Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

K<* dicsérjük Lotharld-esz Antal 1952. óta vezeti a V&lán 2. számú Vál­lalat autóbuszát, a megye leg­nehezebb, legveszélyesebb út­vonalán, Salgótarján, Szitás- pagony és Pétervására között. 1870-ben megkapta a baleset- mentes közlekedésért járó jel­vény második fokozatát, mos­tanáig pedig 700 OOO kilométert tett meg baj nélkül a ka­nyargós hegyi utakon. Ritka- Bég számba menő fegyelme­zettsége, szakmai tudása való­ban elismerést érdemel. Megrójuk! Xelka Mártom József kisto­ronyéi lakos, Salgótarján bel­területén olyan gépkocsival közlekedett, amelynek fékjei lizemképtalanek voltak, s így nekiütközött az előtte álló személygépkocsinak. A felelőt­len gépjárművezetőt 600 fo­rintra bírságolták, és egyes számú ellenőrző lapját két év­re bevonták. Fodor Árpád karancsberenyl lakosra, 1000 forint pénzbírsá­got vetettek ki, mert szeszes ital hatása alatt motorozott Karancslapujtö és Karancsbe- rény között. A pénzbírság mel­lett az 6 egyes számú ellenőr­ző lapját is bevonták két év­re. Vlszőczky Lajos salgótarjáni lakos, Kistercnye belterületén 70 kilométeres sebességgel ve­hette személygépkocsiját a megengedett 40 kilométeres sebesség helyett. A pénzbír­ság ez esetben 1500 forint, egyes számú ellenőrző lapját két évi időtartamra bevonták. Tóth Károly balassagyar­mati lakos személygépkocsijá­val szabálytalanul elűzött egy balra kanyarodó kerékpárost, aki emiatt leesett a bicikliről. Különleges szerencse, hogy nagyabb baj nem történt, s így Tóth Károly is „megúszta” 1000 forintos pénzbírsággal, továbbá egyes számú ellenőr­ző lapja két évre történt be­vonásával. Kupi József salgótarjáni la­kost gyorshajtásért bírságolták meg 1200 forintra. Salgótar­ján belterületén 88 kilométe­res sebességgel száguldott személygépkocsijával. Egyes számú ellenőrző lapja hason­ló sorsra jutott, mint az eddig felsoroltaké. Ellát ák a köz lékedén őr-öket A Nógrád megyei Közleke­désbiztonság! Tanát* 253 sap­kát vásárolt. és juttatott el a megye úlonnan megalakult vagy most megalakuló úttörő­közlekedési őrseinek. Ezzel egyidejűleg a ZIM salgótarjá­ni gyárának egy szocialista brigád ia száz tárcsát készített társadalmi munkában, ame­lyeket már ugyancsak eljuttat­tak a rend ifjú őreihez. Lényegtelen közlekedési szabály nincs A GÉPKOCSI évszázadunk legnépszerűbb technikai esz­köze, amely napjainkban már csaknem teljesen biztonságos. Az ember azonban, aki a gép­kocsit vezeti, távolról sem megbízható. Ez bizonyos fo­kig érhető, mert az autóköz­lekedés igen gyorsan fejlődik. Az embernek az a kénessége viszont, hogy a veszélyeket felismerje és a veszély elől ki tudjon térni, számtalan gene­ráció során fejlődött ki, s ah­hoz. hogy a motorizált közle­kedés veszélyeit felismerjük, azokhoz hozzászokjunk, és megtanuljunk kitérni előlük, alig néhány évtized állt ren­delkezésünkre. Sajnos nem várhatunk, amíg generációk egész során át védekező ösztö­nünk kifeilődik. Mindent meg kell tennünk tudásunk állan­dó fejlesztésiért, mert énéiül nem sok esélyünk van a biz­tonságos közlekedés megte­remtésére. A tudás ez esetben a köz­lekedési szabályok szövegé­nek és szellemének kifogás­talan ismeretét, a műszaki felkészültséget és a vezetés- technika elsajátítását jelenti. Mindezen felül pedig hozzá­tartozik az a felismerés. hogV a közlekedési szabályokat mindig, minden körülmények között be kell tartani. A leg­több ember tiszteletben tart­ja a törvényt, tisztességtelen­nek tartja a zsebtolvajok, csa­lók és más bűnözők életfor­máját. Társadalmi felfogá­sunk mellett ez természetes. A törvények a ml törvénye­ink, melyeket az erre hivatot­tak alkottak, és melyeket a legtöbb ember figyelembe lg vesz. Érdekes módon azonban so­kan eltérő magatartást tanú­sítanak, ha a közlekedési sza­bályokról van szó. Hevesen elítélik a törvény megsértőit általában. de ugyanakkor szimpátiát éreznek a közleke­dési szabályok megsértői iránt. Más szavakkal: törvénytisz­telőnek tekintik őket annak ellenére, hogy tudiák róluk, gyakran túlléoik a megenge­dett sebességet. Az utóbbi időben már az sem ritkaság számba menő esemény csalá­di, baráti körben, hogy vala­ki szinte kérkedik „autósfény­képével”. Sajnos, gyakran ta­lálunk még együttérzőket, akik velük együtt érthetetlennek tartják az egy-kétezer forin­tos szabálysértési végzést, mert lám a trafipax fénykép is bizonyítja, hogy „csak” 20 kilométer/órával lépte túl a megengedett sebességet. Ezek az emberek bizonyos közleke­dési szabályokat nem tartanak lényegesnek, eközben azonban nem veszik figyelembe, hogy gyakran a szabályok kisebb túllépése is súlyos baleset okozója. Azért is helytelen a közle­kedési előírásokat lényegte­lenekre és lényegesekre osz­tani. mert az emberi agy auto­matizmusa idővel törli a tu­datból a lényegtelennek tar­tott ismereteket, märoedi- ha közlekedési szabályról van szó, ez súlyos következmé­nyekhez vezethet. Egy balesettel kapcsolatban a Le^elsöbb Bíróság állás- foglalása mutatott rá. hogv egv igen fontos közlekedési szabály helves értelmezése, is­merete a közlekedési gyakor­latból szinte eltűnt. A TÉNYÁLLÁS a követke* ző: a menetirány szerinti jobb oldalon 65 kilométer/óra se­bességgel haladó személygép­kocsit 70 kilométer/óra sebes­séggel ért utói egy másik sze­mélygépkocsi, és szabályos előzésbe kezdett. A másik jár­mű vezetője jobbra húzódott, sebességét nem növelve haladt tovább, sőt kötelességét meg­haladóan Irányjelzője Jobbra villogtatásával jelezte, hogy tudomásul vette az előzési szándékot. A nyugodt, ki­egyensúlyozottnak ígérkező előzés folyamán az előző gép­kocsi biztonságos oldaltávolsá­got tartott és így ötven centi­méterre] lépte át a szaggatott felezővonalat. A két autó mór csaknem egyvonalban volt. amikor szemből egy gépkocsi közeledett a felezővonalhoz közel húzódva. Az előzni szán­dékozó először gyorsított, de mivel a gyorsulást kevésnek találta, lassítás és a visszahú­zódás mellett döntött. Ugyan­ebben a pillanatban az előzött gépkocsi vezetője látva, hogy partnere a szükséges erőtar­talék nélkül, a motor erejének végső megfeszítésével, szinte kínlódva előz, s ígv ez a mű­velet mindkettőjükre veszé­lyessé kezd válni, inkább a saját kocsijának futását las­sítva akarta maga elé enged­ni a küszködőt. így a két gép­kocsi most már lassulva ugvan, de továbbra is egymás mellett haladt, ezért az elő­zésben levő gépkocsi vezető­le ismételt gyorsítással akart menekülni. Ezalatt a szembe közlekedő gépjármű vezetője közel 130 kilométer/óra sebes­ségét nem csökkentette, me­netvonalát nem változtatta, és ígv bekövetkezett a súlyos sé­rüléseket okozó baleset, amely­nek bekövetkezéséért elsősor­ban az előzésben levő gépko­csivezető felelősségét állapí­tották meg első- és másodfo­kon. mivel a KRESZ szerint az előzés a közlekedés más résztvevőit. elsősorban a szembejövő forgalmat nem akadályozhatja. A Legfelsőbb Bíróság fel­mentetne. és a baleset bekö­vetkezéséért a szembejövő gépkocsi vezetőját marasztal­ta el. hangsúlyozva. hogv ..járművel az úttesten folya­matosan haladni az úttestnek a menetirány szerinti iobb ol­dalán a forgalmi és az útvi­szonyoknak megfelelő mér- Jobbra tartva szabad.” ATPWCg 47. noragrafiis rali Állásfoglalásában rámutat, hogv 6,5—7 méter burkolat­szélességű. jó állapotú út lehe­tővé teszi három átlagos sze­mélygépkocsi méretű jármű egymás melletti biztonságos elhaladását (nem párhuzamos közlekedését!) Nos. csakugyan megdöbben­tő. miiven sok gépjárművezető feleltette el. hogv az ..útviszo­nyoknak megfelelő mértékű jobbra tartás” nem lehetőség. TERME«TnrrpswN nem le­het egyértelműén állítani, hogy minden, a teües forgalmi sá­vot igénvhe vevő ,.e«ámbor*ás” egyenes következménye a köz­lekedési Kovács András közlekedési mérnök Biciklisok tizparancso ?a ta Az idősebbek talán még emlékeznek az évtizedekkel ezelőtti viccre: A kerékpáros elüt egy já- rókelőt. Az dühösen ráför­med: — Maga nem tud csönget­ni?! Mire a kerékpáros: — Csöngetni tudok. csak biciklizni nem. Abban az időben, amikor a biciklista csak elvétve akadt össze a közutakon egy-egy autóval, ez jó vicc volt. A mai közlekedési vi­szonyok között azonban sú­lyosan veszélyezteti életét, testi épségét, aki kerékpárra ül. de nem tudja a KRESZ szabályait, nem ura jármű­vének. Ezért érdemes megszívelni azokat az előírásokat és in­telmeket. amelyeket bízvást nevezhetünk a biciklisek tíz- parancsolatának: A kerékpározás nincs en­gedélyhez kötve, de közúton, csak olyan személy kerékpá­rozhat aki már kellőképpen uralni tudja a járművét — nem veszélyezteti önmagát és a közúti forgalom többi résztvevőjét. 12 éven aluliak felügyelet nélkül csak mellékútvonalon kerékpározhatnak. Gyalogjárdán kerékpárt tolni tilos. Természetesen ke­rékpározni. szintén nem sza­bad. Kerékpározást csak hozzá­Gópkocsik zajellenőrzése Az Egyesült Államokban nemrég olyan automata be­rendezést szabadalmaztattak, amely a járművek keltette zaj ellenőrzésére szolgál. A szóban forgó berendezés auto­matikusan lefotózza azt a jár­művet. amely a megengedett zajhatárt túllépi. Innen már csak egy lépés a lármái Jár­mű tulajdonosának megbün­tetése. értő, kerékpározásban jár­tas, a közlekedési szabályokat ismerő személy felügyelete mellett, olyan helyen szabad taulni. ahol a gyalogos- és járműforgalmat a tanuló nem veszélyezteti A kerékpár nélkülözhetet­len — és kötelező — tarto­zékai: mindkét kerék féke­zésére alkalmas, két egymás­tól függetlenül működtethető fék: legalább 30 méterről hallható csengő, előre fehér, vagy sárga fényt adó lámpa; hátul vörös fényű lámpa; hátul a sárvédőn elhelyezett nem háromszög alakú, vörös prizma, olyan hátsó sárvédő, amely teljesen, de legalább alul 20 centiméter hosszan fehér, vagy krómozott. Ugyanilyen „felszereléssel1* kell ellátni a segédmotoros kerékpárt, kiegészítve álló helyzetben is működtethet hangjelző készülékkel, s elöl fényszóróval. A segédmotor két fékje közül az egyik láb­fék legyen. A segédmotorra nem kel] prizma, viszont elő­írás az égéstermékek elveze­tésére szolgáló, hangtompí­tóval ellátott (!) cső. A kerékpárra is vonatko­zik, hogy lassan járj. to­vább élsz, A kerékpár lakott területen megengedett legna­gyobb sebessége 20, lakott területen kívül 30 km/óra. A segédmotoros lakott te­rületen legfeljebb 30 km-rel közlekedhet Lakott területen kívül sebessége nincs korlá­tozva. de az 50 km egyéb­ként is teljesítményének a felső határát jelenti. KerékpárraI Salgótarjántól — Párizsig A Nemzetközi BalesetmefT előzési Szervezet az idén is megrendezi a kerékpáros- versenyt a Nemzetközi Iskola Kupáért. A versenyre má­jus 13—15 között kerül son Párizsban, résztvevői olyan fiatalok lehetnek akik 1974, május 15-lg nem töltik be 14. életévüket. A KRESZ 57. paragrafus (1) bekezdése egyértelműen meg­határozza, hogy „járművel csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett a jár­mű közlekedése biztonságos és a vezető járművének ura ma­radhat. A Jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a látási, for­galmi és útviszonyoknak, és ne igényeljen nagyobb féktá­volságot, mint amekkora a be­látható útszakasz hossza.” Ennek ellenére a közlekedé­si bűnügyek kapcsán gyakran megállapítható, hogy a bal­eset oka a biztonságos közle­kedésre vonatkozó szabályok megszegése, a sebesség téves megválasztása. Gyakori, hogy a járművezető nem képes az előtte levő közlekedési hely­zethez, forgalomhoz mért se­bességei megválasztani, nem érzi a biztonság megteremté­sének szükSegeaségét, eszébe sem jut, hogy esetleg adott helyzetben meg is kell állnia Tehát jármüvének sebességét nem az adott forgalmi hely­zetnek megfelelően választja meg hanem egyéni érdekét, úticélját veszi alapul. Ebből következik, hogy a sebesség megválasztásánál kifejezésre jut a gépjárművezető egész egyénisége, rátermettsége, gondolkodásmódja, a munká­hoz és munkatársaihoz, em­bertársaihoz való viszonya is A közúti forgalom biztonsá­ga érdekében a közúti forga­lomban gépjárművel résztve­vőnek minden esetben a köz­lekedés hiztonsálát kell uin pul venni- h gépjármű sebes ségét ennek figyelembevételé vei kell megválasztani, mert A birAonfiágnft k © * lékedéiről alig van baleset, amelyet a sebesség helyes megválasztá­sával ne lehetett volna elke­rülni, Biztonságos sebességről a következő esetekben beszélhe­tünk. a gépjárművezető és mások is betartják a közle­kedési szabályokat, s ennek eredményeként a járművezető el tudja hárítani a balesetet; a gépjárművezető a kellő Idő­ben jelentkező és észlelhető közúti eseményre tekintettel a járművét meg tudja állítani; a gépkocsivezető a baleseti veszélyről, óvatossággal ha- ladva, kellő időben tudomást szerez; a jármű sebessége megfelel a látási, forgalmi és útviszonyoknak, s nem igé­nyel nagyobb féktávolságot, mint amekkora a belátható útszakasz hossza. A szabályosan közlekedő járművezető mindaddig bízhat mindenki más szabályos köz­lekedésében, ameddig a sza­bálytalan magatartás, illetve annak lehetősége, az általános gondosság mellett, felismerhe­tővé válik. Ha viszont a jár­művezető mások szabálytalan­ságát felismerte, vagv az ál­talános gondosság mellett fel­ismerhette volna, járművét megállítani és a baleseti ve­szélyt elhárítani köteles. Ilven s»ahálvsz»gésre fígve- Vmme! állanóotta meg q bí­róság azoknak a iárműveze- tőknek a felelősségét akik a kisgyermekek és idős — tehál olyan — személyek közúti ma­gatartását hagyták figyelmen kívül, akik nem képesek biz­tonságosan közlekedni. A látási, forgalmi és útvi­szonyok alapvető tényezői a biztonságos közlekedésnek. A látási viszonyok akkor meg­felelőek, ha az adott sebesség, hez mért féktávolságot be le­het látni. Ezért a sebesség megválasztásánál minden olyan eseményre »— köd, eső, közvilágítás hiánya, világítás elégtelensége, útkanyar, emel­kedő stb. — figyelemmel kel) lenni, amely a szabad előrelő, test befolyásolja. A közút for- galmi viszonyainak — jármű- torlódás, gyalogjárda hiánya, gyalogos átkelőhely stb. — döntő jelentősége van a sebes­ség megválasztásánál. Az út­viszonyok mindegyik eleme — kezdődő esőtől felázott, sáros, havas, jeges, gödrös, kanyar­gó, feltöredezett út stb, — döntő eleme a biztonságos se­besség kiválasztásának. E szabály megszegése mlatl állapította meg a bíróság an­nak a járművezetőnek H fe­lelősségét. aki mindössze 23 méterre, lámpával megvilágí­tott úton 80 kilométer/óra se­bességgel közlekedett, és sú­lyos testi sérüléssel járó bal esetet okozott. A KRERZ a „belátható é szakasz” fogalmát nem hatá­rozza meg Az 57. paragrafus Í2) bekezdésének helves értel­mezéséből azonban azt lehet megállapítani, hogy a „belát­ható útszakasz hossza" a gép­kocsi ós valamilyen tárgy olyan távolságát jelenti, amely mellett még biztosítha­tó, hogy a gépkocsi vezetője a tárgyat láthassa, és annak alapján felismerhesse. A jár­mű sebességét ehhez a belát­ható útszakaszhoz kell úgy megválasztani, hogy az észlel­hető akadály előtt a gépkocsi vezetője a gépkocsit meg tud­ja állítani. Az akadály észlel- hetősége azonban nemcsak a gépkocsi fényszórójának fény- erejétől, Illetve a fényszóró ál­tal bevilágított terület hosz- szától függ; igen lényegesen befolyásolja az észlelhetőséget az akadály jellege is. A közlekedési bűnügyek azt igazolják, hogy a KRESZ se­bességre vonatkozó rendelke­zései a gyakorlatban a leg­kevésbé érvényesülnek. Nem arról van szó, hogy a gépjár­művezetők öncélúan minden esetben és szükségtelenül se­bességcsökkentéssel közleked­jenek, hanem arról, hogy a KRESZ sebességre vonatkozó rendelkezéseit a gyakorlatban éi-vényre juttassuk és betart­suk. Az ilyen szemlélet ki­alakítása találkozik a gépjár­művezetők többségének véle­ményével, s az ő segítségük­kel kell a Hzabálvtalankodó, baleseteket okozó járműveze tőket a közúti forgalomból kirekeszteni. Ezáltal a balese­tek száma lényegesen csök- kérjük a gép­(armú eze '!{ támogatását. Dr. Márton János Magyarország öt főből 61* ló csapatot küld a versenyre, a legjobbakat a megyei ver­senyek. maid az országos döntő eredményei alapján választják ki. Az országos döntőt április 8—12. között rendezik meg; a tavaszi ta* nítási szünet ideje alatt. A Nógrád megyei döntő Időpontja március 21. A ver­senyt a Nógrád megyei Köz* lekedésbiztonsági Tanács és n megvel tanács művelődési osztálya közösen rendezi. Az Iskolák három-három tanulót Indíthatnak a salgótarjáni versenyen; vidéki iskolák je* lentkezéséro is számítanak A tizenkét első helyezettet dí­jazzák. az öt légi óbb pedig — plusz egy tartalékos ver­senyző — tovább jut az or" szagos döntőbe. rr ii I •• •• Különös védekezés Finnországban elhatározták, hogy világító macskaszemet szereinek a rénszarvasokra.A határozatra azért került sor. mert a múlt évben 1700. az utakra és autóutakra tévedt rénszarvas esett közlekedési baleset áldozatául. Az oldalt összeállította: Szöghy Katalin NÓGRÁD . 1974 február 28.. csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom