Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-20 / 42. szám

\ Vezet© szerep és ideológia {Zárszámadás tanulságokkal Merre vezet a jövő útja A SZOCIALIZMUS építésének az egyik leg­fontosabb általános törvényszerűség a párt ve­zető szerepének érvényesülése — állapították meg a kommunista és munkáspártok 1957-es moszkvai értekezletén. Sikereinknek egyik legfőbb forrása, hogy ez a vezető szerep ma- radéktalianül érvényesülj ön a politikai, gazda­sági és ideológiai fronton. A szocializmus tel­jes felépítése csak helyes szövetségi politiká­val. a tömegeik meggyőzésével, ak tív közre­működésükkel oldható meg. Régi igazság, hogy adminisztratív eszközökkel nem lehet a meggyőzést helyettesíteni. Az ideológiai harc az osztálytere egyik sa­játos és fontos része. Lenin már 1802-'ben kifej­te „ue, hogy az osztálytere három nagy terü­lete — politikai, gazdaságii, ideológiai — el­választhatatlan. és egyaránt fontos a párt céljainak megvalósítása szempontjából. Az ideológiai harc jelentősége manapság, a békés egymás mellett élés kiteljesedése időszakában növekszik. A 'két világrendszer harcában je­lentős erőe:gyensúly-eltolódás következett be a szocializmus javára. Az SZKP XX. komgresz- szusán először hangzott el, hogy a világháború elkerülhető. A békés egymás mellett élés leni­ni politikája megvalósítható közelségbe került. A párt vezető szerepe az ideológiában a marxizmus—leninizmus hegemóniáját jelenti, Alapvető, hogy a társadalmi gyakorlat által felvetett minden lényeges kérdésre időben, és helyes választ adjon. Helyette ezt senki nem végezheti el. Tudományos rendszerbe ötvözi az elméletet, és a cselekvés vezérfonalává teszi. Bonyolult feladat a valóságot _ osztálysaem- pontból megérteni, anegimagyarázni', és még nehezebb megváltoztatni. Az alapvető tudatformáló tényező hazánk­ban a szocialista valóság. A hatalom kivívása, a szocializmus alapjainak lerakása óta elért sikereinket senki sem vonhatja kétségbe. Az ideológiai harc során egy alapvető kérdést soha nem szabad feledni. Tisztázni szükséges, hogy e harcot ellenséges nézetek képviselői­vel, vagy olyan szövetségesekkel szemben vív­juk’ «kik kiveszik részüket a szocializmus építéséből. A frontok manapság bonyolultab­bak. Az ellenséges megnyilvánulásokkal szem­ben semmiféle ideológiai kompromisszumról nem lehet szó. Szövetségeseinkkel viszont po­litikailag együttműködünk, te ideológiai né­zetkülönbségek fellelhetők is. Az ideológiai munka egyik fontos sajátossága, hogy nézetek és nem emberek ellen folyik. Nem tekinthető kampány feladatnak! Hosszú időre szóló ten­nivalókat foglal magában. Számokkal nehezen mérhető a hatékonysága, eredménye. Manap­ság kulcskérdés a meggyőzés ereje, melyet a vita eszközével folytatunk. A párt irányításával az ideológiai munká­ban összehangolt offenzívára van szükség! Elevenebbé szükséges tenni a viiaíkészséget, alakítani az egészséges vitasaellemet. Az ideo­lógiai munkát nem szabad elválasztani az osztályharc más területeitől. Helytelen szem­léletek, nézetek, magatartásformák ellen azok­ban a közösségekben kell szembeszállni, ahol ezek megnyilvánulnak! Válaszotok értékelni és befolyásolni, ez a pártszervezet egyik fon­tos ideológiai tennivalója. Ha fejlődik a poli­tikai érzékenység, akkor aktívabban szembe tudunk szállni a szocializmustól idegen néze­tekkel, amelyek manapság azért ismerhetők fel viszonylag nehezen, mert burkoltan jelent­keznek. Illúziókban nem ringatjuk magunkat. A marxista ideológia hegemén szerepe, növek­vő ‘befolyása nem vitatható. Ám élnek még mellette a vallásos, kispolgári ideológia .ma­radványai is. .Az elleniük folyó eszmei-ideoló­giai harcban türelemre, szilárd meggyőződés­re, helyes értékítéletre van szükség. Az ideo­lógia tulajdoniképpen eszmék és nézetek ösz- szessége. Többé-tkevésbé rendszerezett elméle­ti formában az embereknek' a környező való­sághoz é6 egymáshoz való viszonyát tükrözi vissza. Jelentőségét példázza, hogy a társadal­mi viszonyok megszilárdulását, vagy megvál­toztatását szolgálja. Politikai, jogi, vallási, etikai, esztétikai és filozófiai nézetek formá­jában. jelentkezik. Az osztólytársadátenakban mindig osztályjéUegű. A SZOCIALIZMUS teljes felépítésének idő­szakában politikai, gazdasági sikereink mel­lett az ideológiai nevelő munka jelentősége egyre fokozódik. Ennek tudatában kell végez­niük az emberek világképének minél haté­konyabb formálását! A KíhőIA Sxäzad parancsnok« Harmadszorra nehezebb _ Csaknem szószerint tu­dom idézni Ozsvárt József­nek, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkárának szavait, amit a városi zász­lóalj ünnepi egységgyűlésén mondott. Szavai így hangzot­tak: „A munkásőri szolgálat­ra jelentkezők egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy napi munkájukon kívül el­lenszolgáltatás nélkül, önként vállalkoznak a szocialista rendszer, a békés építőmun- ka fegyveres védelmére, vi­selniük kell az ezzel járó fá­radságot, a nehézséget, eset­leg a megpróbáltatásokat is. Ezt bizonyítja, hogy pártszer- veink és parancsnokságaink jó együttműködésben olyan munkásőrjelölteket választa­nak ki, akik szocialista em­berhez méltóan élnek és dol­goznak, mind magánéletük, mind társadalmi helytállá­suk tekintetében feddhetetle­nek, akiknek munkatársaik bizalommal adják kezükbe a fegyvert..Arra is emlék­szem, amikor Ozsvárt elvtárs hangsúlyozta: a munkásőr- élet lényegéhez tartozik, hogy a munkásőrök termelő, alko­tó munkájukat is példásan végzik. Sokan szocialista bri­gádban dolgoznak, és tulajdo­nosaik a Kiváló Dolgozó ki­tüntető címnek... Ezeket a szavakat azért is megjegyez­tem. mert zászlóaljunk akkor nyerte el a területparancs­nokság legjobb önálló egysé­ge kitüntető címet, oklevelet és vándorserleget, mindjárt azt is hozzá teszem, hogy másodszor. A mi századunk, s magam is akkor kaptam meg a Kiváló Század, illetve Kiváló Parancsnok címet. E zeket a szavakat, az idé­zetet a salgótarjáni öblösü­veggyárban jegyeztem fel, amikor Sólyom Istvánnal, a kiváló század, kiváló parancs­nokával, a díszüvegfestő üzem vezetőjével beszélget­tem. Itt tudtam meg, hogy Sólyom István már 1963 óta munkásőr, 1967 óta szazadpa- rancsnok, és három éve, hogy a díszüvegfestő művezetője. — Amikor az ünnepélyes zászlóaljgyűlés volt, már tud­tuk. hogy elnyertük a kiváló címet, most másodszor.. En­nek az az érdekessége, hogy mindig akkor lettünk kiváló­ak, amikor a zászlóalj is ez­zel a címmel büszkélkedhe­tett. .. Részt veszünk a szo­cialista munkaversenyben — folytatja a beszélgetést a ki­váló címmel kitüntetett pa­rancsnok. Ennek több össze­tevője van. Ezek közé tarto­zik a parancsok mind tökéle­tesebb végrehajtása, a pa­rancsnoki állomány vezető­készsége, a hetven—harminc- százalékos társadalmi jelleg biztosítása, a kiképzéseken, a kilencven százalék feletti megjelenés, a lőeredmények legjobb végrehajtása, — hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. Sokan nem hiszik, hogy sokszor csak tizedeken múlik a kiváló cím megszer­zése. Sólyom István százada ta­valy másodszor végzett olyan munkát, hogy méltó lett ?. kiváló címre. Differenciál l kiképzés folyik a századnál. Ez azt jelenti, hogy előre meghatározzák a kiképzési napokat, s figyelembe veszik: melyik munkásőr milyen mű­szakba jár. Ennek tudható be, hogy a kiképzés társadal­mi jellege 96,4 százalékos volt! A kiképzéseken kiváló­an hajtották végre a lőgya- korlatokat, pedig az új fegy­verre való átállás több gond megoldása elé állította a pa­rancsnoki állományt Rendkí­vüli esemény sem fordult elő a századnál. Talán van egy titka a jó eredménynek: a parancsnoki állomány közül mindenkinek megvan már a kiváló címe, mindenki elvé­gezte a parancsnoki iskolát. — Mi még az év elején ígéretet tettünk az üzemi pártbizottságnak, hogy mun­kánk, eredményeink alapján elnyerjük a kiváló címet. A pártnak tett szavunkat telje­000 sí tettük, es ez nagyon jó ér­zés. ■ — Ozsvárt elvtárs azt is hangsúlyozta a zászlóaljgyű- lésen, hogy a versenymozga- loraban legjobb eredményt elért század, szakasz, raj mél­tán kiérdemelte a megtisztelő címet, úgyszintén a kiváló parancsnoki és a kiváló mun­kásőri jelvénnyel rendelke­zők is alaposan rászolgáltak a kitüntetések viselésére: A pártszervék nevében gratu­lálok a kitüntetésekben ré­szesült munkásőr-kollektí- váknak és személyeknek. Így mondta a városi pártbizottság első titkára. Nos. mi már ak­kor döntöttünk. Ebben az év­ben ünnepeljük Salgótarján felszabadulásának harminca­dik évfordulóját. Mi lenne a legszebb ajándék a város számára? Ha a zászlóalj har­madszor is elnyerné a kiváló címet. Ebben a versenyben pedig mi is ott szeretnénk lenni, s a zászlóaljjal együtt elnyerni a Kiváló Század cí­met. Ehhez minden lehetősé­günk megvan, csakúgy, mint a többi századnak. Tudjuk, hogy most sokkal több kell, mint tavaly, hiszen minimáli­sak a pontkülönbségek. Jól kell rajtolni, s jól folytatni a munkát. Akkor hiszem, hogy ismét kiválóak leszünk. Mit lehet ehhez az elképze­léshez, tervhez kívánni ? Munkásőri köszöntéssel: erő! egészséget! Somogy vári NYUGODT, kiegyensúlyozott légkörben zajlott le a zárszám­adó közgyűlés Endrefalván is. Az egész esztendő ilyen, nyu­godt, szorgos munkától gazda­gon múlott el. Papp Vencel­nek, a tsz elnökéneik, zárszava nagyon igaz: „Az eredmények az általunk megtermelt termé­kek értékéből születtek. Nem szorultunk külön állami támo­gatásra. Dolgozóink szorgal­mas munkája a vezetésben résztvevők lelkiismeretes tevé­kenysége volt a (legjobb befek­tetésünk.” Az eredmények nem kima­gaslóak Endrefalván, de a kö­rülményekhez képest nagy ér­tékűek. Már számtalanszor elmondtuk, de most is megis­mételjük, amit az együk idős tez-tag, Deák Imre mondott egy alkatommal: „Ez a mi vi­dékünk háromszorosan aranyi munkát követel egy mázsa bú­záért, mint más, szeiídebb vi­déken tevékenykedő termelő- szövetkezetekben..” A tsz földjeinek zöme mere­dek, lejtős, hirtelen dombos, olyan, amelyre azt szoktuk .mondani, hogy mezőgazdálko­dásra kedvezőtlen. Ennek el­lenére, ha a beszámoló mégis eredményekről adott számot — szerényekről ugyan — az end- refalviak előtt meg kell hajta­ni az elismerés zászlaját Megyénkben jó néhány ha­sonló körülmények között gaz­dálkodó mezőgazdasági üzem van. Felvetődhet a kérdés: ak­kor miért éppen az endrefal- vaiakat illeti az elismerés? Az elnök szavait idézzük újfserat: „Nem szorultunk külön állami támogatásira..A helyzetüket csak megnehezíti, hogy kiesd a gazdaságuk. A földterületük 2140 kataszteri hold, de rét le­gelő, erdő és egyéb szerepel ebben a szánté éppenhogy meghaladja az ezer holdat Még néhány nagyon figyelem­re méltó számadat: harminc éven aluli és 30—40 óv közötti férfi tsz-tag nincs az üzemiben. Negyven-ötven év közötti hat ötven-haitvara év közötti nyolc, és ezek, akik ott a fiatalabb nemzedéket képviselik. A het­ven éven felüld férfiak száma harminckettő. Nem sokkal kü­lönb a tsz-ben dolgozó női ta­gok korának alakulása sem. Ezeknek a figyelembe vételé­vel mondhatjuk ki az elmúlt évben elért sikerekért az eMs­MUNKÁBA ÁLLHATNAK AZ ÉDESANYÁK Meghozta az eredményeké a tavalyi év munkája a rét sági járásban: az óvodai el látottság a megyei mutatáka is felülmúlja. Az óvodásko rúak 83 százaléka óvodábi jár. Az országos átlag 66,1 míg a megyei 71,9. Hogyai sikerült ezt elérni? Néhánj nagyon pici községből, aho nem hozható létre önálk csoport, a körzeti óvodákb. viszik be a kicsinyeiket az ot lakó dajkák. Az ősagárd gyerekek Nőtincsre, a szá tokiak Tereskére. a szentel ek és kisecsetiek Kétbo donyba járnak be. Két köz ségben nem megoldott méj az óvodai ellátás: Pusztáber kiben és Horpácson- Itt szín tén körzetesítéssel szeretné nek segíteni: vagy Borsosbe vénybe, vagy Nagyoroszig járnak majd a gyerekek. A Deltából Születő csillagok, kialakulóban levő, de még nem látható égitestek is fel­ismerhetők a csillagászat kor­szerű módszereivel — adja hírül a Delta Magazin most megjelent új száma. Beszá­mol róla, hogy a semleges, gyengeáramok felismerése újabb lépés az egységes ré­szecskeelmélet felé, és képek­ben mutatja be magyar ku­tatók eredményeit, a „guzs- bakötött” elektronnyalábot. Cikket közöl a nagyteljesítmé­nyű villanymotorokban hasz­nosított szupravezetőkről és — a biológia témakörében — szervezetünk védelmének két­élű főfegyveréről, az immun- reakciókban főszerepet ját­szó „C-csapaf-ról. Tudósít a fényvezető üvegszálak űj fel­használási módjáról a táv­közlésben („Beszélgetés üveg­szálakon”), az adatbankok titkainak védelmére kidolgo­zott eljárásokról, a vegyigyár­ban előállított mesterséges húsról, az új típusú bútorele­mekkel mégvalósított építő­szekrényelvről, a Jupiter holdjainak kutatásáról, a Ve­zúv körzetében újabban fel­tárt „halott városokról” és az „örök” autó délibábjáról. Sok-sok hír, információ, öt­let, találmány és újdonság, a népszerű Delta-lexikon, s száznál több — javarészt szí­nes — fotó teszi teljessé a Delta legújabb számát. merő szót az andrefalviaiknak. Az eredmények viszont na­gyon elgondolkodtatóak. A kö­zös vagyon növekedése 3,5 mil­lió forint. Az éves termelési érték a két évvel ezelőtti 11 millió 173 ezerhez viszonyítva 1115 milliói forintra emelke­dett. ötmillió forintot osztot­tak fel, amelyből fejlesztésre 1,5 millió, biztonsági alapra 377 ezer, munkabérekre 3 mil­lió 154 ezer forint jutott. A SZÁMOK sokait monda­nak. Évekre visszamenőleg ezekben a számokban nagyobb eltérésit nem lehet felfedezni. Egyszóval: a termelőszövetke­zet a körülményeire való te­kintettel, az elért eredménynél már különbet nem tud produ­kálni. Akkor pedig felvetődik a kérdés: a jövő esztendőben — még kiszámíthatatlan az időjárás .— ha kedvezőtleneb­bül alakul a termésátlag, ha az ötmillió forintot ismén meg­tudják teremteni, elegendő lesz-e legalább az egyszerű új­ratermelésre? Mert Endre fal­ván. az idei zárszámadásiból ezt a szigorú, a teljes realitásnak megfelelő következtetést kell levonni. Csőri Bertalan, a munkáját jól értő föagronömus ezt tudja éppen úgy, ahogyan Papp Vencel elnök is. Azt is, hogy ez a gond nem csupán Endrefálvát, hanem a szomszé­dokat, Szécsényfelfalut, Pilimyt is hasonlóan foglalkoztatja. Ott voltaik a közgyűlésen a szomszéd tez-ek vezetői. A ko­rábban lezajlott közgyűlései­ken ők magúk is foglalkoztak ezzel az objektíve bekövetke­zett valósággal. Az elnökök kérték is a tagságot, bízza meg őket a kivezető út ipagsterem.- tésével Papp Vencel ezt így fogalmazta meg: „Az állatte­nyésztésiben jelentős szerepet szánunk a juhtenyésztésnek. A jövőbeni elképzelésünk a ju­hászat fejlesztésére, hogy négy tsz — Ludányhalászi, Szé- csényfélfalu, Piliny és Endre- falva — püünyi központtal — társul juhtenyésztésre”. Áz élet követeli a termelőszövetkeze­tek erejének egyesítését. Ha ezt nem teszik meg, akkor nincs biztosíték arra, hogy az elkövetkező évben fokozni tudják a bevételüket, fejlesz­teni, korszerűsíteni a gazdasá­got, ami legfőbb feltétele an­nak, hogy a tagok jövedelme egyenletesen emelkedjen. A három szomszédos ísz-.nek ezzel a ténnyel szigorúan szembe kell nézni. Az önálló­ság féltésének hamis illúzióját szét kell oszlatni, mert az csa­lóka, és vannak emberek aki­ket félrevezet. Két példát em­lítsünk meg az emdrefalvi tsz vezetőségének beszámolójából Égjük a nővén ytermesztésből: ,.A cukorrépa-termesztéssel minden, évben problémáink vannak, mert a női dolgozóink évenként egyre kevesebbet vállalnak megmunkálásra.. ” Tizenegy hektáron foglalkoz­nak cukorrépával. Több száz hektáron lenne kifizetődő, amelynek a megművelését gé­pesíthetnék. A másik példa az állattenyésztés. A szarvasmar­ha-létszám 330', ebből a tehén. 105. Az egy tehénre jutó fejé« átlag 1808 liter. Az állatlét­számot hely hiányában, nem tudják már emelni. A hűség kedvéért el kell mondaná azt is: szarvasmarha-hizlalással is foglalkoznak, ezért az állatte­nyésztés a tervezett bevételt meghozta. / ENDREFALVÁN nyugodt, ki­egyensúlyozott légkörben, a ta­gok legtöbbjének megelégedé­sével zajlott le a zárszámadó közgyűlés, mégis a gond ott tornyosul: hogyan tovább? Nem is egyszerű ez. A terme­lési, vagy területi kooperációk­nak a megteremtése sok-sok követelménnyel jár. Ezeket a szakemberek közreműködésé­vel meg lehet, és meg is kell teremteni. A közgyűlés az első lépéshez, a juhtenyésztést tár­sulás létrehozásához megadta a hozzájárulást Bndrefálván is, ahogyan a társuló tsz-ekben is. Bilinybem ezen túl elhang­zott az a felhívás is a Szá- csényfeffifalut képviselő Fankas János elnök szájából: verse­nyezzen a három tsz egyimá - - sal a jobb eredményekért. Papp Vencel ezekre utalt, és azt mondta,. hogy minden olyan dolgot, amely közelebb hoz bennünket egymáshoz, támo­gatnunk kell. Ebben már ben­ne volt, hogy az erők összevo­násának jelentőségét ismerik, és benne volt az is: tisztában vannak azzal, hogy igazán ,iól gazdálkodni, a biztonságos jö­vedelmezőséget megteremteni csak az erők összevonáséval lehetséges abban a körzetben is. Bobá) Gyula Napirenden: az állattenyésztési termelői szakosodás 1974-ben félmillió hektáron növénytermelési rendszerek keretében gazdálkodik szá­mos állami gazdaság és ter­melőszövetkezet; a kedvező tapasztalatok ismeretében idén és a következő években az állattenyésztési termelési rendszerek szervezését is megkezdik, illetve a már meglevők tevékenységét ki­szélesítik. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztéri­um most meghatározta az állattenyésztési rendszerek főbb követelményeit. Miután a gvorsütemű, in­tenzív fejlesztéssel kapcso­latos költségek az állatte­nyésztés legtöbb ágazatában meghaladják egy-egy üzem lehetőségeit, szükség van, a termelők összefogására. a széles körű integrációira, amely a maximális üzemi és ágazati jövedelmet biztosítja. Az állattenyésztési termelési rendszerek a vállalati kategó­riába tartoznak, létesítésüket — a növénytermesztőkhöz hasonlóan — a mezőgazdasá­gi üzemek, közös vállalkozá­sok és a feldolgozó vállala­tok egyaránt kezdeményez­hetik. A rendszerek elisme­résére a MÉM illetékes fő­osztályának javaslata alapján a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter illetékes. Az elismert termelési rend­szerek önálló működését is a rendszerben tagként részt­vevő gazdaságok tevékenysé­gének koordinálását az úgy­nevezett rendszergazda — egyegy állami gazdaság vaigy tsz — biztosítja, amely kidol­gozza és a partoerüzemek adottságaira alkalmazza a korszerű eljárásokat, módsze­reket. A termelési rendszert vezető gazdaság szaktanács* adást is nyújt, szakmai kép­zést, és továbbképzést tesz lehetővé a gazdaságok szá­mára, és az üzemekben meg­szervezi az eszközök helyes felhasználását, valamint a2 üzem működéséhez szükséges állatállomány és a gépegysé­gek beszerzését. A partnerüzemek egyebek között kötelezettséget vállal­nak arra. hogy betartják a rendszergazda által előírt technológiát, korszerű mun­kaszervezetét alakítanak ki és biztosítják a termelés foly­tatásához szükséges pénzügyi fedezetet. A rendszergazda a közös- termelési érdekeket elősegí­tő szolgáltatásokért a tisztes anyagi haszon erejéig térí­tési díjat számít fel, ennek mértékében az együttműkö­dő felek szerződésben álla­podnak meg. A hazai mezőgazdaságban eddig működő termelési rendszerek közül jó eredmé­nyeket ért. el például a bá­bolnai baromfi tenyésztési rendszer, amely az országos vágóbaromfi-termelés jelen­tős részét adja. Ráckevei központtal működik a hús­hasznú , szarvasmarha-te­nyésztő téeszek rendszere, szintén jó eredményekkel. Rövidesen megalakulnak a tejelőszarvasmarha-tartó gaz­daságok termelési rendszerei, NÓGRÁD — 1974. február 20, szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom