Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! AZ.MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M f G Y Él T A N Á C S 'l APT A XXX. ÉVF„ 26. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. FEBRUAR 1.. PÉNTEK Ölest tartott stertanö mis A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárának a természet- tudományi kutatások helyze­téről szóló jelentését. Hazánk­ban ma már 20 kutatóintézet, 197 egyetemi tanszék és két további kutatóhely foglalko­zik természettudományi kuta­tásokkal. A kutatók mindin­kább részt vállalnak a gya­korlati kérdések megoldásá­ban, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi évek­ben megnövekedett a haszno­sított szabadalmak, valamint a szerződéses munkák száma. A természettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szét­aprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek mun­kája között nincs megfelelő összhang és együttműködés. A természettudományi kutatá­sok eredményeit így elsősor­ban az egyes ágazatokon be­lül használják fel, s csak ki­sebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudomá­nyokban. A kormány a jelen­tést elfogadta, és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt kutatóintézetek dol­gozóit, s a tanszékeken műkö­dő tudományos kutatókat. A Minisztértanács Tanácsi Hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi cí­merek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a díszpolgári cím adományozá­sának szabályozására. A kor­mány a javaslatot elfogadta, a helyi kezdeményezések alap­ján kibontakozó gyakorlatot szabályozva Miniszterta­n£\cs úgy döntött, hogy a vá­rosok haladó hagyománya; és mai arculatuk kifejezésére a jövőben jelképként címert al­kothatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhat­ják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az állami eljárások során még azzal együtt sem használható. A kormány hozzájárult to­vábbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre méltó tettekért és tevékenysé­gért díszpolgári címet ado­mányozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, mi­után a Magyaf Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az Orvos­továbbképző Intézetet az el­múlt év végén egyetemi jel­legű felsőoktatási intézmény- nyé nyilvánította, dr. Fará'di Lászlót, az intézet főigazgató­ját a rektori teendők ellátá­sával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Napirenden a költségvetés Továbbra is l a lakásépítés Ülést tartott a Balassagyarmati városi Tanács Rendkívüli tanácsülésen, sós. hozzászólás és nagy ér­deklődés mellett vitatta meg Balassagyarmat idei feljesztési tervét es fenntartási költség­vetését tegnap a városi ta­nács. A tanács megállapította, hogy a gazdálkodásban a be­vételi és kiadási tervek össz- hangDan vannak társadalmi, gazdasági céjainkkial, előrelá­tó és jól megalapozott prog­ramot adnak. Az idei év fel­adatait lényegében a negye­dik ötéves terv elképzelései határozzák meg. a tanács cik- iusprogramjának határoza­tai. a jelölő gyűlési javasla­tok. a nő- és ifjúságpolitikai feladatok. Az idén a Balassagyarmati városi Tanács közel hatvanöt­millió forintot költ fejlesztés­i-e. A tanács 1.974-es terveiben iiaromszázhuszonhét lakás építése szerepel. Egy lakás átlagos költsége kétszázötven­ezer forint, valamennyi beé­pített konyhával és szekrény- nyel ellátott, olajkályha- és olaj boy lerf ütéssel. A tanács úgy döntött, hogy az új lakások építésére és a hozzá kapcsolódó kereske­delmi, szolgáltatási es köz­műves) tési feladatokra mint­egy harminchárommillió fo­rintot. a fejlesztésre szánt összeg több mint felét fordít­ják. Folyamatosan tovább épül a Nógrádi Sándor-lakó­telep. hogy a lakásprogram ülőben megvalósuljon. Az elképzelések szerint több mint tizenegymillió forintot költ Balassagyarmat közmű- fejlesztésre. Elkészül két kilo­méter hosszú vízvezeték, bő­vül a csatorna- és villanyhá­lózat. Üzembe állítanak két víznyerő kutat, hogy megol­dódjék a város vizgomdja. Folytatják a szociális ott­hon építését és megkezdődik a kórház területén az új szü­lészet. nőgyógyászati pavilon kivitelezése, melynek befeje­zési határideje 1976. Művelő­désre több mint kilencmillió forintot költenek. Augusztus­ra befejeződik a százhetven férőhelyes leánykollégium épí­tése. A volt megyeháza mű­velődési központtá történő átalakításának kiviteli terveit megrendelte a tanács. Ebben az évbeír elsősorban karban­tartási és megóvási mukákat végeznek az épület megürese­dett helyiségeiben, ahol át­menetileg különféle művelő­dési intézmények kapnak he­lyet. Az idén befejeződik a Szon- tágh Pál utcában a járda épí­tése, Patvareon pedig ötven­hatezer forintért építenek ugyancsak járdát. A kereske­delem sem marad ki a sorból. A város jobb ellátása ér­dekében az idén adják át a Rákóczi úton felépült ÁFÉSZ- éttermet és -bisztrót, megkez­dődik a régen várt iparcikk­áruház építése is. Balassagyarmaton az épít­kezések összehangoltak a megyei területfejlesztési el­képzelésekkel, melyek közép­pontjában a lakásépítés áll. Ami a fenntartást illeti, az idei esztendőben mintegy százhatmillió forintot költ a városi tanács. Az összeg lehe­tővé teszi, hogy az iskolák, Óvodák, napközi otthonok és egyéb intézmények ugyan­olyan. vagy még jobb körül­mények között dolgozzanak, mint a múlt évben. A hozzászólások és a vita után a tanács elfogadta az idei év költségvetését. Budapestre érkezeit Horst Sindersnaun. \DK miniszterelnöke Megkezdődtek a tárgyaidnak Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érke­zett Horst Sindermann, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke. Horst Sindermann kísére­tében van Wolfgang Rauch­fass miniszterelnök-helyettes és Herbert Krolikoivski kül­ügyminiszter-helyettes. A vendégeket a Ferihegyi rep ülőtéren Fock Jenő, a kor­mány elnöke üdvözölte. Jelen volt Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő kül- kereskedelemügvi minisztériu­mi államtitkár, Légen Imre államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, Marjai József külügyminisztériumi ál­lamtitkár, dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, dr. Perjési László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője. A vendégek érkezésénél je­len volt Günter Kohrt, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti, valamint Ko­vács Imre, a Magyar Népköz- társaság berlini nagykövete is. Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét, A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes. Ko­vács Imre, a Magyar Népköz­társaság berlini nagyköveteés Bérces Emil vezérőrnagy. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön az Országház Vadásztermében ebédet adott Horst Sinder­mann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanács*, elnökének tiszteletére. Az ebé­den. részt vettek az NDK kor­mányfője kíséretének tagjai is. Részt vett az ebéden Aczel György, Fehér Lajos, Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács, elnökhelvettese, dr. Di­mény Imre, Karakas László, Púja Frigyes, dr. Szekér Gyu­la. a kormány tagjai, s a po­étikai élet töb1' más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangula­tú ebéden Fock tenő és Horst Sindermann pohátköszöntőt íondott. Műszaki tanácskozás a szénbányáknál Csütörtökön délelőtt tartot­ták a műszaki tanácskozást a nógrádi szénbányáknál. Az elmúlt évi eredmények érté­keléséről, valamint az idei fel­adatok meghatározásáról szó­ló beszámolót ezúttal is előre kézhez kapták a résztvevők. Sült Tibor műszaki igazgató- helyettes mindezt szóbeli tá­jékoztatóval egészítette ki. A vállalat, bár széntermelé­si tervével adós maradt, ösz- szességében csaknem 21 mil­lió forinttal nagyobb árbevé­telt ért el az elmúlt évben. A beszámoló részletesen értékel­te ezután az egyes részlegek, úgynevezett melléküzemek, valamint az aknaüzemek mun­káját. A négy aknaüzem kö­zül három túlteljesítette ter­vét, de ez csak mérsékelni tudta azt az elmaradást, ami Kánvás-aknán keletkezett. A legjobb eredményt, közel hat­ezer tonnás túlteljesítést, Ti- ribesen érték el. A műszaki fejlesztésben, ha csak szerény lépésekkel is, történt előrehaladás. Növeke­dett a géppel jövesztett és felrakott széntermelés ará­nya. Tovább növekedett az egy frontfejtésre jutó átlagos napi termelés. Mindez bizo­nyítja azt, amivel egyébként a vita során többen foglalkoz­tak, hogy a vállalat már meg­tette a kezdeti lépéseket a gyorsabb ütemű fejlődés út­ján. Az 1974. évre szóló terme­lési és értékesítési tervet va­lamennyi aknaüzemre kidol­gozták. Az eredeti éves ter­melési feladat egymillió-öt­venezer tonna szénre szól, ugyanakkor szerződéssel en­nél tizenhét és fél ezer tonná­val többet kötöttek le. A terv túlteljesítésére tehát megvan a piaci lehetőség. Az akna­üzemek műszaki vezetőinek felszólalásából következtetni lehet: biztosított a reális le­hetőség ahhoz is, hogy ezt tel- iesítsék. Kaszás József, a ménkesi aknavezető többek között ar­ról beszélt, hogy az idei fel­adatok teljesítéséhez a tava­lyinál kedvezőbb a helyzet. Létszámtöbbletük is van. ami önmagában is megköveteli, hogy túlteljesítsék a tervet. Az elővájások gyorsítását tartják ma a legfontosabbnak. Tóth József kányási főmérnök viszont arról számolt be, hogy a fegyelem megszilárdítására fordítanak nagy gondot, és- az idén ebben már eredménye­ket is értek el. A brigádveze­tőkkel tanácskoztak, és ennek hatására a szemlélet is meg­változott Kányáson. Ígéretet tett, hogy az aknaüzem már ebben a negyedévben mara­déktalanul teljesíti feladatát. Sándor Gáspár tiribesi akna­vezető többek között arról be­szélt, hogy . az egyetlen két- szárnyú frontfejtésükről hoz­zák felszínre az akna terme­lésének 98 százalékát. Vi­szonylag kevés előkészítéssel hosszabb távon is lehetősé­get lát arra, hogy az akna­üzem fokozza termelését. Szo­rospatakon viszont a gyorsí­tott vágathajtás megvalósítá­sa a jövő legfontosabb kér­dése — ahogy Verpeléti Ele­mér főmérnök elmondta. Hosszabb távon egyéves ké­sést kell majd bepótolniuk. Ennek egyetlen lehetőségét itt is a gyorsvágathajtásban lát­ják. Szomszéd István, a nagybá- tonyi gépüzem vezetője ered­ményeikről szólva arról be­szélt, hogy bár jelentősen túl­teljesítették a tervet, a ter­melés nem volt egyenletes. Az idén már a DH-munka- rendszer szerint kívánnak dol­gozni, hogy elejét vegyék a ta­valyihoz hasonló minőségi ki­fogásoknak. Az építési üzem eredményeiről Takács Vilmos üzemvezető számolt be. majd szólt gondjaikról is. Arról pa­naszkodott. hogy a faipari részlegnél az ÉRDÉRT kése­delmes szállításai miatt gond 'a folyamatos alapanyag-ellá­tás. Godó György, a vállalati pártbizottság titkára a megyei pártbizottság elismerését tol­mácsolta a bányák vezetőin keresztül a vállalat valamenv- nyi dolgozójának az elmúlt évi eredményekért. Ezután a termelés egyenletességére, a dolgozókkal való fokozott tö­rődésre, a vezetési fegyelem javítására hívta fel a figyel­mét. Zsuffa Miklós, a válla­lat igazgatója az idei felada­tokkal kapcsolatban fejtette ki véleményét, és a soron kö­vetkező tennivalókra hívta fel a figyelmet. Budapestre érkezett Horst Sindermann, az NDK miniszter­elnöke. Képünkön: a Feriheg yi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke fogadja a vendéget Csütörtökön délután Fock Jenő, a 'Minisztertanács elnö­ke és Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsánál': el­nöke tárgyalást folytatott az Országház minisztertanácsi termében. A két kormányfő tárgyalá­sán részt vett dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök­helyettese, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Ko­vács Imre, a Magyar Népköz­társaság berlini nagykövete, illetve Wolfgang Rauchfuss, az NDK Miniszter tan ácsának elnökhelyettese, Herbert Kro- likowski külügyminiszter-he­lyettes és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Ismét fő évet zártak Hollókőn Tovább fejlődött a közös gazdaság SS olt a taghág jövedelme Tegnap kettős esemény jegyében zajlott le a zárszám­adás a hollókői Petőfi Termelőszövetkezetben, amelyen részt vett Hofier István, a megyei tanács elnöke is. Mikula Kálmán, a termelőszövetkezet elnöke bevezető­jében meleg szavakkal emlékezett meg azokról, akik hu­szonöt évvel ezelőtt Kecskéd- és Zsunypusztán, a párt hívó szavára a nagyüzemi gazdálkodást választották, amely egyedül biztosítja csak az igazi emberi életet a falu dolgo­zóinak. Az alapító tíz termelőszövetkezeti tag közül kilenc még él, közülük heten jelen voltak a zárszámadó közgyű­lésen. A másik esemény maga a zárszámadás volt. A hollókő: tsz vezetői jóleső érzéssel áll­tak a tagság elé. A beszámo­lóból kiderült, hogy a közgyű­lés határozatainak megfele­lően végezték munkájukat. Ebben teljes egyetértéssel, nagy akarattal és szorgalom­mal támogatta őket a tagság. Joggal fogalmazott úgy az egyik felszólaló, hogy az ered­mények titkát a vezetőség és tagság jó együttműködésében kell keresni. A terveknek megfelelően fejlődött tovább a közös, gaz­daság. Űj gépekkel gyarapod­tak. Csak munka- és erőgé­pekre egymillió 847 ezer forintot költöttek. Gépesítették a ‘raktári munkálatokat, a pillangósok betakarítását. Nö­vekedett a szarvasmarha-ál­lomány új. korszerű techno­lógiákat honosítottak meg a termelés különböző ágazatai­ban. Az ésszerűen és körülte­kintően végzett fejlesztés, vala­mint a tagság szorgalmas munkájának eredményeként minden ágazat túlteljesítette bevételi tervét. A tiszta ered­mény kétmillió 128 ezer fo­rint. A tagok egy tízórás m unkanapra eső keresete meghaladta a száz forintot. Az év közben kifizetett 80 száza­lék után tegnap felvették a húsz százalékot és az ered­mény után pedig újabb tíz százalékot. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a tag­ság a vezetőség prémiumának megállapításakor feladatul szabta a netto nyereségnek, a fejlesztési alapnak növelését, és a tagság jövedelmének emelését. Ezt a feladatot a tsz vezetői végrehajtották. A közös gazdaság vezetősé­ge igen helyesen ebben az esztendőben is központi fel­adatnak tartja a gazdaság fej­lesztését, a további gépesítést. A géppark felfrissítésére, újak vásárlására egymillió 127 ezer forintot költenek. Teljesen gé­pesítik a növénytermelést, a takarmánytermelést, gépek se­gítik a raktári munkát. A kő­bánya fejlesztésére, a terve­zett első ütemnek megfelelő­en 4,5 milliót költenek. Ennek során új. nagy teljesítményű gépeket állítanak munkába. Csaknem kilencszázezer fo­rintba kerül majd a 30 ka- tasztrális hold új málnás te­lepítése. A céltudatos jövő fej­lesztését mi siem bizonyítja (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom