Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
riégedett tnr&hüxfiegek Meat er aégek dics eret* Nőtincsen nemcsak a környező dombokat, hanem az utcákat is sűrűn ellepte a hó. A tanácsházán barátságos meleg fogad. Vidovszky András titkár és Kiss László tanácselnök, tervek fölé hajol. Most, év elején bőven esik szó az elképzelésekről, fejlesztésről és fenntartásról; mindarról, ami a négy községet érinti. A nó- tincsi tanácshoz tartozik Szendehely, Felsőpetény és Ös- agárd. Három társközség, ahol az emberek ugyanúgy elvárják a tanács gondoskodását és törődését, mint a székhelyközségben. Kiss László, az elnök; — Célunk, hogy a székhelyközség központi jellege kiemelkedjék. Ez természetes, hisz’ azért történtek a tanácsösszevonások. Közös pénzzel, , , , ... . . _ közös erővel gyorsabban ha- felvetődött kerdesekkel, és el várjak a buszt. Együtt utazis mondják véleményüket. — Fejlődnek a társközségek a férfifodrász Kiss László tanácselnök: „Egyformán községünk.. II fontos valamennyi ladunk, nagyobbak a lehetőségeink. De bizonyos alapvető ellátásnak minden község- Szendehelyen a régi, elavult, ben lennie kell. Ezt elvárják kis posta helyett az idén építőiünk, még hozzá joggal. tenek modern, kényelmes oos- A tanácstitkár szól közbe: tahivatalt. A kezdeményezés — Szendehelyen régóta kér- a tanácstól eredt, tárgyalá- nek orvosi rendelőt. Tudjuk, sokat folytattak a postával, hogy szükséges, de ebben az amely anyagilag támogatta az évijen sajnos, még nem kerül- építkezést. A tanács kijelölte hét rá sor. Majd talán jövő- a területet, építőket keresett. Vidovszky András, titkár: .A íelsópetényieknak igazuk van” re. Nem megoldás, hogy az Az érsekvadkerti ktsz szakóvoda épületében van a váró- emberei még most, a tavaszszal meg is kezdik a munkát Ha minden iól nak az óvodásokkal. — Mi történik a régi épülettel? — A két régi tanterem közül az egyiket könyvtár foglalja el, a másik KISZ-klub, De az ősagárdiak annak is nagyon örülnek, hogy kétszázezer forintért utat építünk. Ami Felsőpetényt illeti, itt most a körzeti orvos a legfőbb téma. A négy községet pillanatnyilag egy orvosházaspár látja el. Egyedül Felsőpetény lóg ki a sorból, amely az orvosi ellátást illetően Al- sópetényhez tartozik. Csakhogy a két Petény között any- nyira rossz a közlekedés, hogy a falugyűlésen tizenhárom közérdekű bejelentés közül hétben azt kérték az itt lakók, hogy helyezzék át az orvosi körzetet Nőtincshez. A tanács vezetői támogatják ezt az elképzelést, amely nem most merül fel először. Az orvosházaspár vállalná mind a négy községet véglegesen, és akkor megnyugodnának a felsőpetényiek is. A tanácstitkár helyesel: — Felsőpetényből Alsópe- ténybe a legelső busz hajnali fél ötkor megy. A következő már csak délben ... Nőtincsen van az iskola, a közös tanács, a tsz-iroda, ísv érthető, ha orvosilag is ide megy, szeretnének tartozni. Keres helyiség, de hát, sajnos, a pénzünk nem futja. Felsőpe- tényben még rosszabb a ren- augusztus 20-án avatjuk - gük"'T'rae"goldásT'remélhető- " ”” mondja a tanácselnök. Ar- jeg vajamj egyezségre jutunk. ra vigyázunk, hogy olyan Ennyit a társközségekről, epitkezeseket kezdjünk, ame- amejyejj ugyanolyan módon delő állapota, amely egy kis magánházban van. — Tehát? A tervek már készülnek, lyeket be is tudunk fejezni. mindkét helyen — Szendehelyen és Felsőpetényben — egyidőben építünk rendelőt, amelyben gyermekrendelő nácsadó is lesz, Szendehelyen felújították nemrégiben az óvodát, amíg orvosi újat nem építenek, az megfe- külön lel, Igaz, hogy kellene egy és terhesta- modem üzlet, presszót is ré- Félmillió fo- gén kérnek, de ezek még csak haladnak előre és boldogulnak, mint a széküelvközség... Csatai Erzsébet Megérkezik a lány 19 évesen, üdén. vibrál körülötte a •levegő. Árad belőle a nyugtalanság, a fiatalos temperamentum. Tele szájjal nevet: — Szépítés nélkül beszéljek a szakmámról? Ügy mondjam el, ahogy érzem, a lelkem mélyén? Biztatom: — csakis úgy. Eikerekíti a szemét. — Kezdhetjük! — Vágjunk a közepébe. Képzelje csak el! Bejön az Üzletbe a kedves vendég. Beül a székbe újsággal a kezében. félteszi a lábát és olvas. Csinálhatom, uraim? — kérdezem bátortalanul, nehogy megzavarjam az elmélyült olvasásban. Rajta — int a szemével és... és olvas tovább. Dolgozom; csattog az olló, zúg a gép, a vendég pedig csak olvas, olvas... Kész. A férfiember végre összehajtogatja az újságot és kezdi magát nézegetni a tükörben, napok, a hónapok, gyűltek az Ilyenkor már érdekli, hogy élmények, úgy szerettem meg mit csináltak a fejével. Bírál, egyre jobban ezt a szakmát, kritizál; hogy ő nem így kép- Igen, nem megszoktam, ha- zelte, nem ezt akarta. Én meg nem megszerettem. Soha nem nagyokat nyelek. felejtem el az első kedves Na, igen, a férfiúi hiúság, sztorit, az első borravaló tör- Ilyen is van. ténetét. Szappanoztam a ven— Mondok mást. Jó? Elő- déget. de nagyon sután, szo- fordul, hogy a kedves ven- rongva. Azt hiszem, mindket- dég, enyhén szólva. Ittas álla- ten kínlódtunk. A művelet pótban tér be az üzletbe. Csu- befejeztével a vendég megju- pán egy arcborotválás erejéig, talmazott ötven fillérrel. Az Szappanozom az arcát, s ami kor véletlenül belepillant a az ötven fillér , akkor többet ért nekem, mint ma öt foükörbe, hát, megháborodik a fint Az emberek nagyon ked- gyomra (ez rá a finom kife- vesek. Év végén néhány ven- jezés). Tanács: ittas ember dég bonbonnal ajándékozott ne nézzen a tükörbe! meg, de olyan is volt, akivel Vagy; az se rossz, ha a fér- együtt koccintottunk az új év- fi jözari állapotban érkezik a reszépítőhelyekre. — Kikből tevődik össze egy — Ennyit a szakma árnyé- fiatal fodrász vendégköre? kos oldaláról. Nem is tudom — A törzsvendégeim a fiamiért ezzel kezdtem, amikor tál srácok — azt hiszem ez a napfényes oldal nagyobb te- érthető. Velük nagyon szereret tölt be a munkámban, tek foglalkozni. Jönnek és Nem mondom, hogy férfifod- kérik; — Te, Jutka, csak any- rász akartam lenni már kora nylra dolgozz a hajamon, gyermekkorom óta. Nem irton- hogy észrevegyék, fodrászmái dóm, mert nem így van. A voltam. Hiába, manapság a családom tagjai döntöttek; — hosszú haj dívik. S nekem Jutka, te fodrász leszel. Ti- legalább olyan fájdalom lezennégy évesen örömmel nyesni a hosszú hajfürtöket, egyeztem bele. Magam elé mint a gazdájának.. Sokáig képzeltem a női fodrászüzle- fogok emlékezni arra a két tek hangulatát, csillogását és srácra, akik a katonaság miboldog voltam. De csak addig, att jöttek hajat vágatni. El- amíg ki nem derült, hogy készült a bakafrizura, s aztán számomra csak a férfifodrá- együtt szedegettük fel a föld- szök között van hely. Nem ről a haj tincseket. Papírba éppen túláradó örömmel csomagoltam nekik —elvitték, kezdtem a tanulást a Pécsíkő — És az idősebbek? Üzletházban. Ahogy teltek a — Azok is gyakran ülnek a székembe. Ügy vagyok én ezzel, hogy a kopaszodó idősebb emberekkel is legalább annyit foglakozom, mint a fiatalokkal. És tudja milyen hálásak érte? örülnek, hogy az ő kevéske hajukkal is van azért baj elegendő. — Munka közben miről folyik a társalgás? — A fodrásznak diszting- válni kell. Hq a vendég nem kezdeményezi a beszélgetést, a fodrász is hallgasson. Azért a legtöbb férfi társalgó típus. Elmondják, hogy mit főzött a feleség, mi a probléma otthon, hogyan tanul a gyerek... Fociról én nem beszélek — nem értek a labdarúgáshoz. Pedig a Pécskő- ben hétszámra ez a téma. Van olyan vendég, aki azt mondja, azért szeret nőkkel társalogni, mert azok legalább nem szövegelnek a fociról. — További tervek? — Minden fodrászvensenyen szeretnék részt venni. Egyszer megfigyelőként már ott ültem egy országos versenyen. Izealmas, érdekes, csodálatos volt. Legalább olyan, mint egv női fodrászverseny. Kiss Judit 19 éves férfi- fodrász szerint milyen az ideális modell? — Először is legyen az arcának karaktere, legyen dús, formálható haja, lehetőleg fekete színű. Persze, csak a fodrász. és nem a magánember számára... —vkm— rintba kerül egy-egy épület, elképzelések, de úgy érezzük, megéri, mert — Szendehely a legmozgal- a tervezők nagyon okos és masabb községünk, sok az át- szép megoldást találtak. A ta- utazó, építkeznek is a csalá- nácsülésen elmondottuk, hogy dók, egymás után emelked- még egy kis türelmet kérünk, nek a házak. Amire viszont A társközségek fejlődése nem tudunk megoldást, az a megfelelő a Nőtincsi közös Ta- víz. A kutakban évről évre nácsnál, az emberek elégedet- kesevebb az ivóvíz, itt már tek. — Valamennyi igényt nem tudjuk kielégíteni, az nyilvánosak a vízmű segítene. — ösagárdon mi újság? — Megszűnt az iskola, való De a társközségekből felsősök Keszegre, az alsósok küldött tanácstagok jól élnek pedig Nőtincsre járnak. A jogaikkal és megfelelően kép- szülők kérték ezt. Mindössze viselik falujukat. Itt külön tizennyolc alsó tagozatos gye- megemlíteném az ősagárdia- rek volt ösagárdon. Itt, a nő- kat akik olyannyira fölkészül- tincsi iskolában magasabb- ten' jönnek, hogy előtte kis szintű oktatásban részesülnek. ........... 1—i- Arról Is gondoskodunk, hogv re ggelente fűtött helyiségben maszek „tanácsülést” tartanak otthon. Foglalkoznak a Téiiifo rony mikroszkóp alatt Egy nézetmillimétemél kisebb területen több mint hatvan tárgyat tud elhelyezni Mihail Maszljuk, ukrajnai ezermester. Közöttük a világ asztali készleteket, sakkfigu rákat, esztergagépeket készít amelyeket csak mikroszkónpal lehet látni. Gégespecialisták kérésére több mint harlegmagasabb tévé tornyának, a mine miniatűr orvosi műszert moszkvainak a makettjét. Az készített, amelyeket operá- ügyes kezű ezermester olyan dóknál alkalmaznak. Hiúsági központ Taskentben Befejeződött az ifjúsági szállodához egy fesztiválok, központ építkezése Taskent- konferenciák és egyéb talál- ben. A magas szálloda tete- kozók megrendezésére alkal- jén presszó van, az alagsor- más tágas terem tartozik. Egy ban pedig valóságos kis sport- sor helyiségben különböző városkát alakítottak ki: úszó- szakkörök, film- és fotóstű- medencével, tenisz-, koséri ab- diók, könyvtárak működnek da- és röplabdapályákkal. A majd. Tartásdíjra kötelezve r>r> Vian-e szerényebb és «Homorúbb, mint az öregkor magányossága? Mikor elmúlt | a gyümölcshozó nyár, s a szetálálni, hiszen sző szerint erről tettek tanúbizonyságot a gyermekeik — valamelyes tartásdíjat biztosítsanak. Az öreg dett fa magára marad az ősz- szülők, a perek elindítói rendben, sebekkel, kai. Van-e szomorúbb, mint a magára hagyott öreg édesanya, édesapa? Felnevelte a horzsolások- szerint kisnyugdíjasok, vagy minimális járadékból élőik. A Hajdú-Bihar megyei bíróságon láttam az öreg cipész periratait. Nyolcvan felé járt gyerekeit, rájuk áldozott min- már; amíg az erejéből futotta, den erőt, energiát, évtizede- fenntartotta a kis műhelyét két. S a felnőtté lett fiú, leány Talpalt, foltozott Aztán megfelrúgja a köteléket, hátat fordít mindannak, ami nemcsak kötelező Lenne, de elemi, emberi tisztesség. Századok óta él az emberirokkant. Két jól kereső gyermekét idézték be a bíróságra. Szenvtalemül, közönyösein méregették az öreget, az egyik végül is azt mondta a bíróségben a törvény, az apák és nak:^„maga kereste baját, anyák tisztelete, segítése. 1 Örökérvényű a törvény. Csak az emberre, a gondolkodó lényre érvényes. És csakis az ember tudja néhol, némelykor úgy elszakítani a családi kötelékeket, hogy szülője az élet alkonyán magára maradjon, érzelmi és anyagi támogatás nélkül. A jogban „tartási és egyéb rúak. Bírák perek” címszóval szerepel a szülőtartási perek csoportja. Ha a statisztikai adatok között búvárkodunk, első látásra is kitűnik, hogy számszerűségéiben nem túlzottan jelentős a szülőtartási pertömeg. miért nem gondolt időben öregségével?” Ezt a gyerekét az öreg ember, amíg a fiú kollégiumban lakott, a diplomáért tanult, csomagokkal, a kis műhely szinte minden jövedelmével támogatta. Ezért „nem gondolt időben” az öregségével. Az öregek perei — szomorú on do tták el, milyen nehezen fordulnak az igaiz&ágosztás szerveihez az idős apák, anyák, S milyen keserves szemérmességgel titkolják, amíg csak tudják, nehéz sorsukat. A perelt gyermekek túlnyomó többsége jóÉvente körülbelü 1300 ilyen módú, de legalábbis megfepert tárgyalnak a bíróságok; ítéleteikben a bírák arra törekednek. hogy az idős felperesek számára a lelketlen gyermekektől — nehéz más jelzőt lelő körülmények között él. 100—200 forintot kellene fizetniük havonta, de inkább vállalják a pereskedést, minthogy önként adjanak. Töredéknyi az olyan eset, amikor a felnőtt gyerek is nehéz sorban él, körülményei tehát nem teszik lehetővé a szülő- tartást. A tanácsi szociálpolitikai előadók azonban — s ez a tény erősen módosítja a viszonylag alacsonynak tűnő statisztikát — több ezer olyan esetről is tudnak, amikor az öreg szülő — nem fordul bírósághoz. Nam akar pert indítani a gyereke ellen, kíméli az önzőt, a kegyetlent. Jegyzőkönyvek, környezettanulmányok százai tanúsítják, milyen nehezen és milyen kevesek vállalják a pert, milyen rendkívül nehéz arra rábeszélni egy-egy idős apát, anyát: ne legyen feleslegesen kíméletes, ne riadjon vissza attól, hogy megítéljék neki az elemi lét- fenntartáshoz szükséges összeget. A szemérmesség, az örökkön élő kímélet miatt kell olyan esetben is az államnak vállalnia a segítést, a támogatást, amikor lenne — nagyon is lenne —vérszerinti kötelezett is. A családjogi törvényben eddig is szerepeltek a szülőtar- tássial kapcsolatos kötelezettségek. Alapvető módosításukra tulai dónképpen nincs szükség. A törvény azok mellett az apák. anyák mellett áll, akik becsülettel felnevelték a gyerekeiket, s akiknek joguk van erejük fogytával a támogatásra. A szemlélet azonban nem törvény dolga. Nem törvénynyel rendelhető el, vajon él-e a fiúban, lányban a szeretetten. kötelesség elemi mértéke: nem teremthetők. érzelmeit rendelettel, előírással. Belülről kell faikadaiuk. A törvény már csak arra szőri tfcozha tik, hogy kényszerítsen a segítségre, papírra rögzítsen kötelességet, s bírósági úton gondoskodjék a végrehajtásról. Ez is fontos és szükséges. De sok minden kellene mellé. Szükséges lenne, például, hogy a szociálpolitika hivatott művelői maguk is kez'hmé- nrezzenek eljárásokat, mérlegelve a körülményeket, meggyőzve az öregeket. Nem azért, hogy több legyen a t>er, módosuljon a statisz^ka. Azért, mert nem ■ tűrhető el egyetlen esetben sem a gyermek közömbössége, kívülállása, kötelességeinek semmibe vevése. Az ilyen perelt —figyelmeztetnek. Hírük kél, akárhogy vesszük, megszégyenítést is jelentenek mindazoknak, akik ellenében ítélet születik. Erre a megszégyenítésre pedig, sajnos még szükség van. Azért, hogy ha érzelmi töltés nélkül is, ha szeretet nélkül is, de kötelességből több jusson az öregeknek. az utolsó éveiket kis jövedelemmel morzsolóknak. Várkonyi Margit NÓGRÁD - 1974 január 18.. péntek
