Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

Hagyományai vannak — mágia heves több és minőségileg Úttörő­versenyzők Február elsejém lejár a ne­vezési határideje az úttörő- csapatok ez évi kulturális be­mutatóinak. a nevezés tu­lajdonképpen azt jelenti, hogy elsejéig be kell küldeni a járási bemutatók időpont­ját, helyét, és a zsűribe meg­hívandó szakemberek nevét. A terveket a megyei úttörő- elnökséghez kell eljuttatni. Legkorábban az éneklő rajok versenyét rendezik meg, mivel a járási és városi be­mutatók után, március 3-án Balassagyarmaton kerül sor a megyei döntőre. M. L. Szövetkezeti tagok az iskolapadban Lépést t... Kiss József: „Ha nincs meg­felelő szakember, hamar tönk­remennek a gépek” Sártenger zárja el a „kül­világtól” őket. Két héttel ez­előtt huszonhatan vonultak be a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya által szervezett traktor- vezetői iskolára. Hogy kik ők huszonhatan, akik vállalták, hogy három hónapon keresztül jegyzeteket készítenek, könyveket bújnak, dolgozatot. írnak? Valameny- nyien- termelőszövetkezeti dolgozók. Van közöttük tizen­hét éves kamasz és 42 esz­tendős, őszülő halántékú csa­ládapa. Néhányuk éppen a duruzso­ló kályha mellett tanul, má­sok lopnak egy kicsit saját idejükből. Néhány percet csu­pán, hogy friss levegőt szív­janak. Bercsényi László Fel- sőtoldról, Kiss József és Sulcz József Ceredről, Beniczki László és Fagyai László Nóg- rádmegyerből. — Hogyan adták fejüket ta­nulásra? — Én tíz éve dolgozom gé­peken. Megvan az alapfokú vizsgám. Most a jogosítványt szeretném megszerezni. Az embernek lépést kell tartani a követelményekkel. Egyre- másra érkeznek az új gépek a szövetkezetbe, s ha nincs megfelelő szakember, hamar tönkremennek — mondja Kiss József. Beniczki László esete érde­kesebb. Éveken keresztül az erdészetnél dolgozott, majd a nógrádmegyeri termelőszövet­kezet asztalosmöh elvében,, mo­torosfűrészhez került. — Irigyen néztem a trakto­Segífeftek a bauxit lel tárásában A lakosság jobb Országos döntések az élei- m .szer-gazdaság fontos fel­adataként jelölik meg, hogy mind mennyiségben, mind vá­lasztékban biztosítani, kell a lakosság növekvő élelmiszer- 6z ikségletének kielégítését, zavartalan áruellátását. Időszerű volt ennek kimon­dása, hiszen a vásárlók már toobször kifogásolták a bur­gonya- és aöldségellátás, s a minőség problémáit. E több­féle termék közül konkréten vizsgáljuk meg az egyik leg­fontosabb népélelmezési cik­künk. a burgonya termeszté­sét es fogyasztását. Az igények biztonságos ki­elégítésére a megyében 500 vagon étkezési burgonyára van szükség. Ennek biztosítá­sára a MÉK, a megyei felvá­sárláson túl 152 vagon impor­tot vett igénybe. Az új meg­jelenéséig jelenleg 277 vagon güi-, desiree-, rózsa- és egyéb fajták szolgálják az ellátás zavartalanságát. A cél érde­kében a felvásárló vállalat hosszú távú értékesítési szer­ződést kötött Csitár, Érsekvad- kert, NógrádmarcaL. Őrhalom, £>zécs.én y, Varsány termelő­szövetkezeti gazdaságaival, amelyek társulva valósítják meg a tudományos alapokon nyugvó nagyüzemi termesztés­technikái eljárásokat. Több mint 900 hektáron termeszte­nek burgonyát, és 1974 évben 808 vagonra valót adnak el étkezésre a megye kereske­delmének. Ez lényegesen több mint a megye igénye, ezért le­hetőség van arra. hogy más területek ellátásában is részt vállaljunk. értékesítés hosszú távon Joggal merülhet fel a kér­dés: miért voltak és vannak esetenként ellátási gondok, figyelmeztető vásárlói észrevé­telek? A termelés országosan, de a megyében is negatív irány­ban eltolódott. Okát az ágazat burgonyát ben, a korszerű fajták hiá­nyában, a nem megfelelő táp­anyagellátásban és az ala­csony felvásárlási árakban kell keresni. Ezen tényezőik csökkentették a termelési ked­vet. Ezért több gazdaság be­szüntette e fontos növény termelését. A megye burgonyavetés­területe öt év alatt több mint 1100 hektárral csökkent. Ezt a területcsökkenést nem követte — az említett problémák miatt — a termésátlag meg­felelő emelkedése. 1968-ban 106 mázsa/hektár átlagter­mést takarítottak be, 1972-ben ez a mutató lil4,2 mázsa/hek- tárra módosult. Központi segítséggel A központi intézkedések segítettek feloldani a koráb­ban kialakult ellentmondáso­kat, és javítani a feltételeket. A termelők is tudják hogy a szántóföldi növénytermesztés sikere minden ágazatban a termelési tényezők összhang­ján alapszik. Ha ezt sikerül elérni, akkor az ágazat ter­melési eredménye és mérlege is pozitív lesz. A gazdálkodás ilyen követelményei, a lakos­ság ellátásáért érzett felelős­ség a termelőgazdaságoktól is többet kíván. Feltételezi, hogy ott folytassuk a burgo­nya termesztését, ahol a talaj- adottságok a legjobban meg­felelnek. Ott tesznek • jó szol­gálatot az ügynek ahol az eddig termesztett hazai faj­ták mellett fokozatosan helyt adnak a nagyobb termőképes­ségű, a betegségeknek ellenál­ló holland fajtáknak. A bur­gonya tápanyiagellátását a ta­lajviszonyokra alapozva, a tényleges szükségletek szerint biztosítani csak a nagy ter­melés igényeinek megfelelő szerves- és műtrágyaadagok alkalmazásával lehet. A ter­mesztési technológia korsze­rűsítésével a nagy élőmunka- szükségletet nemcsak lehet, hanem kell is csökkenteni. A felsorolt alapvető ténye­zők komplex megoldására kér kell mindenütt törekedni. Egyik-másik elhagyása prob­lémákat okozhat. Ha például a technológiai folyamatból hiányzó munkagépeket kézi erővel kell pótolni, akkor ez munkacsúcsokat okoz, ennek kedvezőtlen hatásait megér­zik más területen, más ága­zatban. Akadályozhatja a so- ronlevő feladatok időbeni el­végzését. Csak társulásos alapon A burgonyatermesztés zárt rendszerét több gazdaság tár­sulása teremti meg igazán. Ez az intenzív termesztés alapja. Ezt az igazságot az élet bi­zonyítja. Azok a gazdaságok döntöttek a közösség érdeké­nek megfelelően, amelyek e feladat megoldására egyesí­tették az anyagi és szellemi tőkéjüket, összefogva képesek lesznek a hozamok gyorsabb növelésére, a burgonyajer- mesztés gazdaságosságára, a piaci kereslet mennyiségi és minőségi kielégítésére. Jelenleg jogosak a vásárlód bírálatok. Ha az ellátásban nincs is mennyiségi probléma, de van a választéknál. Gyak­ran más fajtát akar vásárolni a vevő, mint amit kínálnak neki. A termelőknek ezt is figyelembe kell venni. Sokan érthetetlennek tartják a je­lenlegi helyzetet, mivel me­gyénkben hagyományai van­nak a burgonyatermesztésnek, és éveken keresztül a gazda­ságok kellő szakértelemmel és jövedelmezően folytatták a termelést. örvendetes, hogy a Magyar- nándori Állami Gazdaság szécsényi kerületében évek óta foglalkoznak vető-és étkezési- burgonyatermesztéssel. Az elmúlt esztendőben 171 hek­táron 175,5 mázsa átlagter­mést takarítottak be. A ter­mesztett fajták között a desi­ree, radosa, kisvárdiai rózsa és aranyialma található. A fajta kiválasztása mellett több mint másfél millió forint értékű gépsort is vásároltak. Ennek további bővítését is tervezik. Nagy gondot fordítanak az egyes technológiai folyamatok (vetési idő, sor-, tőtévolság, növényvédelmi munka stb.) szigorú betartására. A körül­tekintő, nagy szakértelemmel végzett munka eredménye, hogy a hozamok elfogadha­tóan alakulnak (fajtától füg­gően 150—237 mázsa/hektár) és az ágazat eredményessége is jónak mondható. Az egy hektárra eső ágazati eredmény meghaladja a 12 ezer forintot. Ezt úgy érték el, hogy a megtermelt burgo- nyamennyiségből az étkezési 47,5 százalékot, a vetőmag 32,3 százalékot és az ipari cél­ra eladott arány 20,2 százalé­kot képviselt. A gazdaság in­tenzív burgonyatermesztés fejlesztési terve szerint a ve­tésterületet 1976-ig 300 hek­tárra emelik. A terület növe­lésén túl megteremtik az ön­tözés, lehetőségét is. Konkrét intézkedések A jelenlegi helyzetet bizta­tónak lehet megítélni. A lett erőfeszítések nyomán konkrét lépések történtek, hogy a me­gye gazdaságai kivegyék ré­szüket a lakosság burgonyael­látásából. A termést a keres­kedelemhez kell eljuttatni, majd a vásárlókhoz. A terme­lők és a kereskedők együttes munkája eredményez csak magasabb szintű áruellátást és megelégedett vásárlókat. I fjúsági társadalmi A nógrádsipeki fiatalok ré­gi kívánsága volt, hogy az igényeknek megfelelő klub- helyiséghez juthassanak. A régi épület ugyanis már nem felelt meg a céloknak, rossz állapotban levő. korszerűtlen helyiség volt. Végre az el­múlt esztendőben megkez­klub, m un kával * dődhetett a klub felújítása. A munkát ebben az évben fe­jezik be, s a beköltözés an­nál is nagyobb öröm lesz, mert a KISZ-fiatalok jelen­tős társadalmi munkával já­rultak hozzá az épület kor­szerűsítéséhez. fosokat. Az elnök is tudott róla. Ö említette, hogy van ilyen lehetőség, jöjjek el. Szót fogadtam. Az asszony kérdez­te. tudom-e milyen fába vá­gom a fejszémet? Tudom hát, mondtam neki. A papírt nem adják ingyen. Harminchat éves vagyok. Egy szakmával több lesz a kezemben. A gaz­daságban pedig kellenek a szakemberek — magyarázza, míg tankönyvét félreteszi. Fagyai László is asztalos­műhelyben dolgozott, de a kényszer rávitte, hogy gépre üli«" Beniczki László: „Irigyen néz­tem a traktorosokat” — Mindegy volt, mit csiná­lok. Egyiket sem értettem iga­zán. Most érzem, mennyire szükséges, hogy az ember tisztában legyen azzal, amit csinál — kapcsolódik a be­szélgetésbe. Délelőttönként előadásokat hallgatnak. Délután közös, vagy egyéni tanulás követke­zik. Járnak gyakorlati foglal­kozásra is a karancskeszi ter­melőszövetkezet műhelyébe. Sokuknak ismeretlenek a szerkezetek, de vannak, akik ismereteiket újítják fel. Ezek közé tartozik Bercsényi Lász­ló is: — Mezőgazdasági gépszere­lő vagyok. Két évig katonás­kodtam, kiestem a gyakorlat­ból, felejtettem is. Nem árt ismételni. Jogosítványt is ka­pok, ha sikeresen elvégzem az iskolát. Mindnyájunk szándé­ka, hogy gépre ülhessünk. — Ez a menő szakma a mezőgazdaságban — jegyzik meg többen. — És a gépesítésé a jövő. A kézi munka egyre keve­A nógrádi szénbányák dol­gozói is részt vettek az or­szágos alumínium-program végrehajtásában, lehetőségeik­hez képest hozzájárultak a dunántúli bauxitlelőhelyek feltárásához. A nógrádi szénbányászat visszafejlesztése, a szénigé­nyek állandó váltakozása miatt 1972 nyarán szerző­dést kötöttek a Bakonyi Ba­uxitbánya Vállalattal, mely szerint a Nyírád melletti, úgynevezett dőltnyiresi bá­nya beruházási, feltárási munkálataiban a nógrádiak is részt vettek. A munkát 1972. augusztus elsején kezdték meg. A szük­séges anyagokat, berendezése­ket. az elszállásolás lehetősé­geit a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat biztosította. Süme­gen létrejött a nógrádi szén­bányák kihelyezett részlege. Ekkor 12 vájár, 4 iparös és két aknász kezdte meg a munkát Ezt követően újabb létszámmal bővült a tapolcai részleg. Négy munkahelyen dolgoztak 1972-ben a bauxit- kincs feltárásán a nógrádi bányászok, és mintegy öt és félmillió forint értékű mun­kát végeztek el. Tavaly tovább bővült a sebb. A korszerű gépek bedig milliós értékűek. Nem vélet­lenül áldoz erre a tanfolyam­ra a megyei tanács félmillió forintot — veti közbe Tajti Géza. A legújabb típusokról ta­nulnak. Sőt, már azokról is szó esik, amelyek még csak a mezőgazdasági gépgyárak­ban ezt követően kerülnek gyártásra. — Nehéz á tananyag? — Azt nem mondhatjuk, hogy játszva sajátítjuk el. De másra nincs gondunk, csak a tanulásra — válaszolnak a traktorosiskola hallgatói. A szövetkezet erre a három hónapra, amelyet Karancske- sziben töltenek, átlagbért fi­zet. Ez méginkább kötelezi őket, hogy jó eredményt ér­jenek el. — Micsoda szégyen lenne, ha elbukna valaki — mondja Kiss József. — Három „tanulónak” haza kellett menni, mert nem fe­leltek meg az orvosi vizsgá­laton. Majdnem sírtak szegé­nyek ... Huszonhatan viszont kemé- »'»n dolgoznak. Miért? SaffL Bercsényi László: „Mindnyá­junk szándéka, hogy gépre ülhessünk” Képek: Fodor Tamás boldogulásukért, a termelő­szövetkezetért, hogy szakmai tudásukkal járuljanak hozzá a magasabb eredményekhez. Ezért vonultak három hónap­ra az iskolába, s vállalták a tanulással járó gondokat'. Ahogy ők fogalmaztak: hogy lépést tartsanak a követelmé­nyekkel. Szabó Gyula nógrádi bányászok beruházá­si munkája a dunántúli ba­uxit területen. Egy lejtősak­na kihajtasát vállalták, és bár év közben elég sok gond­dal küszködtek, tavaly de­cemberben már a lejtősakna műszaki átadása megtörtént. Ezenkívül több feltárási mun - kahelyen is dolgoztak, végső soron csaknem 15,5 millió fo­rint értékű munkát végeztek el tavaly a bauxitfeltáráson. A nógrádi bányászok kivív­ták a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat elismerését. Tovább­ra is igényt tartottak volna munkájukra, azonban a nóg­rádi szénbányákkal szemben támasztott szénigényeik, és különösen a folyamatban le­vő feltárási, vágathajtási program erre már nem adott lehetőséget. A bányászokat te­hát itthon kell foglalkoztat­ni. Gyakorlatilag január else­jén befejeződött a dunántúli munka, • azonban egy-két munkahelyen még dolgoznak, és folyamatosan adják át a munkaterületet az aknamélyí­tő tröszt számára, amely folytatja majd a feltárást. A nógrádi szénbányák részlege egyébként 97 százalékos költ­ségszinttel dolgozott. Tavaly 70 fős átlagos létszámmal te­vékenykedtek. aiacsonyfokú gépesítettségé­Melléküzemben Kétbodonyban a termelőszövetkezet melléküzemágaként működik az Újpesti Gyapjúszövő Gyár kihelyezett előkészítő részlege. Több mint nyolcvanan dolgoznak itt, elsősorban nők. Nyolc cérnázó és öt keresztorsózó gép termel. Havonta annyi cérnát készítenek, amennyi huszonhatszor körülérné a Föld egyenlítőjét. A családnak is jól jön az 1800—2200 forint amit a munkájukkal keresnek. Továbbjutásra is van lehető­ség. A művezetőket tanfolyamra küldik, majd Újpestre. A jó lehetőségek ellenére munkaerőhiány van, nincs aki a szü­lési szabadságon lévő kismamákat pótolja. Képünkön: Húszak Józsefivé figyeli a szálak futását. NÖGRÄD — 1974. január 26., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom