Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-08 / 287. szám
és művelődés Özem TIZENHARMADIK éve működik Balassagyarmaton a FIM Kőbányai Porcelángyár 3. számú telepe. Négyszáznegyven. dolgozót — legnagyobb részt asszonyokat, lányokat foglalkoztatnak. A dolgozóknál; körülbelül fele fiatal, KISZ-korosztályú. A KISZ-alapszervezet 60 tagú. Az üzemnek külön kulturális alapja nincs. A szakszervezet hat-, a KISZ-szervezet kétezer forintot kap évente. Ebből fedezik az esetleges kulturális kiadásokat. Könyvtár van. A megyei szakszervezeti könyvtár 1320 kötetes letétje. Az olvasók száma 150, heti egy alkalommal van kölcsönzés. A könyvtáros nagyon lelkes, csak képzetlen, A könyvtárat a kis tárgyaló, teremben helyezték el. Ez a helyiség szolgál az értekezletek különféle ülések és megbeszélések mellett KlSZ-klub céljaira is. A könyvtáros külön helyet szeretne, gyakrabban kölcsönözhetne, nem beszélve arról, hogy sokszor más rendezvények miatt nem tudja időben ellátni a feladattal járó adminisztratív, statisztikai munkákat. A könyvtár állományát igények szerint cserélik, egyelőre igen kevés a használható, korszerű szakkönyv, a szépirodalom viszont kevésbé olvasott . Az üzem által szervezett művelődési lehetőségek — különféle üzemi, szakmai, illetve politikai továbbképzések — eléggé kihasználtak. A dolgozóknak körülbelül 80 százaléka vesz részt rajtuk. A fennmaradó 20 százaléknak nincs lehetősége az önképzésre. Vidékről járnak be, el kell látni a családot is. Az utazás sok időt elvesz. AZ IDÉN TIT-előadásokat is szerveztek, melyeken társadalom. és gazdaságpolitikai ismereteket szerezhetnek ^ dolgozók.. Ezek látogatottsága is kielégítő. Közel húszán járnak esti, vagy , levelező formában középiskolába, vannak akik az általános iskolát végzik. A szocialista brigádmozgalomban 230-an vesznek részt, 19 brigádban. Ebből három I^ISZ-brigád. ök képezik a kulturális bázist. Alkalmanként ünnepélyekre népi tánccal, énékkel, szavalattal készülnek. Többször kísérleteztek irodalmi színpaddal, de a kísérlet soha nem járt sikerrel, elsősorban a váltott műszak miatt. A próbákról a társulat egyik fele mindig hiányzott. Dolgoztak. A brigádok kulturális vállalásai nem túl sokrétűek. Közös mozi- és színházlátogatáson kívül nem sokat tesznek. Minden brigádnak legalább két színház- és két filmklub-bérlete van. A bérleteket a brigádok saját maguk vették meg. A szakszervezeti kultúrfele- lős nemrég tért vissza betegségéből Amikor terveik felől érdeklődtem, arról beszélt, hogy jövőre szeretne egy kirándulást, szervezni, elegendő jelentkezés esetén talán -külföldre. Az üzem kapcsolata a város kulturális intézményei, vei — elsősorban a könyv, tárral — jó. Rendeztek már író-olvasó találkozót is az üzemben, előzőleg a vendég gyárlátogatáson is részt vett. Az irodalmi színpadi napok tennivalóiból a KlSZ-szerve- zet kiveszi részét. A budapesti építők Móricz Zsigmond irodalmi színpadát fogadják és patronálják. AZ ÜZEMEK sokat tehetnek a munkásművelődésért. Talán többet, mint azt. hogy vesznek néhány játékot, lemezjátszót, tv-t, rádiót és klubnak, könyvtárnak munkaidő után' odaadják a kis társalgót. Bogyó Sándorné párttitkár szavaival „egy kicsit több pénzre lenne szükség”. Nem feltétlenül a központtól várják, szívesen vál. lalnának kommunista műszakot, hogy — ha már a központ külön nem adhat —, teremtsenek magukfiak kulturális alapot. Sajnos, pillanatnyilag erre sincs lehetőség. És kellene még valami a pénz mellé. Talán egy kis rugalmasság, néhány jó ötlet. Esetleg a területi , közművelődési létesftmériyek intenzívebb — elsősorban / módszer, tani’ támogatása. — s — TARTUFFE SALGÓTARJÁNBAN Az Állami Déryné Színháznak létrejöttétől jeles érdemei vannaik a magyar és világirodalmi klasszikusok népszerűsítésében. Egyik legjellemzőbb példa erre Moliere Tartuffe-je, amelyet a színház immár működése második évében. 1952-ben. majd 1953—54-ben is műsorára tűzött. azóta is repertoárdarabja, s csupán e három évadban 697 alkalommal játszott szerte az országban. Már ez a szám önmagáért beszél, ha tudjuk, hogy a Tartuffe-öt az 1847-es magyarországi bemutatója óta ne?h játszották eny- nylszer színházaink. A nagy francia vígjátékíró születésének tavalyi 350.. halálának 300. évfordulója alkalmából méltó tisztelgés, hogy a Déryné Színház újból műsorára vette a híres álszent, képmutató Tartuffé történetét —. a korábbi’ előadásokhoz természetesen jelentősen megújult szereposztásban. A vígjátékot tegnap délután ifjúsági előadás keretében mutatta be a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban a Déryné Színház. A Fekete Sándor stílusos előjátékával dúsított előadás címszerepét kitűnő komédiázó. karikírozó eszközökkel Szigeti Géza Jászai-díias formálta, de remek alakításokat láthattunk Deésy Máriától, Komlós Róberttól. Táncsics Máriától. Mészáros Mihálytól. Novák Gizellától, Orosz Istvántól, Borhy Gergelytől, Várnagy Katalintól. Fenyvesi Balázstól. Zeke Lászlótól és Komis Piroskától is. A mutatós díszletért Wegenast Róbertét, a jelmezekért Rimanóczy Yvon- nét illeti elismerés. Szécsi Ferenc Érdemes Művész rendezői munkáia sok-sok játéköt- lettel segítette az együttes munkáját, az előadás megérdemelt közönségsikerét, (ö.) Halálgyár az őserdőben Elsősorban a színes, zenés, kalandos alkotások uralják a decemberi moziműsort. Jelentős filmművészeti alkotás a „Halálgyár az őserdőben” című kétrészes, színes szélesvásznú szovjet produkció. amely a kémiai és a biológiai fegyverek problémáival foglalkozik. Világhírű rendező, Stanley Krémer alkotása az „Áldd meg az állatokat és a gyermekeket!” című színes, szinkronizált amerikai film. Farkas Ferenc és Dékány András daljátéka nyomán Bókefi István írta a Csínom Palkó című zenés magyar kalandfilmet. A kuruc*-labanc narcok idején játszódó történet sok derűvel mondja el Koháry gróf várának cseles elfoglalását, valamint az ifjú szerelmesek egymásra találását. Verne Gyula művei nyomán készült a „Nemo kapitány” és „A víz alatti város” című színes angol film. Felszarvazzák őfelségét — ez a cime annak a színes francia—olasz—spanyol- nyugatnémet produkciónak, amely Victor Hugo a Királyasszony lovagjának kalandos, humoros persziflázsa. Három humoros bűnügyi történetet dolgoz fel a „Feleségem kalandja” című csehszlovák film. Kalandos, izgalmas, ám sikertelen csempészési kísérletről szól „A sárga Fiat három utasa” című színes legyei alkotás. A húszas évek végén játszódik a „Twiggy, a sztár” című színes. angol revűfilm. Ekkora skandalum nem maradhatott következmények nélkül. A századot azonnal leváltották, visszaküldték ma- ryampoli körletébe. Lenkeyt pedig felelősségre vonták. Először, amióta a hadseregbe lépett. Sürgősen berendelték a dandártörzshöz, ahol hat napi fogdával fenyítették meg. Ekkora megtorlást egy közhuszár föl sem vesz. de annál súlyosabb volt a tiszti feddhetetlenségen. — Mégsem a büntetés esett a legrosszabbul — olvasható Lenkey tábornok vallomási jegyzőkönyvében. — Példátlanul sértő volt az a bánásmód, amelyben engem gróf Paar ezredes úr részesített. Durva, becsmérlő kifejezésekkel illetett és egyáltalán nem fékezte magát a magyarok szidalmazásában. Sértő viselkedésére kérvényeztem a hadseregből való távozásomat. Egyúttal azonnali szabadságolásomat leértem. Olyan ember beszél így, aki érzéseiben már szakított velünk. Bizonyos, hogy mérlegelte kötelességét, amikor kaszabolósra kellett volna vezényelnie huszárjait, mint ahogy az is bizonyos, hogy a pillanatnyi belátáson túl átgondoltabb ok miatt tartózkodott a vezényléstől. Ha így van. akkor a következmények sem érhették váratlanul. Különösen a gyászszertartáson való megjelenése után. Mindez a lelkiismeret dimenziójába tartozik. Megint más a szolgálat, a hadijog, a hatalom dimenziója. Nyilvánvalóan ezzel is számolt Lenkey, de amikor rátámadt gróf Paar ezredes, tudomásul kellett vennie, hogy ő csak addig számít dédelgetett huszárkapitánynak, amíg nincsenek a kedvünk ellen való skrupulusai. Mihelyt méltányolni meri a lengyelek igazságát, azonnal nulla, kapca, megbízhatatlan féreg, akiVel úgy lehet beszélni, mint a kutyával. Lám, akit mindvégig büszkeségre, a tiszt sérthetetlenségére tanítottak egyszerre gyanús magyar, a szó legundokabb értelmében, mert nem hajlandó ugyanolyan kíméletlen osztrák lenni, mint amilyen gróf Paar ezredes. Könnyű elképzelni, hogy a simán zajló huszárélet után mekkora riadóra ébredhetett Lenkey kapitány. Mire föleszmélt, már meg -is történt vele a szerencsétlenség. Gyanús lett Nem Véletlen hát, ha Lenkey késedelem nélkül kérte elbocsátását. Igen, ez így egyszerűnek látszik, de a döntés nem csekélyebb, mint a teljes létbizonytalanság vál4 NÓGRÁD — 1973. december 8., szombat Megalkuvás nélkül... Beszélgetés az Kertész László, az Állami Déryné Színház főrendezője, a vidám daljátékok színpadra állítója a közelmúltban Szé- csényben járt. Látogatására Smetana Eladott menyasszony című vígoperájának országos bemutatója alkalmából került sor. Még az előadás előtt — a színház vígopera társulatának munkájáról beszélgettünk. — A színház első vigoperatársulata a hatvanam ével: elején alakult meg. Ez határkő volt a színház történetében. Hogyan született meg a társulat? 1 — Egy idő után szükségszerűen vetődött fel létrehozásának gondolata. A színház ugvanis fennállása óta látszik klasszikus prózai műveket a könnyű faisúlyú darabok mellett. Feltűnt aztán jóval később, mint az ember gondolná —, hogy műsorunkból hiányoznak a klasszikus könnyűzenei munkák. — Az első falusi ooeraelö- adásuk nagy meghökkenést keltett, éppen úgy, mint az első Shakespeare-, vagy görög tragédia előadása. Egyébként mindkettőt én rendeztem: 1957-ben a Rómeó és Júliát, majd az Antigonét. — Miként fogadta, illetve fogadja a közönség és a szakmai közvélemény a színház operai tevékenységét? — Minden szempontból kedvezően. Ennek tulajdonítjuk az előadások utáni tapsokat és a sz-.kemberek elismerő nyilatkozatait. Ezek bátorítanak. Óriási művészi felelősség volt a falusi- operajátszás kialakítása és meghonosítása, megalkuvás és leereszkedés nélÁHami Déryné Színház kül. ugyanakkor maximálisan alkalmazkodva a színházunk feladataiból eredő sajátosságokhoz. A kezdeti — részijén gazdasági — nehézségeken a zenei _ kultúra irányítóinak példás ” támogatása és a — jobbára fiatal — énekesek .odaadó numkáia segített át bennünket, és vezetett az állandó operai :ársulat megalakulásához és jelenkori sikereihez. Kertéi? László neve — az Ällami/ Déryné Színháznál töltött eddigi 17 esztendő alatt — sok prózai és zenés színházi sikerrel fonódott egybe. Az utóbbi időben főleg vígoperákat rendez. Nem volt nehéz a választás, hisz’ eredetileg muzsikusnak készült, hangversenyzenekarban is játszott. Első zenés rendezése operett volt: Hervé Nebáncs- virága. ami halfát1 an felsza* badultságot és örömet jelentett a rendező számára a színművek és a komor tragédiák után. A fordulópontot a Denevér jelentette: Johann Strauss művének színpadra állítása már egészen közel juttatta az operák világához. Aztán nemsokára következett az első igazi opera rendezése: Donizetti: Az ezred lánya. — A nagy színpadokra irt operák külön, feladatokat jelentenek a színház és művészei számára. Mindenekelőtt alkalmazkodni kell a kicsi és gyakran változó méretű falusi színpadokhoz, ami az együttestől sajátos játékstílust követel. Mik ennek jellemzői? — Elsőként az ősi színház erényeinek „visszatértét” emfőrendezőjével lít.eném. A társulat minden e-'yes tagia énekel, táncol, játszik. Így a társulat kórísr tája holnap akár főszereplő is lehet. Az évek során kialakult stílustörekvésünk, amely a musical, a comrnedia deli’ arte és a klasszikus vígopera elmeiből ötvöződött, újabb és úiabb lehetőségekkel kecsegtet. Mint leg*öbb vígopera-bemutatónk. az Eladott menyasszony elő" - -1 é - ^ is el diát ékszerű monológgal kezdődik. A recitativók nagy részét itt is — prózában mondott, — jelenetek helyet- t-sítik. A kamaraváltozat érdedében általában csökkentjük a szerenlő=7ámot. lénve* e°s színpadi 'alakot azonban sohasem hagyunk el. Sőt! Ha úév látjuk, hoev a zenei szituáció színpadi k! felezését fokozza. úl színpadi »ia1rokat is kigondolunk. így például az. Eladott menyasszonyban a kocsmárosnét és inasát, rpeg a végkifejletnél is szerepet játszó bohócot. A szó és a játék egybehang- z.ik. bizonyít: a színház víg- onera-társulata felelősséggel végzi feladatát, a zene és a közönség egymásrataiálásá- nak elősegítését. Mindazt művészi alázattal, a közönség őszinte tiszteletével, ahogyan a főrendező mondja: megalkuvás és leereszkedés nélküL A művészek estéről estére ennek szellemében játszanak. Ma már repertoárdarabokat is. többek között — két kiugró sikerű daljátékot. A hét erdő ördögét és a Pomádé király új ruháját. Igazi országjáró dalszínház Született — a szemünk előtt. — S — Mit ígér a televízió ? Színié», változatos műsort ígér a jövő hétre a televízió. Megtalálhatják kedvenc műsorukat a színdarabok, az operáik, a filmek kedvelői, soro- zatismátlés indul a gyermekeknek. Kedden a „Snoopy, a jégre- vűben” vidám előadása után, 20.45 órakor Jókai Anna kétrészes színművét láthatjuk, melynek Tartozik és követel a címe. A két fiatal szerelmét, házasságát bemutató történet arról szód, fel lehet-e építeni agy házasságot önmegtartóztatással, tudatosan kiszámított apró örömöket kirekesztő élettel. A mai problémát feldolgozó darabot Kővári Katalin rendezte, a szereplők között Monori Lidi, Végvári Tamás, Temessy Hédi és Goór Nagy Mária lesz látható. Kedden, ugyancsak este két, teljesen különböző műsor keiül képernyőre. Húsz órától a Kék fény egyórás műsorát nézhetjük meg, amely elsősorban adásvételi ügyletekkel foglallalása. Se ingó vagyon, se földbirtok. Mihez kezd magával a nincstelen- Lenkey? Polgári hivatalt aligha leap, mert ilyenhez semmi gyakorlata. semmi képzettsége. Különben is, a mi gyanúnk nem szokott megállni a laktanyák kerítésénél. Kiterjedése addig tart. ameddig a feketesárga felségterület, sőt azon is túl. A baljós összefüggések száma végtelen. Hasonlítanak a démonokra. Számolnia keli velük annak, aki netm rántott kardot a lengyelekre Sztanisz- lauhan. Mai-yampol a Dnyeszter jobb partján fekszik — át kell annak úsztatnia a folyón, aki onnan Magyarország fele igyekszik. A század is gyanússá lett, nemcsak a parancsnoka. Amíg, Lenkey, János — hat napi zárkafogság után — rendelkezési állományban tétlenkedett Szt-aniszlauban, addig huszárjait a kíméletlen Festetich kapitány nyomorgat- ta. Búsultak a legények Lenkey kapitány távolléte miatt, zúgolódtak Festetich kapitány durvasága miatt, aggódtak a várható büntetés miatt (Folytatjuk) kozik, tilos vagy bűncselekménynek minősüllő kereskedelmi tevékenységgeL A műsor utón Puccini: „Gianni Schicchi” című egyfelvonásos vígoperáját mutatják be az Erkel. Színházban május 16-án készített felvétel alapján- Az egyórás vígopera szereposztása neves énekeseinket sorakoztatja fel, többek között Melis Györgyöt, Csengeri Adriennét, Komlóssy Erzsébetet, Köröndi' Györgyöt és Kishegyi Árpádot. A Tv-híradó 2. kiadása utón 40 perces műsor emlékezik meg a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége, röviden az MTESZ 25 évvel ezelőtti megalakulásáról!, munkájáról. Csütörtökön tovább folytatódik az Árnyak déliben tűnnek el című, folytatásos tv- film, melynek 6. részét a „Nehéz tél”-t, láthatják 20 órától a tv-nézők, Előtte 18,15 órakor a Megmérettünk és nehéznek találtattunk c. sorozat befejező adása kerül képernyőre, amely azokat a tennivalókat, lehetőségeket mutatja _ meg. melyek a néptáplálkosás javítása érdekében szükségesek. Búcsúzóul a nézők tájékoztatásit kapnak a korszerű táplálkozással foglalkozó szakiroda- lomról. A pénteki adásban két műsorral hívjuk fel olvasóink figyelmét. 18 25 órától a televízió politikai vitaestsorozata, az „Érdek és érdekeltség” jelentkezik. A 4. rész a családi érdekkel foglalkozik. 20.05 órától az Ötszemközt sorozat rai Tamás Honthy Hannával beszélget a kamera jelenlétében. A hét vége érdekes programmal szolgál. Szombaton 14.50 órakor újra gyönyörködhetünk öveges professzor legkedvesebb kísérleteiben, a kis csodákban, melyeknek a hőse ezúttal egy ruhaszárító csipesz lestz. A műsor címe: Ruhaszárító csipesz és űrrakéta. 18.35 óraikor a gyerekek irodalmi magazinja, a „Cimbora” jelentkezik, melynek Zelk Zoltán lesz vendége. 20 órától Maigret felügyelő karácsonyi nyomozását láthatjuk, 20.55-től pedig Offenbach: Banditák c. daljátékát az 1965. november 20-i adás ismétléseként. Vasárnap indul, a Michal úr kalandjai című lengyel filmsorozat, melynek folytatásai* egyszer már végigizgulták a gyerekek. A megismételt sorozat e’ső részének címe: Jerzy barát. Este Naum Kor- zsavin színrrtűvébői a televízióra a lkai mázott „A profesz- szor a frontra megy” című játékot láthatjuk, egy bolsevik tündér játékot, mely 1920-ban. a polgárháború idején játszódik.! Jó szórakozást ígér a Gorkij kortársánák darabjából készült magyar tv-játék. 21.30 órától áz Arany páva népzenei verseny I. középdöntőjét láthatjuk. Ettől az alkalomtól kezdve rendszeresen jelentkeznek a képernyőn külföldi résztvevők. Első ízben a Szovjetunió műsorát láthatjuk, különleges dallamokkal, érdekes hangszerekkel.
