Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

; .....5 ^ MLßüTW^gJ1' Világ proletárjai, egyesüljelek' Al MSZMP NÓGRÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 4. SZÁM ARA 1 FORINT 1974 JANUAR 6., VASÁRNAP Huszonöt éves a K MA) SZÁMUNKBAN Negyedszázaddal ezelőtt. 1949. január 5-én ült össze Moszkvában Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, hogy a testvéromszágok szé­lesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekéiben létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymást nyersanyaggal, éiélmiszerekkel, gépekkel, berendezéssel és rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű csoportosulás, hanem nyitott szerve­zet, amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak célja: tagjai erőfeszítéseinek egyesítésé­vel és líoordiinójlásáwal elősegíteni népgazda­ságunk tervszerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítását, ad iparilag kevésbé fejlett országok iparosítását, a •tag­országok népjólétének állandó emelkedését és a munkatermelékenység szakadatlan növe­kedését. Az alapszabály hangsúlyozza, hogy a KGST valamennyi tagország szuverén egyen­lőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlő­dést bizonyítja, hogy míg 1950-iben, tehát a KGST gyakorlati tevékenységének első esz­tendejében, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7466 millió rubelt tett ki, 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd ru­belt, és 1972-ben. további 9 százalékkal növe­kedett. A KGST-országok külkereskedelmi forgalmának több mint 60 százalékát a tag­országok kölcsönös áruforgalma képezi, A számok nemcsak a KGST-országok kereske­delmi kapcsolatainak roliamos fejlődését tük­rözik, hanem ott találjuk mögöttük a terme­lési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nemzetközi szakosításának és koope- rálásán.ak elmélyítését, a tudományos- és műszaki együttműködésit, a pénzügyi kapcso­latok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST- országok hozzáfogtak ötéves népgazdasági ter­veik koordinálásához. A tagországok kölcsö­nös együttműködésének fejlődése lehetővé te­szi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődé­sük problémáit, mint például, az energia- és nyersanyag-ellátás kérdését. A „Barátság” olajvezetékek lefektetése, üzembe állítása le­hetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országaiba, — köz­tük hazánkba is —, hogy • segítse energia­szükségletük kielégítését és azt, hogy vegy­iparuk átálljon a Leghatékonyabb — petro­kámiai — nyersanyagbázisra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” viliampsenergetifcai rendszer is, nem­különben a KGST-országokban szovjet mű­szaki segítséggel megvalósuló atomerőmű- sorozat építési programja, A testvéri együttműködés lehetővé tette a KGST-országoknak, hogy hazai viszonyai kö­zött rövid idő alatt korszerű gépipart hozza­nak létre. Ehhez dönfS mértékben hozzájá­rult egyrészt különböző ipari üzemek komp­lett berendezéseinek a Szovjetunióval történő szállítása, másrészt a tesüvéronszágok gépipari termékeinek Szovjetunióba irányuló export­ja. A tagországok köziül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gép­gyártással, nem, vagy alig exportáltak gépe­ket, ma pedig jelentős gépexportőrök. Az 1971. és 1972-es években a KGST-tagor- szágok a szocialista gazdaságii integráció komplex programjának keretében nagy számban, kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket, kulcsfontosságú tudományos- műszáki problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperációsának elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság ülésszakán határoztak el' az intert&xtilmas, az ímteratomenergo és az imteneiektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását. A szocialista országok gazdasági tömöríté­sét célzó irányvonal életképességének meg­győző bizonyítéka a KGST-onsaágofc körének kibővülése. 1909-lben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköz­társaság. 1972-ben a Kubai Köztársaság lett KGST-tag. A KGST több szervének munká­jában arz utóbbi éveikben tevékenyen részt vesznek a Vietnami Demokraitikus Köztársa­ság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság és Jugoszlávia,', és a legutóbbi' időben együttműködési szerződést írtak alá Finnor­szággal, és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. A KGST-országok jelen tős mértékben még­előzik a fejlett töltés államokat az ipari ter­melés és nemzeti jövedelem növekedési üte­mének tekintetében. 1950-től 1971-ig a KGST- tagországok ipari termelése mintegy hétsze­resére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari termelés valamivel több mint 2,8-szorosára, a tagországok a világ ösz- szes ipari termelésének ma már több mint egyharmadát adják. Hazánk a KGST alapító tagja. Az elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munká­ja és a szocialista közösség országainak tá­mogatásával Magyarország elmaradott agrár- országból korszerű mezőgazdasággal iwdel- kező, fejlett ipari álammá vált. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán, túl, a leg­szorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországga! megvalósult testvé­ri együttmüködésselí Segítségükkel a Magyar Népköztársaság dolgozói egész sor modern gyárat és üzemet építettek, amelyek gyöke­resen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a ■ gépgyártás és a vegyipar fejlődik. Az előbbi termelés az el­múlt huszonöt év alatt tizenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonihatszorosára nőtt. Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, a gyors építkezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, ala­kosság kommunális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magyarország még ■ kül­földről vásárolt búzát, hogy a lakosság ke­nyérszükségletét kielégítse, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében ele­gendő az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szovjet búaafajták el­terjesztése révén sikerült elérni. Mindezek hozzájárulnak népünk ellátásá­nak és életszínvonalénak szakadatlan emel­kedéséhez. Az együttműködés első negyedszázada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magasfokű életképességét bi­zonyítja. A szocialista gazdasági integráció keretében egyre szélesebben tárulnák fel a szocialista országok, köztük hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének nagyszerű lehetőségei, fokozódik a szocialis­ta világrendszernek, mint korunk fő forradal­mi erejének meghatározó szerepe. Mielőtt a közgyűlés dönt (3. oldal) Nem csereüzlet a gyermeknevelés <4 ’ oldal) Egy törvény bölcsője (5. oldal) Ma : kétkapus edzés (6, oldal) Tudomány—technika (U. oldal) Az EDZETT Művek Zár- és Lakafgyára szécsényi gyáregy­ségében a múlt évben teljesített kilencven hétmillió értékű tervei. 1974-ben szeretnék 25 Százalékkal túlteljesíteni. A biztonsági zárak cikkcsoportjában ebben az évben várható lesz a profitbövités. A gyáregység termékeinek 80 száza, léka tőkés exportra kerül. A /ója szocialista brigád veze. tője, Vandornyik Klára, az összeszerelt bútorzárakat el. lenőrzi —fodor— C« is tizein* a jégduc® hossza Változatlan erővel dolgoz­tak szombaton a Tisza felső szakaszán az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság jégtörői s a robbantó brigá­dok- a folyón keletkezett jég- dugó szétdarabolásán. Az egy-két méter vastag, parttól partig beállt jégmező hosszát szombatra sikerült 13 kilo­méterre csökkentem. A tárcá­it kőbányászokból, a budapes­ti árvízvédelmi szolgálat, va­lamint qz Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakem­bereiből álló robbantó brigá­dok a jégtorlasz alsó végén, Tisza karódnál bontják a je­get, s úgy haladnak Vencsel- lő felé. A robbantó brigádok és a jégtörő hajók vasárnap is dolgoznak a jégmező megbon­tásán. (MTI) Legkorábban a táncosok kezdtek. Már kilenc órakor javában döngették a József Attila Megyei Művelődési Központ színvadának deszkáit. A megye néptánc- csoportjainak vezetői tanultak különböző népi táncokat. Piros csizmában köztük ropta Szabó Piroska is. a pásztói ÁFÉSZ tánccsoportjának ve­zetője. A szünetben mondta: — Nemrég alakul­tunk. Az első fellé­pésre készülünk. Márciusban szeret­nénk félórás műsort bemutatni. nógrádi táncok címmel. A csoport tagjai szor­galmasan készülnek. Braun Miklós az erdőkürtieket képvi­Dallal, tánccal seli. ő a következő­ket mondta: — Készülünk az öntevékeny művé­szeti csoportok járási versenyére, emellett pedig szeretnénk egy körzeti népi együt­test létrehozni liálló központtal. — Erdőkii.rtivel. a kórusvezetők között is találkoztunk, ö a Röpülj páva-kört kép­viselte. mely szlovák nemzetiségű együttes, ök is készülnek a já­rási seregszemlére. Nézsa községet Szarka Lajosné kép­viselte. — A női kar a rá­dió Szóljatok szép A not Szólji szavak pályázatára készül. Balladajáté­kot adnak elő. a Gö­rög Ilonáról szóló népballada feldolgo­zását. Februárban lesz az elődöntő. Kómár Sándorné Kisterenyéről mag­nószalagot is hozott. — Egy leánvkérés van rajta — mondta — népi játék. Saját gyűjtés Szomszéd Já- nosné és Kaszás Kálmánná visszaem­lékezései alapján ál­lítottuk össze. Be­hoztam kielemezni. Rendkívüli ülést tartott a sa-gótarjáni városi pártbizottság és a városi tanács Tegnap rendkívüli ülést tar- nap a Salgótarjáni városi Ta- a Hazafias Népfront városi tott a salgótarjáni városi nács. Az ülésen részt vett Gé- elnöksége javaslatára, a Sal- pártbizottság amelyen részt czi János, a megyei pártbi- gótarjáni városi Tanács Ozs- vett Géczi János, az MSZMP zottság első titkára. Hoff er várt József elvtársat, érdé- Nógrád megyei Bizottságának István, a párt megyei végre- meinek elismerése mellett a első titkára. A megyei pártbi- hajtó bizottságának tagja, a városi tanács elnöki tisztsége zottság és a párt városi vég- Nógrád megyei Tanács elnö- alól felmentette, rehajtó bizottsága javaslata- ke. A rendkívüli tanácsülésen A Magyar Szocialista Mun- ra a Magvar Szocialista Szabó Aladár, az MSZMP káspárt Salgótarján városi Munkáspárt Salgótarjáni várcr Salgótarjáni városi Bizottságé- Bizottsága, a megyei tanács si Bizottsága a városi párt* nak titkára bejelentette, hogy végrehajtó bizottsága és a bizottság első titkárává Ozs- a Masyar Szocialista Munkás- Hazafias Népfront városi el­várt Józsefet megválasztotta, párt Salgótarján városi Bi- nökségének egyetértésével a A salgótarjáni városi párt- zottsága Ozsvárt József elv- megüresedett tanácselnöki bizottság tegnapi ülésén a társat a városi pártbizottság tisztségre a Salgótarjáni vá- párt-végrehajtóbizottságba első titkárává megválasztot- rosi Tanács Fekete Nándort beválasztotta Fekete Nándor ta. A megyei pártbizottság, a egyhangúlag megválasztotta, elvtársat. városi párbizottság, valamint Fekete Nándor, Salgótarján ★ a megyei tanács végrehajtó város tanácselnöke köszönetét Rendkívüli ülést tartott teg- bizottságának egyetértésével, mondott megválasztásáért. Falu a szocializmus űéján Kiállítás Balassagyarmaton A „Falu a szocializmus út- A vándorkiállítás tablóit — tében a legnagyobb fejlődő ján” címmel kiállítás nyílt amelyeket december második a mezőgazdaság szocialista tegnap Balassagyarmaton, a felében a megyeszékhely la- átszervezése után következett mezőgazdasági szakiskolában, kóinak mutatták be. hogy a be. A parasztság életében ______________________________falu életében, a felszabadulás fontos állomás volt. hogy a ó ta. a mezőgazdaság szociális- szocialista nagyüzemi terme- ta átszervezése után milyen lesi viszonyok uralkodóvá vái- változás ment végbe — a tak. Az eredmények kialaku- „Palóctáj”* Termelőszövetke- lásában nagy jelentősége van zetek Területi Szövetsége a a munkásosztály által nyúj* balassagyarmati járás falvai- tott támogatásnak, amely a nak fejlődését bemutató ősz- mezőgazdaság szocialista át" szeállításokkal egészítette ki. szervezése idején, de azóta is A mezőgazdasági szakiskola nélkülözhetetlen támasza a növendékei az iskola életét parasztságnak. Az azóta eltelt bemutató tablókká] gazdagí- időszak eredményei lépten- tották a vándorkiállítást. nyomon megmutatkoznak. Mivel csak 10 óra­kor kezdődik a fog­lalkozás, a Röpüli páva-körök és a kó­rusok vezetői addig együtt voltak. így ta­lálkozhattunk Nagy Péterrel, aki a pász­tói általános iskolás kórust vezeti. — Áprilisban hang­versenyt szeretnénk rendezni, ahová a megye legkiválóbb kórusait hívnánk meg. Az elmúlt év­ben rendeztünk már hasonlót. A kulturált szóra­kozás. az egyre nö­vekvő szabad idő el­töltésének régi jó be­vált módja az önte­vékeny művészeti mozgalom. Ezt tanul­tuk a Megyei Műve­lődési Központban, Salgótarjánban. A kiállítás megnyitóján Devcsics Miklós elismerés- megjelent Devcsics Miklós, sei szólt a termelőszövetkeze- az MSZMP Nógrád megyei tekben folyó munkáról, a Bizottságának titkára Andó szarvasmarhaprogram és a Gyula és Skoda Ferenc, az zártrendszerű gabonatermesz- MSZMP balassagyarmati já- tés területén* elért eredmé- rási, illetve a városi pártbi- nyékről, zotíságainak első titkárai is. A megnyitó után a jélenle- A megjelenteket Adamcsek vő szakemberek részére a Pál, a Termelőszövetkezetek szarvasmarhaprogram vég- Területi Szövetségének elnöke rehajtásával kapcsolatos dia- üdvözölte. majd Devcsics filmet vetítették. Miklós a magyar falvak éle- ' rében végbement változások A vándorkiállítást Balassa- í el erdőségét méltatta. gyarmaton kívül még hu­szonkilenc településen mutat* Elmondta, hogy a falu éle- jak be. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom