Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
A tsz, amelyik példát mutatóit Az őrhalmi Hazafias Népfront termelőszövetkezet 1972. nyarán vette saját kezelésbe a helyi és a' hugyagi művelődési házat. Ez megyénkben úttörő jellegű kezdéményezés volt. — Példánkat azóta más termelőszövetkezetek is követték — említi öntudatos büszkeséggel Vikor Ernőné főkönyvelő. Nem bánták meg ezt a házasságot”: sem ők, sem a falu lakói. A termelőszövetkezet nagyobb anyagi \ támogatást tudott — és tud — nyújtani a tanácsnál; ez érződik a rendezvények számán, minőségi színvonalán. Szebbé, kulturáltabbá tették a szórakozás és művelődés körülményeit. Kicserélték a függönyöket, székeket vásároltak, újrafestették a falakat. Új, függetlenített, fiatal művelődésiház-igazga- tot neveztek ki. — Kettős célunk volt akkor — emlékezik BalLa István szövetkezeti elnök. — Egyrészt, mert sok szakmai és politikai tanfolyamot szervezünk, megfelelő lehetőséget kívántunk biztosítani tagjainknak a tanulásra, szórakozásra; másrészt a fiatalok számára kívántunk jobb és több szórakozási alkalmat teremteni. — S hogyan érzik; megvalósultak-e ezek a célkitűzések? — Elképzeléseink mindenféle szempontból beváltak. Így értékelte a vezetőség is, s így fogalmaztam meg a zárszámadási beszámolóban is. A termelőszövetkezet kulturális alapja az elmúlt esztendőben 90 000 forint volt. Ennek több mint a félét külföldi és belföldi kirándulásokra fordították. 35 000 forintot három község — örhalom, Hu- gyag, Patvarc — sportéletének támogatására fordítottak. S bár ez nem kimondottan kulturális jellegű kiadás, pár ezer forint jutott az óvodásoknak is, gyermeknapi ajándékokra. A művelődési háznak külön költségvetése van: 117 000 forint. Ebből 71 800 forint az összes bevétel, amelyben ben-' ne van a községi tanács hozzájárulása is. A két összeg különbsége jelenti a termelő- szövetkezetnek a művelődést házak működtetésére fordított tényleges kiadását. — A szám szerinti adatok — jegyzi meg az elnök — csak egy részét teszik ki a kulturális célokra fordított összegeknek. A buszt például rendszeresen odaadjuk, budapesti színházlátogatás céljaira a fiataloknak. De odaadtuk már az óvodásoknak is. Pénzes Géza tanár, a hugyagi művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója is elismerően nyilatkozott a termelő- szövetkezet megértő támogatás áiról: — Hozzánk nem jár színház. Ezt a hiányt úgy pótoljuk, hogy feljárunk Pestre. Legutóbb a Vígszínházban voltunk. A popfesztiválra márciusban jegyeztek elő bennünket. A tsz — ha kérjük — mindig ideadja a buszt, ösz- szeszedünk 45 fiút és lányt, aztán megyünk. Délelőtt múzeumlátogatás, szabad program, délután színház. — öt—hat éve hagyományosan, minden esztendőben tagjaink részt vehetnek a hor tobágyi lovasnapokon. Most nyáron pedig voltak a Szegedi Szabadtéri Játékokon. — Említette a külföldi kirándulásokat is: tavaly merre jártak? — kérdezem a főkönyvelőnőtől. — Voltak többen Moszkvában a Barátság-vonattal, és Becsben. — Milyen céllal szervezik ezeket az utazásokat? — Ezek nem tapasztalatcsere-kirándulások. Az ismeretek bővítése, új élmények szerzése a cél.. Bécsben például végiglátogatták a város nevezetességeit. Az őrhalmi termelőszövetkezetben tőrödének a tagok szórakozásával, művelődésével. Nem sajnálják az erre fordított összegeket. Hiszen többszörösen térül az vissza, szellemiekben, és a jó közérzetben realizálódik. Elnnél drágább kincse pedig — szerintem — egyetlen falunak, közösségnek sem lehet. —ok— filmszínházaink játsszák Volt egyszer egy vadnyugat Miután Hollywoodból a divatosabb műfajok kiszorították a westernt, a vadnyugati filmeket, ezek olasz stúdiókban születtek újjá. Néha paródiának leplezve, máskor kertelés nélkül dicsőítve meg a keményök- lű, biztos lövésű. ló- és verej- tékszagú férfiak „csodálatos” életét. Félreértés ne essék. Senki sem állítja, hogy westernben nem lehet nagyot alkotni, példa rá a műfaj fénykorában készült „Hatosfögat” című film. A legtöbb rendező azonban nem tud ellenállni a műfajból adódó lehetőségeknek. A címben szereplő film íróit, rendezőjét tekintve akár olasz is lehetne. A főszereplők között már az angolszász nevek vannak többségben, és amerikai a színhely, a háttér. Maga a film az állatanatómiai tankönyv szemléltető ábráira hasonlít, mely egy olvan lovat ábrázol amelyiken az összes betegség együtt van. A filmben is megvan a vadnyugat összes kelléke. Van vágta, mesterlövészet, ellenszenves negatív hős, rokonszenves és titokzatos Idegen, akinek furcsa és néha érthetetlen szokásai vannak, van védtelen nő. és rablóbanda, némi gyilkosság, és szenvedélyes bosszú. Cowboyok ugyan nincsenek, de a kemény, öklű rablók, csizmán át biztosan célzó vezérükkel, kitűnően helyettesítik őket. Mindemellett van még erkölcsi fölény, gazdagság átka, szegénység becsülete, egy adag szenti- mentalizmus, egy adag szűkén mért sex—, hogy a fiatalabb korosztály is megnézhesse — és sok gyönyörű kopár táj, színesen, széles változatban. Miért okozott mégis sokaknak csalódást. Akik a piff- puffot várták, azoknak kevés a tízegynéhány nyilvános hulla. Akik esetleg társadalmi gyökereket kerestek, azok csak felszíni konfliktusokat találtak, akik pedig izgalmas cselekményt vártak, néha méltán voltak mérgesek egy-egy vontatott, hosszú képsor után. Ami mégis értékes volt a filmben, az a főszerepeket alakító színészek jó játéka. Henry Fonda, Claudia Cardinale Charles Bronson alakítása a tőlük megszokott élményt nyújtotta, colttal és lóháton is. Ugyancsak ért valamit a film humora, mely néha átcsillanva a komolyságot erőltető témán, féloercekre paródiává tette a filmet. Mindent egybevetve a nosztalgikus cím nem az eltűnt vadnyugatot és annak erkölcsi fölényét, hanem inkább azt az időt siratja, amikor a műfaj uralta három világrész filmvásznait. A western fel- támasztása' ezúttal is sikertelen maradt. —sr.— Maár Gyulát eddig elsősorban íróként és forgatókönyíróként ismertük. Most saját forgatókönyvéből Végül címmel lélektani filmet forgat. A történet főhőse az államosításkor kinevezett első 500 munkás- igazgató egyike. A film kezdete nyugdíjaztatásának napja, amikor szembenéz eddigi életével. A főszerepet Jozéf Kroner (képünkön) pozsonyi színész, az Üzlet a korzón cimű Oscar-dijas csehszlovák film főszereplője alakítja. Jelentős feladatot kapott még az elgondolkodtató, érdekes filmben Törőcsik Ma ri, Szacsvay László és Lázár Kati Szocialista módon... Brigádok a könyvtárban A Salgótarjáni Kohászati üzemekben mintegy 120 szocialista brigád van. Hozzájuk juttatta el a Kohász Művelődési Központ a következő felhívást : „Szocialista brigádok, figyelem! Kössenek kulturális szerződést a Kohász Művelődési Központ könyvtárával! A szerződés hozzájárul a kulturális vállalások teljesítéséhez Segítség az általános műveltséghez és szakmai fejlődéshez!” Mit tartalmaz ez a szerződés? Három-három pontban a brigád és a könyvtár vállalásait. A brigád vállalja, hogy tagjai, általános és szakmai műveltségük érdekében, a könyvtár rendszeres olvasói lesznek, részt, vesznek az általuk igényelt könyvtári rendezvényeken és ezekre munkatársaikat is mozgósítják, valamint vállalnak bizonyos számú társadalmi munkaórát a könyvtár érdekében. Mit nd a könyvtár? Megkülönböztetett figyelemmel kutatja a brigádok érdeklődését soron kívül biztosítja az általuk igényelt könyveket Kihelyezett előadásokat, rendezvényeket szervez a brigádtagok igénye szerint, erre igyekszik a kért előadót, közreműködőt biztosítani, a brigádot központi rendezvényeire meghívja, részvételét lehetővé teszi. Nyilvántartja a brigádok könyvtári vállalásainak teljesítését.és erről az értékeléshez adatokat szolgáltat. A szerződés formanyomtatványán szerepel az egyéb vállalások rovat, valamint egy záradék, amelv szerint a szak- szervezeti bizottság és a könyvtár együttesen vállalják, hogy az igazolt könyvtári teljesítést az értékelésnél műve— Nagyon hegyes a nyelve. Azok beszélnek így, akik még nem szerettek senkit Mert azok nem is szenvedtek. — Honnan tudja maga ezeket? — Megtanított rá az élet. — Tudja is maga mi az élet. Csak beszél itt. — Nemcsak beszélek. Azt mondom, amit gondolok. — Kigondolni könnyű valamit. — Nem akarom én megjátszani magam. ígérje meg, hogy este találkozunk. Jó? Csönd támadt közöttük. Aztán idegen hang riasztotta őket. Bika hangja; — Főnök! — gúnnyal csengett a hangja — Itt van Pet- terson. — Akikor nekem mennem kell — mondta nyugodtan Kapelláró belül azonban csupa egy nyugtalanság volt. Sokáig beszélgettek. Már délutánra járt az idő. Hozzá szerette volna tenni, visszajön nemsokára, legszívesebben azt mondta volna, el se megy többé hosszú idő óta ez az első nap, amikor úgy érzi, valóban él. Dehát ezt nem mondhatta, már Bika miatt sem. Elindult, vissza-vissza- nézve, nézz utánam, csak egyszer nézz utánam. Kislány, hogy találkozzon a nézésünk, tudjam, hogy rendben van minden. Nyugodtan jövök akkor hozzád, és egyszer el se megyek többé, nem voltam így még senkivel, mint Veled, mintha kővel ütöttek volna Imre Lászlót Két év nyolc hónap Kisregény 28. mellbe, nem tudok" magamhoz térni, viszem az arcodat magammal, viszem a szőke hajadat. a hangod simogatását, ezt az ajándék-déleiőttöt, amint ott állsz az ajtóban. Menj be, ne álldogálj ott Bikával. Nem olyan mint én. Leteper, mert képes rá. nem úgy szeretne szeretni, vigyázz, nagyon vigyázz Marika. Megállt hogy kiáltson neki, hogy odaparancsolja maga mellé Bikát, de a kiáltásból csak féresikerült intés lett, talán észre se vették, vagy úgy tettek, mintha nem vennék észre, valamit nevetnek, talán őt nevetik ki, oda kellene menni, elzavarni Bikát, kopj le, ez a csaj nem neked született, ha pedis nem megy, a pofájára mászni, ráverni, ami ráfér, kutyákat uszítani rá, futna ki a világból, legalább innen el, örökre, hogy ne is látná többé. Dúlva-fúlva ért Kicsiékhez, NÓGRÁD - 1974. februát 8., péntek a két fiún látszott ma sehogyan sem megy nékik a munka. — Pettenson? — kérdezte, amint körülnézett. Kicsi és Kés röhögtek. — Nem is volt itt — világosította fel Kicsi. — Bikának piszkálta a csőrét, hogy nem jössz. Na, megállj Bika. Gyere csak, megtudod, hány a kettő. Fekete düh járta át, a keze ökölbe szorult. Minden eszébe jutott egy pillanat alatt, mennyi bajt okozott neki ez a rohadt, az első perctől kezdve, mióta csak megismerték egymást. Gyűlölte, ameny- nyire embert gyűlölni lehet, nyáreleji napok szerelemtüzé- ben. amikor elszólítják, elbo- londítják az embert attól, akit szeret. Mert neki is kellene. Mire kell neked egy lány, aki tiszta? Fölment a létrára, mérgében olyan tempóval kezdte a falat lekaparni, hogy a másik kettő megbabonázva nézte, ilyennek nem látták még Kapellárót. Azután rájuk is átragadt ez a lendület, a szájuk széle is elkeskenyedett, arcesontjukra ráfeszült a bőr, homlokukon izzadság- csöppek gyöngyöztek, a megszállottak _ dolgoznak így, konokul. semmit - nem nézve, amíg egy csepp erő van bennük. így csak önmagát tudja hajtani az olyan ember, aki csak a maga szolgája. Megverem. Agyonverem — izzott Kapelláró mérge. Hirtelen Bereczki alakja tűnt fel az emlékezetében, visszagondolt egy régi beszélgetésre, néhány hete ismerte akkor még, szemük előtt tépte egymást két srác, ők kihajoltak az ablakon, valamelyik új ház ablakán, amelyen üveg sem volt még, a ház előtt, a sáros, Lánctalpas traktoroktól fölszaggatott úton ütötték egymást, heves kiszámítottság" gal, a végén az egyik — zömök, pufajkás fiú — az arca elé emelte a kezét, ujjai közül vér szivárgott, ez a megadás jele volt, tudta, látta a másik is, otthagyta lassú léptekkel, erőszakolt nyugalommal, néha azért hátrapillani- va. nem i*ohan-e rá hátulról a legyőzött ellenfél, előfordult mái- ilyen, de nem. a srác már semmit sem akart, elment a szégyenével, megverték, mit tehetett volna? Bereczki akkor fölemelte - mutatóujját és egyenesen hozzá címezte a szót; no Kapelláró, tudod-e miért a soványabb győzött és nem az erősebb? Azért, mert ő ütötte az elsőt. Mindig az győz, aki először üt. Öreg igazság. Persze ahhoz el is kell találni. Jól kell eltalálni. (Folytatjuk* lódesi vasalásnak, illetve teljesítésnek elismerik. A brigád vállalásai csak a szerződést aláírókra vonatkoznak. Az akciót első ízben rendezik meg az SKÜ Művelődési Központjának könyvtárában. Maga a forma jól bevált már számos más nagyüzemben. A könyvtárnak eddig is több mint tíz brigáddal volt szei mélyes kapcsolata, részben az üzem területén elhelyezett 12 letéti könyvtár, részben különféle egyéb érdekeltségek révén. A most lehetővé tett szerződésakció ezt a kapcsolatot hivatott tovább szélesíteni. Csak néhány, a könyvtár már jól bevált, brigádokat érintő rendezvényei közül: író-olvasó találkozó, könyvismertetés, egy-egy szerző bemutatása műveivel, komplex, úgynevezett „magnós műsor”. A brigádtagok mindezért csak részvételt, olvasást és. néhány óra társadalmi munkát vállalnak. Ezek után jogos a kérdés, hány brigád kötött szerződést ilyen kedvező körülmények között? Alig több mint tíz. Az eddigi könyvtári „törzsgárda” egy része. Hogy n propaganda volt elégtelen, hogy a szervezés hatástalan. esetleg az érdeklődés nem kielégítő. annak megállapításához széles körű vizsgálódás1 kellene A november óta jelentkezett tízegynéhány brigád azonban igen kevésnek tűnik, ha az összbrigádszámot nézzük. A szocialista brigádok vállalásai közül talán a legtöbb probléma a kulturális vállalások körül adódik, jóllehet ez egyáltalán nem másod- vagy harmadrendű politikai kérdés. A legtöbb ellenvetés ezeknek a vállalásoknak a felületes, sematikus voltát hozza fel érvként, és meg kell vallanunk, nem alaptalanul. Védekezésül általában a lehetőségek hiányát, és a meglévők nem kielégítő ismeretét lehet felhozni. Az előbb ismertetett eset — mely sajnos nem egyedüli — azonban arra mutat, ' hogy egy szinttel lejjebb is van változtatni való. Olvasni még a bejáró, ingázó munkásoknak is módjukban áll. ha igénylik ezt az önművelődés;, szórakozási formát. Az olvasóvá nevelést azonban igen nehéz felnőtt korban elkezdeni. Az olvasáshoz kedvet csinálni sok módszerrel lehet, de egyik sem érvényes minden helyzetben, egyik sem szavatol eredményt. Mégis úgy vélem. hogy az olvasómozgalom mellett más csatornákon, szervezett és spontán megmozdulásokon keresztül kellene felébreszteni az igényt. Nem kétlem, hogy például az SKÜ művelődési könyvtára ezen a vonalon is tett erőfeszítéseket, de a példa azt mutatja, hogy ez kevés... És nem ez az üzem az egyetlen eset — gáspár — Mai tévéajánlatunk 18.25: Örökségünk. Dokumentumfilm. „Ami mögöttünk van, az bennünk van ...”. ezzel a Kassák-idézettel kezdődik a film és ennek jegyében oillant vissza a magyar könyvnyomtatás 500 esztendős fejlődésére, az eredettől nap- 'ainkig. Hess András nyomdájától egészen a komputeres szedésig. Maga a film nehezen összefoglalható, inkább hangulati jellegű, igen kevés ma- gyarázószöveagel. Kém módon mutatja be az utat. amit a betű. az írás. a képzőművészet fejlődése jelentett az embereknek. Voltaképpen a könyv révén a gondolat fejlődését kísérhetjük nyomon: Ezt a vonulatot a barlangrajzoktól. a japán és héber írásjeleken át az első magyar nyomdáig láthatjuk. A film bemutat mai könyvtárakat is. pL a Szabó Ervin Könyvtár utazó könyvtárát, híradóanyagokat a hitleri fasizmus könyvégetéseiről, a kolozsvári és debreceni nyomdát. Coménius műveit, a pannonhalmi és egri könyvtárat, egyszóval különböző korok könyvművészetének legszebb példányait. Barokk hangverseny Sdlgótai jánban Február 9-én délután két órakor a József Attila Megyei Művelődési Központban, este hét órakor a számviteli főiskola hangversenytermében kerül sor az Országos Filharmónia második — középiskolás is felnőtt — bérleti hangversenyére. A barokk zene klasz- ;zikus műveit Perényi Eszter hegedűművész és Kovács Imre fuvolaművész szólaltatja meg. A műsorban felép a salgótarjáni szimfonikus zenekar és a pedagóguskórus is. A hangversenyben elhangzó Händel-oratorium. a Békeóda énekes szólistái Zsigmond Gabriella és Németh Gábor, a Magyar Állami Operaház tagjai, valamint Guthy Éva, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanára lesznek. Magyar dráma ősbemutatója Az Állami Déryné Szin- áz mindenkor örömmel vállalt feladatának tekintette az új magyar színpadi művek bemutatását. Ennek jegyében a héten tartották meg a színház budapesti Kulich Gyula téri színpadán Gerencsér Miklós Ferde ház című színművének ös- és sajtóbemutatóját, Csongrádi Mária, Jászai-dí- jas rendezésében. A társadalmunk időszerű problémáiról szóló dráma főszerepeit Szalai Károly, Zubor Ágnes, Környei Oszkár, Há- vel László és Kovács Mária játsszák.
