Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
PT isltolis N éhány éve született a kezdeményezés: televíziót minden iskolának. A Hajdú-Bihar megyéből indult akció rövidesen országos méretűvé vált,» üzemek, termelőszövetkezetek segítsége nyomán az iskolák tetőin sorra emelkedtek az antennák, az oktatás modern, hatékony támogatást kapott a patronálók- től. Ez volt a kezdet, s ez volt tulajdonképpen az alapja az Egy üzem — egv iskola mozgalomnak is, amely azóta szintén országosan elterjedt. Az üzemek dolgozói közösen, a szocialista brigádok jelentős segítséget nyújtanak a 'patronált iskolának, például a szünidőkben értékes karbantartási, felújítási munkákat végeznek. Szemléltetőeszközöket, mérőműszereket, laboratóriumi felszereléseket készítenek, s mindezzel hozzájárulnak a tanórák hatékony- ságán-’k emeléséhez. Egyetlen adat is jól példázza a segítő- készséget: 1972-ben a főváros P44 üzeme 38 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a^ iskolákban, oktatási intézményedben. És hasonló a segítőkészség, támogató kedv a megyékben, a városokbap, falvakban egyaránt. Tény viszont az is, hogy nem minden iskola részesül egyformán ebben a támogatásban. Előfordul, hogy egy ,iskolának több patronáíója is van, míg a másiknak egy sem jut. A kao- ejolat kialakítása önkéntes, nyilván ennek tudható be az ilyen zavar, de ezen a tanács, a helyi pártszervezet segítségével könnyén lehet változtatni. A lényeg viszont az, hogy az Egv üzem — egy iskola mozgalom sikeres, s további jelentős feladatok megoldására alkalmas. A forintokban kifejezhető segítség egyik szála az üzem és iskola közötti kapcsolatnak. Nyilvánvaló, hogy erre a jövőben is szükség lesz, de ennél sokkal többre; a forintokkal ki sem fejezhető tartalmi kapcsolatra! Csakis ez lehet a továbblépés útía. Az állami oktatásról szóló párt- határozat , az oktató-nevelő munka tartalmi színvonalának emelését tűzte ki célul, ennek a gyakorlati életbe való átültetésére az egyik le^iobb mód az iskolák kapcsolatának sokrétűbbé tétele a „külvilággal”. A tartalmas, sokoldalú kapcsolat önmagában már politikai jelentőségű tett. Tudatos megértése és vállalása annak, hogy a . közös úton egymás kölcsönös támogatásával lehet csak előbbre jutni. Mi az, amit az üzem, a termelőszövetkezet az eddigieken túl adhat a patronált, szomszédos iskolának? Megismertetheti az üzem, a termelő- egység munkáját a diákokkal, bemutathatja a * szakmunkások, technikusok tevékenységét — ezzel' segítheti a tanulók pályaválasztását. Nagy jelentőségű az ilyenirányú együttműködés megteremtése, mert ma még nagyon sok diáknak meglehetősen hiányos, olykor zavaros ismerete van a termelőmunkáról, általában a Munkáról! Nem kis dolog, ha a végzős diák nem „tiblábol” idegenül egy szerelőcsarnokban, vagy gépműhelyben, hanem ismerősként léDi át a gyár, az üzem küszöbét. Az üzemek vezetői, irányítói részt vehetnek osztályfőnöki órákon, a fiatal értelmiségiek vezethetik a KISZ politikai vitakörét, a gyári MHSZ-szervezetek hatékonyan segíthetik az iskolában a honvédelmi nevelést. Közös klubdélutánok, sportversenyek — ezernyi szállal kötődhet egymáshoz üzem és iskola, ezernyi szál ez az igazán tartalmas kapcsolatokhoz. És mit adhat a „túlsó- oldal”? Nem csupán köszönetét a támogatásért, hanem értékes ellenszolgáltatást, viszonzást. Az iskola lehetőséget teremthet az üzem fiatal szakmunkásainak továbbtanulásához, az üzemi rendhez, feltételekhez igazodva a szokásosnál kötetlenebb formában is. Helyet adhat a továbbtanulóknak, az oktatás tárgyi, személyi feltételeit biztosíthatja. Kitűnő lehetőséget nyújthat a kapcsolat arra is, hogy az üzem dolgozóinak gyermekei a patronált iskolába kerüljenek, a munkásszármazású gyermekek segítése már a tanév kezdete előtt megtörténhet, részükre előkészítő tanfolyamok kezdődhetnek. Az üzemek, termelő- szövetkezetek anyagi támogatását tehát sokféle, hasznos módon „törleszthetik” az iskolák. A diákokon, munkásokon kívül szoros kapcsolat alakulhat ki a pedagógusok és az üzemek vezetői között, és végül, de nem utolsósorban az üzemi és az iskolai párt-, KTSZ-szervezet kell, hogy mindezek kezdeményezője, irányítója legyen. N agyszerű alapokon áll, jelentős eredményeket tudhat magáénak országszerte az Egy üzem — egy iskola mozgalom. Erről az alapról bátran lehet és érdemes is tovább lépni! E. Gy. Diósjenőn, a VIEI.TF.SZ telepén az eddigi, nyolc fős KI IZ-szervezetbe most tizenkct- ten jelentkeztek, így az új esztendőben már 23 fiatal tevékenykedhet az üzem politika! szervezetében. „Eddig csak lányok voltak tagjaink, de nem lehet ezt sem a fiúk közreműködése nélkül csinálni!” —válaszolta a KISZ-titkár, Alt.ách Margit. „Klubdélutánt rendezni vagy társadalmi munkát végezni könnyebb lesz ezentúl a fiúk társaságában”. Azonnal politikai tanfolyamot is szerveztek a legifjabb dolgozók, a KISZ-csek számára, ahol az üzem társadalmi és gazdasági vcze'ői tartanak mijd előadásokat. Képünkön: Altsách Margit, nemrégen választott KISZ-titkár a müszerészműhelyben Rakbvszki Ferenc csoportvezetővel. —kulcsár— A Vöröskereszt a népesedéspolitikáért Az országos elnökség határozata a megvalósulás útján SZABAD SZOMBAT = szabad id37 A kérdőjel nem véletlenül került a cím végére. Mert a szabad szombat szabad jellege sok embernél megkérdőjelezhető. Persze attól is függ, hogy mit értünk a „szabad” fogalma alatt. A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémia Kiadó Bp. 1972) szerint, szabad idő I. mn.; „kötelező elfoglaltsággal ki nem töltött idő.” öt ember nyilatkozik arról, hogy mivel tölti a szabad szombatjait, hogyan használja ki az ajándékba kapott hétvégi üres napokat? Tóth Szőllős Elemér 25 éve jár dolgozni Karancsberény- ből Salgótarjánba. Három éve annak, hogy minden második szombatja szabad. — Mindenki örült a gyárban, de főleg a nők. amikor bevezették a szabad szombatot Nekem olyan még nem volt, hogy ne munkával töltöttem volna el a szabad hétvégét. Nyáron kapálok, kaszálok, van egy kis házam, néhány állatom, azokkal is sok a ve- sződség. Ilyenkor meg fát vágunk, elkészítjük a tüzelőt télire, ne fagyoskod jón a család. A következő szabad szombatra is favágás van beütemezve. — Volt már olyan, hogy szabad szombaton csak pihent? — Ritkán fordul elő, de volt ilyen. Pl. akkor, amikor a brigáddal elmentünk Egerbe kirándulni. Ott nagyon jól éreztük magunkat. — Nagyon egyhangúak a szabad szombatjaim — kezdi a beszélgetést Vanó Sándorné. — Szinte mindégyik egyforma. Mondom időrendben. A délelőtt elmegy a bevásárlással. 11 óra, mikor elkezdem a főzést. Ebéd után nagymo- sást csinálok, mindig összegyűl a sok ágynemű. Aztán vacsorakészítés és hét órakor már majd leragad a szemem. Alig van erőm a Tv-né- zéshez. Ha‘meg beütemezünk a 'családdal valami kirándulást. a munka megmarad a hétköznapokra. Nem éri utói magát az ember... • Amikor Angyal Istvánt, az Állami Biztosító fiatal dolgozóját a szabad szombatjairól kérdezem, gondolkodás nélkül mondja a választ; — Általában 11—12-ig alszom, kipihenem az egész hét fáradalmait. Bőségesen megebédelek és vagy másfél órát tanulás* sál töltök. Átismétlem a biztosítással kapcsolatos tudnivalókat, mivelhogy kéthetenként vizsgázunk belőle. A délután a kedvelt időtöltésemé; rádiót, tv-t javítok. Este? Este elmegyek a Karancsba vagy más szórakozóhelyre. Így a szombat mindig a ki- kapcsolódás napja. A 27 éves Molnár Lajosné Salgótarjánban lakik, a ZIM- ben, a zománcozóban dolgozik. Két gyermeke van. — Nem mondom, a szombati nap nálunk íe a munkával, a gyerekekkel telik el, de azért este mindig szakítunk időt arra. hogy elmenjünk a moziba, vagy a Karancsba. A férjem is szeret szórakozni. Tudja, nálunk az a legnagyobb baj, hogy a férjemmel nem egyszerre vagyunk szabad szombatosak. így nagyobb kirándulást, vagy túrát nem ütemezhetünk be. Különben sem tervezzük meg előre a szabad szombatok programját. Ügy jön magától az ötlet... És mivel tölti a szabad szombatjait Pampurik György, a ZIM salgótarjáni gyárának KISZ-bizottsági titkára? — Vannak hivatalos és maszek programjaim. Mint magánember, mindig későn kelek szabad szombatokon, rengeteget eszem és nagyokat sétálok a városban. Olvasni nagyon szeretek; van úgy, hogy egy könyvet egy szombaton elolvasok. Persze majd minden szabad hétvégére jut a hivatalos programokból. Nyáron a hét végén vannak a KISZ-esek kirándulásai, ilyenkor télen pedig a klubestek foglalják le az időmet. A közeljövőben egv filmklubét akarunk létrehozni a KTSZ- eseknek. a vetítés mindig a szabad szombat délutánjai!’" esik majd. Vagyis: szabad szombaton sem kapcsolhatja ki magát az ember teljesen Ez számomra nem is jelen problémát. * Tehát? A fent elhangzotta1 azt bizonyítják, hogy az em berek általában azt csiiiál'á' a szabadnapjaikon, amire hétközbén nem jut idejűi És mikor válna a szaba szombat igazán szabaddá Ha mindenki abban a helyzet ben lenne, hogy az ajándékb: kapott szabad szombatok? nem ajándékba kapott mun kanapnak, hanem ajándék szabadnapnak tekinthetné. — vkm — VARRODAI asszonyok, ebédidőben. — Azt hittem, nem is fogok ebédelni, aztán mégis, mekkora darab szalonnát megettem! — Nagyon jó volt ez a hagyma, kár, hogy nem vettem többet. Főzéshez nem is használom, ezt enni legjobb. Letelik az ebédidő, ismét a villanyvarrógép és a vasaló a gondolatok középpontja. Egészen addig, míg le nem telik a műszak. Csak azután jöhet az otthon gondja. A Pannónia Hsz rétsági varrórészlege 1966 tavaszán alakult. Ma már mások a munkalehetőségek, de akkoriban asszony könnyű munkát csak itt találhatott. Ez az üzem valahol megőrizte az egyetlen munkalehetőség el nem szalasztható értékét. Többen itt dolgoztak életükben először, s talon ma sincs olyan a 78 asszony között, aki másutt akarna munkát keresni. Alagsori kis „szükségiroda”, Juhász Lászlóné részlegvezető: — Felsőruha készül itt, jobbára exportra, de belföldre is. Egy műszakban dolgozik mindenki, helybeliek és a környékről bejárók. Ma már többnyire csak olyan problémák vannak, hogy sokszor nem kapunk áramot, kevésbé látnál: cl munkával — ez befolyásolja a keresetet. Régebben, az indulás után sok baj A Magyar Vöröskereszt országos elnöksége még múlt év őszén megtárgyalta a népességpolitikára vonatkozó kormányhatározatból adódó feladatokat és állást foglalt az ntézkedések végrehajtásának hatékony, sokoldalú támogatása mellett. Brr Vidosfalvy Magda, a Vöröskereszt főtitkárhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát arról, mit Mttek eddig, és mik a további tervek. — Mindenekelőtt a 'ivilágcsításban az egászség- i.gyi nevelő munkában, a köz- elemén y helyes irányú formálásában kívánunk a ren- 'elkezésünkre álló eszközökül közreműködni. — A Vöröskereszt-szerveze- ?k tevékenysége — folytatta r főtitkárhelyettes —. a több- - yermekes család társadalmi egbecsiilésének fokozását íivatott szolgálni. Részt veszünk a tanulóifjúság családi életre nevelésében. Lehetőségeinkhez mérten hozzájárulunk ahhoz, hogy minden fiatal nő és férfi megfelelő ismeretekkel, egészségügyi és gyermekgondozási. nevelési kultúrával rendelkezzék, mire családot alapit. Ehhez nyújtanak segítséget az 1974-ben megjelenő különféle kiadványaink is: kézikönyvek, tankönyvek, az aktivistaképzés témái, az ismeretterjesztő anyagok, ilyen például az „Anyák iskolája” című könyv I—II—III. kötete, amelyek a terhes nő. » családtervezés, a terhesgondozás, valamint a kisgyermekgondozás (3 éves korig) témakörét dolgozzák fel. Mintegy 50—50 ezer példányban készül a tanfolyamok hallgatói részére. A középiskolás lányoknak és fiúknak szól a „Nagylányok iskolája” és „A családi élet iskolája” című kiadvány. Ezekből 25— 25 ezer készül. — Ismeretes, hogy igen fontos szerepet töltenek be a távoli tanyákon élő. gyermeket váró nők látogatásában, a nekik szóló tanácsadásban a védőnők. Az ő munkájukat könnyíti, segíti a „Levél a tanyasi anyáknak” című, módszertani jellegű kiadvány, amely 30 ezer példányban lát napvilágot szintén ez évben. Ugyancsak még az idén megkezdődik a bölcsödé« gyerekek szülei számára a szervezett tanácsadás, szülői értekezlet keretében. Az üzemi Vöröskereszt-szervezetek megkülönböztetett figyelemmel kísérik a leendő anyák munkahelyi foglalkoztatását, életmódját. testedzését, higiénéjét. A korábbinál jobban törődnek aktivistáink a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyákkal. Kezdeményezik majd a munkahelyi vezetesse! közösen kismamák időnkénti összehívását. OltEiosi és volt. Nehezen szokták meg az asszonyok a kötöttséget, > a pontos munkakezdést, és a'gé- pen való munka kicsit ijesztő volt. JUHÁSZNÉ elmondja még, hogy mennyi az évi árbevételük, hogy bedolgozókat is foglalkoztatnak, hogy van szabad szombat kéthetente, hogy a munkakörülményeken lenne javítanivaló, és hogy talán jű- nlusban-júliusban javítanak is. Ilyen az üzem, de milyenek az asszonyok? Kit, hogyan köt a munka, a kereset, főként akkor, ha régebben csak a családi teendőket látta el? Milyen a munkahely és az otthon kapcsolata? Bán Jánosné fehér köpenyben, jó kifejezőkészséggel, őszintén: „ — Anyagi okokból jöttem nyolc éve ide dolgozni. Most is szükség van a keresetemre. Ha van Rétságon bölcsőde, már a gyermekgondozási segélyről is előbb visszajöttem volna. Hiába, két gyerekem van, iskolába jár mindkettő, és bizony a 4600 forintos összjövedelmünk minden hónapban elmegy. De azért már nem bírnám otthon akkor se, ha netán ,.memigrana” a férjem fizetése. K"'1 a munkatársak közössége, kell a nap ngp utáni állandó kapcsolat. musikalielf Azt hiszem, ez is közrejátszik abban, hogy tanulok, A marxista—leninista középiskolába járok, most volt a félévi beszámoló. Áz otthon? Mit mondhatok egyebet, mintamit más dolgozó asszony is mond: az olvasásra, szórakozásra kevés idő jut De az itteni és az otthoni munkát mindig sikerült úgy egyeztetnem, hogy akár itt. akár ott — számíthassanak rám. Fitus -Istvánná előbb nem akar leülni, aztán kicsit elfo- gódottan: — Az utóbbi két-három hónap gyenge volt, keveset kerestünk. Mégis jobb már, mint akár négy éve volt. Tolmácsról jártam be. Később OTP- lakást vettünk itt, Rétságon. Lehet, hogy furcsa, de én nem megyek sehová, nem akarom egyedül hagyni a gyereket. Pedig már 12 éves. Jól tanul. A férjem — igaz, Vácott dolgozik —, segít a háztartásban, erre is marad ideje. Egy éve, hogy a-varroda patronálja a felsőpetényi gyermekotthont. Van néhány asszony, aki időnként ki is szokott hozni gyerekeket. En is szoktam. Csak az a baj — a többiek is mondják —, hogy rossz arrafelé a buszközlekedés, ritNOGRÁD - 1974. kán tudunk kimenni a kicsikhez. A munkahely? Én biztosan nem megyek el innen. Ha valaki tud varrni, néhány nap alatt megtanítják a gépkezelésre, s ha van érzéke, nehezebb munkafolyamatot végezhet — és többet keres. Még ma sem kapnék itt, Rétságon ilyen tiszta, fizikailag köny- nyü munkát. Sági Sándoihié, mosolyogva, még a. panasz is úgy hangzik, mintha nem róla lenne szó: — Reggel fél hétkor indulunk a kislányommal Tereskéről. Egy földes szoba koiiy- hás, fölül fapallós házban lakunk. A kicsit elviszem az óvodába, aztán jövök ide. Nem hiszem, hogy sokszor elkéstem volna a fél nyolcas munlcakezdést. Dolgoztam en már Vácott is, több volt a kereset. de a buszköltség elvitte. És sokat kellett utazni. Ide 1971-ben jöttem, a férjein ts Rétságon dolgozik. Délutánonként mindig én megyek a gyerekért. Hatra érünk haza. akkor vacsorát főzök. Tercsiién is van szombat-vasárnap mozi, de hát... Minden kezdet, nehéz, majd összeszedjük magunkat, Hg helyrejövünk, még egy gyereket szeretnénk. ILYENEK HÁT az asszonyok, akik az üzemben dolgoznak. Oroz ■ Júlia őr 15., kedd 5 / «*
