Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
/ Kötöttáru a lakberendezésiben A tnegyesz fkíiely városkámon ‘iának további rendezése, szanálása miatt az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kötöttáru-szaküzletét is elköltöztették a .városi tanáccsal szemben levő árusítóhelyről. A Lakberendezési Áruházban szorítottak számára ideiglenes helyet, majd a mostani járműbolt —Nemzeti étterem mellett — levő helyiségeit kapják meg, sajnos megint csak kis ideig. Végleges helyük egy újonnan települő üzletházban lesz majd. Addig is itt állnak vásárlóink rendelkezésére. —kj— | Szovjet élei Száztsaranincmiltiárd rubel értékű közszükségleti ctkk A kilencedik ötéves terv harmadik évében először ér el a Szovjetunió ilyen eredményt a társadal mi term elésnek e fontos területén. A jelenlegi ötéves tervben az állam különösen bőkezűen irányzott elő pénzt a közszükségleti cikkeket előállító gyárak, üzemek felújítására, bővítésére és új vállalatok építésére. Az előző (1966—70) ötéves tervben a közszükségleti cikkek gyártása 49 százalékkal emelkedett és ezzel megközelítette a termelőeszközök gyártási ütemének növekedését, igaz ugyan, hogy sok területen még nem tudta kielégíteni a lakosság növekvő vásárlóképességét. A belső piacot, a vásárlóképességet szakadatlanul növeli a munkások és alkalmazottak bérének, a kolhoztagok jövedelmének állandó emelkedése. A mostani ötéves terv három éve alatt a költségvetésből és hosszú lejáratú bankhitelekből sok milliárd rubelt fordítottak a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakra, s ez meg is hozta gyümölcsét Idén például a könnyű- es az élelmiszeriparban több mint 7Ö0 nagy vállalat, részleg kezdi meg a munkát, valameny- nyit a legkorszerűbb technikával látták éL A szovjet köztársaságokban megvalósuló könnyűipari beruházások és a nagyarányú rekonstrukció eredményeként például a textilipar naponta csaknem 30 millió m2 pamut-, len-, selyem- és gyapjúszövetet gyárt a cipőipar ugyancsak egy nap alatt 2 millió pár férfi-, nőj és gyermekcipőt juttat el az állami és a szövetkezeti kereskedelemhez. Még nem minden közszükségleti cikk éri el a kívánt színvonalat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a divat, az ízlés változik, a minőségi és csomagolási követelmények is állandóan nőnek. Ami tegnap még kielégítette a vásárlót, ma a polcokon porosodik. A vevő jobb minőségű, szebb terméket igényel, annál is inkább. mert a szovjet családok életszínvonala folyamatosan emelkedik, s így megkövetelik a kitűnő és szépen csomagolt élelmiszert és ipa:'- rikket. A szovjet családok igényei ma teljesen mások, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ma már nehéz elképzelni a városok, falvak lakóit televízió nütöszekrény. mosógép, po szívó, motorkerékpár nélkül. Sok millió családnak van személygépkocsija, motorcsóiii. - ja, vitorlása. A vegyipar más nehézipari vállalatok > gyártattak közszükségleti ci - keket. Ugyancsak nagy szerepet játszik a nehézipar, a Könnyű- és az élelmiszeri ;>- a helyi szövetkezeti és a ko. hozipar fejlesztésében, hiszs a termelőeszközöket, gépelte - fűtőanyagokat, energiát a ne hézipar biztosítja. A közszükségleti cikkel.. gyártó iparnak a jövőben minden igényt ki kell elégítenie. Ezt csak úgy teheti meg, ha a tudományra, a technikára és a legjobb tapasztalatokra támaszkodik ha rugalmasan és gyorsan reagál a változó belső piaci konjunktúrára. a vásárlók jogos igényeire. Jakov Userenko Üj traktortípusok MintavCTTos Szibériában Harkovban Földúton 30 kilométerrel képes haladni A tajgai Oka folyó partján épü’ egy új város „Novaja Zi- ma”, amely a szovjet építészek véleménye szerint SzibéMesél a ré A sumeni Kossuth Múzeumról A szóban forgó épület — egy sumeni ház — ódonságá- val, kis kapujával a török rabságra emlékeztet. Fából készült, hajlott erkélyei, a hat bejárat, a szobák közötti rejtekhelyek — mind-mind úgy voltak berendezve, hogy élve őrizzék meg nemcsak az embereket, hanem a bolgár nemzeti szellemet és érzést. Dimitráki hadzsi Panovnak hívták ebnek az egykori bolgár háznak a gazdáját, itt élt. bár csak rövid ideig — 1849 november 21-től 1850 február 16-ig — Kossuth Lajos. Pontosan száz évre rá — 1949-ben — a házat átalakították a Kossuth Lajos Magyar—Bolgár Barátság Múzeummá. Évente 30—35 000 ember zarándokol el ide, akik közül 6—8000 külföldi — főleg magyar. Kanyargó folyosó osztja két részié a házat — az egyik szobában régi bolgár berendezés áll teljesen érintetlenül, úgy, mint egykor, — hadd meséljen a bolgárok egykori életéről, a szépség iránti élénk fogékonyságukról. A többi szobában Kossuth személyes tárgyait helyezték el. továbbá sok más. Magyarországról a Múzeum számára küldött ajándékot. A kis balkonhoz lépcső vezet; Kossuth innen szólt néhány alkalommal az udvaron összegyű’t honfitársaihoz a hazáról, a szabadságról. .. Ugyanebben az udvarban napokon keresztül álltak őrt az emigránsok, amikor veszély fenyegette, a forradalmárt: az osztrák császár egészen idáig küldte titkos pribékjeit Kossuth megöletésére. Gondos kéz rendezte el a nagy forradalmár holmijait, tárgyait — róla mesél az asztalka. a kis kanapé, a karosszék, a pipája. a levelei, a Kossuth bankók... A múzeumban kiállított tárgyak száma meghaladja a négyezret. Egy újonnan felépült teremben á látogató nyomon követheti Magvaror- szág legújabb történelmét — Kossuth forradalmától kezdve egészen napjainkig. A bolgár—magyar barátságnak szentelték a múzeum további működését is. Sumen- ben már hagvományossá váltakba márciusi bolgár—magyar ünnepségek, amelynek alapjait ugyancsak a múzeum vetette meg; kiállításokat, irodalmi-zenei esteket rendez, szorgalmazza a magvar előadóművészek vendégszereplését. A múzeum kezdeményezésére jött létre testvérvárosi kao- csolat, Sumen és Debrecen között is. Biztos iel Sokat javult az állapota! Megismer? Persze. Mariska néni!.. .(Kallus rajza) b NÖGRÁD — 1974. január 15., kedd Gy^mölc-ä-ok a sivatagban • Ashabad közelében vízvezeték építése kezdődött. A terv szerint a fővezetékről a Kara- Kum középső részén szerteágazó csatornahálózat, melynek összhossza mintegy 2500 kilométer lesz, 3 millió hektár terméketlen földet változtat legelővé. Az új legelőkön a híres karakül juhok újabb százezreit fogják tenyészteni. Az Amu-Darja vizével öntözött hatalmas földterületeken lehetővé válik a szőlő-, gyümölcs- és takarmánynövények termesztése. A világon egyedülálló a sivatagok ily nagymérvű átalakítása. A jövőben újabb csatom a^álóza tok építését tervezik Türkméniában. Sorozatgyártásra ajánlotta az illetékes állami bizottság a T—150 és a T—150 K típusú traktort. Az új gépet egy harkovi vállalat fogja gyártani. A T—150 K szerencsésen egyesíti a mezei munkák végzésére alkalmas nagy teljesítményű, gyorsjáratú és kitűnő terepjáró tuÁllamj természet- és vad védelmi területet hoztak létre a Tajmir-félszigeten Területe több mint egymillió hektár. Változatos és gazdag ezen a viejéken az állatvilág. lajdonságokkal rendelkező traktor valamennyi előnyét 20 tonna terheléssel, utánfutóval. földúton képes harminc kilométeres sebességgel haladni. Négy kerék méghaj tású, így bármilyen terepen üzemelhető. Motorteljes.it mánye 165 lóerő. Kékróka, rénszarvas. sark: nyúl, sarki fogoly, vadlúd. egyaránt honos erre. Korlátozták a jegesmedve a rozmár és. egy sor más ritka vad é madár vadászatának idejét. ria mintavárosa lesz A várost 400 ezer lakosra tervezik. Mint a Pravda írja, az első város résztarvét már jóváhagyták. A múlt században létesült Zirna falu mellett emelkedik majd az új város. Egy óriási elektromos-vegyi- kombinát — egy jövendő ipari központ alapja — teszi szükségessé Novaja Zima építését. Mint a tervező csoport vezetője közölte a Pravda tudósítójával, a maximális kényelmet teremtik meg a jövendő lakosok számára. A la- lakónegyedek az ipari körzetektől 10—15 kilométer távolságra épülnek. Tajga veszi körül a várost és magán, ä városon belül is megmarad a tajga. A folyópart, a nyír- és fenyőligetek érintetlenül maradnak. A villám ősi tott gyorsvasúttal az új város polgárai fél óra alatt eljutnak munkahelyükre A város épül, és az első száz lakás már várja is az új lakókat. Vedelt teru'et — a sarkköiön túl A washingtoni népszámlálási hivatal adatai szerint a fiatal amerikaiak elzárkóznak a gyermeknevelés elől. így az a veszély fenyeget, hogy hamarosan elérkezik az USA- ban az az idő, amikor a természetes népszaporulat zérussal lesz egyenlő; más szóval: egybe fog esni a születések es a halálozások száma. Az adat meghallása lelkem mélyéig felizgatott. Nem is tudtam tovább tétlen maradni. A hír vétele után azonnal lesiettem egy közeli presszóba és odatelepedtem három ifjú dáma mellé. Mindenekelőtt azt kellett tisztázni, hogy valóban valamennyien egyetértenek a népszámlálási hivatal közleményével. A hölgyek neve: Klára, Fern és Méri-Dzsejn. Mindhárman a partnerükkel voltak, a fiúk neve pedig; Fred, Harri és Klód. — Azt olvastam az újságokban, hogy 1967-ben Amerikában átlag 2,9 gyermek született. 1971-ben pedig már csak 2,5 — kezdtem a beszélgetést. Ha ez a tendencia folytatódik akkor néhány év múlva az Államok asszonyai mindössze 2,1 gyermeket fognak szülni, ami azt jelenti, hogy a demográfiai növekedés egyenlő lesz a nullával. Mivel magyarázzák ezt Önök? — Mi az ördögnek nekünk a gyerek? — felelte Fern. — De hiss’ az asszonyok Art Buchwald Népszaporulat: nulla szent kötelessége: biztosítani az emberi faj fennmaradását — folytattam. — Hát éppen ez az. M; a csodának kell tovább szaporítani egy olyan nemzedéket, mint a mienk!? Értésükre adtam, hogy nem osztom nézetüket. — Ez a mi nemzedékünk világnézetének a problémája — világosított fel Klára. — Önöknek fiatal korukban saját magukról ragyogó elképzeléseik voltak. Önök nagyszerűnek, komolynak, erősnek, tisztességesnek, munkaszeretőnek képzelték magukat, a civilizáció és a jámborság mintaképének. És természetesen terjedni, sokasodni kívántak. Azt feltételezték, hogy az önöki sarjai az önök képében és hasonmásaként fogják leélni életüket. Ezért szültél* tele az országot a sajátos mini-hasonmásaikkal .., Majd így fejezte be: — De a valóságban minden másképpen történik. Megszülettünk, felnőttünk és úgy határoztunk, hogy ebből elég. Ideje felszámolni a mi fajtánkat. — Mi a fészkes fenének kell élni és sokasodni ilyen szerencsétlen flótásoknak, mint mi? — kapcsolódott be a beszélgetésbe Méri-Dzsejn, — Egyáltalán nem szeretném, ha az én gyerekeim Harrira hasonlítanának — mondta Fém. — Miért? Tiltakozott Harri. — Mi mindenben megértjük egymást. Barátok vagyunk. Vagy nem?... — igen. Barátok vagyunk. Eddig minden oké! — szakította félbe Fém. — De, ha a fiam lennél, rögvest megbolondulnék. ' — Igaza van — erősítette meg Klára. — Én sem tudom elképzelni, hogy miképpen tudnám megnevelni Klo- dot és Fredet. Milyen kötél idegek kellenének ehhez! — Részetekről ez igen kedves — sértődött meg Fred. — Hogy képzeled? — folytatta Klára. — Te egyáltalán tudnál apja lenni Femnek, vagy Méri-Dzsejnnek, vagy Harrinak és Klódnak? — Én a saját apám természetesen semmi képpen sem szeretnék lenni — jelentette ki Fred. — Ha én helyesen értettem önöket — szóltam közbe —, akkor önök azért nem akarnak gyereket hozni a világra és nevelni, mert azok valószínűleg olyanok lennének, mint önök? — Pontosan úgy van, öreg úr — hagyta helyben mondataim Fém. — Ön nagyon jól tudja, hogy mennyit küszködnek velünk a szüléink. Hát meg tudnánk mi engedni a mi gyerekeinknek, hogy úgy bánjanak velünk, mint mi a szüléinkkel? Tiltakoztam: — Értsenek meg! Ha valamennyien így fognak vélekedni, akkor a hatalmas amerikai nép eltűnik a föld színéről!! — Ha majd az ön által is hirdetett népességszaporulat egyenlő lesz a zérussal, akkor majd mj is oda fogunk figyelni — mondta Fém. — De addig a gyermeknevelésra szánt pénzt sokkal célszerűbb elkölteni egy nyári európai utazásra. ~ Én úgy vélem —. tette hozzá Harri — sokkal okosabb dolog vásárolni egy japán motorkerékpárt. mintegy olyan gyerekneveléssel foglalkozni, mint például én is vagyok. Fordította: Sigér Imre
