Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

I um «so? £ «Sole fif Voisfisliom If Áz első pillanatban el sem hittük..." Munkáscsaládok három-négy gyerekkel. Valamennyien C Hársfa utca nemrégiben átadott, szép nagy ablakos laká­saiban élnek. Nemrégiben, körülbelül két hete lettek boldog lakástulajdonosok. Valóban azok. Mert a Salgótarjáni városi Tanács úgy döntött, hogy a három, vagy annál több gyer­meket nevelő, lakásra leginkább igényjogosult munkáscsa­ládoknak elengedi a tanácsi értékesítéstl lakások előtörleszté­si összegét. Magyarán: ezek a sokgyermekes családok in­gyen költöztek be a két és fél szobás szép lakásokba.,. itt három gyerek van. A fia­talasszony a kórházban taka­rítónő. Nekik a földszinten iutott lakás. A legkisebb gye­rek hároméves, jövő hónap­ban jár le a gyermekgondo­zási segély. — Ügy beszéltük meg a fér­jemmel, hogy még egy évre fizetetten szabadságot kérek. x A Hársfa utca B/l-es jelű ják egymás ruháit. Csak a cl- * épület harmadik emeletén pőkből kell nagyon sok. Fiú- E, a háromgyermekes mun- toknak Három Béiáék. A férj gyerekek, mind a négynek jó- koalád az ó^östWeSvár a>Nográd megyei Állami Épí- formán havonta veszünk egy- mögötti kolóniából a Haiek toipari Vallalat munkása, szó- egy pár lábbelit. Ha kapnak SfS útról™költözött n HáJÍ bates tő. A feleség hivatalos egy tábla csokoládét, vagy egy fa “k-ába a niegnevezése „háztartásbeli”, zacskó cukrot, rögtön meg- _ Eg ‘ S2oba_konyha amit nvemplf1 egymással Es amikor ott hatunk fea sok sók fá­gyermek mellett még állást a legkisebb. Beluska született, „ hidp,, A sv«rekek Is vállalni nehéz dolog. nem tudom, a családban ki ^óktaldráaban gy Mert ebben a családban várta a legjobban... négy gyermeket nevelnek. A Pedig' ebben a mumkáscsa' legidősebb. Sándor tizennégy Iádban nem dobálóznak a öblösüve°evár két lakást ka­esztendős. Öt követi a tizen- pénzzel. A férj kétezerhétszáz „ott Sortól az awík ne­egy éves István, a kilenc forintot keres az építőipari P - k , . éves Tibor és a család ked- vállalatnál, ezerkétezázn'yolc- , m3ondta‘ lakást kaptunk vence. a hároméves Béluska. van forint családi pótlékot ^ Ottj áriunkkor a ti.Ma.k- kapnak. Ebből é,n.k az egész, amikor a szakszerve zeti irodára hívattak ben­aludtak, fürdetni nagyritkán, csak a konyhában tudtam őket. Az igényesek. Szórakozni akkor n{inket Kettőszázhetven forint tör­örülnek, — Gondolja el, hét évig kucorogtunk egy padlásszobá­ban. Utána egy szoba-kony­hában. Ügy érezzük, ennél nagyobb dolog nem igen ér­het bennünket. Ha a sajst fiatalasz- kapnak. Ebből élnek hatan, szony és Béluska volt a la- — Még szerencse, hogy nem kasban. Az édesapa dolgozott, vagyunk követelőzők, vagy a három nagyfiú iskolában. A fiatalasszony mosolyog: se járnának, ha tízezer forint- Mindig sok gyereket jövedelmünk lenne. Itt van a ,ív akartunk. Egy sem született televízió, itt vannak a gyere­véletlenül. Mindegyiknek egy- kék, kell ennél több? Meg leginkább a fürdőszobának formán örültünk. Talán azért, vagyok róla győződve, hogy mert a férjemnek hat testvére azok sem élnek boldogabban, volt, ő hozzászokott a nagy akik csak egy, vagy két gye- családhoz. Én meg azért, reket nevelnek... mert egyedül voltam, és min- A SZÁZHETVENEZER fő­dig hiányzott a testvér. Négy rintos lakás ennek a család­gyereket neveltünk, de még nak a különféle kedvezmé- » , ., , nem mondjuk, hogy nem lesz nyék után nyolcvankilencezer er°hkre támaszkod iát n i több... forintjába került. Amikor be- volMCsak, ^ Körülnézünk a lakásban, költöztek, egy fillért sem fi- seSÍ-seget. jó idő beletelt vol- Két és fél szoba, konyha, für- zettek. na’ amig !dálg eljutunk;. dőszoba. Nagy ablakos, vllá- — Mondjam azt, hogy meg- A szép lakásnak Pünkösdiék gos. lepődtünk, vagy inkább örül- ugyanúgy örülnek, mintHáro­— A lakásnak nagyon-na- tünk? El sem akartuk hinni, mék. A fiatalasszony ezt gyón örültünk. Somlyón lak-, hogy minket ilyen nagy sze- mondja: _ tunk egy szoba-konyhában, rencse ér. Másfél hete- költöz- — A szép lakas megvan Igaz. még sok minden hiány- tünk be. karácsonykor már mindannyiunk oromere. Ha zik. kellene bútor, miegymás, tudtuk, hogy jövünk. Ez volt lenne egy negyedik gyerek de majd lassan azt is megsze- a legszebb ajándék, amit kap- ES®1'.A 06S?e a, .V1 rezzük. A szoba-konyha után hátiunk. Egyébként nagy terveket de­. delgetunk. A kislányokna1 gyerekbútort akarunk venrr Pünkösdi Lajoséknál ha- utána pedig kicserélni a nagy- sonlóan nagy az öröm. A férj szobában is a bútorokat. Mi- az öblösüveggyárban gépész, ért ne sikerülne?... valóságos palotának tűnik Hársfa utcai otthon. A szó újra és újra vissza­kanyarodik a gyerekekhez. — Jó testvérek? — Nagyon. Nálunk nincs olyan, hogy egyik vagy a má­sik nyűgösködne. hogy miért a testvére kapott ezt vagy azt, neki meg nem jutott. Elhord­Tiz munkáscsalád jutott Salgótarjánban hasonló körül­mények között új otthonhoz. Valamennyien több gyermekei vállaltak, megérdemlik a társadalom segítségét... Csata! Erzsébet Zársz ú madásrts készülünk A twmelőszövetkezetek- ben körültekintő, fe­lelősségteljes munkával ké­szülnek az elmúlt év zárszám­adására. A közvélemény eb­ben az évbgn is nagy vára­kozással tekint e jelentős, a szövetkezeti mozgalmunk fej­lődését demonstráló politikai és gazdasági esemény elé. A sikeres zárszámadás a terme­lőszövetkezet éleiének mindig fontos eseménye, egyúttal a falu fejlődésének, új arculatá­nak is tükre. A termelőszö­vetkezetek vezetőinek és tag­ságának felelősségtudatát nö­veli, hogy az elmúlt évi gaz­dasági eredmények értékelése mellett foglalkozni kell a jövő feladataival, lehetőségek, tar­talékok felhasználásával. Sikeres évet zártak mező- gazdasági üzemeink. így van ez akkor is. ha az eredménye­ket a negyedik ötéves terv időarányos célkitűzéseihez, az elmúlt évi kedvező mutatók­hoz, vagy éppen az országos tendenciákhoz viszonyítjuk. Az MSZMP 1972. novemberi párthatározatának irányvona­la alapján szövetkezeteinkben jelentős erőfeszítések történ­tek a feladatok maradéktalan teljesítésére. Folytatódott a termelési szerkezet szakoso­dása és koncentrációja. Elő­készületek történtek a magas szintű termelési rendszerek feltételeinek kialakítására, a bevezetés előkészítésére. A cu­korrépa és a burgonya ter­mesztését például teljes egé­szében termelési rendszer ke­retei között kívánjuk megva­lósítani. B urgo nyabe rm esztésre hat tsz társult, 920 hektáron. Cukorrépa-termesztésre két társulás alakult, 20 termelő- szövetkezettel, 1200 hektáron. Az aprómagtermesztés 1000 hektáron, mintegy 12 üzem kooperációjával valósiul meg. A tervezettnél nagyobb ütemben Haladt a racionális földhasz­nosítás. A szarvasmarha-te­nyésztés hosszú távú program­jának végrehajtásában kedve­ző tendenciák bontakoztak ki; a szarvasmarhalétszám a harmadik negyedévig 3—i százalékkal. a tehénlétszám 7—8 százalékkal emelkedett. Javult az anyagi-műszaki bázis. A gabonatermesztés komplexen, a kukoricaágazat több mint kétharmadában gé­pesített. Élénkült a beruházási kedv. Az építésre fordított források több mint 20 millió­val növekedtek az előző évhez viszonyítva. Az előzetes felmérések sze­rint a termelőszövetkezetek árutermelése 5—6 százalékkal emelkedik, így a halmozott termelési érték várhatóan 2— 3 százalékkal haladja meg az 1972. évit Jónak ítéljük meg, hogy a tsz-ek bruttó jövedel­me 8—10 százalékkal növeke­dik. Ez nagyon jelentős, hi­szen közismertek kedvezőtlen adottságaink, és a szabályozó rendszer változása is hátrá­nyosan befolyásolta közös gaz­daságaink egy részének alkal­mazkodó képességét Az újratermelés anyagi alapja, az üzemi nyereség, mintegy 30 százalékkal növek­szik. A rendelkezésre álló ter­melési és jövedelmi adatok alapján arra lehet következ­tetni, hogy termelőszövetkeze­teink a nagyobb termelésből és többletjövedelemből csak kisebb részt kívánnak a sze­mélyes jövedelem növelésére fordítani, a nagyobbik része felhalmozásra, a különféle alapok feltöltésére szolgál. A fejlesztési alapra 27—28 szá­zalékkal magasabb összeget fordítanak a jövedelembizton­sági alapra az 1972. évinek több mint a kétszeresét A fogyasztás — felhalmozás ará­nya 77 — 23 százalékos ten­denciát megközelítően alakul. Él etszínvonal-pol i t ikánkkal összefüggésben tovább javul a tsz-ekben dolgozók jövedel­me. A párt- és állami szer­vek sokirányú segítségével le­hetővé vált, hogy az egészsé­ges differenciálódás mellett a kedvezőtlen adottságú és a 6zanált szövetkezetekben dol­gozók jövedelme is közelítse az átlagos színvonalat Jelen­leg már »legtöbb termelőszö­vetkezet tízórás munkanapra 90 forinton felül fizet A x elmúlt három évben 1 “ szanált tsz-eknél ked­vezőbb egyensúly van kibon­takozóban. Bebizonyosodott, hogy a tartós egyensúly alapjait üzemi kereteken be­lül lehet és kell biztosítani. Az 1973-as évben lényege­sen csökkent a veszteségi-s termelőszövetkezetek száma, és a veszteség tömege is. Egy éwed ezelőtt 15 termelőszö­vetkezet volt hitelképtelen, és 29,3 millió forint óvadék leté­tel vált szükségessé hitelké­pességük biztosítására. Jelen­leg egy termelőszövetkezet ré­szére kellett a megyei tanács végrehajtó bizottságának 660 ezer forint óvadékot biztosíta­ni. Az elért eredmények mel­lett az 1973-as évnek is meg­voltak a sajátos gondjai. Az objektív gondok a kedvezőt­len adottságok miatV tovább­ra is megvannak. Elég csak utalni néhány ellentmondás­ra; folytatódott a tsz-ek kö­zött a nem minden esetben termelési adottságokkal ösz- szefüggő differenciálódás. Ez az alacsony szakmai és szer­vezési sEánvomallal kapcsola­tos. Három tsz és egy társu­lás ez évben sem tudta bizto­sítani a tartós pénzügyi egyen­súlyt és 3—4 millió forint ösz- szegű veszteség, illetve alap- hiány várható. A veszteség mértéke nem nagy. így leg­feljebb egy-két tez-ben válhat szükségessé szanálási eljárás lefolytatása. Továbbra sem megoldott a szakosított szarvasmarha-telepek optima - lis szintű működtetése. A vi­szonylag nagy volumenű gé­pi beruházás ellenére még mindig nem kielégítő több ágazat, így elsősorban a szá­las és tömegtakarmány be­takarításának gépesítettsége. Az állattenyésztésben a lét­számfejlesztést nem köveid arányosan a termelési színvo­nal emelkedése. Még mindig alacsonyak a fajlagos muta­tók. Több tsz-ben gondot okoz. hogy nincs elegendő szakem­ber. Hiányzik a fejlesztési és elemző szakember. Az említett néhány gond arra .mutat, hogy az előbbre- lépést továbbra is a negyedik ötéves tervben megfogalma­zott célkitűzések sikeres vég­rehajtása jelenti. Fel kell ké­szülniük üzemeinknek a terv­időszak utolsó évében beveze- ‘‘ssre kerülő szabályozó rend­szer kedvező fogadására, Páríütkár fehér köpenyben Cselekedeteiket, véleményeiket közvetlenebbül érzékelik a megye lakosai A MEGYEI KÓRHÁZ VIII emeletének főorvosi szobájá­ban várok dr. Cseplák Györgyre, a kórházi csúcsve­zetőség titkárára. A három fjártalapszervezet irányítá­sát 1972 őszétől a kórházban is csúcsvezetőség látja el, hét taggal. Időm bőven van. A betegek türelmetlenek, a fő­orvos is magára maradt — ágynak dőlt segítőtársa — én viszont ráérek. Azzal aka­rom elütni az időt. hogy a talon levő képeket nézege­tem. a szekrényben elhelye­zett könyvek címét böngész­getem. Közben egy bekerete­zett, idegennyelvű levelező­lapon akadt meg a tekinte­tem. A címze+t dr. Cseplák György. A feladó egy Japán­ban élő orvos. Mintha csínvtevésen kapott volna dr Cseolák György amikor belépett a szobában — Igen. ezt a lapot való­ban Japánból kaptam. Eddig nyolc ország orvosaival, kü­lönböző kórházával van tudo­mányos kaocsolatnm H;szen a evógvító munkán kívül ed­dig negyvenkét tudományos köz’eményem ie’ent meg. Illetve fogadtak el. Beszélgetés közben ügy tűnt, • hogy dr. Cseplák György, régi, tősgyökeres salgótarjáni. A gyógyító, tu­dományos munkássága mel­lett úgy beszél a városról, mintha minden szál ide köt­né. A Salgótarjánért kapott aranygyűrű is mintha ezt igazolná, amit büszkén és boldogan hord az ujján. — Nem. én nem vagyok salgótarjáni. Csak éppen most jubilálok. Egy évtizede, hogy Salgótarjánba kerültem... Akkor többet magamról? A negyvenötödik évemet tapo­som. Bakonycsemyén éltem gyermekkorom. ahol édes­apám tanító volt. Sopron­hoz és Székesfehérvárhoz * a gimnázium elvégzése köt. Pécshez pedig az egyetem és tíz év a klinikán, mint ta­nársegéd. A többi már itt folytatódik Salgótarjánban. .. Amikor jövetelem céljára terelem a beszélgetést, szin­te elnézést kér, hogy önma­gáról beszélt eddig. — 1966-ban lettem párttag. Később az alaoszervezet ve­zetőségi tagia. Beválasztottak a városi pártbizottságba. s 1972. tavaszától alapszerveze­ti őszétől pedig csúcstitkára vagyok a három alaoszerve- zetnek. . A kettőt, mint a gyógyító és a pártmunkát, hogvan lehet összeegyeztet­ni? Szerintem nagyon is egy­szerűen Mind a kettő kol- lekttv munka. Ebben az a véleményem, hogy a beteg­ágy mellett dolgozók jelentő­ségét az adja meg. hogy cse­lekedeteiket, véleményeiket, hozzáállásukat közvetleneb­bül érzékelik megyénk lako­sai, mint másokét. Ezért eti­kai magatartásuk. politikai állásfoglalásuk, munkájuk, színvonala, a társadalom egészségéért érzett felelőssé­gük nagy* politikai jelentő­séggel bír. Ügy érzem, a csúcsvezetőséghez tartozó párttagság e feladatának ele­get is tesz. Tagjainak nagy része, kórházi, városi, me­gyei. sót országos szerveze­tekben képviselnek bennün­ket kommunistákhoz méltó­an. S erre büszkék vagyunk. t Egy olyan csúcsvezetősé­get, amelyikhez három alao­szervezet 116 tagja tartozik, nem is olyan könnyű vezet­ni, irányítani. Még akkor sem ha ió a párttagok összetéte­le. megoszlása. A 116 tagból 58 a nő. és 58 a férfi. Kö­zülük 22 orvos-, gyógyszerész-, vagv más diplomával rendel­kezik. A közéokáderek szá­ma — ápolónők, és mások — 33. Műszaki és fizikai dol­gozó 23. míg a többiek hiva­tali dolgozók. vagy énoen nyugdíjasok. Sokkal kedve­zőbb a korhatár szerinti meg­oszlás. A párttagságnak ^éo- oen a fele 20 és 40 év között van A negyven és ötven év közöttiek 6záma pontosan harminc. — Mi fiatal csúcsvezetőség vagyunk — folytatja a be­szélgetést dr. Cseplák György. — Sokat keil^anulnunk s nem ártana égj kis tapasz­talatcsere sem. Azt azonban tudjuk, hogy többet kell foglalkoznunk az alapszerve­zetek életével. Most tartottuk meg az összevont taggyűlé­sünket, ahol a végzett mun­káról beszámolt a csúcsveze- táség. Számos feladatot kap­tunk a párttagoktól. Mi azt tartjuk, hogy a következő időben tisztázni kell min­denkinek, hogy tudja-e vál­lalni a párttagsággal járó feladatokat, és ha kell áldo­zatokat, el tud-e szakadni attól a gondolattól, hogy a párttagkönyv megszerzésével befejezettnek tekinti pái ite- vékenységét. Azt akarjuk, hogy a mi alaoszervezeteink is tevékeny, áldozatvállaló kommunistákból álljanak. Az elmúlt évben felvett három új pórtagunkkal is erősödött szervezetünk. Ezért is dön­tött legutóbbi összevont tag­gyűlésünk úgy. hogy „ jövő­ben nagyon megfontolt tag­felvételi munkát kell végez­ni, elsősorban a KTSZ-korú- ak területén. De a tagfelvé­telre kerülőknek komolv tár­sadalmi, politikai munkával, párttaghoz illő szakmai és magánélettel kell bizonyíta­niuk rátermettségüket. AZ ÖSSZEVONT taggyűlés a feladatokat is meghatároz­ta a párttitkár, a csúcsveze- tőség számára. Tömören fo­galmaz a feladatoknál is. — Munkánkat továbbra is az érvényben levő párthatá­rozatok szabják meg. A no vemberi állásfoglalás. a nő- és ifjúságpolitikai határozat az eszmei-politikai nevelő munka a határozatok végre­hajtása, a pártfegyelem és így tovább. De azt is fel­adatnak kaptuk, hogy dol­gozzuk ki a pártmegbízatá­sok rendszerét, mind a há­rom alapszervezetnél. Itt nem a vállalás a lényeg, hanem a teljesítés alapján értékeljük majd a pártmegbízatásokat. De tovább fejlesztjük a párt­tagság számára a hasznos információk rendszerét. A pártélet továbbfejlesztésé­nél a pártcsoportok tevé­kenységét kívánjuk megerő­síteni. Külön gondot fordí­tunk a fiatal szakemberek­kel való foglalkozásra ég v KISZ-munka javítására is. A KISZ-ben végzendő műnké' pártmegbízatásnak tekint­jük. A tömegszervezetek irányítását az ott dolgoz:' párttagokkal szeretnénk meg­oldani. Tovább fejlesztjük a politikai oktatást, ami na­gyon is speciális viszonyaink­nak megfelelően. De előbbre szeretnénk lépni a pártsaitó a pártkiadványok terjesztés" terén is. Állást kell foglal­nunk a szocialista brigád- mozgalom kialakításában, ; jó kapcsolatot kell megte­remtenünk az állami, gazda­sági vezetéssel is, hogy cs°' a legfontosabbakat említ­sem. .. NEM IS TUDTA tovább­folytatni a beszélgetést. A nővér szólította. A párttitk- tovább indult fehér köoen- ben, hogy teüesítse hívat- sát. a gvógvító munkát. F! 6zen mind a kettő kollektí munka... A vállalati önállóság to­vább_ fokozódik, nagyobb fej­lesztési források állnak majd rendelkezésre. Ehhez az szük­séges, hogy az üzemek tárják fel az adottságaikban. rejlő fejlesztési lehetőségeket, és megfelelő távlati, üzemi és szervezés-fejlesztési koncep­ciókat alakítsanak ki A zárszámadó közgyűlés si­kere a jó politikai és gazda­sági előkészítéstől függ. Leg­fontosabb követelmény a tag­ság őszinte, reális, nyílt tájé­koztatása. A beszámoló a tag­ságnak szóljon; érezzék, hogy az eredmények továbbfejlesz­tése és — ahol vannak — ,a gondok felszámolása is a kol­lektív munkával lehetséges. A zárszámadások idején rendkívül fontos a pártszer­vek, tanácsok, a tsz-ek terü­leti szövetségeinek összehan­golt. előkészítő, szervező mun­kája.- Azokban a közös gazda­ságokban, ahol ez évben is jelentkeznek objektív gazdál­kodási és pénzügyi gondok, ott különösen érezniük kell, hogy a párt- és állami szer­vek a hátuk mögött állnak és segítenek. A z eredményes esztendő szövetkezti mozgal­munknak. egész dolgozó pa­rasztságunknak sikere. A tsz-ek részére nem volt kön^- nyű az 1973-as év sem. A szö­vetkezeti mozgalom, a tsz-de- mokrácia mégis tovább szi­lárdult. Köszönet az áldozatos munkáért valamennyi tsz- tagnak, alkalmazottnak, a szö­vetkezeti mozgalom vezetői­nek. Az elért eredmények a további feladatok sikeres végrehajtásának alapjai. Herencsényf József, a megvei tanács elnökhelyettese Somogyvári László "I NÓGRAD — 1974. január 13., vasárnap 3^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom