Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

SZÁNDÉKA szerint a Vásárhelyi művé­szek címmel Salgótarjánban, a megyei Jó- Zief Attila Művelődési Központ üvegcsarno­kában megrendezett tárlat az idei nógrádi és salgótarjáni képzőművészeti kiál­lítási program egyik kiemelkedő eseménye. Annak jegyében hozták létre, hogy képet kapjunk a roikonszellemben dolgozó alföldi festők mai „utódairól”, Hódmezővásárhely jelen képzőművészeti törekvéseiről. A hódmezővásárhelyi művésztelepet az 1950-es években alakították, „őszi tárlatát” 1953-tól rendezi meg. A városban napjaink­ban több mint húsz képző- és iparművész él, akik az ipari sorozatgyártás lehetőségét is felhasználva vallanak önmagukról és a világ­ról. (Erről szépen szól a salgótarjáni kiállí­tás katalógusában Hézső Ferenc.) Hogyan vallanak? A Hódmezővásárhely névhez kapcsolódó képzőművészeti irányzat — ugyancsak Hézső szavaival — önmagát realistának vallja. Egy­úttal igen erősen kapcsolódik ez a művészet az elődökhöz, ami öröm is, ha a népről a néphez szólás igényét nézzük, meg nem is. ha néha a formanyelv változatlanságában mu­tatkozik meg a „hagyománytisztelet”. Mindezt elsősorban nem is a salgótarjáni "Vásárhelyi művészek című kiállítás kapcsán jegyezzük meg. Mert hiszen, ami itt elsősor­ban megmarad, az éppen a tárlat „hangvéte­lének” tisztasága. Semmiképpen sincs szük­ségünk valamiféle túlzottan nagy intellektuá­lis erőfeszítésre ahhoz, hogy a művek mon­dandóit megértsük, önmagában, persze, en­nek örülünk, azzal a megjegyzéssel, hogy az alkotásokat nézegetve azért kicsivel több indulatot is szívesen elviseltünk volna. Ezen a kiállításon kétségkívül „minden a helyén Van”. Talán túlságosan is a helyén. Ennek egyik oka az lehet, hogv a tárlat végső soron kamarajellegű. A Vásárhelyi művészek cím alatt bőségesebb anyagot is örömmel lát­tunk volna, vagy a válogatás történhetett volna oly módon, hogy a mai vásárhelyi tö­rekvések erőteljesebben körvonalazódjanak. Ez a" „szemle” — megbízható színvonala ellenére — nem kavar a szemlélőben mé­lyebb élményt. Némi nosztalgia körüllengi a képek egyikét, másikát, a régi világ ezen a tájon — legalább is a képek szerint — mint­ha nagyon nehezen adná fel hadállásait. Miért örülünk mégis ennek a kiállítás­\ffrr 1 ■ ■ ff f I Munlcásművelődés Vasarheiyi művészek A tomífói NDÉRA szerint a Vásárhelyi művé- nak? Mert örülünk is. Elsősorban azért mert ' (j nak? Mert örülünk is. Elsősorban azért mert ha nem is nyújt lehetőséget a mai 'hódme­zővásárhelyi képzőművészeti élet teljes meg­ismeréséhez, arra mindenképpen alkalmas, hogy ízelítőt kapjunk belőle. A képző- művészeti nevelés szempontjából nagy je­lentősége van a Hódmezővásárhely nevével fémjelzett mai képzőművészeti törekvések ily módon történő bemutatásának is. A tárlaton „kihelyezett” művészettörténeti órák zajla­nak, sok fiatal nézi meg az itt kiállított mű­veket. A tárlat a közművelődésnek is ered­ménye. Almási Gyulának, akinek egyébként fon­tos szerep jutott a hódmezővásárhelyi mű­vésztelep megindításában, három képe lát­ható a tárlaton, a Munkába indulók, az őszi szántás, a Tél a Tiszán. Bensőséges hangulatú tájat látunk a képen, folyóparttal, őszi, téli mozdulatlansággal, a jelenben is inkább a múltat őrzik. Németh József 1960-ban a velencei bien nálén szerepelt, a Műcsarnokban 1961-ben volt önálló kiállítása. A Mezei Vénuszon nép­meséi ízek erősítik a művésznek azt a törek­vését, hogy élve a stilizálás eszközével is, megjelenítse a „mezei ember”-t, már-már a mitológia határát is súrolva. Szalay Ferenc (Tükör, Szék drapériával) képein a klasszicizáló hajlamból felfedezhető némi ízelítő. Hézső Ferenc képein (Változó idők. Azok a szép napok) mindenekelőtt a koloritásban rejlő örömöt üdvözöljük, előadásától nem ide­gen a dekorativitás sem, amely szintén élve­zet forrása lehet. SZÍVESEN láttuk Végvári Gyula Munká- csy-díjas keramikust is (Kompozíció) a tár­laton, aki 1965-ben Faenzában első díjat ka­pott Hódmezővásárhely keramikushagyo­mányait őrző dísztárgyaiért. Általában is ér­vényes, de vele kapcsolatban szintén megem­lítjük, több művet szerettünk volna látni tő­le. E megjegyzés nagyrészt az itt nem emlí­tettekre is vonatkozik. Több — a kiállításon szereplő — művész munkásságát a műkritika már korábban ér­tékelte, mi ezen a helyen nem vállalkoztunk az értékelésre. Ezt egyébként a bemutatott anyag mennyisége sem teszi lehetővé. A tárlat megtekintését szívesen ajánljuk mindenkinek. Tóth Elemér KÜLÖNFÉLE szinteken, kü­lönféle fórumok előtt, kü­lönféle módokon sokan és so­kat foglalkoznak ma a munr kásművelődéssel. Nem vélet­lenül. Nagyon fontos, elsőren­dű politikai kérdés ez, mely­nek megoldásán múlik, sike­rül-e gazdasági és társadami szinten magasabb lépcsőfokra hágni. A miunkások szakmai és általános műveltségének emelésére különféle lehetősé­get igyekszünk biztosítaná. Ezek a lehetőségek azonban nem mindenütt egyformáik. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a dol­gozóknak közel egyharmada még nem végezte el az álta­lános iskolát sem. A helyze­tet nehezíti, hogy az állandó munkaerőhiánnyal küzdő vál­lalatnak nem áll módijában tanuló dolgozói számára mun­kaidő-kedvezményt biztosíta­ni. Ennek ellenére a válla­latnál szép számmal tanulnak. Van, ahol egy brigádból töb­ben is. Egy ilyent kerestünk Ifltk .......... A Május 1. villanyszerelő szocialista brigád — a válla­latnál egyedül, nemrég el­nyerte a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet — a szocialista brigádmoagalom kezdetétől, a hatvanas évek elejétől vesz részt a mozgalomban. Jelen­leg három tagjuk végzi az es­ti gimnáziumot, köztük a bri­gádvezető. Fodor Béla. Nein fiatal ember. Negyvenhat éves. Annak idején, huszonegy éve, amikor a vállalathoz jött hat osztálya volt. A bri­gádot 1958-tól vezeti. Körül­belül tíz éve kezdett el tanul­ni. Szakmunkás lett mester­vizsgát tett, most középisko­lába jár. — Mit szólt hozzá környe­zete, hogy ilyen öreg fejjel tanul? — Helyeselte mindenki. Mind a feletteseim, mind a munkatársaim. A család is örült neki. A gyerekeim még segítettek ás. A fiam itt dol­gozott a brigádban, nemrég került át normaelszámollónak. — A vállalat nem tud idő- kedvezményt biztosítaná a ta­nuláshoz. Egy apának otthon is sok dolga akad. Hogy tud a munkahelyen is, otthon is helytállni? — Itt a brigád vállalta, hogy aki tanul, annak a tel­jesítményét közös munkával pótolják. Szívesen vállalták, megértették, hogy tanulni kell, és tudják, ha ők tanul­Varia a falu ‘ ' '— —B---Jfl.—: «»»vnne,l M agyamándor kulturális téren egyre többet hallatott magáról az utóbbi években. A tartalmas klubfoglalkozások, a színvonalas színháza előadások rendszeressé váltak a község­ben. amely nem egyszer adott helyet járási, sőt megyei szin­tű kulturális rendezvényeknek is. Ez a felfelé ívelő vonal tört meg tavaly november elején, amikor a korábbi füg­getlenített művelódésáház- igazgatót más fontos beosztás- tia helyezték. Ettől az időtől január végéig Daróczi Ferenc, az általános iskola helyettes igazgatója látta el tiszfceletdí-J---h i áéként a művelődési ház igazgatói teendőit. Nem volt számára idegen a köanűvelő” dési munka: évekkel ezelőtt már betöltötte ezt a funkciót, a mostanihoz hasonló formá­ban. A cél csak egy lehetett: megtartani mindazokat a kis­csoportokat. klubokat, ame­lyek „éltek”, folyamatosan biztosítani számukra a műkö­dés feltételeit, a művelődési ház lekötött rendezvényeit megtartani. F.z sikerült; a ta­nácsi vezetők elégedettek munkájával. Most mégis új Igazgatóval kötöttek szerző­dést. Miért? — Mi korábban és most is úgy érezzük, ezért biztosítot­tunk szamára státuszt, hogy a községnek és a társközségek­nek teljes állású művelődési- ház-igazgatóra van szüksége, — magyarázza az el halálozást Smida Tibor, a közös községi tanács titkára. — Növekedett a lakosság, főként a fiatalok kulturális igénye, ezzel össze­függésben a művelődési ház­zal szembeni elvárás. Az egy­séges népmüvelődési feladait- térvét ennek szellemében ál­lítottuk össze, megvalósítása egész embert követel. Az idén tulajdonképpen ezért emeltük az állami támogatás összegét Is Magyarnándoa-ban különö­sen nagy gondot fordítanak az iskola és művelődési ház, más megfogalmazásban a köz­oktatás és közművelődés kap­csolatára; a nyolcadikosok klubjának megszervezésével igyekeztek megkönnyíteni, il­letve befolyásolni a fiatalok pályaválasztását. Jól működik az ifjúsági — és különösen — a nyugdíjasklub. A kiscso­portos foglalkozások további kiterjesztésének azonban ob­Kötet készül jefctív akadályai vannak: mert hiába épült 1969—70-ben a Radnóti Miklós nevét vise­lő körzeti művelődési ház, ré­gi szellemben tervezték. Olyan bővítésre és épületen belüli átalakításokra van szükség, amelyek kisebb tereket zár­nak be, s alkalmasak szak­körök és még több klub mű­ködtetésére. A művelődési ház új igaz­gatójának, aki február 16- ával áll munkába, lesz dolga bőven. A tanácstól, az állami gazdaságtól és a MEDOSZ- tól — melyek rendszeres anyagi támogatóst nyújtanak — kellő segítséget kap, ha igényli, munkájához. Dr. Kecskeméti Gyuláné szakkép­zett népművelő, sok éves gya­korlattal rendelkezi. Hyen kis lélekszámú községben azon­ban még nem dolgozott. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ból jött Magyarnándorba. A társközségben, mohorai laká­sán kerestük fel a jelenleg — még néhány napig — máso­dik gyermekével szülési sza­badságon levő fiatalasszonyt. Terveiről, elképzeléseiről kér­deztük: — Pontosan még nem tu­dom, milyen dolgok lesznek, mert nem ismerem a közsé­get. Az biztos, a már működő klubokat, kiscsoportokat to­vább viszem, s részben az ál­lami gazdaság igényei alap­ján a mezőgazdasági dolgozók­nak tanfolyamot szervezek. Számítok a helyiek segítségé­re, éppúgy, mint a járás és a megye támogatására. Tavasz- szai és nyáron művelődésszo­ciológiai felmérést szeretnék végezni, ezen keresztül jobban megismerem a községet. Ha az eredményes és megfelelő lesz, akkor a vizsgálatot ki­terjesztem a társközségre is, és akkor ennek felhasználósá­val készítem el a távlati köz- művelődési tervet. A művelődési ház új igaz­gatójának elképzeléseit csak helyeselni tudjuk, s nem hall­gathatjuk el ennek során szü­letett gondolatunkat sem: más községekben is elkelne Hyenféle művelődésszocioló­giai felmérés. Képet rajzolna a helységről, lakóinak igényé­ről, megkönnyítené a közmű velődési tervezést, és bizonyá­ra előre lendítené azt. Sulyok László Munkások mondják... Az 1972. évben Salgótarján­ban végzett művelődésszocio­lógiai vizsgálat úgynevezett „mélyinterjúibófl” kötet készül. A megyeszékhely munkásai­nak műveltségi helyzetét fel táró vizsgálat. amely több mint ezer ember kérdőíves felmérésére terjedt ki, máso­dik szakaszában mintegy fél száz fővel készített részletes interjúval egészült ki. Az MSZMP Társadalomtudomá­nyi Intézete ezeknek a mély­interjúknak kiadvány formá­ban történő közlését tervezi 1974 végén. A kötet irodalmi [szerkesztését Kassai-Végh Miklós, a Palócföld felelős szerkesztője végzi. Kicsöngettek NÖGRAD - 1974. februái 17., vasárnap Motto: Minden változik, épp a tévéműsor ne tenné? kamerák előtt Egy budai villában rablási kísérletet hajtanak végre. A ház idős lakója eközben olyan súlyosan megsérül, hogy kór­házba szállítás után meghal. A rendőrség természetesen azonnal nyomozáshoz lát és „bravúros gyorsasággal” el­fogja a nem kevéssé körmön­font tetteseket... Mindez a nemrég forgatott. Gyilkosság Budán című tévéprodukció rö­vid tartalma. A film a Meg­történt bűnügyek sorozatban szerepel majd a képernyőn. Főszereplők: Avar István, Kertész Péter és Schütz Ila. Csimpánzidomító és majma, labdazsonglőr, hírneves ugró­csoport, valamint a Bóbita együttes, Szécsi Pál, Mátrai Zsuzsa és a Fővárosi Operett- színház tánckara szerepel a minap kamerák elé került Televarietében, amelynek — a műsorkészítők szerint fa­nyarul kötekedő — szóvivője: Ősz Ferenc lesz. GORKIJ REGÉNYE — TV- FILM Gorkij az árulás lélektanát elemzi, ábrázolja Az áruló című kisregényében. Ebből a művéből írt tévéadaptóciót Szűcs Andor. A képernyőre most készülő „Áruló” rende­zője Domölky János. A gor- kiji világ megtestesítői: Szilá­gyi Tibor, Haumann Péter, Őze Lajos, Horváth Sándor, Horváth József, Latinovils Zoltán és Egri Kati. Egy tengerjáró szalonjában hosszú hónapokat tölt együtt a teherszállító hajó személy­zete és egyetlen utasuk, egy nő. Távol a világtól minden érzés felfokozódik, „megélese­dik”: riasztóbb lesz a magány, kétségbeesettebb a szerelem, gyorsabb a vénülés... Mindez Az éhes hajó című tévéjáték tartalma, persze csak jelzés­szerűen. A mű szerzője Gál László jugoszláviai magyar író. A közeljövőben kamerák elé kerülő alkotás rendezője Hováth Tibor. SZlNÉSZARC — Nem tudók „sztori'’-kát mondani, sót: kimondottan viszolygok a színészanekdo­táktól — mondja Somogyvári Rudolf — Egyesek szerint a színész az, aki történeteket tud. Nos én nem rendelkezem Ilyenekkel. Egy különös, fur­csa módon még annyi forgatás után most is megborzongató élményről beszélek inkább. — Elkezdődik a felvétel. Kör­ben, félkörben a kamerák. Mi a fényözön közepén. Minden­ki lát bennünket, mi alig lá­tunk valamit. A kamerák pe­dig — akár a robotemberek vagy idegen bolygókról érke­zett űrhajósok — mozognak, követnek bennünket. S mint­ha csak a gép számítana, mi emberek alig valamit... Az­tán mégis elkészül a film, hogy az emberért, az ember­hez szóljon. És ez a legkülö­nösebb, a legborzongatóbb, a legszebb az egészben. nak majd. én is vállalom a munkát Különben jó nálunk a brigádszellem. Ha valaki be­teg, kimegyünk hozzá és még a házkörüli munkában is segí­tünk. — SZAKÁL József ötven» kettedik évében jár, a brigád tagja. — Miilyen Iskolai végzett­sége van? — Nyolc általánosom, meg szakmunkásvizsgám. Azt már itt szereztem. A hetedik nyolcadikot is itt végeztem vagy tíz éve. Hogy miért ta­nultam ? Mert megkívánta ? fejlődés, a szaikma, talán még több tanulást is. — Mit szól azokhoz, akik most tanulnak? . — Ha mégegysaer hármán c- eves volnék, én is azt csinál­nám. Lépést kell tartani, kü­lönben az ember még saját szakmajában is lemarad. Ak­kor már nehéz pótolni, ha az ember ötvenéves fejjel jön rá, hogy mit mulasztott. Szakai József szabad szóm» hatjai és vasárnapjai feláldo­zásává! 400 órás tanfolyamon vett részt és mestervizsgát tett. Ruácska József fiatal em­ber, huszonöt éves. Érettségi előtt áll. ^-* — Hogy miért tanulok? Kéül I a fejlődéshez. Meg nem aka­rom, hogy a fiam — most há­roméves — be tudja majd csapni az apját, ahogy én be­csaptam az anyámat. Szeret­ném, ha tudnék neki segíte­ni. Szeretnék tovább tanulni, de ha nem sikerül, a tudás megmarad, nem vész kárba, Csépe László egy évvel fi­atalabb. Nappali tagozatom szerezte a szakmunkás-bizo­nyítványt is. Szeptembertől ő is nekirugaszkodik a középis­kolának. . , érettségi hamarosan hozzátartozik az általános műveltséghez. Szükséges a tu­dás a fejlődéshez. Hogy to­vább tanulok-e? Nem tudom meg. Huszár János művezető, a Május 1. mellett még két bri­gád munkáját irányítja. — A jó példa követőkre ta- ífV' " másik két brigádból is tetten végzik már a mester- tanfolyamat A Fodor brigád SS ellenére, hogy tJku.1 többet es jobban dolgozik Hunt a másik kettő. i megszólaltatott brigád tn­•S k°fULCS* Uuzi»-te Jo- ^«ÜgőterJártí. a többiek példája bizonyítja, hogy a be­járok is tanulhatnak. (gaz szamukra még nagyobb a jtegterheJes. de nem lehetet»- len. Nemcsak arról van szó eífoa ?gy'egy ^nber megélj elfogadja a tanulás szükséges- ' teget, hanem arról, hogy egv egesz brigád ébred rá a nö­vekvő igényié, es egymást se­gítve igyekszik fokozatosan Melegíteni azt. A jó szernél vi Példa ragadós. Nemcsak a bri- gadvezetőé. A művezető tech­nikus letere sem restellett be­ülni a mestertanfolyamra mert úgy érezte, tanulhat még Mat. 3 BIZONYÁRA nem ez az egyetlen brigád Nógrád me­gyében. melynek tagjai ta­nulnak. Elképzelhető, hogy vannak szebb eredményeket felmutató közösségek is A Fodor brigád azonban ezek­kel együtt igen szép példa. Jó lenne, ha minél többköve­tőre találna. — gáspár — Nádor Tamás TERMÉSZETBARÁTOK ŐRZIK AZ ERDŐT Pest megye turistaegyesü­letei tevékeny reszt vállalnak a természetvédelmi feladatok­ból. A múlt évben alakult meg a társadalmi erdei szol­gálat, amelynek tagjai a Pi­lisben, a Börzsönyben, a gö­döllői és a Nagykőrös környé­ki erdőben az erdészekkel együtt járőröznek. Figyelmez­tetik a növényzetet, az álla­tokat nem kímélő kiránduló­kat, ügyelnek a források tisz­taságára, az erdő rendjére. A társadalmi járőrök a téli hó­napokban seim tétlenkednek: az ősszel kihelyezett madár­odúkat ellenőrzik. Az önkén­tes járőrök tavaly csaknem 200 alkalommal teljesítettek szolgálatot Pest megye erdei­ben. ________ )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom