Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
ILasdr bányatelep lahm nevében A Kazá r-bánvatelepi lakosok nevében kérem, szíveskedjenek nyílt levélben, fordulni a 2. sz. Volán Vállalat személyforgalmi osztályához, hogy rendet kíván-e teremteni a Kisterenye—Kazár— Mátraszele között közlekedő járatokkal kapcsolatosan. Ugyanis már 1974. január 14-én panasszal fordultunk a vállalat nagvbátonvi kirendeltségének vezetőjéhez, hogy a fent nevezett járatok a menetrendet figyelmen kívül hagyva egyes gépkocsivezetők önkényeskedése alaoián rendszer télén ül közlekednek. A bejelentéssel kapcsolatban intézkedés nem történt. Továbbra is panasz, hogy egyes gépkocsivezetők —. tisztelet a kivételnek, mert ilyen is van —. a menetrendtő] eltérő időponttól előbb indulnak ki a megállóhelyekről, vagy egyáltalán nem közlekednek a kijelölt megállóhelyig. Ezért pl. a bányatelepről a kisterenyei gimnáziumba járó diákoknak a Mátraszeléről 5.50 kor induló buszhoz a Kazár földmű- vesszövetkezeti megállóig 1,7 km-t kell gyalogolni. Ugyanezen helyzet fordul elő a Mátraszeléről 11.55-kor és 14.55-kor induló járatok esetében is. Nem megy a bányatelepi megállóig b Kiste- renyéről Mátraszelére közlekedő 10.15-kor. 13.10-kor induló járat som. Alkalmanként közlekedik fel a 10 órakor és 19.10-kor induló járat is. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget. hogy ezen kérést lapjuk hasábjain szíveskedjenek közzétenni és' felhívni a vállalat vezetőinek figyelmét a munkafegyelmet' ‘ ily módon megsértő gépkocsivezetők felelősségre vonására. Annál is inkább, mert a gépkocsivezetőket a bányatelepre utazók több esetben is kérték kötelességük teljesítésére. Salamon Ferenc aj Kazárl községi közös Tanács elnöke Panaszok és válaszok Utak — kátyúk Tisztelt Szerkesztőség! Amíg eljutottam addig, hogy önöknek ezt a levelet írom. nagyon sok bosszúságot, gondot kellett elviselnünk. Ez pedig nem más. mint az útviszonyok erre mifelénk. A Pász- tőt Balassagyarmattal összekötő út állapota nagyon rossz, úgy- tudjuk, hogy a KPM korszerűsíteni fogja ezt a szakaszt. Az út Herencsény, Cserhátsurány Cserháthaláp és Mohora részen szinte úgy néz ki, mint egy szántás. Még 1972 őszén felvonult a KPM Herencsény községben, lekövezett körülbelül 300 fm. szakaszt, amit a tél és a községen végigvonuló „motor- versenyzők’’ szépen levertek az út szélére, az árokba. Az út építői 1973.- augusztusában ismét megjelentek, lebitume- neztek körülbelül 150 fm-es szakaszt. Most ismét itt a tél, es utunk maradt a régi, rossz. Jó volna, ha elkészülne a korszerűsítés, hisz’ szerintünk ez elsősorban államérdek, mert a rajta közlekedő járművek is mind hamarabb mennek tönkre. Kérjük, szóljanak egy-két szót mindany- nyiunk érdekében! B. János Herencsény A Rimóc—Szecseny községeket összekötő út padkái elhanyagolt állapotban vannak, lesüllyedtek. A közlekedés emiatt erősen balesetveszélyes. Ez az észrevétel a rimóci tanács végrehajtó bizottsági ülésén is elhangzott már. a mielőbbi intézkedés reményében — írja Kis« Béla rimóci levelezőnk. X Az utak állapotával kapcsolatos olvasói kéréseket, illetve észrevételeket eljutattuk a KPM Közúti Igazgatóságához. ahonnan az alábbi tájékoztatót kaptuk: — A 2123 számú, mohora— alsótoldi bekötő út Herencsény ég Cserhátsurány átkelési szakaszainak felújítását 1974-ben elvégezzük. A szécsény—rimóci bekötő út felújítási nymkái ez évi tervünkben nem szerepelnek, mert anyagi eszközeinket teljes mértékben lekötötték nevezett útnál sokkal rosszabb állapotú, és jelentősen nagyobb forgalmú útszakaszok korszerűsítései. Amennyiben lehetőségünk nyílik anyagi bázisaink kibővítésére. az észrevételezett útszakaszok javítási munkáit elvégezzük. Szerkesztői üzenetek B. M. (Magyargéc): A két gyermek után járó családi pótlék összege a munka- viszonyban álló dolgozóknál az eddigi havi 400 forintról 000 forintra, a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál pedig havi 300 forintról 500 forintra emelkedik. E magasabb összegű családi pótlékot külön kérelem nélkül folyósítják első ízben a június hónapra járó munkabérek vég- elszámolásával egyidejűleg. Ha azt nem a munkabérrel együtt folyósítják, legkésőbb július hónap folyamán kerül kifizetésre. ★ S. A. (Cserhátsurány): Ki tekinthető egyedülállónak? Kérdésére közöljük, hogy azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák, hogy a családi pótlékra jogosultság szempontjából kiket kell egyedülállónak tekinteni, nem változtak. Ennek megfelelően a hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált, vagy házas- társától külön élő dolgozón felül továbbra Is egyedülállónak kell tekinteni azt a házasságban élő nőt is, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít. ★ L. K. (Szécsény): A dolgozó nőt — ha a szüléstől visszafelé számított 2 éven belül 180 napig biztosított volt — terhességi-gyermekágyi segély Illeti meg. A terhességi-gyermekágyi segély összege, ha a dolgozó nő a szülést megelőző 2 éven belül 270 naoon át biztosított volt, munkabére napi átlagának 100 százaléka, — ha a szülést megelőző 2 éven belül csak 180 napig volt biztosított, munkabére napi átlagának 05 százaléka, a korábbi 50 százalékkal szemben. A terhességi-gyermekágyi segélyt a szülő nőnek a Munka Törvénykönyve alapján járó 140 napi szülési szabadság tartamára kell folyósítani. A terhességi-gyermekágyi segélyezés ideje alatt kórházban töltött időre a segély 80 százaléka jár. ★ P. O. (Rétság): A gyermekgondozási segély összege 1974. január 1-től emelkedett, mely függ a gyermekek számától. A gyermekgondozási segély az első gyermek után havi 800 forint, a második gyermek után havi 900 forint, a harmadik és minden további gyermek után havi 1000 forint. Míg a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagoknál a gyermek- gondozási segély az első gyermek után 700. a második gyermek után 800, a harmadik és minden további gyermek után havi 900 forint. AZ OLVASÓK = FÓRUMA Vészharang kong a sziráki Teleki-kastély felett A sziráki Teleki-kastély sorsa felett érzett aggodalmam harmadszor tárom már nyilvánosság elé a NÓGRÁD hasábjain, bízva benne, hogy valaki majd csak felfigyel rá, és észreveszi, hogy a sziráki Teleki-kastély sorsa felett kongatott vészharangom hangja nem vaklárma. A kastély és a környezet még ma is — közel három évtizedes elhanyagoltságával is — szép. De ha valaki kételkedik ebben, az jöjjön el Szirákra, és személyesen győződjön meg erről. A kastély falán elhelyezett tábla arról próbál meggyőzni, hogy műemlék. Az állaga, az elhanyagoltsága ellenkezőjéről, s az utóbbi érv erősebb. Pedig patináját a hozzá fűződő történelmi. irodalmi és tudományos nagyságok nevei is emelik. De az illetékesek vajmi keveset törődnek ezzel, sőt még azzal sem, hogy rongyos a tető, és a falak is áznak. Az épület pedig, mint olyan, nincs kihasználva. A kastélyban a Sziráki Állami Gazdaság a központi irodáját helyezte el. Közben a gazdaságot Pásztóhoz csatolták, a központ is odaköltözött. Mindössze néhány fő maradt a 20—30, vagy még ennél is több helyiséget, magában foglaló „palotában”. A kihasználtsága minimális, a gazdaságosság kérdése azonban nem merül fel senkiben, holott az a néhány fő akár egy teremben is elférne. No és persze a gazdaságnak vannak saját épületei is Szirá- kon, mégis egy műemléket ítélünk pusztulásra anélkül, hogy azt kimondanánk. A műemlékvédelmi szerv nem sajnálja a Teleki-kastélyt? A szirákiak, azok igen, de megmentését nem a lakosságnak, hanem az erre hivatott szerveknek kellene elkezdeni Vészharangom hangját talán most kellene meghallaniuk, mert előfordulhat, hogy később már hiába verem. Hisz’ egy műemléket könnyebb karbantartani, mint helyreállítani, de azt hiszem, hogy ezt az illetékesek is tudják. A kastélyban nagyszerű üdülőt, szanatóriumot, múzeumot lehetne berendezni. Szerintem valamelyik kitelepülésre ítélt fővárosi üzem vagy vállalat is szívesen költené rá néhány százezer forintot. Különösen, ha tudnák, hogy egv nagyszerű épület mellett szabad munkaerő-kapacitást is találnának. Ehhez azonban kezdemé-'vezZs szükséges. Laukó László Szirák, Csurgó út 2 Rejtélyes „irodalmi esi 99 Január 21-én fél hat órára sanzon — irodalmi estet propagált a Bányász Művelődési Ház. Az előadóművészek; Zsolnay Hédi, Túrán László, Lelkes Ágnes, Az „est”-en a 600 férőhelynek mintegy negyed része volt foglalt. A nem nagyszámú jelenlevők között — gondolom másoknak is — Lelkes Ágnes volt a legkevésbé ismert. Igaz, sok volt a fiatal, a tanulókorú. De nem ez a „bűn”. Bizonyára ők is sokat vártak. Végül is háromnegyed hatkor elkezdődött a „produkció”. Mert hát az volt ám a javából. Túrán László egy pár akkorddal jelezte a kezdést. Majd Lelkes Ágnesé volt a szó. Az első három versnél nem is volt probléma. — Az előadás művészi színvonalát nem vagyok hivatott értékelni. — De jöttek a következők, a líraibb versek. Itt aztán „volt mit hallgatni”. Például: Ö, maga, az előadóművész bejelenti, hogy aszongya: Petőfi Sándor: Szeptember végén. Majd arca a két tenyerébe temetkezik, „koncentrál”, és rájön, hogy nem Szeptember végén, hanem: „elnézést, a Négyökrös szekeret akartam mondani.” És következik a Négyökrös szekér. Nos, hát Gazdátlan postaláda A napokban Hugyag vasúti megállóhelyén időztem, lett volna annyi időm, hogy az épületen elhelyezett postaládába dobjam küldeményemet. A szolgálatot teljesítő vasúti dolgozó azonban szólt: — nehogy bedobjam, mert akkor benne is marad, ugyanis ebből a ládából nem szedik ki a postát! Mivel időm engedte, besétáltam a községi postahivatalba, ahol megtudtam, hogy a postahivatal nincs kötelezve e postaláda rendszeres ürítésére, kezelésére. De azért néha előfordul, hogy a totó-lottó szelvények végett kezelik. A postahivatal véleménye szerint erre a ládára nincs is szükség, mivel ezt csak akkor kezelték rendszeresen, amikor a postát vonattal továbbították. Amióta a postát gépkocsival viszik a községből, ez a terület kimarad. Azt is elmondták. hogy ők a ládát nem szerelhetik le, csak a Postaigazgatóság, az pedig Budapesten székel. Talán nem is a leszerelteté- séről, hanem az áthelyezéséről kellene gondoskodni, a célszerűség és az ésszerűség határain belül. Jelenlegi helyén mindenesetre megtéveszti az átutazót. — szűcs — üsse kavics, hadd menjen az a szekér. Majd jön József Attila, illetve a Betlehemi királyok. Azok aztán a királyok. Szegény királyok! S szegény József Attila. Biztos megfordult a sírjában. (Ismétlem, nem a művészi színvonalról szólok, de a vensszakokat ösz- szekeverni, a „királyokból” egyveleget csinálni?!) Következett Zsolnay, Túrán kíséretéveL Illetve következett volna a saját konferálása után, ha Túrán megtalálta volna a szükséges kottát. De úgy jártak, mint azzal a hetedik krajcárral a Móricz-mű- ben, hogy bizony idő kellett hozzá, hogy előkerüljön. Kottalapozás jobbra, balra, kettesével oda-vissza majd Zsolnay humorosan jelzi, hogy Fehér- vái-ott még megvolt!? Már ketten lapoznak! Zsolnay— Túrán duó. S nicsak! Előkerül a kotta. És „megy” a sanzon. Szünet következett volna, de a művésznő kérdésére: tartsunk-e szünetet, egyhangú voit a szünet nélküli folytatás kérése. „Most Túrán László játszik” — mondja a művésznő. Mire a művész úr: De mit? A művésznő odaveti: majd megállapodnak a közönséggel. Nos, jön Túrán. De hogyan! Egy pár gyönyörű akkord utánfelléiegzek. Lesz valami igazi! Kék rapszódia, vagy valamelyik Beethoven szimfónia akkordjai? Már nem tudom mert pillanatok alatt a Trubadúrnál kötött ki. Persze szép volt az is a maga nemében. No, de mi akart ez az egész lenni?! Jött még a Hét krajcár, meg Zsolnay is a Hulló levelekkel, de a Hulló levelek nemcsak a refrénből áll, mégha azt franciául megismétli is. S az űrt, amit hagyott; nem töltötte ki sem a saját verse, illetve a megzenésített verse, sem a műsor végén csokorba szedett francia dalok élvezete sem. S, hogy tudjuk, vége van a „produkciónak”, Túrán előbukkanva az oldalfüggöny mögül közölte: vége van! Hogy hol a „bűn”?! Hát ez az egész micsoda, ha nem az!? Bűn az irodalom, az előadóművészet ellen, az emberi érzések ellen. Mert aki ott volt, az „várt”, az kapni szeretett volna. Hogyan akarják megszerettetni az ifjúsággal a szépet, a nemeset, ha azokban is lerombolnak mindent, akik eddig bámulattal hallgatták Zsolnayt, szerették a sanzont, a szép verseket, gyönyörűséget találtak Túrán játékában? Pilling Antalné Nagyba tony, Lenin út 24. Lelkiismeretesebb munkát Városokban és falvakban az ismert szolgáltatási ágazatokon kívül a hagyományos kéményseprői tevékenységre, mint szolgáltatásra a jövőben is nagy szükség lesz. Ez az igény a hagyományos fűtésű lakásokban élő családoknál a fűtés időszakában fokozottabban jelentkezik. Így lakóterületünket is érintő közérdekű problémákból szűrődnek ki azok a gondok, melyek a szolgáltatás lazaságaira utalnak, illetve figyelmeztetnek bennünket. Szerencsésnek tartjuk, hogy az itt vázolt „tünetek” még nem általános jellegűek. Először is egyes területeken a kéményseprők időközönként rendszertelenül jelennek meg — tisztelet a kivételnek. Megjelenésükhöz a lakók alkalmazkodni nem tudnak Az így megkezdett korom- talanítással járó egyéb műveletek, a nem értesített lakókat váratlanul érik. ami riadószerű védekezést eredményez a savas hatást előidéző forró füstgáz ellen. Köztudott, hogy a hagyományos tűzhelyek légajtóit. tűzszabályozóit erre az időre le kell zárni. A kiömlő korrózió lakótérbe való jutását csak úgy tudjuk megakadályozni, ha a műveletről szokásos módon időben tudomást szerzünk. Kölcsönös udvariassággal, figyelmességgel a felesleges bosszankodásokat. egészségünket károsító hatásokat el lehetne kerülni. A kémények és füstcsatornák golyózásából származó anyagi károkat is csökkenteni lehetne, ha azt egy kicsit szakszerűbben végeznék. Az ehhez kapcsolódó panaszokat részletezni nem kívánjuk. De lássunk egy kényesebb természetű kérdést, ami már a felelősségre vonás határait is súrolja, és erkölcsi normáinkkal sem egyeztethetők össze. A borravalót kikényszerítő „tüneteknek” nagyon sok változatát ismerjük. Az újévi naptár aián- dékozását szolgálati ténykedés ürügyén ajánlotta az egyik dolgozó. A kínálat aktualitása már igen megkésett. így a várt. valamiért valamit... nem járt szerencsével. A lakók tehát nem alaptalanul aggodalmaskodnak. amit volt szerencsénk megtudni. T, Gy. Mi már a KutyanaK se Kellünk. .. — Fodor — Mit jaytrsol as ÁS$? A technika fejlődésével városban és falun egyaránt nélkülözhetetlenné válik a lakóházak biztosítása. A gázrobbanás, a lakástűz stb. egyformán előfordulhat mindenhol. Ezen biztosítási szavatosságok azonban a ritkábban előforduló esetek közé tartoznak. A leggyakoribb kár az ablaküvegtörés. amit legtöbbször a szélvihar okoz. Noha a lakásbiztosítás egységesen 180 forint városon és falun, az üvegkártól azonban csak a városi embernek nem lehet félnie. A falvak lakóinak igen! Salgótarjánban helyben van a biztosító és a/ üveges. Sajnos. Sámsonhá- zán, de még a közelebbi községekben sincs üveges. A salgótarjáni üveges kisiparosok, hogy a ktsz-ek- rol ne is beszéljek, nem hajlandók 15—20 kilométerre kiszállni 20—30 forint értékű munkáért, de nem fizetődik ki nekik még a 100—200 forint értékű munka sem. Az ilyen nemű munkák elvégzése hát a barkácsolókra és ezermesterekre vár. sainos ők nem tudnak számlát adni. így a biztosító sem tud fizetni. Egv megoldás marad hát nekünk, falusi ügyfeleknek. saiát zsebünkből fizessük a biztosító által szavatolt üvegkárokat. Én kételkedem e jó. bevált megoldás helyességében. A nemrégi szélvihar betörte lakóházam egvik nagyméretű ablakát. Tódul be a íanuári friss levegő. melv szerencsémre nem 2(1 fokos. Epedve várom az Állami Biztosító válaszál milyen megoldást javasol ? Fűtsek fokozottabban, fizessek. vagy tud jobb megoldást? Szikora László' Sámsonháza NÓGRÁD — 1974. januái 31., csütörtök 5
