Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
» Újdonság autósoknak A New York állambeli Brookhavenben Jim Reilly vegyész a Wankel-motorhoz hasonló, olyan bolygódugattyús motorral kísérletez ík, amelyet hidrogén hajt Taaímika a iégs kutatásában Az atmoszféra-szennyezés világszerte nagy gondot okoz, különösen az iparilag fejlett országokban. Kutatók ezrei foglalkoznak világszerte a megelőzéssel és a szennyezés mértékének csökkentésével. A gyárkémények füstjével jelentős mennyiségű kéndioxid távozik és kerül a levegőbe. Elméletben minél magasabb építésű a kémény, annál nagyobb az esély arra, hogy a füstöt a légáramlat nagyobb távolságra sodorja, és az így nem csapódik visz- sza a városokra, a lakóházakra, vagy magára a gyárépületre. Több száz méter magas kémények építésévei tehát az ember meg tudná óvni környezetét a füstszennyezéstől? A dolog nem ilyen egyszerű. Egy adott vidéken az atmoszféra szennyeződését nem csak számokban szükséges kifejezni, hanem azt is meg kell figyelni, hogyan terjed a szennyezett levegőréteg a talajfelszín és a meteorológiai viszonyok közegében. Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak a francia meteorológiai szolgálat egyik kutatóintézetében, a Párizs melletti Magny-les-Hameaux-ban. A levegő . füstszennyezésével kapcsolatos kutatás során Franciaország egyes vidékein helyszíni méréseket végeznek, ezenkívül a szennyeződést és ennék terjedését számítógéppel i... regisztrálják, illetve makettkísérleteket’ végeznék 'a' 'szénnyeZett szektorok geológiai és éghajlati viszonyainak figyelembevételével. Egy adott vidék levegő- szennyeződési százaléka függ a meteorológiai viszonyoktól, vagyis az ott uralkodó széliránytól, a szélsebességtől, a hőmérséklettől, különböző magasságokban. Ezek a tényezők befolyásolják a füstréteg szállítását és lecsapódását. De befolyásolja a szennyeződést a gyárkémények hosz- sza, építése, műszaki jellemzői. A Magny-les-Hameaux-i kutatók ezért a helyszínen mérik a klimatológiai, aerodinamikai , tényezőket. Az említett, kutatóintézetben a makettet: 1:10 000 méretarányban készítették el, majd vegyianyagréteggel borították és egy féláteresztő réteggel védték. Az iparifüst- kibocsátást a maketten savoldatok alkalmazásával provokálják ki. Ezek a savoldatok és a makett színrétegei kémiai reakcióba lépnek egymással. így százalékosan is szemléltethető a füst terjedéA kísérlet, értékelésének során többek között az is kiderült, hogy a kémény közvetlen közelében .levő épületet is érheti szennyeződés, sőt bizonyos szélirány Trielle’tt ’magát a kéményt is. A füstréteg terjedését végső fokon számítógép segítségével teszik láthatóvá. így készül el a terület füstvonulási térképe. A franciák Rouen környékén már feldolgozták a munkahelyek és a kikötő füstgócait és a füstréteg vonulási irányait. E rendszer, francia vélemények szerint egyelőre csak sík terepre válik be. A füstréteg terjedését sík terepen megbízhatóan lehet utánozni számítógéppel. Hegyesdombos vidék esetében azonban egyelőre még nem tökéletes ez a rendszer. Ugyanakkor a makettes-vegvszeres szemléltetési mód dombvidék esetében is eredményes, Az atmoszféra szennyezésének analizálására az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és Japánban többféle módszert tanulmányoznak. Franciaország pedig már jelentős eredményeket ért el. A makettes módszer egy év óta francia szabadalom, amelvre más országok tudósai is fel- figyeletek. M. L. Sklovszkij saovjet csillagász hipotézise szerint a Marson uralkodó zord természeti viszonyok inkább alkalmasak az élet kialakulására, mint a jóval melegebb Venuson, 1969—70-ben szovjet automata bolygóközi állomások ereszkedtek le a Venusra, és az előbb említett feltételezés igazolást nyert: a Venus valóban túlságosan „cseppfolyós” ahhoz, hogy ott élet alakuljon ki. A forróság meg egyenesen elképesztő: 90 légköri nyomás mellett plusz 175 Celsius. A tudósok szerint tehát nem a Venus, hanem inkább a Mars alkalmas arra, hogy a Föld után az élet második hordozója legyen a Naprendszerben, Persze ez sem az a kimondottan kényelmes bolygó, ami a miáltalunk elképzelt életet illeti. Először is kétszer akkora távolságra van a Naptól, mint a Venus, és másfélszer messzebbre, mint a Föld. Így jóval kevesebb meleget kap. A legmagasabb nappali hőmérséklet legfeljebb plusz 15—25 Celsius, a legalacsonyabb éjszakai pedig mínusz 50—65 fok. Ez az egyenlítői toözépérték! Elképzelhető, hogy a sarkokon még nagyobb az ingadozás. Úgyszólván nincs vize, hacsak nem számítjuk a légkörben kikristályosodott csekély páratartalmat. vagy a vékony, alig milliméter vastagságú dérréteget, amely az úgynevezett sarki sapkákat alkotja. Légköre igen ritkás széndioxidgáz. 1956-ban rendkívül kedvező állásban figyelték meg Földünkről a Marsjot. Ekkor bizonyosodott be először, hogy a bolygón lehetséges az élet Színképelemzéssel megállapították, hogy a földi életre jellemző szerves vegyületek találhatók a bolygón, milyen Élőlényekről LEHET SZÓ? A Marson levő élet feltevését meggyőzően védelmezte és meggyőzően érvelt mellette G. Tyihov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik az asztrobotanika, vagyis a csillagászati botanika megalapítása. Tyihov feltételezte, hogy a Marson minden tavasszal megújul a növényzet. A növényzet színe azonban nem zöld, hanem kékesi esetleg ibolyaszínű, högy jobban elnyelhesse a távoli Nap életadó sugarait. Milyen tehát a Mars flóriája? Tyihov véleménye szerint a mi földi moha- és zuzmóféléinkhez, bozótunkhoz, alacsony növésű fáinkhoz, bokrainkhoz hasonló. Vitába szállt Tyihowal Ljubarszkij szovjet asztrobio- lógus, a moszkvai Országos Asztronómiai és Geodéziai Társaság tudományos titkára Egyben, a fődologban azonban egyetért a két tudós, nevezetesen abban, hogy a Mars-beli flóra reális valóság. Persze, ha a földihez hasonlítjuk, akkor inkább félsivatagi, esetleg sztyeppéi jellegű, és jól alkalmazkodik a nedvességhiányhoz.' A Mars szervezetei nem primitívek és nem egyszerű képződmények — írja Ljubarszkij egyik tudományos munkájában. — A Mars természeti viszonyai egykor ellég kedvezőek volt- tak ahhoz, hogy magasabb rendű szerves lények jelenjenek meg. Az evolúció hatásánál fogva inkább várhatjuk a szervezetek további bonyoló- dását a rosszabbodó viszonyoknak megfelelően, seny- mint a visszatérést az elsődleges primitív formákhoz. Lozina-LozinszMj profesz- szor, a tudományos akadémia leningrádi citológiai intézete kozmikus biológiai laboratóriumának vezetője azt állítja, hogy a Marson néhány földi lény is élhet. Egyes organizmusok szívóssága közismert. Bizonyos mikróbafélesé- gek például még a halálos sugárzást is kibírják! Nukleáris reaktorban már találtak Ilyeneket! Lozina-Lozinszkfj mesterségesen előállított marsbeli viszonyokat. Hasonló mini -Marsét építettek a moszkvai mikrobiológiai intézet munkatársai is. Kiderült, hogy a Napot helyettesítő ibolyántúli sugarakban csak azok a mikróbák élteik meg, amelyket valamilyen védŐ6zínnel festettek meg. A festékréteg kompenzálta a gyilkos ibolyántúli sugarakat elnyelő sűrű légkör hiányát. Kolmogorov szovjet tudós szemére veti a fantasztikus- regény-íróknak, hogy i „marslakók” leírásában nem jeleskednek túl nagy fantáziával. Mintha a magasabb - rendűséget az szabná meg, hogy egy lénynek két szeme, vagy orra van. Az űrhajózás századában — írja a szovjet tudós — könnyen lehetséges, hogy más, sokkal magasabb. rendű, hozzánk egyáltalán nem hasonlító élőlényekkel fogunk találkozni. Miért ne fordulhatna elő például, hogy a magasabb rendű lény pence zrétegben jelentkezik? TUDATOS TEVÉKENYSÉG A MARSON? A Mars-csatornák 1877-ben történt felfedezése óta nem szűnt meg a vita akörül a technogén hipotézis körül, hogy a csatornák olyan mérnöki létesítmények, amelyet vagy Mars-lakók, vagy pedig más bolygóról származó civilizált lények építettek. A rejtélyt csak az űrhajózás korszakában sikerült megfejteni. Mars-csatornák valóban léteznek, bár geometriai pontosságukat és számukat túlbecsülték, felnagyították — feltételezi Ljubarszkij profesz- szor. — De hogyan keletkezhettek? Valószínűleg vulkanikus tevékenység, vagy meteorbecsapódások folytán. Egyik hipotézis sem megdönthetetlen. Ljubarszkij szerint a csatornák nem az agy termékei. Inkább olyan törések halmaza, amely a kéregben, vagy mélyebben alakult ki geológiai folyamatok hatására. A JÖVŐ Mars-kísérletej tisztázzák ezeket a feltételezéseket és más nyitott kérdéseket. így például azt is, hogy maradt-e nyoma az ésszerű tevékenységnek a Marson? Ha pedig mégsem lenne élet a bolygón? Akkor az ember feltétlenül elviszi oda. Az ember bizonyára még a mi korunkban leszáll a Marsra, hogy betelepítse ezt a zord bolygót Mire hcprs a Nurek? A nureki vízi erőmű harmadik aggregátja megkezdte termelését. Ez a vízi erőmű lesz Szovjet Közép-Ázsia legnagyobb hidrotechnikai létesítménye. Teljesítménye mind a 9 blokk üzembe lépése után eléri a 2,7 millió kilo. wattot. Az erőmű a Vahs nevű hegyifolyón épül. A folyó energiája révén meggyorsul Tádzsikisztán iparosítása. rr •• ONTOZöFURTOK AZ EURÖPAI ŰRKUTATÁS SPACELAB-TERVE Hét európai ország tanulmányozza a Space !ab - tejvet amelyet az amerikaiakkal kö- <aösen hajtanak végre. A Spa- celab egy több személyes űr- laboratórium, ahol tudományos kutatók, technikusok dolgozhatnának. A laboratórium személyzete nem igényelne olyan hosszú felkészítést, mint amelyben az űrhajósok részesülnek. A Spa- celab-ot az amerikai űrsikló szállítaná a világűrbe. A Spa- celab személyzete az űrsikló speciális helyiségében „lakna” és csak kutatómunkáját végezné a Spacelab belsejéből. A kutatók különféle biológiai. orvosi, technológiai stb. méréseket végeznének a laboratóriumban a súlytalanság állapotában, 8—30 napos időközökben. Ennek a rendszernek az automata űrla- boratóriumokkal szemben az • • hírek az előnye, hogy a műszereket a helyszínen maga az ember kezeli és értékeli. A VAKBÉLGYULLADÁS ÉS A SZÁMÍTÓGÉP Egy angol statisztika szerint a szigetországban minden indokolt vakbélműtét közül három felesleges. .Ez részint abból adódik, hogy ha ismételt vizsgálatokkal sem tudják biztonsággal kizárni a heveny vakbélgyulladás fennforgásának a veszélyét. inkább elvégzik a viszonylag egyszerű műtétet. Érdekes módon a vakbél- gyulladás diagnózisának felállításában »évtizedek óta semmi haladás nincsen, még ma is döntő mértékben az orvos szubjektív megítélésén múlik a diagnózis. Angol kutatók egy nagy tapasztalaté sebésznek a megállapításait komputerbe táplálták be, s ugyanakkor a számítógépet diagnosztizáló programmal látták el. Ezt követően 85 vakbeles diagnózist feldogoztak az utólagos tapasztalatok alapján, és azt tapasztalják, hogy az orvosok 36 szükségtelenül végzett műtétével szemben a komputer csak 9 esetben tévedett: volna. FOSSZILIS TENGERI LILIOM A michigani egyetem kutatói találtak ordoviciumi mészkő eróziós üregeiben a tengeri liliom egy addig ismeretien fajtáját. A lelet kora: 450 millió év. A földi élet igen korai képviselőinek: a tengeri liliomoknak egy alosztálya ma is él a mély tengerek fenekén. Nevével ellentétben a tengeri liliom állat, mégpedig a tüs- kesoórüek törzséből. Nevez*, tes tulajdonságuk: öncsonkító- és regenerálóképességük. 1 A lelet értéke többszörös- egyrészt nagyon korai időszakból való, másrészt eddig ismeretlen fajú. végül igen jó megtartási állapotban került elő,tehát a vázelemeire szétesett állat részei együtt maradtak és összerak- hatók voltak. (Fosszilis tengeri liliomok többnyire csak töredékeikben fordulnak elő, ezek viszont olyan nagy mennyiségben, hogy a mészköveknek egy speciális fajtáját alkotják a kxinoideás mészkőt). Az újonnan megismert fajon a kehely a fő érdekes, ség: az 5-ös tagoltságé „szír mok” elhelyezkedése alapján valóban inkább virágra, mint állatra hasonlít i Maris erezteti jótékony hatását a Tisza II. vízlépcső Alföldön. Tiszaföldvár és Mezőhék határában öt öntözöl épül 180 millió forintos beruházással. Az öntözófürú 1975-ben lépnek üzembe, így több mint hatezer hekt; föld válik majd öntözhetővé Szolnok megyében. Képünköl gépekkel ássák ki az öntözőcsatontát in I Randevú a Mars-fakókkal ?
