Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
„Rekord év99 a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat történetében Legyen egy gyermekkel több Pr. Vonsik Gyula főtitkár nyPatkorata — Nyári egyetem Salgótarjánban A számszerű adatokat és a minőséget tekintve eevaránt sokat fejlődött az elmúlt évben a Tudományos Ismeret* terjesztő Társulat munkája — mondotta dr. Vonsik Gvula főtitkár az MTI munkatársé* nak. Első alkalommal fordult elő a TIT történetében, hogy a tanfolyami órák száma jóval meghaladta az előadások számát: ez különösen azért örvendetes, mert így megfelelőbb. szervezettebb körülményeket tudunk teremteni a tudományos ismeretterjesztés számára. Az előzetes becslések szerint tavaly 120—130 ezer óra hangzott el a különböző komplex programokon, a munkavédelmi felkészítőkön és más tematikus sorozatokon és mintegy 100 ezer órában tartottak különböző egyedi előadásokat. — Ebben az évben jöttek létre alsóbb szinten a különböző üzemi, hivatali, intézményi TIT-szervezetek is — mondotta dr. Vonsik Gyula. — Ezeknek kettős előnye van. egyrészt egy adott cél érdekében jobban össze tudják fogni az illető terület értelmiségét. másrészt lehetővé te* szik. hogy a társulat közelebb kerüljön a mindennapi élethez. nem utolsósorban a termelési gyakorlathoz, azáltal pedig könnyebben felismer- tietők a helyi igények és problémák. Az új szervezési formával tovább nőtt a TIT taglétszáma is. 1973-ban két belső kiadvány látott napvilágot a társulat életében. A tájékoztató az intézmény szervezeti életéről ad információt, míg a műhely módszertani segítséget nyújt az érdeklődőknek. Nagy munkát végzett a választott testületekben dolgozó 4500 főnyi aktíva. A társulat ilyen hatalmas létszámmal eddig még nem dolgozott. Rendkívül jól sikerültek vándorgyűléseink is. a nyári egyetemek részvevőinek száma elérte a 2200-at. amire ugyancsak nem volt még példa. Valamennyi szocialista országból és 23 tőkés országból vettek részt az elmúlt nyáron szervezett 17 társadalmi, gazdasági. művészeti szabadegyetemen. Az idei évben tovább kívánjuk folytatni 1973. sikereit — folytatta a TIT főtitkára. — Munkánkat elsősorban a mezőgazdasági fizikai dolgozók, az üzemi munkások és áz ifjúság körében kívánjuk erősíteni. Eddig a tudományt akartuk megismertetni az emberekkel. most azt mondjuk — hogy az embereknek problémáik vannak a hétköznapi életben, amire tőlünk várnak tudományos választ. Ebben kell segítségükre lenni országos szinten. Jövőre szervezetté kívánjuk tenni az előadók módszertani felkészítését, biztosítják a rendszeres módszertani tájékoztatást. Tovább erősítjük a tanfolyam jellegű tevékenységet. Sok újdonságot ígérnek a nyári egyetemek is. A tervek szerint 17 működik majd 21 tagozattal. Üj nyári egyetemek várják maid az érdeklődőket Salgótarjánban. Miskolcon. Kecskeméten és kísérletképpen Baján. (MTI) Megyei filmbemutatók Jelenet Nemo kapitány és a víz alatti város cfmfi filmből. A hét három filmbemutatóját az elpuskázott lehetőségek jellemzik; mindegyik ötletében. témájában több gondolat és művészi szépség rejlik, mint amenyit alkotóik megvalósítottak. Hogy mégsem érzünk különösebb csalódást, vagy megbánást a művek nézése közben, az annak köszönhető, hogy szeretjük a kalandokat, a kuriozitást és a vidámságot, és ha egy csipetnyit már kapunk belőle, hajlamosak vagyunk az esztétikai értékek számonkéréséről megfeledkezni. A Nemo kapitány és a víz alatti város című látványos angol kalandfilm a széles körben népszerű, francia ifjúsági regényíró, Jules Verne műveinek felhasználásával készült. A James Hill rendezte film igazi, káprázatos, nagyprodukció. s különösen tetszeni fog a kalandfilmek és a tudományos-fantasztikus filmek kedvelőinek. Pompásak a díszletek, szépek a felvételek, remekelnek a színészek — ennyi az egész: másfél óra könnyed mese és csevegés. Francia—olasz—spanyol- nyugatnémet koprodukcióban készült Gérard Ourv: Felszarvazzák őfelségét című munkája, amelyben két jeles színész, Louis de Funes és Yves Montand játszik együtt. A film Victor Hugo; A kiró?ykis asszony lovagja című romantikus drámájának per- sziflált változata, a kalandosság és a mulattatás felé terelve az édesbús történetet. Az Humanité Dimanche kritikusa is csak a film könnyedségét tudta — joggal — dicsérni: „Olyan film, amely kikapcsolódást jelent És a kikapcsolódás olyan jó dolog!” A Farkashorda Ivanka Gribcseva bolgár filmrendezőnő alkotása, 1948-ban. a bolgár történelem nagy sorsfordulójának idején játszódik, s azt a pillanatot mutatja be, amikor az egyén választása állásfoglalás is. A film azokról szói, akik a történelem ellen választottak, ez lesz tragédiájuk forrása. A rendező népszerűén, közérthetően, — sajnos nem sablon mentesen — dolgozta fel ezt a jelentős témát, s filmje a fiatal korosztály érdeklődésére számíthat. Imre Lái»ló: Két év nyolc hónap Kisregény , megvertem. Azt hiszem agyonvertem Gyevit. — Mondd, te teljesen hülye vagy? Be vagy rúgva? — Nekem jött. Késsel. Hagyjam magam agyonszúrná? — És anyád? Csák nézte és ringatta közben az öcsédet? — Jobb, hogy nem avatkozott bele. Különben is, később jött. — Az ájtatos szentség. Ennek is ő az oka. Az egésznek. 2. Nincs dohányod? Kell a lórvé a csajokra, mi?” Nem a pénz, a csönd kell, az a csönd, amit csak az apja mellett érez az ember, amikor nem muszáj szövegelni, csak él az ember, éppen csak hagyja, nézzék, megsimogiassák a nézésükkel a szülei és a pillantásukból az -látszik; hozzájuk tartozik. Ehelyett kapott egy húszast, mehetett, nem marasztalták. Az a nő volt az oika mindennek, ő hát, féltékeny volt a férje előző életére, buta módon, primitíven, tehet 5 róla, hogy beleszületett a világiba? Ugyan, süket duma ez is, bánja is ő már az egészet, elköszönni megy, csak elköszönni, ettől meghatódott, marták a könnyek a szemét, Jó estét 4 NÓGRÁD - 1974. apám, így és így jártam, megyek és az első zsarnyáfcnak elmondom, mi van, agyonvertem Gyevit, dugjanak a sittre.” A szobába be sem engedték, apja kijött a sötét konyhába, hol vastag ételszag úszott, vendégség, no igen, burkolnak a tökfejek, eszükbe sem jut, hogy az a nő kinézi a szájukból a falatot, az hétszentség, hogy sajnálja, ilyen a természete, mit csináljon, biztos házat akar venni, ahol a kertben az ő apja fog ásni, ha megunja újra kezdi, elülteti a tegnapot, holnap lesz belőle. — Mi van. rosszkor jöttél — mondta köszönés helyett az apja, két ezüstfoga megvillant a félhomályban. — Ci'kis a helyzet. Gyevit január 9., szerda — Te csak hagyd az Anyámat, elég a maga baja. Na, szia. Apja a zsebében keresgélt, gyűrött papírpénzt kotorászott elő. — Nesze. De engem hagyjál ki a buliból. Előléptetnek, odabenn piál a góré. Engem hagyjál ki mindenből Hallod? Meg se csókolt. Na, nem a smár hiányzik. De akiknek van apjuk rendesen, azok úgy mennek a kétnapos kirándulásra. hogy telerakják a táskájukat kajával, a szüleik — egyik a másik tudta nélkül — tömik dohánnyal, vigyázz magadra kisfiam, aztán írjál, meg kell dögleni És egész úton zabáinak kétpofára. pu- sziszkodnate a világgal, becéloznak. amikor akarnak, kisfiam add ide, amit kerestél, ne félj nem veszünk el belőle egy fillért se, tudod, örömmel kopogtattak be hozzánk karácsony első napja reggelén szomszédaink: megszületett a kisfiú, az unoka, és egészséges. Gyermekáldás — mondja a nép régóta. Valóban, boldogság sugárzott az apa, a nagyszülők arcáról. Minap kedves kolléganőm lepett meg a hírrel; várják a harmadik kisbabát, és igen örül a család a legkisebb testvérke érkezésének. Ezek a hírek választ is adhatnának a Nők Lapja nemrég felvetett kérdésére — egyik cikk címe volt; Legyen-e egy gyerekkel több? A mi családunkban is három gyermek van. Sok-sok öröm, gond, aggodalom nekünk, szülőknek nevelésük, tanításuk, gondozásuk. Mégis nemcsak a fenyőfa, gyertya fénye mellett, de a hétköznapok küzdelmei között is megmegállapítjuk: egyik nélkül sem lenne teljes a család. Valamikor, évekkel ezelőtt még igen sokkal volt kevesebb a szülési szabadság. Nem volt gyermekgondozási segély. Igen sok kedvezményt adnak napjainkban az új rendelkezések a gyermekeket vállaló szülőknek. Ez így van jól. Természetesen igen sok múlik azon is, hogyan valósítják meg a dolgozó anyák számára a munkahelyeken a rendeletek, szabályok, előírások kedvezményeit. Sok anya talán nem is tudja, hogy eg", vagy több gyermeke után számára mi jogos, mi illeti meg, de akad számos olyan munkaterület, ahol igen gondosan törődnek a szabad szombat, a szabadságot biztosító előnyök és egyéb sok gondoskodás, segítés kérdéseivel. Könnyebben jobban tudják így ellátni, nevelni kisgyermekeiket az édesanyák. Hiszen nem csak nagy öröm, áldás, hanem sok türelem, odaadás, törődés és gond is a gyermek nevelése. Azok érzik igazán, akik már vállalták, csinálják — és igen lelkiismeretesen — egy, két, vagy több gyermek felnevelését a családban. „Felnevelni”, emberré nevelni, „kenyeret adni a kezébe”. Milyen sok év eltelik addig. A szülők felett is eljár közben az idő. Eltelnek fiatal éveik. Le kell mondám sok mindenről: szórakozás, jobb ruha, finomabb falat, talán még az anyák számára a munkaterületen, a hivatásban a siker, az előrehaladás, a ..karrier” is bele kerül az áldozat „kosarába”. Sok álmatlan éjszaka, csalódás, fáradozás és új reménnyel újrakezdés kell ehhez. ruhát veszünk. Aztán kabátot veszünk és új fu szelei it a büdös lábacskádra kisfiam és anyád kínját veszünk, lila lesz piros mintákkal, csupa divatszín, a vége begöndörödve, olyan csak neked lesz kisfiam, na. mit szóltak a műhelyben az új izédhez? Tartsd egyenesen magad, hisz ember vagy te már, úgy. szépen, na látod kisfiam, most úgy beszélek veled,. mint férfi a férfival, ezt más. mint az apád nem fogja elmondani neked, hát csak vigyázz, nehogy trippert kapjál, a mi időnkben hiperman- gánt használtunk, naigy kék lavórban állt a hipermangán, filmre lehetett volna venni abban a kék lavórban egy egész tengeri csatát, és vigyázz a haverokra kisfiam, nehogy elpiálják a pénzedet, úgy, most megmosom a hátadat, jaj, mikor kicsi voltál, mennyit mostam én, hol hit, ott szeretet, hol szeretet ott béke. fehér galamb száll a falu felett, viszi az én bánatos telkemet, p.irossal hímezve szekrénycsíknak is jó. — Meg akarok dögleni emberek ! ■ Nem csókolt, meg az apám! — kiabált, tömködte a zsebkendőjét a szájába. — Fiatalember, mit ordítozik maga itt összevissza? Álljon csak meg! Igazolja magát! (Folytattuk) Mégis, ha mérlegre tennénk, az egyik oldal kiegyenlíti a másikat még matematikai nyelven is. Hiszen az egészséges, nyugodt, derűs gyermek vagy gyermekek csillogó tekintete, tetteik, kedvességük, nyiladozó értelmük oly sok apró, de észrevehető örömet is szereznek számunkra szülőknek, pedagógusoknak, és minden felnőttnek, akik a gyermekeket igazán szeretik. Nem teljes a család gyermek nélkül. Sok szülőnek egy életre szóló bánat, fájdalom, ha nincs, nem lehet gyermeke vagy meghalt, külföldre ment a fia, lánya, vagy reménytelen számára már „gyermekáldás”. „Egy gyermek, nem gyermek” mondja a szólásmondás. Harmincötös létszámú első osztályomból tavaly húsz gyermeknek nem volt testvére. Az idén az egyik családban „testvérke” született. Később egy másik kislány örömmel újságolta, hogy második „kistestvére” lett. Sugárzott az arcukról az elégedettség: lesz már társuk a játékban, többen lesznek kicsinyek a családban. Kisebb lesz a lehetőség az önzésre, az unatkozásra, és mégis szívesen megosztják majd a játékokat, az eddig egyedül vagy egy testvérrel együtt élt gyermekek. Ahol egy-két gyermek ül áz asztalnál. elfér ott a TÉVÉM Mottó: Minden változik, épp a tv-műsor ne tenné? Zsigmondi Boris, Balázs Béla-díj as rendező, akinek Egry József festőművészről készített alkotását láthattuk nemrégiben a képernyőn, jelenleg Nagy István portréfiimjének utómunkálatait végzi; január közepétől pedig ismét újabb munkába kezd. Kondor Béláról készít tv-filmet. A modern magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja mindössze 41 évesen teljes életművet hagyott hátra, nemcsak festőként, grafikusként. Cikkeket írt, hangszert épített, muzsikált, sőt még verseskötetet is publikált néhány éve. E költeményekkel mintegy „egybehangszerelve” alkotja meg a rendező az iskola- és stiíusteremtő Kondor Béla emlékfilmjét. Forgató- könyvíró: Dávid Katalin művészettörténész. ★ A Balettcipő című műsor újabb részét is januárban veszi feí a televízió kamerája. Ez alkalommal Harangozó-ko- reográfiák elevenednek meg a felvételeken. A Bednai Nándor rendezésében forgatásra kerülő táncfilmbea többek között Delibes: Coppélia; Csajkovszkij: Rómeó és Júlia; Bartók: A fából faragott királyfi, Kene6sey: Keszkenő; De Faíia: A háromszögletű kalap című müveiből is szerepelnek majd részletók. A jeleneteket megelevenítő táncosok: Orosz Adél, Róna Viktor, Kékesi Mária, Havas Ferenc, Periusz Sándor, Pongor Ildikó, Sipeky Levente, Keve- házi Gábor és Sebestyén Katalin. ★ Vámos László mondja az általa rendezett, néhány hét múlva bemutatásra kerülő „Tökéletes alattvaló” című zenés tv-játékról: „Ezúttal egy allegorikus, játékos történettel örvendeztetett meg a szerencse. Cselekménye valahol — valamikor Dál-Ameri- kában játszódik. De csak a helyszínnek van jelentősége. Minden egyéb kortalan. Amit az ugyancsak általam rendezett. Karinthy Frigyes—Lend- vay Kamillo alkotta „Bűvös szék”-ben tavalyelőtt a gro- teszkség jelentett, azt jelenti most, a „Tökéletes alattvaló”- ban a fantasztikum! Hidas Frigyes rendkívül szellemes, csipkelődő, egészen különös harmadik is. Egy fekvőhellyel kell több — bár ez a szűk lakásban elég nagy gond a szülőknek —, de „sok jó ember elfér kis helyen”. Talán jóval kevesebb lesz az egy főre jutó kereseti átlag — különösen, ahogy nőnek a gyermekek és nagyobb ruha, cipő kell — de kárpótlásul a terített asztalnál ott ül a szép, „nagy család”, a több gyermek, a több öröm forrása. Este, amikor alvó gyermekeimet betakarom, amikor fáradtan a napi munka és gond után lepihenhetek, elgondolom sokszor: mi is lenne, ha ők nem lennének. S ilyenkor mindig megállapítom: üres, tartalmatlan, szomorú lenne az életünk nélkülük. Ha nem lenne a Judit, a Sándor, vagy a kis kedves Zsuzsi. „Igaz, sokat kell fáradoznotok’’ írja költőnk, Petőfi Sándor. Ez napjainkban is így van, de a „Családi kör” kedves, meleg hangulata is igaz: ......aztán elvegyül a g yermek-társaságba, mint csillagok közé nyájas hold világa”. Arany János kedves sorai mellett még számtalan irodalmi példa is igen komolyan azt fogalmazza meg: gond és öröm a gyermek a családban, de a jövő is, a következő nemzedék, melynek sorsa a mi kezünkben van. Kocsis Józsefné O Z A I K bravúrokkal teljes zenéje pedig valósággal rámkénysaerí- tette a televízió gazdag elektromos trükklehetőségeinek használatát.” S, hogy mi a Zenés Tv Színház új alkotásának témája? A fenti „Ország” diktátora tökéletes alattvalót szeretne, vagyis olyan automatát, amely mindent gondolkodás nélkül végrehajt. Csakhogy a gépnek is vannak hibái... S, hogy miért? Mert a gép tulajdonképpen — ember.,. ★ „Vendégségben’’ — ez a televízió tervezett új ifjúsági műsorának címe. A kamera ellátogat különböző diákotthonokba, munkásszállásokra, amatőr együttesekhez, amelyek meghívnak például egy-egy ifjúsági klubot, esetleg fiatal művészt, vagy más híres embert. A színes és minden bizonnyal szórakoztató, havonta jelentkező beszélgetésben valamiképpen minden fiatal részt vehet. Ki levéllel, ki telefonozva, ki pedig úgy, hogy legközelebb talán épp az ő diákotthona, munkásszállása, közössége látja vendégül a „barátségköavetí tő” kamerát. * • — A televízió valóban főszereplő Amerikában — mondja Tarján! Ferenc kürtművész, aki nemrég turnézott a rádiózenekarnal a tengerentúlon — színes tv-készti- lék van szinte minden szállo- daszabé'bam, amely szüntelenül önti a legkülönfélébb műsorokat, információkat és persze, az adásokat állandóan és erőszakosain megszakítva, a hirdetéseiket. Mindenki úgyszólván mindent a képernyőről tud meg hiszen az utcákon egyáltalán nincsenek hirdetőoszlopok, sőt számos helye még gyalogjárda sincs! S, hogy mit látni a képernyőn? A rágógumi-, sör- és egyéb reklámokon kívül showműso- rokat, különböző kvízeket és — sportot. Közvetítenek remek kosárlabdameccseket, kevésbé remek amerikai foot- ballt. Látható aztán „fenéken csúszó” bajnokság és úgynevezett roller-derby. Ez utóbbi igen brutális vetélkedés: görkorcsolyáin kergetőznek a versenyzők, s kegyetlenül, a szó szoros értelmében „csonttörő” eszközökkel akadályozzák egymást az előrejutásban. Ehhez kénest a legvadabb jég- korongozás is kisasszony-ciró-
