Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
Családi m unkam egoszí ás ,.A szüveknek enyheségét, két egypárnak egyességét, megosztani terhességét, így megmerni i útnak végét”. Ez a népi lakodalmi rigmus került stílusos mottóként a családi munkamegosztásról szóló tart uimány élére. A szerzó, H. Sas Judit, a Szociológiai Intézet munkatársa magyarázatul mindjárt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallatlanul tömören fejezi ki a házassági és családi társulás leglényegesebb emberi tartalmát és feladatát. A „szüvek enyhesége” alapján az egy ességet kötik meg, amelyet az elet végéig a terhek megosztására, az egyjnás iránti szolidaritásra tekintettel be kell tartani. A bevezető után a következő kérdések sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a terheket, a feladatokat, a felelősséget? A válaszokat a Békés megyében folytatott, széles körű szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóhelytől függetlenül — valamennyiünknek. A részletezett adatok szerint a családi munkákat a megvizsgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg demokratikusan, azaz vállaltak részt belőle a férfiak és gyerekek is. A szociológus — kommentár nélkül — a vizsgálat alapján megállapítja: a családok többségében minden otthoni mun- Ita egyszemélyben az asszony, az anya, a feleség feladata. Az adatokból a szociológus háztartási „mintatüknot” állított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a meglátogatott családok 74 száza- * lékábam a feleség készíti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony takarít, 48 százalékánál a bevásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segítenek leginkább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgyilagosan megjegyzi, hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműködése kétségtelenül tehermentesíti a háziasszonyt, de ennek a munkának a jellemzője, hogy házon kívül lehet elvégezni. Általában az a tapasztalat, hogy a férjek a termelő tevékenységen — tehát a fizetett munkán — túl a családi munkák közül elsősorban azt vállalják, amelyek a külvilággal való kapcsolatukat erősítik és nem kényszerülnek az asszony „szoknyája” mellett maradni. A családi munkamegosztást ismertető táblázaton a szociológusok „csillag” alatt közlik: a főzést természetesen kizárólag a feleségek végzik. A tanulmányközlő szociológusnő részrehajlás nélküli álláspontját tükrözi az a megállapítás is, hogy „a férjekre és az apákra háruló munka és teher sem kevés. A családon kívüli külső küzdelmet elsősorban a férfiak vállalják. A megterhelés megteremtésének jelentős része is rájuk hárul”. A nehéz munkák közül a favágást 64 százalékban az „erősebb nem” végzi, a vízhordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnak. Ugyanakkor a falusi családokban az állatok ellátása 34, a konyhakerti miunika 25 százalékban a feleségek reszortja. Ezeknél a munkáknál besegítőként az öregek, a nagyszülők jönnek számításba. Figyelemre méltó. hogy amíg korábban a falusi családoknál a gyerekek egészen fiatal kartól részt vettek a család mindenfajta tevékenységében, manapság feltűnően alacsony a gyerekek részvétele a házi munkában. A szociológus szerint ez azzal függ össze, hogy a szülők — joszáüdékúan, de gyakran káros módszerrel — gyerekeiket a sajátjuktól eltérő, más, úgy mondják „magasabb” társadalmi rétegbe, foglalkozási ágba akarják juttatni. A vizsgálat során megpróbáltak választ kapni arra is, hogy milyen feltételek között, milyen társadalmi csoportokban beszélhetünk a családi munkák demokratikusabb elosztásáról. Az adatok szerint, amint a feleség, a nő képletesen „kiteszi a lábát” a ház kapuján, amint tehát megfizetik a munkáját és jelentős részében nem tartózkodik a háztartás közvetlen közelében, akkor a család többi tagjai is hajlandók részt vállalni az otthoni munkából. Érdekes, hogy a családi munkamegosztással kapcsolatos helyzet milyen összefüggésben van az asszonyok iskolai végzettségével: a hat osztályt járt asszonyok 21, a nyolc osztályt jártak 34, az érettségizettek 53 és az egyetemet végzett nők 63 százaléka él demokratikusnak tekinthető családi munka- megosztásban. Talán a legtöbb tanulságot a vizsgálatnak a tradícióval, a megszokással kapcsolatos része nyújtja. A megkérdezett családok 91 százaléka nem akar változtatni a kialakult munkamegosztáson, ez azokra az asszonyokra is vonatkozik, akik tudják, hogy ők viselik a nagyobb terhet. A változást — a szociológus szerint — nemcsak és nem elsősorban a férjek és feleségek felvilágosításával lehet elérni, hanem azzal, hogy a körülményeket változtatjuk meg. Ez különösképpen vonatkozik a háztartási munkával összefüggő szolgáltatások színvonalának emelésére, ami alapvetően befolyásolja a családi munkát és azt is, hogy abból ki, mit vállal és vállalhat el. Pálos Miklós Ahogy meri vigig afc utón; egyre csak megfordultak utána a népek, bámulták komótos járását, s felmérték a cipője orrától a kobakján nyugvó kalap legtetejéig. De volt is rajta mit nézni! Az ara- szos talpú lábbelijét tekintve olasznak hitte mindenki, a járda porát bekebelező, trapéz pantallóját tekintve egy szabadságát töltő francia turistának tippelték, a kacsacsőrű emlős bundáját irigyelve Ausztráliából hazaszakadt földiként kezelték, lezserül lengedező, bordó-zöld selyemsál- ját látva japán üzletembernek saccolták. tenyérnyi napszemüvege mögé kutatva svéd állampolgárnak gondolták, a rózsa-gyökér pipájából eregetett rendkívüli füstöt beszívva pedig egyenesen egy misztert csodáltak benne. Ö azonban ezzel mit sem törődött, szórakozottan bandukolt torony iránt, miközben néha megállt egy-egy üzlet előtt, és önmagád mustrálva a kirakatüvegben — szemlélődött A járókelők közül többen is találgatták, hogy vajon hol hagyhatta a kocsiját, mert egy ilyen külföldi turista kocsiját feltétlenül érdemes lett volna közelebbről szemügyre venni. Ám az idegenhez illő automobil nem parkírozott határon innen, a szomszéd sarkon túl, s ezért kíváncsian lesték, merre veszi gyalogos útirányát a kiöltözött koma. A turista A hentes azt mondta, hogy szerinte ez az illető nem lehet senki más, mint a Kovácsok ötvenhatban kiment fia, és csak azt nem értette, hogy miért ilyen öreg, amikor jóval fiatalabbnak kellene lennie. Az újságárus viszont esküdött, hogy a Kissékhez jött el a svájci rokon, aki bizonyára rosszul jegyezte meg a házszámot, s ezért kóvályog ösz- szevissza. A postás azonban mindenkinél jobban be volt avatva a dologba, mert úgy tudtál, hogy a Nagyék egyetlen leányának lappföldi udvarlója érkezett meg, hiszen az utóbbi időkben rengeteg szerelemszagú levelet vitt Nagyék második emeleti otthonába. Végül egy idősebb hölgy érvét fogadták el. aki megsúgta, hogy az idegen nem ismerősökhöz érkezett, hanem eev matyó babát keres ajándékba. Ezért nem kis feltűnést keltett, amikor a találgatások alanya se szó, se beszéd, körülnézett. és átment a túlsó oldalra. Ott azután egyenesen be a dohányboltba. Meg is álltak néhányan gyorsan a kirakat előtt, hogy mi lesz ebből, mit vásárol vajon a külföld! pofa. Szuvenírt, képeslapot, rágógumit, avagy érdeklődik csupán. Persze, egyesek azért is sokat adtak volna, ha megtudhatnák, milyen nyelven beszél a turista. Mert mégis csak az utca turistája, s a környékbelieknek nem lehet közömbös, hogy ki fia, borja!? Az olasz cipős, a francia pantallós, az ausztráliai bun- dás, a japán sálas, a svéd nap- szemüveges és az angol pipás férfi eközben vásárolt egy doboz gyufát, mert kialudt a füstölője, majd aki jól végezte a dolgát, nagyot köszönve kifordult a dohányboltból. Éppen beleütközött egy arrafelé poroszkáló, középkorú polgárba. Mivel ezek a külföldiek sohasem elég óvatosak! — Te vagy az, Márton?! — emelte meg fövegét a felöklelt személv. — Hogy, mint meey a sorod, rég nem láttalak? És mit csinálsz ilyenkor itt délidőben? — Sétálgatok, sétálgatok — emelte köszönésre norvég kalapját Márton szomszéd, azután folytatta útját. — Nem turista, csak sétál!! — mondták erre elhűlve többen, később pedig egv afganisztáni parókáis hölgyet kezdtek figyelni, aki valószínűleg a kefiri maharadzsa unokahúga lehetett. Tormái László Létesíthet-c munkaviszonyt j az özvegyi nyugdíjas? özv. K. Lászlóué (Kalló), férje üzemi baleset következtében elhalt. Részére állandó özvegyi nyugdijat, két eltartott gyermeke részére pedig árvaellátást állapítottak meg. Özvegyi nyugdijának elvonása nélkül létesítbet-e munkaviszonyt, \ agy reá is vonatkozik a nyolcszáznegyven óra kerethatár? — kérdezi levelében. Hasonló kérdésére özv. Zs. Istvánná (K.-keszi) olvasónknak is válaszolunk. A nyugdijas dolgozók munka viszonyának idejét szabályozó jogszabály hatálya csak & saját jogú öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjasok munkavállalására terjed ki. Ez azt jelenti, hogy az özvegyi nyugatjait az özvegy foglalkoztatá- »anak tartamára és keresetére tékiinitet nélkül folyósítani kell. Annák az özvegynek tehát, aiki az 55 évet betöltötte, illetőleg akinek részére rokkantsága miatt, vagy férje üzemi balesetből bekövetkezett halála miatt végleges özvegyi nyugdíjat állapították meg, az özvegyi jogon megállapított nyugdíjait akikor is folyósítani kel-L ha munkavi- .vzonybain, éli. függetlenül attól, hogy hány órát dolgozik, és mennyit keres. Változik a helyzet akkor, ha munkaviszonyban töltött ideje után, koránál, illetőleg rokkantságánál fogva saját jogán is jogosulttá válik nyugellátásra. A dolgozót ugyanis általában csali egyféle címen illeti meg nyugellátás A több címen, is nyug-eilá- tásra jogosultak részére azonban lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a részére kedvezőbb nyugdíjat, vagyis vagy az özvegyi, vagy a saját jogú nyugdíjat válassza. A nyugdíj-jogszabályok egyetlen esetben még azt is lehetővé teszik, hogy a két nyugellátás együtt is folyósítható legyen. Ha ugyanis az özvegy által választott kedvezőbb nyugellátásnak az összege sem éri el 1974. évben a 929 forintot, ezt követően pedig az évenként jogszabály alapján rendszeresen emelt összegét, akkor lehetővé teszi a jogszabály, hogy a választott nyugellátás összegét a másik nyugellátásból erre az összegre kiegészítsék. Megjegyezni kívánjuk, bog}' a 929 forimitba. illetőleg az ezt követő években" jogszabály alapján, .járó rendszeres emeléssel növelt összegbe sem az árvaellátás, sem esetleg egyéb címen folyósított járadék ösz- szege nem számítható be. Dr. J. S. V íz alatti olvadásra alkalmas könyv Peter Scott angol természetkutató a világ első vízhatlan könyvének megalkotásán dolgozik. Ez a könyv ichtiológus- útmutató lesz. A könyvet speciális polietilén alapanyagú papírra fogják nyamtatni, hogy a víz alatt dolgozó halszakértők a helyszínen, közvetlenül a víz alatt kaphassanak tájékoztatást a halakról, amelyekkel kutatásaik során találkoznak. Érdemes figyelni Tizenkét éves forma leányka robbant be az egyik budapesti boltba. Lihegve kérdezte : „Bácsi, mennyit ér az a Kepes Krónika bélyeg, amelyről az értékjelzés hiányzik?”. A kereskedő 700 forintos ígéretével a kislány elrohant és percek múlva két, hibásan nyomtatott bélyeget lobogtatott a kezében. Az ifjú eladó a markába nyomott százasoktól magához tért, bár még többször ezt dadogta: „Ez hihetetlen”. Távozóban azt suttogta maga elé: „Visszaszer- zem utolsó leveleim bélyegét, hiszen tíz darab 1 forintosai vásároltam a Filatéliánál és hatha a többi példány is...” Mi várható? A Magyar Posta egyelőre fukar kezekkel méri az újdonságokat. Ez nem baj, ha később nem torlódnak a bélyegkiadások. Február 21-én forgalomba kerül a franciaországi ellenállás magyar mártírjait ábrázoló 3 forint névértékű bélyeg. Allende. Chile hősi halált halt elnöke kap rövidesen bélyeget és készül már az OTP 25. éves tevékenységét köszöntő címlet. Március a Mars-kutatás hónapja lesz, blokk és hétértékű sorozat jelenik meg. Világhírű remekművek sorozatát nyitjuk meg Leonardo da Vinci alkotásának, a Mona Lizának bemutatásával. A természetben és a filatéliában egyaránt színes lepkék jelzik majd a tavaszt, a pillangók sorozatát áprilisra várhatjuk. Bűnügyi krónika Svédország előkelőségei századokkal ezelőtt a sürgős leveleket pecsétviaszba rögzített tollal díszítették. Az ilyen levelek ritkák és értékesek, de az utóbbi időben olyan meny- nyisegben kerültek forgalomba, hogy hamisítást gyanítva, rendőri nyomozás indult. A vizsgálat folyamán felkeresték Gothenburg levéltárának dolgozóit, de egyhelyütt csak sokára nyitottak ajtót. A belépő nyomozók látták a kandallóban megsemmisülő levélkö- teget. de a földre hullt tollal: és elsárgult papírfoszlányok eleget bizonyítottak. Kiderült, hogy a város hatalmas levéltárának rendezését számos kisegítő végezte. Kellő ellenőrzés hiányában, két egymástól függetlenül „dolgozó” tolvaj tizenöt ezer iratot vitt el, amelynek értékét mintegy Hl millió forintra becsülik. A kanadai posta hatalmas hirdetések útján kéri a fila- telisták segítségét. Tavaly, a müncheni IBRA elnevezésű világkiállítást követően próbanyomatok tűntek el. A pótolhatatlan ritkaságok érték* közel 2 millió forint Az ottawai postaigazgatas a nyomravezetőnek 3000 dollár (=79 ezer forint) összegű jutalmat igéi-. Londonban a bélyegkereskedők utcája a Strand. Az egymást követő üzletekben, s it az emeleti irodákban is dúskálhatnak a gyűjtők a filata- lista kincsekben. Januárban a 18-as számú ház második emeletén egy betörő banda 1 millió forint értékű bélyeget szedett össze. A zsákmányt keve.se]tél:. vagy hiánylistájukat (?) akarták még néhánv példánnyal kiegészíteni, mert a hatodik emeletre is behatoltál:. ahonnan szintén gazdag zsákmánnyal távoztak. Hamisítás — futószalagon Számos festmény.! amelyet eev oldenburgi (NSZK) gyűjtő vásárolt, hamisítványnak bizonyult. A pórul járt műgyűjtő a rendőrséghez torduli és a nyomozók megállapítottak. hogy valamennyi hamisítván.'' készítője egy Günther Heitman nevű amatőr festő. Heitman egy brémai üzletember megrendelésére futószalagmódszerrel készített Renoir. Monet. Sisley és más híres mesterek kézjegyével jelzett képeket. A nemzetközi árveréseken sikerült Heitman több mint negyven ..művét” eladni NÓGRÁD - 1974. február 13„ szerda Az olaszországi áremelkedéseket bizonyítja felvétetünk: egy vásárló a zsemle és buci üj ártábláit mutatja. A zsemle kilója most 130 líra, mintegy 15 százalékkal magasabb a régi árnál, a buci kilója 29« líra: kb. (0 százalékkal drágult. (Telefotó AF —MTI) c/m J
