Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

Arcok a nyomdából Berakástól a nyomtatványhegyig forintért, fis Fóbián Katalin, •ihogy sokan mások ebben az üzemben, mégsem ment más­hová dolgozni. Balassagyar­maton lehet válogatni... Úgy mondják, valamilyen alkotói büszkeség mégis visszatartja a fiatalokat. Fizetési besorolás szerint is „alkoto" Hajdú József né kézi­szedó: mint a többi! Mint kézisze­Naponta "500 egyforma moz­dulat. .. • - r • Talán ilyen ellentéte a fe­hérnek és feketének sehol nincs, mint Itt. Amíg valami elkészül, csuklóig festékes a kéz. És ha elkészül, fehér la- ix>k, betűk egymásutánja, is­meretterjesztés . tudomány, kultúra — más világ. szám szerint különooznek egy­mástól. A szélrózsa minden irányába szállítják a nyomtat- ványoszlopokat? Babcsán Irén betanított munkás a nyomtat- ványhegyek között dolgozik. — Igaz, hogy betanított munkás vagyok, 1200 forintos fizetéssel, • fit gyakran kell szakmiunikát : végezni. A haj­togatógép,. vágógép kezelése, fűzés, és ki? tudná, mi min­den — ez az én munkáim Ti­zennyolc éves vagyok, koráb­ban te ^mitiIhattam volna. Égy évig ipari tanuló voltam. Aztán... kellett a kereset, saj­náltam a tamjlási időt. Kevés a pénz, az igaz, de még három évet kellett volna tanulni és ennyit keresnék, vagy talán valamivel többet, mint most. Azt gondolhatja valaki, hogy Igénytelen vagyok. Nem, csak egyszerűen megtaláltam a he­lyem — ez nem is lustaság — és egy darabig nem is akarom itthagyni. A földszintes, nagy csarnok­hoz hasonlító modern épületre sehová nem lehetne felaggat­ni a hivatalos „cégjelzést”,: hogy melyik vállalat, melyik üzemegysége. Csak annyi lát­szik már messziről, nagy be­tűiekéi: Nyomda. Orosz Júlia Égy arc, a zakatolásban alig érteni szót: — Négy éve berakó vagyok. Előbb a dobozüzemben dol­goztam, ott többet keresteap. ELmehettem volna máshová, ma Balassagyarmaton lehet válogatni az üzemek között. Miért maradt mégis? A munkája egyhangú. Munka­kezdéskor feláll egy pódium­télére és egyenként. ívnyi pa­pírokat csúsztat a gépbe. Na­ponta 7500 darabot. Az első két óra még érdekes. Valami­féle öröm látni, ahogy a gép nyeli a lapokat. A másik két óra már a megszokásé. Ilyen­kor lehet figyelni a melegre, ami a többiek arcán is lát­szik. A zajokra, melyeket nem a saját gépe ad. A harmadik két óra beletörődés a meg­szokásba. rutinmozdulatok és a visszatérő gondolatok ideje. Az utolsó másfél óra pedig a fáradtságé; nem gép az em­ber. És másnap mégis, ugyan­úgy, mint mindig — örömmel lép a dobogóra. Havonta 1400 — Ez egyéni, mert mindenki másképp csinálná. tos, értékes, egyéni. Én 1964 óta keresem nyomdászként a kenyerem. Csak az lát óriási különbséget készülő és elké­szült között, aki nem ismeri a munkát. Nekem csaknem ugyanaz a kettő, sőt a készü­lőben benne van a saját el­képzelésem. Ott van két'nap­tár. Szépek. Furcsa kontraszt. Az elké­szült naptár, és a festékes, mindenütt nyomot hagyó kéz ellentéte. De a kettő közötti kapcsolat mindennapi, Hajdu- né esetében évtizedes. Mégis, ilyen hatalma lenne a betűk­nek? * Nyomtatványok, fűzés, össze­Tágas helyiség, mindenütt hordás betanított munka. .íyomtatványok. Alakra és Fotó: Fodor A több mint két esztendő­vel ezelőtt a nők érdekében hozott párthatározatnak talán legfontosabb eredménye, hogy tudatossá tette^a problémát, a tényt, hogy — van, hogy fog­lalkozni kell vele, oda kell fi­gyelni rá. És — foglalkoznak vele — odafigyelnek rá. Sok üzem­ben. forgattam összefoglalók lapjait: értekezleteken, meg­beszéléseken született elgon­dolások eredményeit — meg­valósult és megvalósuló In­tézkedésekről —, hogyan hoz­zák be a nőkgbéréne|g lema­radását. hogyan javítani a munkakörüli ken, hogyan könnyítik nehéz fizikai munkát. Jártam olyan üzemekben, ahol nemrég még asszonyok tolták-vonták a textilbálákkal rakott targoncákat. — Ma vil­lamos szállítóeszközök köny- nyítik a nehéz munkát. Sokszor látogattam el ebbe a gyárba, éveken át — a fo­lyosót. ahol a targoncákat húzták-tolták a nők — a só­hajok folyosójának neveztem magamban. Ma már csak az emlékek űrz'k '■ ■uhálú az aritmiasan dobogó szív fá­jdalmait... Előítélet és egyenjogúság Sorolhatnám az eredménye­ket: mindazokat a helyeket, ahol korszerűsítettek, automa­tizáltak, jobb, kedvezőbb munkafeltételeket teremtet­tek a nőknek., Számos üzem­ben mentesítették a család­anyákat az éjszakai műszak alól. Bs mindenütt ráz ors-zágban a szolgáltatás Javításával, új irníeklmezmények létesíté­sével, a régiek befogadóké­pességének emelésével igye­keznek valamit könnyíteni a dolgozó nők vállán nehezedő terheken. Folytathatnám tovább az eredmények sorolását — a vi­lágosabb, tágasabb üzemeket, a kellemesebb munkafeltéte­leket Az Intézkedéseket, ame­lyek azt célozzák, hogy a nők jobban részt vehessenek a szakmai képzésben, a műve­lődésben. A központi Bizottság hatá­rozata nyomán a társadalom igyekszik megteremteni a fel­tételeket, hogy a nők egyen­rangúsága — és egyenjogúsá­ga mindinkább valódi tarta­lommal teljék meg. De van még tennivaló és nem is kevés. Hány nő áll például irányí­tó poszton? Milyen regi a párthatározat, hogy a fontos, irányító munkakörökben . is növelni kell a nők számát. Megvalósul-e ez a gyakor­latban? Attól félek — nem úgy, ahogy szeretnénk. Az előítéletek mélyen gyö­kereznek. És az a vezető, aki­nek dönteni kell a fontos munkakör betöltéséről, az esetek többségében — a férfit választja. * Az előítéletek sajnos, épp olyan mélyen élnek a nőkben, mint a férfiakban, önbizalom hiányában a m liík nő tudása, kepessege iránti bizalmatlan­ságban nyilvánulnak meg. Karan csság 73. (II.) Elindullak elfoglalni méltó helyüket MIND A HÁROM ember bért. amikor megismerte: a jelentést tett mert — mint gondolkodott, azután mond- tagoknak, a vezetőségnek el- mondta — a tagság munká- ta ki véleményét. Nem a tökéit szándéka, hogy rend- jában, és személy szerint az felületes lelkesedés hangján be teszik a gazdaságot. Az elnök hozzáértésében biztosi­beszéltek, hanem attól tét- alapító tsz-tagok idősebbek tékát látja: a befektetés meg- ték függővé munkájuk ered- már. Ritkább vendég náluk térül. menyét, hogy azt milyen a lelkesedés. De a zárszáma De követelményeket is ál­mértékben. támogatja a ve- dás napján arcukon volt az lított. Azt, hogy a szükséges zetőség új gépekkel és más öröm. Kiss János azt mond- terményt megtermeljék a szükséges feltételekkel. A ta: tsz-ben. Korszerűsítsék a vezetőség beszámolójában — Már nem tudtam felszó- gazdálkodást. Ne hiányolják természetesen szerepelt, hogy lalni. Azt akartam elmonda- a szakembereket és segítsék az erő- és munkagépparkot a ni, hogy nagyon bízom a ve- azok letelepedését a község­lehetőségekhez mérten, fel- zetőkben... ben. Mint egyik legfontosabb újítják, de a meglevők mun- Barta Lajos, a másik idős követelményt, azt állította a kakész állapotba helyezése tsz-tag, aki elsők között szó- karancssági tsz a parasztok valamennyiüknek elsőrendű lalt fel, azt* mondta, hogy elé, hogy szoros egységben feladata kell legyen. Erre erejéhez mérten támogatja a éljenek, dolgozzanak. A veze­mondta Tarata János, a sze- tsz vezetőségét. bízik sze- tőség és tagság kapcsolata relő: mély szerint az elnökben. És csak tovább javulhat, és a — Ez természetes, ezt mi a holnapba tekintve mondta, tagok támogassák az elnö­megoldjuk... hogy tanulni kell, új gépe- köt. aki bebizonyította, hogy Ar. emberekben végbement két hozni, bátran újítani és képes jól vezetni az üzemet változást bizonyítja ez a haladni a korral. A lelkese- és mindenkor a közösség és határozott kijelentés. Éppen dés nagyon megkapó volt. népgazdaság érdekelt kép- Hanzelik Ferenc mondta el ami beszédéből kicsengett, viseli. a közgyűlést megelőző órák- Tarján! József is a vezetőség Az osztályvezető beszéde ban, hogy a műhely dolgo- iránti bizalmának adott ki- nagy hatással volt a tagság- zói és a traktorosok köré- fejezést, amikor elmondta, ra. Ezt tükrözte tekintetük, ben végbement nagy váltó- hogy az első esztendő volt, a beszéd alatt tanúsított zást tekintik a legfontosabb- amikor rendesen megkap- nagy figyelmük. Ball Sándor nak. De milyen harcok árán t,a munkabérét a tagság, alapító tag mondta: történt ez Karancsságon?! Sütő Andrásáé, a fejőnő a — Világos beszédből ért az A fegyelem megszilárdítására tehenészet korszerűsítését ember. Most már tudjuk fegyelmi határozatok soroza- sürgette. hányadán vagyunk... tát kellett hozni, több em- KARANCSSÁGON a zár- Kovács Gyula, aki nyugdí- bert azonnali hatállyal elbo- számadás napján azok sza- jas bányászból lett tsz-tag és csátani. Volt olyan eset, ami- vából, akikkel szót váltottunk a közgyűlés idején is a kőié­kor szondával a zsebben vagy felszólaltak, a gyűlésen lező hízottmarha-szállítással lepték meg a járművezetőket, kicsengett: Karancsságon volt elfoglalva, később é~­Aki ivott, azt azonnal leszál- most indultak el a mélyből kezeit a zárszámadásra. Az Irtották a gépről. Még akkor a felszínre, hogy munkájuk ajtóból azért meghallgatta az is, ha hátráltatta az aznapra nyomán egyre magasabbra osztályvezetőt, így mondta kijelölt munka elvégzését, törjenek. később: Báli kérdezte Dénes Andrást, Nagyon biztató a holnap- — MOST MAJD bebizo­hogy egyetértett-e ezzel an- juk. Forgó Imre osztálvvezető nvítjuk, hogy mire vagyunk nak idején? felelősségének tudatában kénesek. — így kellett az elnöknek mondta el. hogv a munkás- Karancsságon véget ért. az cselekednie, ha rendet akart osztály az állam révén 1973. évi gazdálkodást ösz­tenni. Ö akart, mi támogat- segítségére van a karancssá- szegező zárszámadó közgye­tűk és sikerült is neki... gi ts^ parasztságának is. Kö- lés. Évek óta ez volt Az elmúlt év őszén már a zel tízmillió * foriűt vesztesé- az első. amikor onnan az szépen megművelt határ ' is get rendezett le. Most is, ha emberek bizakodással álltak jelezte az ugrásszerű váltó- szükség van rá — mint azt fel. Most már rajtuk múlik, zást Karancsságon. Igaz. a felszólalásába Sütő Andrásné hogyan haladnak tovább, belső erők helytállása mei- kérte — a szakosított szarvas- mit válaszolnak a kapott bi- lett a szomszea tsz-ek is marhatelep ieltöltésére zalomra. A meeye nagv ér« segítséget nyújtottak erő- és anyagi támogatást nyújtanak, deklődéssei kíséri munkáiu- munkagepékkel. Szép gesztus Segítséget adnak a rétek és kát, mert Karancsságon tőr- volt. de legnagyobb öröm legelők rendbe tételéhez. tént valami: elindulták a még» akkor töltötte el a más. a tsz-tagoknak látható- méltó helyükre. Karancsságon szemlélődő em- an nagy' örömet jelentő" be- Dobál Gyula A faliújság szerkesztő bizottság feiadata A faliújság-mozgalmunk az ifjúsági szervezetek lebecsülik rek közreadásával, az élenjá- utóbbi időben fejlődésében az agitációs, nevelő, előremu- ró dolgozók népszerűsítésével megtorpant, sőt nem egy he- tató munkának ezt a fontos is harcol a tervek teljesítése- lyen jelentős visszafejlődés fegyverét, nem támaszkodnak ért, a munkafegyelem megsz; tapasztalható. A faliújságok a faliújságokra, és nem segí- lárdításáért, a minőség szün- töboségét az általánosságban tik, irányítják megfelelően télén javításáért, a gépei: mozgó hosszú cikkek, gyenge ezt a munkát. jobb kihasználásáért, a ver­tartalom, a kritikai hang hi- A faliújság az alapszerveze- senymozgalom fellendítéséért, anya, a rendszertelen megje- tek, a kis termelési egységek Segít kialakítani a szocialista lenes, az egyoldalúság jellem- dolgozóinak sajtója, a helyi munkához való viszonyt. A zi — vagy képek, vagy cik- közvélemény, az alulról jövő faliújság tükrözze vissza a kék —, nem követik a friss bírálat és kezdeményezés szó- nemzetközi események üze- mozgalmi életet. Olyan’ hely csöve, a legszélesebb körű men belüli visszhangját: au- is van, ahol nincs, vagy ha demokrácia kifejezője. Min- jón helyet a Szovjetunió.1 a van, üresen áll a faliújság- den más újságnál közvetle- proletár nemzetköziség és a tábla. Bizony, egyes helyeken nebb. személyhez szólóbb ági- béke ügye melletti harcos — amint a tények mutatják, tációt folytathat a dolgozók kiállás megnyilvánulásainak, a párt, a szakszervezeti és között, akik nem csupán ol- A faliújság sajátos jellege vasói, de egyben munkatársai megköveteli, hogy cikkei rö- is a lapnak. vidék, könnyen érthetőek le­Ahhoz, hogy a faliújságok gyenek. A cikk eleven, a mű- az üzemek életének hatásos hely problémáival, személyhez politikai tényezői lehessenek, szólóan foglalkozó konkréi helyi jellegűvé, konkréttá és tartalom, karikatúrák, fény­harcossá kell tenni tartalmú- képek, grafikonok stb. bősé- kat, kiszélesíteni tömegkap- ges alkalmazása, a cikk köny- csolacukat, s'mindezek félté- nyen áttekinthető, elrendezé- teleként megszilárdítani a fa- se — azonnal a leglényege- liújságok politikai vezetését, sebbre irányítja a figyel- segítsék ellenőrzését. Mint met — fontos feltételei an- agitációnk valamennyi eszkö- nak, hogy népszerű és hatásos zének. a faliújságoknak is el- legyen. sőrendő feladatuk, hogy a A faliújság csakis akkor párt- és kormányhatározatok töltheti be eredményesen fel- végrehaitására, a termelési adatát, ha munkájának poli- tervek hiánytalan teljesítésé- tikai irányítását és ellenőr­re és túlszárnyalására moz- zését a szakszervezeti és ifjú- gósítsanak. A faliújságok fő sági szervek tényleges bevo- feladata: a példamutató, kö- násával, végső soron a helyi telezettségek, vállalások nép- pártszervezet végzi, ha a he- szerűsftésével egvidelűleg lyl pártszervezet vezetősége mo7gósftsanak a felajánlások és titkára személyes felelős- teljesítésére, folvamatosan is- séggel segíti, irányítja és el- mertetve a vállalások végre- lenőrzi a faliújság és szer- baitásában elért előrehaladást. kesztő bizottsága tevékenysé- A faliújság egyik legfonto- gét. sabb fegyvere a kritika. A A faliújság rendszeres idő­bírálat nem fajulhat elvtelen közökben (egy-két héti dátum- szpmélvpsVefjessé. bátran fel- mai jelenjen meg. Az alan- tária a hibákat, harcol a ma- szervezet a folyamatos nolit’- radiság. a biirokráría ellen. A kai irányítás és ellenőrzés ér- fegvelmezptlenek elleni köz- dekében vezetőségi ülésen hangulat kialakításával, a ló- tűzze időközönként napirend­iének kinanengárezáaávei. de re a faliújság munkáját, a jó példák és fejlett módsze- Tanner Antal Kertész Magda 1 NÖGRÁD - 1974. februói 12., kedd 5 A nő helyzete családon be­lül is nagyon lassan változik. És megváltozott a gazdasági, társadalmi helyzetének tet­tekben való elfogadása és méltánylása — amit vulgári­sán így szoktak kifejezni —, mosogasson a férj is, „segít­sen” a férj is — árnyaltab­ban pedig így mondhatnánk: a terhek méltányos és megfe­lelő elosztása a családtagok között — ritkán, nehezen va­lósul meg. A statisztika szerint az asz- szonyok szabad idejének jó részét „felfalja” a háztartás. A nő egyenrangúsága az ott­hon, a családi ház területén valósul meg legkevésbé. Ott még mindig makacsul tartják magukat a régi normák, a ré­gi előítéletek. Pedig — a társadalmi és a magánélet szoros egységet al­kot. Hat és visszahat egymás­ra. És ha a családon belül a teher zöme a nő vállára ne­hezedik. ha ő felelős a család minden gondjáért, bajáért, még érzelmi egységéért is — akkor a társadalom könnyíté­sei, intézkedései nem érhet­nek igazán célt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom