Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

fordult 11 IlElli2ͧ«lÍB12l$»KÜák VV-íVlAA'iyiVUWwMAVl/VÍ/V V» ­\ Pontosar nem idézhető tissza az a novemberi ifjúsá­gi gyűlés, amelyet Saécsóny- ben, „ termelőszövetkezetben tartottak meg. Annyit tudunk róla: ott szerették volna fel­ébreszteni a hosszabb ideje magukba zárkózott fiatalokat, hogy vitatkozzanak, koruk­hoz méltóan pezsegjen. fe- s>v üljön körülöttük az élet. A K ISZ-titkár, Kiss Gábomé. mg von következetesen ki­mondta. amit gondolt, — Alkotó vita nélkül sem- irr- sem ér a szervezetünk 3z könyörtelen igazság. Mert egy olyan mezőgazda­sági üzemben, mint a Szé­chényi, ahol szinte óráról órára fordul az élet, bonta­kozik n jobbat érdemlő gaz­dálkodás, a fejlődést támoga­tó harcos, vitatkozó fiatalok­ra nagy szüksége lenne. De egyelőre nincs ilyen Ifjúság. A szervezet tagjainak száma alig tízen felül. Sokan el­menekültek a nehéz anyagi helyzetbe került gazdaságból. Elment a volt KlSZ-titkár is. Néhány esztendő leforgása alatt öten váltották egymást az ifjúsági vezetők. A fiata­lok, akik maradtak, két esz­tendeié választották meg tit­kárnak Kiss Gébemét. Kaikó Zsuzsannát. Törékeny asszonykának tő­rük, de ez csalóka látszat. Aki ilyen nehéz helyzetben vállalkozik arra, hogy ren­det termet, kemény akaratú ember, helyén a szíve. Zsu­zsát a családjában tanították meg helytállni a nehéz hely­zetben is. A szolnoki mun- káslámyt nem kényeztették el. Mezőgazdasági szakmun­kás-bizonyítvánnyal rendel­kezik. Hogy Jelenleg miért kényszerül, mint bérelszámo­ló az irodába, arra azoknak kell választ adniuk, akiknek nem közömbös az Ifjúsági szervezet tevékenysége a termelőszövetkezetben. A tit­kár sem titkolja, mennyire leköti idejét ez a munka. — Most sokat kéne a fia­talok között lennem, de nincs időm. Pedig a KISZ-titkámak, ha nincs ideje a fiatalokkal va­ló találkozásra, csupán a gyű­lések idejéig akkor hiba van. Kiesné esetében különösen nagy jelentősége lenne, ha a tsz-ifjúság körében többet foroghatna. Szolnok megyé­ből szegődtek a szécsényi tsz­be férjével, aki az üzem nö­vényvédőé szakembere. Azt mondta a fiatalasszony, hogy a térképről választották ki Szécsényt. Csak a történelmi hírnevéről és a hegyektől övezett környékről ismerték Ez vonzotta őket. Szorgalmas fiataloknak mondják őket. Tiszta szándékúaknak. A szé­csényi parasztember nehezen barátkozik. Ügy tűnik, őket befogadták. Ez megnyilvánult a KISZ-titkárválasztaskor is. Kissné az erről való be­szélgetéskor azért mégis el­mereng. Apró ráncocskák ba­rázdálják síma homlokát. Szemét mereven egy pontra szegezi. Keményen dolgozhat az agya. Megfontoltan mond ja: — Hosszú még az út, a teljes bizalomig... Ebben benne van. hogy ké­szen áll a munkái u. Amivel megbízták az Ifjúsági szerve­zet munkájának fellendítésé­vel. azt teljesíteni kívánja. Azon a novemberi gyűlésen ehhez egy lépést tettek. A párt vezetője és az el­nök jelenlétében nyílt vá­laszt kértek a fiataloktól, mit tegyenek annak érdekében, hogy az ifjúság teljes értékű emberként vegyen részt a gazdaság életének helyreállí­tásában. Zsuzsát az emléke­zés izgalomba hozta. Piros foltocska színesítette meg ar­cát. Szeme kitágult. Nagy lé­legzetet vett. —A fiataloknak fel kell ké­szülni ök, hogy majd az idő­sebbek helyébe lépnek. Addig is olyan gazdaságot kell te­remteni, amely megnyugtató anyagi körülményt nyújt a tagoknak. Ezért dolgozni kell. Hirtelen elhallgatott. Za­vartan lesütötte szemét, és valami olyasmit mondott, inkább magának, hogy elra­gadták az érzései. Ugyanis a tanácskozáson a fiatalok vé­konyan beszéltek a dolgok lényegéről Megszólaltak, mert Bonces Béla. az elnök nekik szegezte a kérdést, és nem tágított, amíg nem vá­laszoltak valamit. Kissné érezte, hogy az ilyen válasz nem az igazi. Különösen ak­kor amikor személyenként neki már volt vitája néhány fiatallal, Azok azt mondták: előbb a pénzt, aztán a mun­kát. Kissné pedig azt vála­szolta: — A jó anyagi hei„ zet megteremtéséhez mindenki­nek munkával kell hozzájá­rulnia, hogy legyen miből fi­zetni. .. A KISZ-titkár azt szeret­né. ha ezekről a kérdésekről taggyűlésen, vagy más össze­jövetelen. vagy négyszemközt kulturált vita folyna. Ezi szeretné az elnök is. Egyelő­re ez nem megy még úgy- ahogy szeretnék. Mint a be­teg ember, aki lábadozik, csak éppen, hogy megvannak a szervezetben. Pedig de erős, de sok jó példát mutató KISZ-es volt a szécsényi tsz- ben. Sokan azok közül ott vannak még most is. De egye­lőre nem akarnak megnyil­vánulni. Azaz megnyilvá­nulnak de, annak nem sok az értelme. A régi KISZ- esek azt hajtogatják, hogy az ő Idejükben a tánc, a tv. a szórakozás bőséggel volt. Kissnének más a véleménye. Egy lábadozó termelőszövet­kezetnek , munkát végző, har­cos fiatalokra van szüksége, és amíg nem áll helyre a gazdaság csak csínján a szó­rakozással. — Mire vigadjunk...? —• kérdi. A hcdnap kilátásai jók a gazdaságban. Még esztendő is alig múlott máris pótolták a veszteséget. Az idei zárszá­madás elé bizakodva nézhet­nek Szécaényben. Aki dolgo­zott, az munkájának ellenér­tékét megkapja tisztessége­sen. És gyarapodott is a gaz­daság. új gépekkel, épületek­kel. sőt a további gyarapodás­ra Is félretették a szükséges pénzt. Egy ilyen sok sikert és győzelmet ígérő munkában a fiataloknak reszt venni szép feladat. ■ — A vezetőség igényli is a fiatalok erejét —• mondta Zsuzsa. ' A leckét tehát feladták Szécsényben. Akik nem hit­tek, azok elmentek és talán jód is tették. Ilyen henéz munkát csak állhatatos em­berekkel lehet végezni. Kiss Gábomé, Kakó Zsuzsanna, meg a többiek, ha .egyelőre létszámban kevesen is. tiétek a szó, válaszoljatok: alkotó vitával, tettekkel. Mert for­dult a kerék, és előre... Bobál Gyula A beruházási tevékenység 197?-ban is a terveknek meg­felelően alakult. Tovább épül­tek szépültek megyénk váro­sai falvai. Az építőknek van mivel . büszkélkedniük, hiszen szorgalmas munkájuk nyomán számos új objektum valósult meg. A szervezettség javulá­sának eredménye, hogy egyre több épület került a szerző­désben vállalt határidőben átadásra. Kedvezőbb költsé­gek mellett dolgoztak, javult a minőség, csökkent a rekla­mációk száma. ÁTADÁSOK EVE A pozitív mérlegzárásukhoz az is hozzájárult, hogy a pártszervezetek aktívabb kez­deményezésére gyümölcsözőbb munkaikapcsolat van kialaku­lóban a beruházó, tervező és kivitelező között. Ez azért is fontos, mert csak az együttes munka eredményezheti beru­házási terveink ütemes telje­sítését. Az ipari beruházásoknál az elmúlt esztendő nagyrészt az átadások, üzembe helyezések éve volt. Elkészült és bővítet­te termelését a FÜTÖBER nagybátonyi üzeme, a VE- GYÉPSZER, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat balassa­gyarmati telepe, a Váci Kö­töttárugyár pásztói gyáregysé­ge. a Romhányi Falburkoló- csémpegyár. A korszerűbb üzemcsarnokok megépítésével nemcsak a termelés fejlesz­tésének feltételei teremtődtek meg. hanem a munkakörül­mények is lényegesen megvál­toztak. Mezőgazdaságban a szeró­Sok beruházás — nagy felelősség nyebb lehetőségek közepette olyan fontos létesítmények valósultak meg. mint a Mát­raaljai Állami Gazdaság 420 kocaférőhelyes sertéstelepe, a Bonsosberényl Állami Gazda­ság lucemalisztűzeme. a Tari Takarmánykeverő Üzem re­konstrukciója. Mindezek segí­tették a lakosság húsellátásá­nak javítását. Jelentős keredkedelml egy­ségekkel gazdagodott a megye- székhely. Határidő előtt elké­szült a Lakberendezési Áru­ház. megnyílt egy korszerű élelmiszerüzlet is. Hatására javult a lakosság kulturáltabb kiszolgálása. A társadalompolitikai célok között központi helyet foglal el a lakásépítés. A közremű­ködő vállalatok kollektívái egyre nagyobb felelősségei, éreznek a családi otthonok ütemszerű megvalósításáért. Enyhítenek e súlyos szociális problémán, amikor egyre több család számára teremtik meg a követelményeknek megfele­lőbb lakásviszonyokat. Az időarányos teljesítés megfelel a középtávú terv előirányza­tainak. 1971—72-ben 3542, 1973-ban pedig 1858 darab la­kás építése fejeződött be. ELMARADÁS AZ országos Átlagtól Közműellátottságunk elma­rad az országos átlagtól. A ta­nácsi szervek erőfeszítéseinek: és a, lakosság jelentős társa­dalmi munkájának hatására javult a helyzet. A vezetékes vízellátás 10,3 kilométerrel bővült, a közcsatorna-hálózat hossza pedig 7 kilométerrel nőtt. A vezetékes gázellátás­ban részt vevő fogyasztók szá­ma 400-zal gyarapodott. Az igazsághoz tartozik, hogy eze­ken a területeken nem . sike­rült a kellő előrehaladást el­érni. Falugyűléseken, különböző tanácsi rendezvényeken gyak­ran kifogásolja a lakosság az úthálózat állapotát. Bár az anyagi lehetőségek korlátozot­tak. de a célszerűbb felhasz­nálás lehetővé tette, hogy 17 500 négyzetméter tanácsi úthálózatot korszerűsítsünk és 26 kilométer járdát megépít­sünk. A forgalom követelmé­nyeinek jobban megfelelő asz­faltszőnyeget 51,5 kilométeres útszakaszon terítettek el, to­vábbá 42 kilométeren, község­ben felületi kezelést végez­tek. Az elvégzett munka elisme­rése mellett figyelmünket a mára. az 1974. évi feladatok­ra kell Irányítanunk. A kivi­telező vállalatok, szövetkeze­tek dolgozóinak arra kell tö­rekedniük,' hogy még szerve­zettebbé váljék a munkájuk. Csökkentsék a vezetőt hiá­nyosságokból, emberi gondat­lanságból adódó problémákat. Ilit Őri nftrf Prfk hálás, soha meg nem 1 UlUnpuncrCK Ónt témája: a lencsébe mosolygó, vagy éppen komolyan néző négy Kovács, hat Majoros, a hét Babos, s mellet­tük az asszonyok, akik szintén Babos- lányok voltak; a téma sokféle változata él, hisz’ az élet ebiben is gazdag. Vannak üzemek, ahol akár családfának beillenók a lyíszámny ilván* tartás, mert szülőiket, gyerekeket, testvéreiket, sógorokat összevéve húszán, harmincán dol­goznak ott. Családi gyár? Miért ne? Ját­szunk el a gondolattal: miért ne „sajátíthat­na ki” a gyárat, a közepes üzemet harminc, negyven család, olyanok, akik szeretik azt a munkát, amit csinálnak, azt a közösséget, vál­lalatot, ahol dolgoznak, akiket a rokon hozott be, akik az apjuk, a sógoruk, a nővérük keze alatt tanulták a szakmát? Rossz ez? Nagyon jól S ezt nem csak az újságíró véli így, hanem azok a tekintélyes szakemberek szintén, akik a Munkaügyi Minisztérium szá­mára széles körű vizsgálatot végeztek, s meg­állapították: a termelőüzemek legértékesebb, a gyár, a vállalat dolgai után leginkább ér­deklődő magiját azok a munkások alkotják, akik 10—15 esztendeje ott dolgoznak. Akik­nek tehát minden porcikájukba beleivódott, hogy ez a _,yár nemcsak kenyéradójuk, de tulajdonuk is; amivel gazda módjára illik tö­rődniük. Jutott-e még másra az előbb említett kér- dezősiködés? Egyebek között arra, hogy a csa­ládi kapcsolatok előnyösen befolyásolják a munkahelyi magatartást A szülő szeme előtt a gyerek fegyelmezettebb, ha másért nem, azért hogy ne hozzon szégyent az „öreg” fe­jére. A rokonok nehezebben változtatnak munkahelyet mert akkor teljesen idegenek közé kerülnek. A testvérek féltő gonddal se­gítik a gyakorlatlanabbat... Sorolhatnák, mert hisz’ a mmnkalélektan, az üzemezociológia friss eredményeket, meg­fontolásra érdemes tanulságokat ad a kezünk­be, de alighanem fölösleges lenne. Aki gyár­ba jár, s még inkább, aiki ott dolgozik, jól tudja, a munkáadinosnrtáák magatartásuk­ban, gondolkodásukban legtöbbször az átlag fölé emelkednék, hírük’, tekintélyűk van, s maguk is úgy vélik a példa kötelez. Ezer az Iga-boga annak, miként verbuválódnak e családi, rokoni dinasztiák, miért követi a testvér, a gyerek, a rokon az előtte Járó út­ját, egy valami azonban bizonyos. Csak rit­kán parancsszóra, a szülői szí górnak, a csa­ládfői akaratnak engedve. Talán azért, mert otthon, jót hallott a munkahelyről, mert tisz­teli a szülő, a testvér, a rokon szakmáját, munkáját, becsületesnek tartja a fizetiséget, nehezebbén találná meg helyét idegenek között... Ne kutassuk a személyes indítéko­kat, azaz, kutassuk, de más módon. A munkahely eszközeivel, lehetőségeivel, szándékaival, és terveivel. Mert a munkás- dinasztiák léte, gyarapodása feletti örvende­zésünk nehogy elfeledtesse: kölcsönösen elő­nyös kapcsolatról van szó! Azzal, hogy „az öreg Barna Márton bácsi behozta a fiát a gyárba”, a gyárhoz való ragaszkodását, a gyár jövőjébe vetett hitét fejezte ki. S ha a -nővér azt mondja a húgának, hogy a szövőgép me: lett keresett kenyéri* legalább düyam jó ízű. mint a buezozással, vonatozással, két hóna­pot itt, három hónapot meg amott töltéssel keresett másik, akkor erre a nővénre rá lehet bízni nagyobb feladatokat is, mert szereti a munkáját, miként manapság emlegetik, fan­táziát lát benne; miért ne látna fantáziát egy ilyen lányban, asszonyban a gyár? S miért hagyná kapálatlanül azt a bevetett földet, amit a családi dinasztiák hintettek te­le maggal, miért ne támaszkodna az egészsé­ges családi törekvésekre, a tisztes szorgalom­ra. az összefogásban rejlő erőre? Megtörtént, hogy lehurrogták a főműveze­tőt, aki egy család tagjaiból szervezett bri­gádot; végül nagynehezen megengedték. Ez a munkacsoport, ma aranykoszorús szocia­lista brigád, s a mag most is a család, de örömmel vettek maguk közé idegeneket. Má­sutt nem .fázik jó szemmel, ha férj is, fele­ség is egy helyen dolgozik. Mi a baj ebben, ha a munkapadoknál nem keletkezhet össze­férhetetlenség? S nem kegyként, hanem ter­mészetes kötelességként kell felvenni annak a fiát, lányát, aki tíz vagy több esztendő be­csületes munkájával kovácsolt szavainak hi­telt, magárnak fajsúlyos erkölcsi tőkét. Sőt, példaként lehet állítani őket; ilyen módon, is ragaszkodnak a gyárhoz, a vállalathoz, 6 a munkahely meg hozzájuk, gyerekeikhez. |ijiSJl i, lehet az a munkahely, ahol IIU5IKC egész padsort foglalnák el ter­melési tanácskozásokon, vállalati ünnepségen a családi dinasztiák. Legyen is büszke, mert a munkahelyet, sőt, a munkát, a gyár, a vál­lalat jelenét és holnapját minősíti, értékeli a családok hűsége, ragaszkodása, összetartása. S ha büszke rájuk, akkor minden jó ear. közzel, megérdemelt erkölcsiekkel és anya­giakkal, törődjön is velük...! Mészáros Ötté BEJÄRÖ DOLGOZÓK ÉS A MŰVELŐDÉS A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban foglalkozott a bejáró dolgozók művelődési lehetőségeivel, helyzetével, valamint az eb­ből adódó feladatokkal. Ebben a témakörben rendeznek szé­les körű tanácskozást V Salgó­tarjánban január 31-én. A ta­nának ozásra meghívják a vonzáskörzetekhez tartozó községek tanácselnökeit, az érintett üzemek szakszerveze­ti bizottságainak vezetőit, köz- művelődési intézmények Igaz­gatóit. A nagyfomíosságú té­ma a salgótarjáni üzemek dol­gozóinak jelentős részét érin­ti. A fizikai dolgozóktól, műsza­kiaktól még felelősségtelje­sebb.' tervszerűbb munkát várnak a megrendelők. Csak a közös munka bizto­síthatja a Budapesti Harisnya- gyár új nagybátonyi üzemé­nek, a pásztói Közlekedési Nyomda épületének határidő­re történő átadását. A mező- gazdaságban tovább folytató­dik a szarvasmarhaprogram végrehajtása. Megkezdődik a salgótarjáni Vágóhíd és Hús- feldolgozó Üzem, a vásár­csarnok, valamint a szécsé­nyi Takarmánykeverő Üzem és gabonatároló építése. KIEMELT FELADAT A LAKÁSÉPÍTÉS Továbbra is fontos, kiemelt feladat a lakásépítés. Jól elő­készített munkával el tudjuk érni, hogy ebben az évben csaknem 200Q lakás megépül­jön A kitűzött célok indokol­ják, hogy a több szintes lakás­építés mellett kellő figyelmet fordítsunk a családdház-építés feltételeinek biztosítására, (te­lek. közmű, anyagellátás.) Negyedik ötéves tervünk si­keres teljesítése parancsaiban megköveteli, hogy tovább ja­vuljon a beruházási munka hatékonysága, csökkenjen az építési idő, növekedjék a nagy értékű gépek, berendezé­sek kihasználása. Köztudomá­sú, hogy az építőipar jó, vagv rossz tevékenysége kihatással van más ágazatok, területek fejlődésére. Ezért a felelőssé­gük is nagy. A sokoldalú fel­adatokat csak fegyelmezetten tudják végrehajtani. Egyszer esik, máskor fúj, olykor a metsző, Jeges hideg. Nem ideális körülmények a telefonvezetékek szereléséhez, A Nóg­rád megyei Távközlési üzem dolgozói azonban kipirosodva is jókedvűen dolgoztak Endrefalva határában; a több méter magas távíróoszlopról is hallattszott derűs nevetésük. C.j postahivatal létesül ugyanis Pilinyben, oda viszik Endrefai- váröl a távbeszélő-vezetékeket. A szerelőknek a tervek sze­rint kell dolgozniuk; Vigh János, Czele József. Szalai János és a többiek — valamennyien szocialista brigádtagok — lel- i kiismeretes munkát végeznek — kulcsár — j S. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom