Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-26 / 21. szám
így község - sok •vond Háromezer lakó, és a lehetőségek — Január elsejétől új rendszert vezettünk be. Most is, mint minden evben, meghatározott az az összeg, aine.iy- nyit a három község ifjúsági szervezeteinek rendelkezésére tudunk bocsátani. Csakhogy idén nem készpénzben! Húszezer forint jelentős ősz- szeg rendezvényekre, és az ifjúsági klubok felszerelésének feltöltésére. De ezt a pénzt ezentúl a postáról, csekken kapják, tehát nincs olyan, hogy időközben „elcsorog”. Minden vásárlást viszont — csekken kell igazolni, csak erre kaphatják meg a pénzt. Az „újításról” szóló magyarázatból úgy tűnhet, hogy valamelyik KISZ-alapszervezet mindennapos gondjáról van szó. Pedig, aki többek között az új formuláról tájékoztatott, az Endrefalvi közös községi Tanács titkára. És hogy a tanács vezetőinek mindenre — ilyesmire is — gondjuk van, az nem véletlen, hiszen éppen Endrefalván nem is egy, de három község 3 ezer lakójáról, egész évi fejlesztési, költségvetési, karbantartási problémáiról kell gondoskodniuk. Valaki jön a titkárhoz, kopog, belép, azt mondja, fontos. Azt mondja, fontos, nem értik a tanács elképzeléseit a pilinyi kultúrházzal kapcsolatban. Hogy is van ez? És Szécsényfelfaluban hogyan legyen? ’ A két társközség gondja renden. De Endrefalván még jó ideig fájó pont marad a könyvtár, és ifjúsági klub helyiségének állapota. Ügy gondolják, ha végre — 1976-ban — megvalósul a sokszor részleteiben kidolgozott terv, akkor közös vállalkozás lesz. Az új épületben ugyanis helyiséget kap a párt- szervezet, a termelőszövetkezet, a KISZ, a takarékpénztár, és természetesen az építést anyagilag is támogatják majd ezek a szervezetek. A községfejlesztésnek minden területen azonos „kívánalmai” vannak. Mindig szóba kerül az utak, hidak építése, járda, villanyhálózat, óvoda, mozi — és ki tudja, mi minden. Persze, igazság szerint nagyon fontos dolgok, hiszen egy-egy község lakói ezen mérik le, hogy a tanács „dolgozik”, vagy sem. De most itt, Endrefalván más is szóba kerül, és talán annyiból érdekes igazán, hogy a községvezetőknek mi minden gondjuk van, hány felé kell figyelni. A község körzeti orvosnője január elsejével felmondott. Csak a tárgyilagosság kedvéért annyit, hogy nem a község, vagy az itt lakók nem tetszettek neki. hanem érihez megy, méghozzá külföldre. Az érdekes viszont az, hogv az Orvosi Közlöny decemberi számában meghirdették már a megürült állást, eddig még azonban érdeklődő sem akadt. S hogy ennyi elég sem legyen, a további három egészségügyi dolgozó — házi beteglátogató, védőnő — mindegyike szabadságon van. Négy embert — egészségügyi szakembert — kell hát helyettesíteni, s a helyet- I tesítés gondja, új emberek j szerzése, mind a tanács fel-! adata. Pillanatnyilag pedig remény sincs, hogy legalább az orvosi állást betölthessék egy ide költöző, a vidéki életformát vállaló orvossal. Végezetül, ha a fejlesztés amúgy is szóba került, a tények ez évben „sakk-mattra” állították a közös tanács vezetőit. Minden fillért, ami adóból, vagy más pénzforrásból származik, vissza kell fizetniük törlesztés gyanánt az elmúlt évben felvett kölcsönökre. Ezt, ilyenkor, év elején nem kellemes hallani, de talán csak egy ellenvetést: ami már megvan, annak mindenki örül. és a már elkészültét nem cserélné a jövő terveiért. Kora délután van, sokan vannak az új bisztróban. Mindenféléről beszélnek, az időről. a munkáról, és a kiszolgálásról is. Valaki azt mondja. ha a régi italboltban megálmodtak volna ezt a ..luxust”, már annak ideién bezárták volna ijedtükben a boltot... Orosz Júlia ÁGON nos méghozzá szalag mellett. Nem mondom elégedettek vagyunk, aránylag kényelmes, jó munkahely, de még- s... — De mégis... 7 — Jó dolog valamit tanulni, iskolába, vagy tanfolyamra iárni. Nekem különösen, nert sok a szabad időm. és ez majd leköt. Arról nem is beszélve, ha elvégzem, van valami látszatja is. Gál Kati szól közbe: — Együtt határoztuk el, hogy jelentkezünk a tanfolyamra. Orosziból már járnak lányok ide Rétságra és csak jót mondanak. Kati a gyors- és gépírás —a jól megszámoljuk, persze nemcsak három kislány található az említett nagyközségben, hanem ennél sokkal több. Még szerencse... A három kislánnyal mi a Nefelejcs nevet viselő cukrászdában találkoztunk, ahol javában kóláztak. A három csinos kislány, illetve az egyikük már fiatal- asszony, Nagyorosziból utazott Rétságra. Varga Mária, Gál Katalin, és Dobi Istvánná nem zárkózik el, szívesen válaszolgat- nak. Gondolom. már csak azért is, mert ezzel is múlik az idő... Tudniillik buszra várnák. Varga Marikáé a sző: — Gyors- As gépíró iskoláTiszta üáeni —rendes műhely Talán esztendeje is elmúlt, hogy az egyik szocialista brigád vállalásait olvasva, megkapta figyelmemet ez a mindössze három mondatból álló pont: „Részt vállalunk a tiszta üzem — rendes műhely mozgalomban. A gépeket megtisztítva, a munkahelyet rendben és kitakarítva adjuk át váltótársainknak. A brigád tagjai évente személyenként 10 óra társadalmi munkát végeznek az üzem kijelölt szabad térségeinek a parkosításában.” Jobb a kedv is Érdeklődésemre, hogy mi késztette őket ilyen vállalásra, ha nem is pontosan Idézve, de lényegében ezt a választ kaptam: A munkahelyi rendre társaink becsülése kötelez bennünket, de késztet a biztonságos munka is. Az üzemi szabad térségek csinosítását pedig azért vállaltuk, mert szívesebben és jobb kedvvel lép az ember olyan gyárba, ahol szép a környezet, nem sivár szürkeséget lát, hanem zöldellő füvet, lombosodó fákat és nyíló virágokat. Vajon más üzemekben is vannak-e hasonló törekvések? — kezdtem figyelni ezután, és nem hiáiba. A tiszta, rendes, kulturált munkahelyek megteremtésének szándékát — az erről szóló mozgalmi jelszó hangsúlyozásával is — több helyen tapasztaltam, és az élenjárói ennek — nemegyszer kezdeményező szereppel — majdnem mindig a szocialista brigádok voltak. A munkahely kulturáltságáról — mert ennek tartom az üzemi rendet és tisztaságot —, érdemes többet mondani, hiszen nemcsak emberi és esztétikai vonatkozásai vannak, hanem jelentős termelési kapcsolódása is. Több üzemben erről feledkeznek meg, amikor nem foglalkoznak érdemének megfelelően az üzemi, a munkahelyi renddel és tisztasággal. Ez a megjegyzés kikívánkozott belőlem, mert — bár mozgalmi jellegű példát említettem — ban gsúlyozni kell, hogy a rend és a tisztaság biztosítása mindenekelőtt az üzemek, műhelyek vezetőinek a kötelessége, amit a dolgozók önkéntes, a becsületből és felelősségtudatból eredő vállalásai csak segítenek. A rend és a tisztaság elsősorban az eredményesebb termelőmunka érdekében nélkülözhetetlen. Azokon a munkahelyeken, ahn’ rrrndig a helyükön vannak az anyagok, az alkatrészek és az eszközök, ott a munka is folyamatosabb. Az ilyen munkahelyek a biztonságosságnak is megfelelnek, már pedig az is köztudott, hogy a balesetek megelőzése lényeges része a termelést irányító tevékenységnek. Ezek mellett az sem lehet közömbös, hogy a piszkos, rendetlen üzem vagy műhely rontja a dolgozók munkahelyi közérzetét. Számos felmérés igazolta, hogy szép számmal voltak és vannak dolgozók, akik azért kérték ki munkakönyvü- ket, mert a rendetlenség láttán — jogosan — ellenérzés támadt bennük a munkahely és vezetőik iránt. A rendért elsősorban a helyi vezető felelős, aki egyrészt megkövetelheti a hozzá beosztott dolgozóktól, hogy a munka befejezte utón hozzák rendbe a munkahelyeket, másrészt akinek módjában áll — sőt kötelességei közé tartozik — napközben is figyelemmel kísérni, hogy mindig, mindenhol és a biztonsági előírásoknak megfelelően van-e a helyén minden. Emellett ő rendelkezik a kisegítő alkalmazottakkal is, akik a belső szállításokat, a rakodásokat és a takarításokat végzik. A vesető figyelme A rend és a tisztaság megteremtésében kifejtett ilye jellegű vezetői tevékenység azonban ma már nem elegendő, legfeljebb az alapot, a termelési folyamatoktól függő elfogadható állapot fenntartását jelentheti. További javítást az hozna, ha a termelési folyamatban az alkalmazott technológiáknak megfelelőer biztosítanának a munkahelyi rendben is olyan változtatásokat, amelyek a munka folyamatosságát és a minőségileg jobb termékek gyártását eredményeznék. Az utóbbi években állandóan napirenden van az üzem- és munkaszervezés javítása, és nemcsak műhelyi vezetők, hanem üzemi szervezők is foglalkoznak a munkák összetevőinek elemzésével. Az a tapasztalat, hogy ezen belül a közvetlen technológiai tényezők mögött gyakran háttérbe szorul a célszerű munkahelyi elrendezés, és az ebből eredő munkakörülmények vizsgálata, közvetlenül kapcsolódva a biztonságossághoz. Egyébként a műhelyek vezetőit és a vállalat szervezőket ebben is segíthet nék a termelés legfőbb t nyezői, az emberek, ha e kei désben is erőteljesebben érvényre juthatna az üzemi demokratizmus. Legyünk igényesek Mindenekelőtt a dolgozók érdekében történik az üzem. rend és tisztaság biztosítása. Mégis gyakori az olyan tapasztalat, hogy akadnak, akik a meglevő rendet felrúgják, és ezzel nemcsak vezetőiknek, hanem munkatársaiknak is sok-sok bosszúságot, nemegyszer kárt okoznak. Ebből következik, hogy a dolgozók körében végzett nevelő munkára, tudatformálásra is szükség van ahhoz, hogy ügyeljenek, sőt kényesek legyenek üzemük rendjére és tisztaságára. A tudatformálást erősíti az említett — Tiszta üzem — rendes műhely mozgalom —, amely a szocialista brigádok körében évek óta teret nyert, de amelynek elégtelen a hírverése, a népszerűsítése, sőt az anyagi ösztönzése. Nem lenne haszontalan, ha az üzemekben szerepet biztosítanának az üzemi rendnek és tisztaságnak, éppen azért, mert közvetlenül kapcsolódik a termeléshez, a jobb üzem- és munkaszervezéshez, és a biztonságos munkához. Kovács András Gál Kati ba jelentkeztem, hallottuk, — Miért? hogy itt, a járási művelődé- falunkban si központban nagyon jól A ralunKDan> megtanítják a lányokat gép- sziban, a Favorit és gyorsírásra. dolgozunk mind í Nagyoroktsz-ben hárman, mellett arról is szót ejt, 1ó lenne szabni-varrni is tanulni. — Az nagyon hasznos tudomány egy nőnek. Ha férjhez megyünk, és gyerek is van, akkor különösen jó. De most is itt a farsangi bál, csak olcsóbban megúszhatnánk egy-egy divatos ruhát. Dobi Istvánná, Piroska már komoly fiatalasszony. Nemrégiben volt az esküvője. — A világtól azért nem lehet elmaradni, én is tanulni akarok. Igaz. gyereket is szeretnek, aki mellett majd bizonyára otthon maradok# de addig is tanulni soha nem késő... Három fiatallal találkoztunk Rétságon, akik az új esztendőben nagy terveket forgatnak. Remélhetőleg sikerül is megvalósítaniuk. — cs. e. — Elektronikus bíró Az elektronika egyre jobban behatol az élet minden területére. Egyesek azt jósolják, nincs messze az az idő, amikor az ítéleteket is számítógép fogja hozni. Legalábbis erre a következtetésre jutott a nyugatnémetországi jogászok nemrégen Münchenben ülésezett 'kongresszusa. A jogászok arra hivatkoznak, hogy a bűncselekményeket gyakran azonos séma szerint követik el. Az emberi memória nem képes arra, hogy az évente hozott, körülbelül egymillió különféle bírósági ítéletet tárolja. Az elektronikus számítógép viszont kitűnően rendszerezi és elraktározza ezt az információhalmazt. A gép memóriaegységében könnyen megtalálhatja a bűncselekmény hasonmását és... meghozza az ítéletet. Em’ékezés és előretekintés A terembe érkezőket indulók hangjai fogadták. A Kulich Gyula KlSZ-alapszer- vezet tagjai ezzel is ünnepélyesebbé kívánták tenni a napokban megtartott taggyűlésüket. „A párttal, a nén- pel egy az utunk, a jelszavunk munka és béke”. — hangzott harsányan az induló. miközben mind több fiatal érkezett a „vörössarok- ba”, a kohászati üzemek GYEGO részlegéből, Hammer Pál alapszervezeti úokár emelkedett szólásra. Elmondta az ünnepi taggyűlés programját, melynek keretében megemlékeztek névadójuk. Kulich Gyula születésiének 60. évfordulójáról, nagyszerű életútjáról. Az alapszervezet néva',ó«"'>k életútját. Márton József. Marok Mihály és Brunda Gusztáv mutatta be a jelenlevő ■rakmún kásf la tatoknak. Nem ' atásos színészek, narrátorok ezek az ifjúmunkások, és ha valamelyikük hangja a lámpaláztól itt-ott meg is csuklott, mégis elismeréssel kell szólni törekvésükről. Ezt az állításunkat erősítette meg Erdősi Mária és Kozma Lívia. is. akik Radnóti-, illetve Váci Mihály-verset szavaltak az ünnepi műsorban. Az ünnepi taggyűlésen az alapszervezet egyik nagyon lelkes fiatalját, szervező titkárát, a szerszámkészítő Brunda Gusztávot javasolták az MSZMP tagjai sorába. A fiatalember 19 éves. A KISZ- alapszervezet tagsága kellő komolysággal értékelte a jelölt eddigi tevékenységét. Szemtől-szembe mondták el edényeit és felhívták figyelmét. miben kell még javítania. Brunda Gusztávról el kell még azt is mondani, hogy jelenleg is képezi magát politikailag, Szakmailag egyaránt, és szeretne felvételt nyerni az egyetemre. A tartalmas taggyűlésen több olyan ifjúmunkást búcsúztatott az alapszervezet, akik másfél évtizedét fáradhatatlanul serénykedtek a szövetség soraiban. Hét olyan idősebbet búcsúztattak, akik túlhaladtak már a KISZ- korosztályon. A jókívánságok mellett emlékkel is kedveskedtek a távozóknak. Mind- annyiuknak átnyújtották a Hibó Tamás, fiatal grafikus- művész által készített linómetszetet. Ezek a linómetszetek éppen azzal az eszközzel készültek, amelyeket az alapszervezet KISZ-itagsága néhány hónappal korábban társadalmi munkában készített a Madách-ösztöndíjas salgótarjáni művésznek. A GYEGO szocialista brigád tiszteletbeli tagja, Hibó Tamás is jelen volt ezen az ünnepi KISZ-taggyűlésen. Az irodalom és a hosszúéttlüseg A neves olasz rákkutató es diétás szakorvos, Carlo Sirtori véleménye szerint az irodalmárok „hosszabb ideig élnek és nagyobb ellenállást tanúsítanak az idő romboló hatásával szemben.’’ Demográfiai statisztikai adatokra támaszkodva Sirtori kimutatta, hogy az irodalmi Nobel-díjasok átlagosan 76 évig élnek, ugyanakkor az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett tudósok 75,5, a fizikai Nobel- díjasok 75, a kémiai Nobel- díjasok pedig 72 éves kort érnek meg. Sirtori véleménye szerint a béke Nobel-díjasok is hoss-ü életűek: általában 75 évig élnek. Megfigyelése szerint a Nobel-díjasok öt évvel élik túl a „közönséges” halandókat. Az olasz rákkutató véleménye szerint a nagy emberek azért élnek sokáig, mert agystruktúrájuk ellenállóbb és nlkalmazkodóbb, megvédi őket a modern élet stresszhatásai és az ennek következtében fellépő pszichoszomatikus betegségek ellen. „Ha összehasonlítást végzünk az agy atlétái (Nobel- díjasok) és az izom atlétái (olimpiai bajnokok) között, azt tapasztaljuk, hogy az első csoportba tartozók négy évvel élik túl az utóbbiakat — szögezte le Sirtori profesz- szor. NÓGRÁD — 1974. január 26., szombat-\
