Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
„A testét én csináltam vászonból *» Hl A szál on cukros doboz teteje felnyílik; hímzett szalagok, csipke, szatén rongyok, selyemdarabkák kerülnek elő. A mozgékony kis öregasz- szony mesél: — Egyszer a rádióban azt mondta a Buga doktor úr, hogy aki ideges természet, az keressen magának valami elfoglaltságot. Kézimunkázzon, vagy babrálhasson valamivel. Nekem nagyon rosszak az idegeim. Ezért is fogadtam meg. hogy lekötöm az időmet. Ezt a babaöltözte- test találtam ki. Egészen aprócska és nagy babáiknak varrók tarka ruhát; palotáéi viseletbe öltöztetem őket. — Kitől tanulta a népviselet-készítést? — Nem tanultam én senkitől. csak úgy magamtól kezdtem bele. Volt nekem a viselet miatt elég bajom. Mesterlány voltam én, apám, a kova« tekintélyes embernek számított. Nézze csak ezeket a képeket; az anyám igazi mesteméasszony. a testvéreim még ma is Pesten élnek. Módos lány létemre egyszerű parasztlegényt választottam férjnek, beöltöztem a palotáéi viseletbe úgy, mint a többi menyecske. A szüleim meg haragjukban kitagadtak a családból. Az első népviselet« babát tíz évvel ezelőtt készítette Etelka néni. — Bizony fiam, tíz éve. Akkoriban vettem babafejet, a testét meg én csináltam hozzá vászonból. Azóta már vásárokon. meg üzletekben kapható műanyag babákat öltöztetek. Megveszem a színes rongyokat, a borbély elküldi a maradékhajat, abból lesz a díszes haj fonat a baba fejére. Amikor elkészül egy menyecske. mindjárt elajándékozom. Tudja, nagy. a család, mindegyiknél van már palotás! viselet« baba. Ismerősöknek is szívesen csinálok. Csak fillérekért. adjanak érte, amit akarnak. Előkerül egy csodálatosan szép öltözékű baba. Etelka néni azon magyarázza, hogyan is kell elkészíteni a palotás! V iselefct. — No, megvan a baba. Varrók neki kié nadrágot, azt vattával kicsípőzöm — én farinak nevezem —- hogy le^ gyen. ami a szoknyákat tartsa. Látják-e. a melle is vattából van — nem nevetség, ezt így kell megformálni. Utána öt fodros szegély« alsószoknyát adunk rá, gyolcsból készül valamennyi. Plisszíro- zott szoknya jön a testére brokátból. Brokátból készül a prusziik. is. a blúz ujja pedig csupa csipke. De nézzék meg a fejkötőt, az milyen szép! Én. egy nagyobbacska babát, van úgy, hogy két hét. esetleg egy hónap alatt elkészítek. De minek is magyarázok annyit? A fiatalokat nem érdekli ez a foglalatosság. Itt a faluban is mondtam már a lányoknak, ismerősöknek; álljunk össze, alakítsunk egy csoportét, és készítsünk közösen népviselete» babákat — talán még külföldre is eljutnának. Á, nincs ezeknek türelmük a varráshoz, azt mondják^ sok babra- ság van rajta. — Etelka néni hány év«? — Én fiam, 79. De elhiheti, más szórakozásom nitlcs, csak ez a babaöltöztetést. Nézzen szét a lakásban; se tévém, se rádióm. Csak a varrógépem, meg a saját két kezem. Ezek segítségével szórakozom én. Beszélgetnénk még tovább, de Etelka néni. Varga Jánosáé. hirtelen felugrik: — Na, mindent elmondtam, amit akartam. Megyek az udvart söpörni. Nem szeretem a rendetlenséget A téli szelek meg mind összehordták a gazt az udvaromra... —vkm — Hit élték a telefonbetyárt Maga árulta el a hívószámot Kezdetben találomra tárcsázott Glaitzár Lajos, ké- söob a telefonkönyvitől kereste ki a számokat; lányok, asszonyok teiefonszámát — Áz öblösüveggyár energiaközpontjában van egy telefonkészülék — vallotta —, onnan tárcsázgattam. Jó időtöltés volt... A Büntető Törvénykönyv szerint folytatólagosan elkövetett garázdaság ez a fajta „időtöltés”. Glaitzár ugyanis trágár hangon sértegette a hívottakat, s félre nem érthető ajánlatokkal zaklatta ■két. Mindegy volt neki, hogy nappal van, vagy éjszaka, a legváratlanabb időpont tokban csörgött a telefon a tarján! lakásokban. Félt a leleplezéstől, ezért amikor az egyik asszony férje vette fel a kagylót, megkérdezte, szokták-e őket telefonhívásokkal zaklatni. A térj azt válaszolta igen. Gla- itzár ekkor azt állította magáról, hogy rendőr, és éppen egy URH-kocsiból telefonál, majd hozzátette; éppen most fogtak el egy fiatalembert, aki telefonhívásokkal háborgatja a város lakóit. Udvariasan megkérdezte a férfit, akamak-e feljelentést tenni a fiatalember ellem, és az igenlő válasz hall-dan megígérte, hogy majd jelentkezik. Néhány- nap múlva valójában jelentkezett, és megfenyegette az asz- SZonyt arra az esetre, ha feljelentést merne tenni ellene. Az esetek többségében a nők lecsapták a kagvlót, amikor Glaitzár szemtelen,kedett ' elük. egvik-másik azonban beszédbe elegyedett vele. Az egvik asszony például, akit Glaitzár „szórakozásból” becsületsértő jelzőkkel illetett, és azt mondta neki; „túl sok férfival foglalkozol”, megkérdezte, honnan veszi ezt? „Egy barátomtól hallottam”, mondta kapásból a telefonbetyár, s az asszony tovább kérdezett: „Nem pesti véletlenül a barátja?” „De igen”, válaszolta Glaitzár. „Van bajusza?” — volt a következő kérdése, s amikor tagadó választ kapott, megnyugodva letette a kagylót... Álcád t egy másik asszony is, aki elbeszélgetett Glaitzár- ral, de egészen más célból. Készségesen válaszolt az otromba kérdésekre, de közben a férjét átküldte a szomszédba, hogy hívja fel a postát, és próbálja megtudni kié a hívószám. A manőver nem járt sikerrel, mert Glaitzár korán tette le a kagylót. Ekkor az asszony más taktikád hoz folyamodott. Bármikor hívta Glaitzár, szívélyesen elbeszélgetett vele, nem mutatta, hogy sértőnfek érzi a durva szavakat, a közönséges, trágár hangot. A férfi így lassanként elárulta személyi adatait, megmondta, hogy az öblösüveggyárban dolgozik, elárulta a hívószámot, és végül a keresztnevét is. — Azután azt mondta, hívjam máskor is, most már leteszi a kagylót, mert megy fürödni — vallotta Glaitzár — De nem hívhattam, mert időközben letartóztattak... Glaitzár Laiost, akit korábban már elítéltek lopásért é~ meerontásért, a Salgótarjáni Já.-ásbírósá? héthómaoi szabadságvesztésre és kétévi köz- üevektnj eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie, a feltétel« szabadságra bocsátás Vedvezmönvéből kizárták Az ítélet jogerős. Sz. K. A Búvár új száma Az Országos Természetvédelmi Hivatal lapja, a Búvár most megjelent száma, új profiljához híven közli Balogh János akadémikus, az ökológiai szabályozó rendszerek környezetvédelmi szerepéről írt tanulmányát. A többi érdekes írás közül külön figyelmet érdemelnek az Észak-Magyarország környezetvédelmi terveiről, a kiárusított természetről, a százéves Budapest kisállattenyésztéséről, a madarak városba településéről, és az új gombáinkról szóló cikkek. A színes borítójú, mélynyomatú természetvédelmi szaklap gyakorlati útmutatásé, változatos. rovataival is minden természetszerető ember érdeklődését igyekszik kielégíteni. Ha walaki megsz« ezné... A Váci Mihály Ifjúsági Szocialista Brigád vállalta A LAMPART ZIM salgótarjáni gyárának köponti lakatosműhelyében nagy zaj jelzi a munkát. Sivít a köszörű, zúg a fúró, a kalapács nagy kondulásokkal alakítja a fémet. Nehezen lehet más beszédét érteni. A központi lakatosműhelyben dolgozik a Váci Mihály nevét viselő ifjúsági szocialista brigád. Jelenleg 23 tagja van. Tíz közülük a vállalat kiváló dolgozója, heten nyerték el az aranyjelvényt, további hat pedig még küzd a szocialista címért. A brigádnaplóban ott sorakoznak az elmúlt év vállalásai. Közös mozilátogatás, kirándulás, rendezvényeken való részvétel. Egy közülük vállalta, hogy befejezi tanulmányait a gépipari szakközépiskolában. Ugyancsak vállalták. hogy szakmai és TIT-előadásokon részt vesznek. A vállalásokat teljesítették. Igaz, a közös színház-, mozilátogatás csak részletekben sikerült, nem csoda, hisz’ a brigádtagok 90 százaléka autóbusszal, vagy vonattal, vidékről jár be. A közöá kirándulás is megvolt, autóbusszal mentek Egerbe, családtagokkal. A gépipari szakközépiskolát többen is elvégezték, de nagy részük ott is hagyta a műhelyt, elmentek jobb kereset után máshová. A TIT- előadás házhoz jön. reggeli szünetben a műhelyben rendezik meg. Egészségügyi, politikai és más témák kerülnek napirendre. A brigád 1971-ben vette fel Váci Mihály nevét. A „törzs- tagok”, tíz kiváló dolgozó, korábban is egy brigádban dolgozott. A brigádtagok zöme nyolc általánost végzett, mindegyiknek van szakmája, néhányuknak magasabb képesítése is, és van egy-két olyan brigádtag. aki szeretne továbbtanulni. Mindezt a brigád vezetőjétől. Becskereki Jánostól tudom meg. — ön is tanul? — ÉN NEM. Korábban más elfoglaltságaim voltak, most pedig már korosodom. Nem ülnék be az iskolapadba. A „korosodó ember” túl van a harmincon, de még nincs negyven ... 1973-ban vette át a brigád vezetését. — Járnak-e színházba, moziba közösen? — Legutoljára moziban voltunk. A „Csendesek a hajnalok” cimű filmet láttuk. Fenes László szakközépiskolát végzett, lakatos. A brigádvezetőtől megtudtam, hogy továbbtanulási tervei i vannak. — Szeretném elvégezni a főiskolát — mondja. Úgy érzem, többre vagyok képes, nem akarok megállni a munkapad mellett. A szakmám persze szeretem. Az iskolára levelező tagozaton járnék, dolgoznék továbbra is. — Mi a véleménye a TIT- előadásokról, amik itt elhangzanak? — Legutóbb a falumbeli. a mihálygergei orvos tartott előadást a légzőszervi megbetegedésekről. Menczel Zoltán Karancskesziból jár be. Ö technikumot végzett, de nem tudott máshol elhelyezkedni, így lett lakatos. — Nem bántam meg. Anyagilag is jobban kijövök, mint ha mondjuk rajzoló lennék. Meg aztán haszna is van a szakmámnak. Élettapasztalatot ad és nem árt, ha az ember tud a fémmel bánni. Én például kocsit szándékozom venni, ott is hasznosíthatom az ismeretemet. Ha netalán később magasabb beosztásba kerülnék. akkor sem lesz bai. ha értek ahhoz, amit irányítanom kell. — Mi a véleménye a brigád művelődési helyzetéről? — Lehetne jobb is. Elme-' hetnénk közösen egy-egy komolyabb színdarabra is, például egy operára. Lennénk néhányan, ha valaki megszervezné. — Ilyen szempomból nehez a vidékiekkel... — szól közbe a brigádvezető. MENCZEL Zoltán a kecskeméti műszaki főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Most a megvei tanács szervezte felvételi előkészítőre jár. A brigád kulturális, művelődési vállalásai nem egyértelműen kielégítöek. A néhány továbbtanuló aktivitása mellett a többiek szinte egy helyben állnak. Jobb szervezés, jobb propaganda, és annak tudatosítása, hogy kinek-kinek sa ját érdeke a művelődés, talán hatásos segítség volna. — g — Mottó: Minden változik, épp a tv-müsor ne tenné? FORGATÁS ELŐTT Egy fiatalember autóstoppal feJkéredzfcedik a Jól szituált” maszek kocsijába. Csakhamar kiderül, hogy az utas — szökevény. Hogy miféle menekülő, s hogy a kocsitulajdonos miért gyűlöli, tiszteli egyszerre — erről szól a jelenet. .. A „befutott” orvos és a felesége, hosszú idő óta először pihenni utazik. A pihenés azonban egyfajta jellempróbává változik, amelyben a férfi és az asszony nemcsak megmérkőzik, de meg is méretik egyben — ez a második történet »dióhéjban”... Idős házaspár, évek óta nincs látogatója, v Egyszercsak kulcs csordul a zárban, s mielőtt észbekapmának, egy idegen fiatalember telepedik az asztalukhoz — így kezdődik a harmadik kis tv-játék. Czele György novelláiból mindhármat Nádor Tamás írta televízióra. Látogatók és útitársak Cqyedi bútorok A Bútorértékesítő Vállalat „M (ni Doraus" néven nyitotta meg mintaboltját az Apáczai Csere János utcában, ahol hazai, jugoszláv, NSZK-beli, osztrák, olasz bútorok vásárolhatók (MTI íot ó: Balassa Ferenc felvétele) összefoglaló rímmel márciusban kerülnek GaáL Albert rendező kamerája elé ezek a történetek. MŰHELY Talán nem mindenki tudja: a tv-ben külön festőműterem működik. Ennek vezetője, Szakonyi Chaba mondja: „A tv-játékok kulisszafestése a főfeladatunk. Bármilyen furcsán hangzik: színes díszletetv készítünk a fekete-fehér műsorokhoz is, hiszen az ilyen háttér 6okkal lágyabb, érzékelhetőbb, tónusgazdagabb. A szín« tv természetesen még nagyabb színkultúrát, gyakorlatot követel tőlünk. A televíziózás »őskorában« még olyannyira naturális díszleteket készítettünk, hogy egy alkalommal a takarítónő ki akarta porszívózni az egyik csupán mégfestett szőnyeget E meglehetősen kétes »siker« ótá persze nemcsak a tv kelléktára sokkal gazdagabb, de az »élethű« díszletfeetésről is egészen más a felfogásunk”. INNEN' — ONNAN Aki rendszeresen figyeli a könyvesboltok kirakatait észrevehette, hogy mind gyakrabban láthatja a tv-műsor- ral egy időben, megjelenő alapművet amelyből film, vagy a televízióváltozat készül. Csupán néhány cím az okos együttműködést tükröző listáról: Cser« Tibor: Hideg napok; Sánta Ferenc: Húsz óra; Homérosz: Odüsszeia; Fej« Endre: Jó «tét, nyár,’jó «tét szerelem; Jókai Mór: És mégis mozog a föld; Dosztojevszkij: Fehér éjszakák stb. Különösen a Fejes-könyv és a Homérosz-mű volt nagy sláger — ez utóbbi például több mint 80 000 példányban kelt el. Íme egy újabb bizonyíték: nem kell a matuzsálemi Korú, ám sosem vénülő könyvet az ifjú és „rámenős” képernyő- testvértől 'félteni! Naponta „röpül” a televízió. Pontosabban: a MALÉV állandó fuvarozója én partnere (szereplője, díszléte stb.) a tv-nek. Lollobrigidát MALÉV- gép hozta például, de a mi tv-seimket is szinte naponta szállítja a honi feleégjelzésü repülő. A Ferihegyi repülőtér szám« államfőfogadás, -búcsúztatás háttere a Tv-híradóban, de ott játszódik jó néhány szórakoztató műsor táncjelenete is. MALÉV-gépek röpítik, hozzák-viszik a különböző sürgős felvételeket, » ugyanezen „szárnyasok” segítik elő az esetleg« soron kívüli utazásokat Egy-egy gép olykor valóban szinte „másodpercre” érkezik, ezzel is segítve a televíziót. Sütő Irén gyakori tv-sz*s- replő. Olykor észre sem vesz- szük, hogy őt halljuk, annyira azonosul szinkronszerepével, ö játszotta pl. Az árnyak délben tűnnek él c. szovjet filmsorozat női főszerepét, ő játsz- sza majd VIII. Henrik hatodik feleségét. De személyesen is sokszor megjelenik: legutóbb a Sólyom a Sasfészekiben sorozatban láthattuk, szerepel majd Gyurkovics Tibor őszinte részvétem című groteszk tv-játékában. Tavasszal — — valószínűleg Szőmyi G. Sándor rendezésében — önálló 20—25 perc« tv-műsorá- nak forgatására is sor kerüi. S egy kis történet a művésznő előadásában: Nyár volt, pokoli hőség Épp Elzát játszó - tam, a Mákvirágok felvétele folyt a IV-esiben. Ebédszünet, s mi tetőtől talpig „történelemben”, azaz klasszikus jelmezben átsétáltunk a Szabadság téren, hogy a rövid pihenőidőben megebédeljünk. Két kis öregasszony ült a téri padom, s amikor eléjük értünk, egyikük döbbenten összecsalta a kezét: — Látod ezeket az „%myámikín,ja”-szaknyákat ? Ezek a bolond külföldi nők most már igazán nem tudják, hogy mit szedjenek fel magukra!— Másnap lemondtunk a sétáról, inkább szendvicset ettünk. Nádor Tamás NÓGRAD — 1974. január 27„ vasárnap 5 i
