell, hogy melyek a leggyakoribb baleseti veszélyforrások, hol találhatók a különböző egészségi ártalmak. A velük végzett személyes beszélgetés nélkül nem lehet vállalati intézkedési tervet készíteni Csak félmegoldást jelenthet a művezetői értekezletek összehívása, vagy az írásos javaslatok kérése — különösen akkor, ha munkavédelmi témában. erre évenként csak egyszer, a tervezéskor kerül sor. A gondos feladatgyűjtés harmadik módszere az év közben történt balesetek okainak elemzése. Persze, ez igazán csak akkor leihet eredményes, ha az egyes baleseti jegyzőkönyvekben. is a valóságos ok- feltárásra törekednek, és a jegyzőkönyvekre nem az a sablonszöveg a jellemző, hogy a balesetet a dolgozó vigyázatlansága, elháríthatatlan magatartása, vagy a véletlen okozta. Az üzemorvos véleménye se maradjon ki az anyag- gyűjtésből. főként azért, mert még. ha esetleg nem is járna rendszeresen a munkahelyekre —, pontosan tudja, hogy hol és milyen arányban fordulnak elő egészségi károsodások. A javaslatokat és igényeket a vállalati gazdasági vezetőknek kell összesíteni és rendszerezni úgy, hogy az intézkedés előírása és módja mellett a költségek is szerepeljenek. Csak így lehet „fontossági” sorrendet készíteni és érdemben — esetleg módosítással — dönteni a tervről. A munkavédelem ellenőrzésében, Irányításában a szakszervezetek nemcsak érdekvédelmi feladatokat látnak el, hanem a munkavédelmi felügyelet útján állami-hatósági jogkört is betöltenek. Az intézkedési terv ezért nem nélkülözheti a vállalati szakszervezeti vezető szervnek — tehát a szakszervezeti tanácsnak, vagy a szakszervezeti bizottságnak az egyetértését. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert előfordult, hogy egyes vállalatoknál elegendőnek vélték az szb munkavédelmi felelősének az egyetértését — arra hivatkozva, hogy a tervezésben a szakszervezeti bizottságnak csak véleményezési joga van. Általában így igaz, a munkavédelmi intézkedési terv azonban, — éppen az állami-hatósági jogkör miatt — kivételt képez. Ebből következik az is, hogy a szakszervezeti bizottságok — és nemcsak az szb munkavédelmi felelőse, vagy nagyobb üzemekben, a felügyelője — év közben is számon kérhetik a tervben megjelölt „felelősöktől” a kitűzött feladatok végrehajtását. A munkavédelmi intézkedési tervek nem lehetnek ..zártak”. A dolgozóknak is ismerniük kell azokat, mert a végrehajtás segítését csak így lehet várni tőlük. A nyílt, vagy inkább nyilvános terv teszi lehetővé a célszerűség érdekében. végrehajtott évközi módosításokat és az újabb, a napi munka közben jelentkező, de hosszabb távlatra is végrehajtásra váré feladatok ..pótlólagos előírását. Ez a terv abban is különbözik más vállalati tervektől, hogy azoknál lényegesen rugalmasabb. MUNKAVÉDELMI újításokról, anyagi ösztönzési módszerekről, a beszámolási előírásokról említést lehetett volna még tenni, az in tézkedési terv készítése kapcsán. Ezek azonban — bár nélkülözhetetlen, hogy szerepeljenek a terv egyes fejezeteiben, vagy záró- részében — nem általános, érvényűek. hasznosításuk, alkalmazásuk vagy módszerük minden vállalatnál — a sajátosságoknak megfelelően — eltérő. Kovács András Lesz kiscsibe! Ezt ígérik a balassagyarmati baromfikeltetőben. Képünkön Czudar Istvánná munka közben A tudás becsülése Ebben az oktatási évben megyénkben 945 felnőtt tanul a marxista—leninista esti középfokú iskolán, 601-en az esti egyetem általános tagozatán. Ha ehhez hozzászámítjuk a kétéves szakosítót, az egyéves kiegészítő szakot és a speciális tagozatokat, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy 2244-en vesznek részt káderképzésben. Vajon az utóbbi évtizedben hányán végezték el az említett pártoktatás valamelyik fokozatát? Milyen sok akarat, szorgalom és kötelességtudat rejlik az önmagában is sokat mondó számadatok mögött. Megbecsülés, elismerés illeti ezért a hallgatókat és oktatókat. Nem mondhatjuk azonban azt, hogy elég, megtettük kötelességünket. Az élet, a követelmények nem engedik azt, hogy lemondjunk a tanulásról, a folyamatos önképzésről. Különösen a kommunisták nem tehetik ezt, hiszen minden, párttag állandó kötelessége politikai és ideológiai ismereteinek fejlesztése. A párttagsággal együttjáró, önként vállalt kötelesség, hogy a párt politikáját, a marxizmus—leninizmus tanításait folyamatosan tanulmányozzuk. Üj nemzedék nő fel, az utóbbi években sok fiatal került a pártalapszervezetek tisztségeibe. Természetes követelmény, hogy az alap- szervezeti titkárok, a vezetőségi tagok, a pártceoportvezetők tanuljanak. De az idősebbeli közül sokan azt mondják, hogy ők már elvégezték a marxista—leninista középiskolát, vagy befejezték az esti egyetemet. Igen, erről bizonyítványt is szereztek — egyesek öt, mások tíz éve. De azóta a fejlődés számos új kérdést vetett fed, vagy ugyanazokat a problémákat egészen másként állítja elénk, Üjra és újra tanulmányoznunk kell napjaink legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseit. Elsősorban a mi érdekünk, hogy' értsük a mat, a bonyolult kérdések között eligazodjunk, és helyes megoldást találjunk. Akik korábban végeztek középfokú iskolát vagy esti egyetemet — káderképzésben jelenleg nem tanulnak tovább —, iratkozzanak beosztásuknak leginkább megfelelő tömeg- propaganda tanfolyamra, mert ott olyan új ismereteket szerezhetnek, amelyek korábbi tanulmányaikban nem szerepeltek. Az 1974/75-ös tanévben speciális továbbképző tagozatok kezdődnek Salgótarjánban és Balassagyarmaton. A tömegpropaganda tanfolyamok és a speciális továbbképző tagozatok új ismereteket adnak párttissteégvise - iőknek, gazdasági, kulturális, egészségügyi vagy más munkakörben dolgozók számára. Lehetséges, hogy a tanfolyamokon bizonyítványt nem osztanak, de ne a papírt, hanem a tudást becsüljük. F. L. A bányászok érdekében Bér- és jövedelempolitikai intézkedések A nógrádi szénbányák párt-végrehaj tóbizottsága legutóbb a szocialista társadalmi elosztás elvének érvényesülését vizsgálta a vállalat bér- és jövedelempolitikájának tükrében. Zsuffa Miklós igazgató beszámolójában megállapította, hogy több bérügyi kérdésben 1968-tól decentralizálták a döntési jogköröket. A végzett murika szerinti bér- és jövede- lemdiíferencialás került mindinkább előtérbe. Az' indokolt bérnövelésekhez a vállalat anyagi lehetőségei ehhez a gazdasági adottságokból fakadóan kevésnek bizonyultak Külön kormányrendeletek adtak módot, hogy a bányászati munka megbecsülése mégis kifejezésre jusson a bérek, jövedelmek alakulásában. A vállalatnál a bérszínvonal, az egy dolgozóra jutó éves bér 1968-tól 28.5 százalékkal növekedett. A kollektív szex-ződés évenkénti felülvizsgálásával a bár- és jövedelempolitika alakításával sikerült egy sor feszültséget feloldaniuk és a legfontosabb feladatok végrehajtáséra ösztönözni. A keresetek alsó határát növelték. Az egyes kiszolgáló munkahelj-eken nagyobb arányú bérfejlesztéseket eszközöltek. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült a korábbi túlzott munkaerő-vándorlást megállítaniuk. A nagyobb leterhelést, szakéx-telmet kívánó területeken is nagyobb arányban. növelték a béreket. Ezek az intézkedések is hozzájárulták a gépesítéssel kapcsolatos kedvező szemléletváltozásihoz. Érmek hatására a gépi jövesz- tés. a rakodás állandó fejlődésében is mérhető. A mozgóbért is a hatékonyság az eredményesség fokozásának szolgálatába állítottak. A közvetlen pénzbeli jövedelmeken kívül csak tavaly több mint 13 millió forinttal járult hozzá a vállalat a munkások utazási költségeihez, hárommillióval az étkezéshez és segélyezés címén 700 ezer forintot fizettek ki. Az idei feladatok megoldására még inkább ösztönözni kívánnak1 az eikölcsi és anyagi tehetőségek célszerűbb fel- használásával. Az idei feladatok már ismertek, azok megvalósítást igényelnek. A meglevő munkaerő megtartásán túl új, fiatal munkások felvétel él-e. kihelyezésére is gondolnak. A célszerű bérezéssel a nem közvetlen termelő munkahelyeken dolgozók arányának csökkentését is el akarják érni. Ösztönözni a nagyobb szakképzettség megszervezésére, amit a korszei'ű gépek alkalmazása megkíván. A műszakiak köi'ében megfelelő mértékben kívánják növelni a nagyobb felelősséget követelő beosztásban dolgozók, a műszála fejlődést, az üzem- és munkaszervezést segítő javaslatokat kidolgozók és megvalósítók bérét. Helyes munkaerő-gasdátkodással Nyolcvannégymilliő forint nyereség . A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzóüzemében az elmúlt évhez viszonyítva 1974-ben 11 500 tonna többlethuzalt kell gyártani. Ez 12 százalékos növekedésnek felel meg. A termelés ilyen mérvű felfutása mellett azonban ar- ról is gondoskodni kell, hogy mindezt az előző éviixél gazdaságosabban oldják meg. Ez azt jelenti, hogy a huzalmü- ben az egy fő egy napra esd termelési értéket 4.3 százalékkal kell növelni. A dróthúzóüzemben már bizonyos vanala van a gazdaságosabb munkára való törekvésnek. Az elmúlt évben bevezetett intézkedések is nagymértékben. segítették az árbevétel növekedését, a nyereségterv teljesítését. A vezetők és a dolgozó1., jól összeegyeztetett munkája, az üzem- és munkaszervezés tervezett feladatainak végrehajtása javította a munka hatékonyságát, és növelte a termel “kenvsé- get. Az intézkedések közé sorolhatjuk például ,a OHG 550- es húzógép üzembe hfelvezé®*!. a 7. fokozatú kratos kosár né>- küli húzás bevezetését, a bútorrugó-lakkozó korszerűsítését. vagy akár a bútorrugó- targoncával történő raktárra szállítását. Ezeknek az eredményei azonban most is gyümölcsöznek majd. Csakúgy, mint az improduktív és alkalmazott munkaköi'ök felülvizsgálata és a rendelkezésre álló létszám helyes ai'ányainak elosztása és kialakítása. Az üzemben azonban nemcsak a termelőfolyamatokat kell magas szinten összehangolni. de meg kell teremteni a gazdaságosabb munka igényeihez megfelelő magasabb fokú szakmai felkészültséget is. Már most hozzálátnak a készülő új pácolóüzem személyi feltételeinek biztosítósához. Kétségtelen, hogy egy korszerű üzem önmagában még nem biztosíték a sikeresebb gazdálkodásra. Legfeljebb egyik fontos feltétele a jobb gazdálkodásnak. Nem elhanyagolható azonban a személyi feltétel, hiszen felkészületlen emberekkel a legmagasabb technikájú és produktumé üzem is csődöt mondhat. Ismerik ezt a huzalmü- gyárrészlegnél is, éppen ezért kiemelt feladatként kezelik a leendő új pácolóüzem dolgozóinak jó felkészítését, szakmai műveltségük fokozását, hogy minden tekintetben meg tudjanak felelni az új követelményeknek. Ebből a célból beindították azt a szakmai továbbképző tanfolyamot, amelynek segítségével az új pácolóüzem dolgozói hái'om héten keresztül ismerkedhetnek leendő munkájuk elméleti és gyakoi-lati tényezőivel. A gyárrészleg, sőt a gyárrészleg üzemei is öntevékenyen keresik és kutatják a termelékenyebb és gazdaságosabb megoldások lehetőségeinek útját. Szükség van erre az ön tevékenységre, hiszen a huzalműnek a megnövekedett termelési feladatok mellett az elmúlt évi 4345 forintos, egy fő egy napra eső termelési értékét ez évben 4595 forintra kell emelni, s ezzel együtt 84 millió forintos nyereséget kell biztosítani az 1974-re tervezett vállalati nyereségtervhez. Az elmúlt év tapasztalatai arra intik a vállalat vezetőségét, hogy a mozgóbéli, még tervszerűbben, célszerűbben hasiználjáik fel a legfontosabb feladatokra ösztönzőként. A vágathajtásoknál például több éve egy helyen topogás tapasztalható. Az elmúlt évben is súlyos elmaradások voltak a vágathajtási tervtel- jesítésiben. Az adottságok ennél sokkal jobbak, már a közeljövőben várható fejlődés, •ha azok hasznosítására megfelelő ösztönzőt biztosítanak. A korszerű vágatbiztosító amyagtartalékok is kimerülitek. Feltétlen fontos a vtss- szarablési lehetőségek jobb kiaknázása, a veszteség csökkentése, takarékosabb gazdálkodás. Rendkívül nagy a bányáknál az acélsüveg-, acéi- támveszteség. A velük kapcsolatos premizálási rendszer már nem tölti be ösztönző feladatát. Feltétlen változtatni kell ezen is, és nagyobb érdekeltséget biztosítani. Csak néhány dolgot említettünk, amelyekben az élet követeli az ösztönzők változtatását. Természetesen még sok mindent számba keli vermi. A gépi iövesztésben például az elmúlt évben jelentős előrehaladás történt, de a lehetőségeket a szakemberek véleménye szerint koránteem merítették ki. Az ösztönzési lehetőségeket jobban kell alkalmazniuk általában a fi-oaxf- fejtési teljesítmények növelése érdekében. A nógrádi szénbányáknál .a bérek, jövedelmek növekedése bizonyítja a nehéz bányásza munka megbecsülését. Szocialista államunk ma is csakúgy, mint eddig, biztosítja a bér- fejlesztés lehetőségét a bányászok számára. A bér- és jövedelempolitikai intézkedésekkel viszont a hatékonyabb, gazdaságosabb munkára kell ösztönözni. B J. Szakképző iskolák a pahavalaszlaskan A megyei pályaválasztási tanácsadó intézetben február 19-én, kedden tartják a szakmunkásképző intézetek pálya- választási felelőseinek alapképzését,. A résztvevők széles körű, sokoldalú tájékoztatást kapnak a pályaválasztás időszerű feladatairól. A napirenden három fontos téma szerepel; így a szakképző iskolák helye a pályaválasztás folyamatában, a szakképző iskolák és az általánosan képző iskolák kapcsolata, végezetül, a szakképző iskolák és a munkahelyek közötti kapcsolat. NÓGRÁD — 1974. február 14„ csütörtök 3
