Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
SZÁNDÉKA szerint a Vásárhelyi művészek címmel Salgótarjánban, a megyei Jó- Zief Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában megrendezett tárlat az idei nógrádi és salgótarjáni képzőművészeti kiállítási program egyik kiemelkedő eseménye. Annak jegyében hozták létre, hogy képet kapjunk a roikonszellemben dolgozó alföldi festők mai „utódairól”, Hódmezővásárhely jelen képzőművészeti törekvéseiről. A hódmezővásárhelyi művésztelepet az 1950-es években alakították, „őszi tárlatát” 1953-tól rendezi meg. A városban napjainkban több mint húsz képző- és iparművész él, akik az ipari sorozatgyártás lehetőségét is felhasználva vallanak önmagukról és a világról. (Erről szépen szól a salgótarjáni kiállítás katalógusában Hézső Ferenc.) Hogyan vallanak? A Hódmezővásárhely névhez kapcsolódó képzőművészeti irányzat — ugyancsak Hézső szavaival — önmagát realistának vallja. Egyúttal igen erősen kapcsolódik ez a művészet az elődökhöz, ami öröm is, ha a népről a néphez szólás igényét nézzük, meg nem is. ha néha a formanyelv változatlanságában mutatkozik meg a „hagyománytisztelet”. Mindezt elsősorban nem is a salgótarjáni "Vásárhelyi művészek című kiállítás kapcsán jegyezzük meg. Mert hiszen, ami itt elsősorban megmarad, az éppen a tárlat „hangvételének” tisztasága. Semmiképpen sincs szükségünk valamiféle túlzottan nagy intellektuális erőfeszítésre ahhoz, hogy a művek mondandóit megértsük, önmagában, persze, ennek örülünk, azzal a megjegyzéssel, hogy az alkotásokat nézegetve azért kicsivel több indulatot is szívesen elviseltünk volna. Ezen a kiállításon kétségkívül „minden a helyén Van”. Talán túlságosan is a helyén. Ennek egyik oka az lehet, hogv a tárlat végső soron kamarajellegű. A Vásárhelyi művészek cím alatt bőségesebb anyagot is örömmel láttunk volna, vagy a válogatás történhetett volna oly módon, hogy a mai vásárhelyi törekvések erőteljesebben körvonalazódjanak. Ez a" „szemle” — megbízható színvonala ellenére — nem kavar a szemlélőben mélyebb élményt. Némi nosztalgia körüllengi a képek egyikét, másikát, a régi világ ezen a tájon — legalább is a képek szerint — mintha nagyon nehezen adná fel hadállásait. Miért örülünk mégis ennek a kiállítás\ffrr 1 ■ ■ ff f I Munlcásművelődés Vasarheiyi művészek A tomífói NDÉRA szerint a Vásárhelyi művé- nak? Mert örülünk is. Elsősorban azért mert ' (j nak? Mert örülünk is. Elsősorban azért mert ha nem is nyújt lehetőséget a mai 'hódmezővásárhelyi képzőművészeti élet teljes megismeréséhez, arra mindenképpen alkalmas, hogy ízelítőt kapjunk belőle. A képző- művészeti nevelés szempontjából nagy jelentősége van a Hódmezővásárhely nevével fémjelzett mai képzőművészeti törekvések ily módon történő bemutatásának is. A tárlaton „kihelyezett” művészettörténeti órák zajlanak, sok fiatal nézi meg az itt kiállított műveket. A tárlat a közművelődésnek is eredménye. Almási Gyulának, akinek egyébként fontos szerep jutott a hódmezővásárhelyi művésztelep megindításában, három képe látható a tárlaton, a Munkába indulók, az őszi szántás, a Tél a Tiszán. Bensőséges hangulatú tájat látunk a képen, folyóparttal, őszi, téli mozdulatlansággal, a jelenben is inkább a múltat őrzik. Németh József 1960-ban a velencei bien nálén szerepelt, a Műcsarnokban 1961-ben volt önálló kiállítása. A Mezei Vénuszon népmeséi ízek erősítik a művésznek azt a törekvését, hogy élve a stilizálás eszközével is, megjelenítse a „mezei ember”-t, már-már a mitológia határát is súrolva. Szalay Ferenc (Tükör, Szék drapériával) képein a klasszicizáló hajlamból felfedezhető némi ízelítő. Hézső Ferenc képein (Változó idők. Azok a szép napok) mindenekelőtt a koloritásban rejlő örömöt üdvözöljük, előadásától nem idegen a dekorativitás sem, amely szintén élvezet forrása lehet. SZÍVESEN láttuk Végvári Gyula Munká- csy-díjas keramikust is (Kompozíció) a tárlaton, aki 1965-ben Faenzában első díjat kapott Hódmezővásárhely keramikushagyományait őrző dísztárgyaiért. Általában is érvényes, de vele kapcsolatban szintén megemlítjük, több művet szerettünk volna látni tőle. E megjegyzés nagyrészt az itt nem említettekre is vonatkozik. Több — a kiállításon szereplő — művész munkásságát a műkritika már korábban értékelte, mi ezen a helyen nem vállalkoztunk az értékelésre. Ezt egyébként a bemutatott anyag mennyisége sem teszi lehetővé. A tárlat megtekintését szívesen ajánljuk mindenkinek. Tóth Elemér KÜLÖNFÉLE szinteken, különféle fórumok előtt, különféle módokon sokan és sokat foglalkoznak ma a munr kásművelődéssel. Nem véletlenül. Nagyon fontos, elsőrendű politikai kérdés ez, melynek megoldásán múlik, sikerül-e gazdasági és társadami szinten magasabb lépcsőfokra hágni. A miunkások szakmai és általános műveltségének emelésére különféle lehetőséget igyekszünk biztosítaná. Ezek a lehetőségek azonban nem mindenütt egyformáik. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a dolgozóknak közel egyharmada még nem végezte el az általános iskolát sem. A helyzetet nehezíti, hogy az állandó munkaerőhiánnyal küzdő vállalatnak nem áll módijában tanuló dolgozói számára munkaidő-kedvezményt biztosítani. Ennek ellenére a vállalatnál szép számmal tanulnak. Van, ahol egy brigádból többen is. Egy ilyent kerestünk Ifltk .......... A Május 1. villanyszerelő szocialista brigád — a vállalatnál egyedül, nemrég elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet — a szocialista brigádmoagalom kezdetétől, a hatvanas évek elejétől vesz részt a mozgalomban. Jelenleg három tagjuk végzi az esti gimnáziumot, köztük a brigádvezető. Fodor Béla. Nein fiatal ember. Negyvenhat éves. Annak idején, huszonegy éve, amikor a vállalathoz jött hat osztálya volt. A brigádot 1958-tól vezeti. Körülbelül tíz éve kezdett el tanulni. Szakmunkás lett mestervizsgát tett, most középiskolába jár. — Mit szólt hozzá környezete, hogy ilyen öreg fejjel tanul? — Helyeselte mindenki. Mind a feletteseim, mind a munkatársaim. A család is örült neki. A gyerekeim még segítettek ás. A fiam itt dolgozott a brigádban, nemrég került át normaelszámollónak. — A vállalat nem tud idő- kedvezményt biztosítaná a tanuláshoz. Egy apának otthon is sok dolga akad. Hogy tud a munkahelyen is, otthon is helytállni? — Itt a brigád vállalta, hogy aki tanul, annak a teljesítményét közös munkával pótolják. Szívesen vállalták, megértették, hogy tanulni kell, és tudják, ha ők tanulVaria a falu ‘ ' '— —B---Jfl.—: «»»vnne,l M agyamándor kulturális téren egyre többet hallatott magáról az utóbbi években. A tartalmas klubfoglalkozások, a színvonalas színháza előadások rendszeressé váltak a községben. amely nem egyszer adott helyet járási, sőt megyei szintű kulturális rendezvényeknek is. Ez a felfelé ívelő vonal tört meg tavaly november elején, amikor a korábbi függetlenített művelódésáház- igazgatót más fontos beosztás- tia helyezték. Ettől az időtől január végéig Daróczi Ferenc, az általános iskola helyettes igazgatója látta el tiszfceletdí-J---h i áéként a művelődési ház igazgatói teendőit. Nem volt számára idegen a köanűvelő” dési munka: évekkel ezelőtt már betöltötte ezt a funkciót, a mostanihoz hasonló formában. A cél csak egy lehetett: megtartani mindazokat a kiscsoportokat. klubokat, amelyek „éltek”, folyamatosan biztosítani számukra a működés feltételeit, a művelődési ház lekötött rendezvényeit megtartani. F.z sikerült; a tanácsi vezetők elégedettek munkájával. Most mégis új Igazgatóval kötöttek szerződést. Miért? — Mi korábban és most is úgy érezzük, ezért biztosítottunk szamára státuszt, hogy a községnek és a társközségeknek teljes állású művelődési- ház-igazgatóra van szüksége, — magyarázza az el halálozást Smida Tibor, a közös községi tanács titkára. — Növekedett a lakosság, főként a fiatalok kulturális igénye, ezzel összefüggésben a művelődési házzal szembeni elvárás. Az egységes népmüvelődési feladait- térvét ennek szellemében állítottuk össze, megvalósítása egész embert követel. Az idén tulajdonképpen ezért emeltük az állami támogatás összegét Is Magyarnándoa-ban különösen nagy gondot fordítanak az iskola és művelődési ház, más megfogalmazásban a közoktatás és közművelődés kapcsolatára; a nyolcadikosok klubjának megszervezésével igyekeztek megkönnyíteni, illetve befolyásolni a fiatalok pályaválasztását. Jól működik az ifjúsági — és különösen — a nyugdíjasklub. A kiscsoportos foglalkozások további kiterjesztésének azonban obKötet készül jefctív akadályai vannak: mert hiába épült 1969—70-ben a Radnóti Miklós nevét viselő körzeti művelődési ház, régi szellemben tervezték. Olyan bővítésre és épületen belüli átalakításokra van szükség, amelyek kisebb tereket zárnak be, s alkalmasak szakkörök és még több klub működtetésére. A művelődési ház új igazgatójának, aki február 16- ával áll munkába, lesz dolga bőven. A tanácstól, az állami gazdaságtól és a MEDOSZ- tól — melyek rendszeres anyagi támogatóst nyújtanak — kellő segítséget kap, ha igényli, munkájához. Dr. Kecskeméti Gyuláné szakképzett népművelő, sok éves gyakorlattal rendelkezi. Hyen kis lélekszámú községben azonban még nem dolgozott. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központból jött Magyarnándorba. A társközségben, mohorai lakásán kerestük fel a jelenleg — még néhány napig — második gyermekével szülési szabadságon levő fiatalasszonyt. Terveiről, elképzeléseiről kérdeztük: — Pontosan még nem tudom, milyen dolgok lesznek, mert nem ismerem a községet. Az biztos, a már működő klubokat, kiscsoportokat tovább viszem, s részben az állami gazdaság igényei alapján a mezőgazdasági dolgozóknak tanfolyamot szervezek. Számítok a helyiek segítségére, éppúgy, mint a járás és a megye támogatására. Tavasz- szai és nyáron művelődésszociológiai felmérést szeretnék végezni, ezen keresztül jobban megismerem a községet. Ha az eredményes és megfelelő lesz, akkor a vizsgálatot kiterjesztem a társközségre is, és akkor ennek felhasználósával készítem el a távlati köz- művelődési tervet. A művelődési ház új igazgatójának elképzeléseit csak helyeselni tudjuk, s nem hallgathatjuk el ennek során született gondolatunkat sem: más községekben is elkelne Hyenféle művelődésszociológiai felmérés. Képet rajzolna a helységről, lakóinak igényéről, megkönnyítené a közmű velődési tervezést, és bizonyára előre lendítené azt. Sulyok László Munkások mondják... Az 1972. évben Salgótarjánban végzett művelődésszociológiai vizsgálat úgynevezett „mélyinterjúibófl” kötet készül. A megyeszékhely munkásainak műveltségi helyzetét fel táró vizsgálat. amely több mint ezer ember kérdőíves felmérésére terjedt ki, második szakaszában mintegy fél száz fővel készített részletes interjúval egészült ki. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézete ezeknek a mélyinterjúknak kiadvány formában történő közlését tervezi 1974 végén. A kötet irodalmi [szerkesztését Kassai-Végh Miklós, a Palócföld felelős szerkesztője végzi. Kicsöngettek NÖGRAD - 1974. februái 17., vasárnap Motto: Minden változik, épp a tévéműsor ne tenné? kamerák előtt Egy budai villában rablási kísérletet hajtanak végre. A ház idős lakója eközben olyan súlyosan megsérül, hogy kórházba szállítás után meghal. A rendőrség természetesen azonnal nyomozáshoz lát és „bravúros gyorsasággal” elfogja a nem kevéssé körmönfont tetteseket... Mindez a nemrég forgatott. Gyilkosság Budán című tévéprodukció rövid tartalma. A film a Megtörtént bűnügyek sorozatban szerepel majd a képernyőn. Főszereplők: Avar István, Kertész Péter és Schütz Ila. Csimpánzidomító és majma, labdazsonglőr, hírneves ugrócsoport, valamint a Bóbita együttes, Szécsi Pál, Mátrai Zsuzsa és a Fővárosi Operett- színház tánckara szerepel a minap kamerák elé került Televarietében, amelynek — a műsorkészítők szerint fanyarul kötekedő — szóvivője: Ősz Ferenc lesz. GORKIJ REGÉNYE — TV- FILM Gorkij az árulás lélektanát elemzi, ábrázolja Az áruló című kisregényében. Ebből a művéből írt tévéadaptóciót Szűcs Andor. A képernyőre most készülő „Áruló” rendezője Domölky János. A gor- kiji világ megtestesítői: Szilágyi Tibor, Haumann Péter, Őze Lajos, Horváth Sándor, Horváth József, Latinovils Zoltán és Egri Kati. Egy tengerjáró szalonjában hosszú hónapokat tölt együtt a teherszállító hajó személyzete és egyetlen utasuk, egy nő. Távol a világtól minden érzés felfokozódik, „megélesedik”: riasztóbb lesz a magány, kétségbeesettebb a szerelem, gyorsabb a vénülés... Mindez Az éhes hajó című tévéjáték tartalma, persze csak jelzésszerűen. A mű szerzője Gál László jugoszláviai magyar író. A közeljövőben kamerák elé kerülő alkotás rendezője Hováth Tibor. SZlNÉSZARC — Nem tudók „sztori'’-kát mondani, sót: kimondottan viszolygok a színészanekdotáktól — mondja Somogyvári Rudolf — Egyesek szerint a színész az, aki történeteket tud. Nos én nem rendelkezem Ilyenekkel. Egy különös, furcsa módon még annyi forgatás után most is megborzongató élményről beszélek inkább. — Elkezdődik a felvétel. Körben, félkörben a kamerák. Mi a fényözön közepén. Mindenki lát bennünket, mi alig látunk valamit. A kamerák pedig — akár a robotemberek vagy idegen bolygókról érkezett űrhajósok — mozognak, követnek bennünket. S mintha csak a gép számítana, mi emberek alig valamit... Aztán mégis elkészül a film, hogy az emberért, az emberhez szóljon. És ez a legkülönösebb, a legborzongatóbb, a legszebb az egészben. nak majd. én is vállalom a munkát Különben jó nálunk a brigádszellem. Ha valaki beteg, kimegyünk hozzá és még a házkörüli munkában is segítünk. — SZAKÁL József ötven» kettedik évében jár, a brigád tagja. — Miilyen Iskolai végzettsége van? — Nyolc általánosom, meg szakmunkásvizsgám. Azt már itt szereztem. A hetedik nyolcadikot is itt végeztem vagy tíz éve. Hogy miért tanultam ? Mert megkívánta ? fejlődés, a szaikma, talán még több tanulást is. — Mit szól azokhoz, akik most tanulnak? . — Ha mégegysaer hármán c- eves volnék, én is azt csinálnám. Lépést kell tartani, különben az ember még saját szakmajában is lemarad. Akkor már nehéz pótolni, ha az ember ötvenéves fejjel jön rá, hogy mit mulasztott. Szakai József szabad szóm» hatjai és vasárnapjai feláldozásává! 400 órás tanfolyamon vett részt és mestervizsgát tett. Ruácska József fiatal ember, huszonöt éves. Érettségi előtt áll. ^-* — Hogy miért tanulok? Kéül I a fejlődéshez. Meg nem akarom, hogy a fiam — most hároméves — be tudja majd csapni az apját, ahogy én becsaptam az anyámat. Szeretném, ha tudnék neki segíteni. Szeretnék tovább tanulni, de ha nem sikerül, a tudás megmarad, nem vész kárba, Csépe László egy évvel fiatalabb. Nappali tagozatom szerezte a szakmunkás-bizonyítványt is. Szeptembertől ő is nekirugaszkodik a középiskolának. . , érettségi hamarosan hozzátartozik az általános műveltséghez. Szükséges a tudás a fejlődéshez. Hogy tovább tanulok-e? Nem tudom meg. Huszár János művezető, a Május 1. mellett még két brigád munkáját irányítja. — A jó példa követőkre ta- ífV' " másik két brigádból is tetten végzik már a mester- tanfolyamat A Fodor brigád SS ellenére, hogy tJku.1 többet es jobban dolgozik Hunt a másik kettő. i megszólaltatott brigád tn•S k°fULCS* Uuzi»-te Jo- ^«ÜgőterJártí. a többiek példája bizonyítja, hogy a bejárok is tanulhatnak. (gaz szamukra még nagyobb a jtegterheJes. de nem lehetet»- len. Nemcsak arról van szó eífoa ?gy'egy ^nber megélj elfogadja a tanulás szükséges- ' teget, hanem arról, hogy egv egesz brigád ébred rá a növekvő igényié, es egymást segítve igyekszik fokozatosan Melegíteni azt. A jó szernél vi Példa ragadós. Nemcsak a bri- gadvezetőé. A művezető technikus letere sem restellett beülni a mestertanfolyamra mert úgy érezte, tanulhat még Mat. 3 BIZONYÁRA nem ez az egyetlen brigád Nógrád megyében. melynek tagjai tanulnak. Elképzelhető, hogy vannak szebb eredményeket felmutató közösségek is A Fodor brigád azonban ezekkel együtt igen szép példa. Jó lenne, ha minél többkövetőre találna. — gáspár — Nádor Tamás TERMÉSZETBARÁTOK ŐRZIK AZ ERDŐT Pest megye turistaegyesületei tevékeny reszt vállalnak a természetvédelmi feladatokból. A múlt évben alakult meg a társadalmi erdei szolgálat, amelynek tagjai a Pilisben, a Börzsönyben, a gödöllői és a Nagykőrös környéki erdőben az erdészekkel együtt járőröznek. Figyelmeztetik a növényzetet, az állatokat nem kímélő kirándulókat, ügyelnek a források tisztaságára, az erdő rendjére. A társadalmi járőrök a téli hónapokban seim tétlenkednek: az ősszel kihelyezett madárodúkat ellenőrzik. Az önkéntes járőrök tavaly csaknem 200 alkalommal teljesítettek szolgálatot Pest megye erdeiben. ________ )