Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

Munkásszövetkezet - BALASSAGYARMATON Bemutatjuk a balassagyarmati Ruhaipari Szövetkezetét üuszonhorom én alatt nőtt fel az üzem A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusát és a Központi Bizotbság 1972. évi novemberi határozatát köve­tően Balassagyarmat városban iei tovább jaVultalk a munká­sok életkörülményei, növeke­dett átlagkeresetük, vásárló­erejük. Igen. a hajdan csekély iparral rendelkező, meglehe­tősen nyugalmas „palóc fő­város” élete napjainkban mind dinamikusabbá, élén- kebbé válik, s ma már távol­ról sem csupán az ; rod almi hagyományok, s a művelődé­si eredmények kapcsán kerül szóba az egykori kis megyei központ, amelyet korábban a földművelőkön 'kívül kisiparo­sok és kereskedők, továbbá tisztviselők lakták. Nagy változások Az elmúlt időszakban, az Iparfejlesztés következtében Balassagyarmat mindinkább munkásvárossá válik, a város központja átalakul, korszerű üzemek épülnek, lakótelepek nőnek ki a földből. A kör­nyék munkaképes lakosságá­nak egy része is az iparban helyzekedik el, munkássá vá­lik. Az iparosodó város la­kosságának zavartalan ellátá­sa azon feladatok közé tanto- zik, amelynek politikai jelen­tősége is van. A fejlődés kö­vetkeztében növekedett az áruforgalom, változott szerke­zeti összetétele, korszerűsödő 11 a? üzlethálózat, a lakosság ellátásét szolgáló objektumo­kat hoztak létre, s még to' vább sorolhatnánk azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a lakosság életkörülményeinek javítása. összhangban élet- színvonal-politikánkkáL Természetesen, a gondok is a fejlődés velejárók s Balas­sagyarmaton ezeket sem hall­gatják eL Egyre inkább nyil­vánvaló például, hogy a nagy­arányú fejlődés következtében az üzemi dolgozók, munkások üzemi étkeztetése és néhány új lakótelep áruellátása nem biztosított. Igen, a vidéki ipartelepítés keretében Ba­lassagyarmat város külterüle­tén több új üzem létesült. Az üzemek telepítésével párhu­zamosam még nem alakultak kri a munkások ellátását cél­zó feltételeik, illetve a megle­vő létesítmények üzemeltetése körül gondok jelentkeztek. ‘ A gyárak munkásai, az üze­mek párt-, gazdasági és szak- szervezeti vezetőségének egyetértésével kezdeményez­ték, hogy ellátásukról a Ba­lassagyarmat és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet gondoskodjék. A szövetkezet igazgatósága a város ipartelepeinek és mun­káslakótelepeinek ellátására legmegfelelőbb szervezeti for­mának a munkásszövetkeze- tí tagozat megalakítását ítél­te és határozatot hozott a szervezés megindítására, a gazdasági fejlesztés program­jának kidolgozására. Néhány szót a munkásszö­vetkeze tékröl általában. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek munkájában a munkásszövet­kezetek megalakítása a dol­gozók közszükségleti cikkek­kel valló ellátását célozza el­sősorban. Munkás&zövetkeze- teket ott alakítanak, ahol üze­mek működnek. Működésük nyomán tovább javul a la­kosság hangulatát alapjaiban befolyásoló élelmiszer-. s egyéb cikkekből történő ellá­tás, gazdagodik a választék, javul a minőség. Ezen túl, a munkásszövetkezetek vállal­ják az ipari üzemekben a dolgozók étkeztetésének meg­szervezését is. A munkásszövetkezetet Ba­lassagyarmaton is megalakí­tották. A munkásszövetkezeti tagozat létrehozásával a váro­si párt- és tanácsi szervek vezetői is egyetértettek és a tagozat megalakításában tá­mogatást nyújtottak. A mun- kásszövetkezeti tagozat meg­szervezésében érdekelt dolgo­zók, valamint a városi és üze­mi szervek vezetőségeinek támogatása lehetővé tette, ho'/v a megtartott két rész- közgyű’és határozata alapján a B dass .'varmat és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet igazgató­sága 1973. november 21-én jd- mondja a munkásszövetkezeti tagozat megalakulásét. A ta­gozat 142 taggal alakult meg, azonban a további tagszerve­zés eredményeként mintegy 300 taggal számolnak. A Balassagyarmat és Vidé­ke ÁFÉSZ Igazgatósága felhí­vást adott ki az üzemek mun­kásságának, amelyben tájé­koztatják őket a szövetkezés előnyeiről. Milyen előnyöket biztosít a munkásság számára a munkás fogyasztási szövet­kezeti tatgozat létrehozása? A tagozathoz tartozó ellátó tevékenységet folytató egysé­geik az üzemi munkásság tár­sadalmi irányítása és ellenőr­zése alá kerülnek. Ezt a fel­adatot a tagság megbízásából választott intéző bizottság lát­ja eL Az üzemi dolgozók részere szükséges napi cikkek beszer­zése szervezettebbé tehető, például: előrerendelés munka­kezdés előtt. Nagyobb vásárlások, beszer­zések (bevásárlási akció kere­tében burgonya, hagyma, gyö- kórfélék. alma) kedvező fel­tételek mellett szervezetteb­ben. biztosíthatók. Az üzemi dolgozók étkezte­tését — amely vállalatnál a feltételek adottak, illetve ki­alakíthatók —, a tagozat ke­retében megvalósítják. Ennek érdekében tervezik nagyobb üzemeken belül a vállalatolt és a munkások összefogásá­val napi cikkeket forgalmazó egységek létrehozását, melyek közvetlenül a nagyobb egy­ségekhez kapcsolódnak (a KlSZ-lakótelepen megépülő ABC-áruházhoz. közétkezte­tés tekintetében a „Balassa” vendéglő-étteremhez.) Anyagi érdekeltség A munkás fogyasztási szö­vetkezeti tag számára a kö­vetkező anyagi érdekeltséget biztosítják: — A részjegyek után 500 forintig terjedő részjegyösszeg­határig a tiszta nyereségből ,7 százalékos osztalékot adnak. — A fogyasztási szövetkezet egységeiben történő vásárlá­sok esetén a vásárlási könyv­be beírt összeg után a szövet­kezet nyereségétől függően egy alkalommal vásárlási visszatérítést fizetnek. —■ A szövetkezet területén bármely egységben vásárolt 2000 forintot meghaladó tar­tós fogyasztási cikk vásárlá­sa alkalmával a vásárolt ősz- szegből egyszázalékos áren­gedményt adnak. — A szövetkezeti tagok a szövetkezet >.Balassa” vendég­lő-éttermében lebonyolítod családi rendezvényei esetén (házasságkötés, névadó stb.) 3000 forint összegű fogyasztás után italáru esetében, három százalék, ételáruk esetében tízszázalékos árengedményt adnak. Ki lehet a szövetkezet tag­ja? Minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár és törvé­nyes képviselője hozzájárulá­sával 14. évet betöltött kisko­rú, aki munkaviszonyban álk A belépni szándékozó belépé­si nyilatkozatot tölt ki, mely az üzem szervező bizottságá­nál rendelkezésre áll. Ezzel egyidejűleg legalább egy da­rab 100 forintos névértékű részjegyet kell jegyezni, me­lyet az igazgatóság határoza­ta alapján részletekben is le lehet fizetni. Belépés előtt a belépni szándékozó köteles megismerni a szövetkezet alapszabályát, mély az üzem­ben működő szervező bizott­ságnál megtalálható. A belé­pésről az igazgatóság dönt, melyről a tagot írásban érte­síti. A Balassagyarmat és Vidé­ke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet képvi­selői személyesen is jártak a város üzemeiben, tájékoztat­ták a dolgozókat a szövetke­zés előnyeiről. A dolgozók tetszéssel fogadták a munkás- szövetkezietl tagozat megala­kítását. Például a többségében nőket foglalkoztató .,finomkö­töttben” a nők „második mű­szakjának” megkönnyítése­ként értékelték a kezdemé­nyezést. Valóban jelentős se­gítség ez — & egyezik a nő­politikái határozat szellemé­vel is —: az asszonyok meg­rendelik a kívánt árut. s mű­szak végén ott, a gyárban, becsomagolva kézhez kapják. Sok időt megtakarítanak ez­zel, nem kell csúcsidőben a boltokban tolongani, több idő jut az otthoni teendők elvég­zésére. a gyermekekkel való foglalkozásra, az ismeretek gyarapítására, a szórakozás­ra, a pihenésre. Melyek a munkásszövetke­zeti tagozat ellátási területei? A munkásszövetkezeti tago­zat működése kiterjed a Ba­lassagyarmat város észak- nyugati részében elhelyezkedő ipartelepre, valamint a dél­keleti munkástelepülésekre és üzemekre. A város északnyugati részé­ben helyezkedik el a Magyar Kábel Művek balassagyarma­ti kábelgyára, a Nógrád me­gyei Fémipari Vállalat, a Pest—Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati gyára, ösz- szességében 1000 dolgozóval. A délkeleti ellátatlan mun- kástelepülás lakosságának száma körülbelül 3500. Itt he­lyezkedik el a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyáregysége, a VO­LÁN 2. számú Vállalat üzem­egysége. a Finomkerámiaipari Művek Kőbányai Porcelán­gyárának 3. számú telepe és több kisebb vállalat, mintegy 2000 dolgoséval. A munkásszövetkezeti tago­zat keretében létesülő egysé­gek: 1. Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati kábelgyára te­rületén — üzemi konyha — étkezde — üzemi büfé 2. Nógrád megyei Fémipari Vállalat előterében — élelmiszerpavilon 3. Budapesti Firiomkötőtt­árugyár balassagyarmati gyáregységénél — élelmiszerbolt 4. Balassagyarmat város délkeleti munkástelepülésén — ABC-kisá ruház 5. Balassagyarmat város pi­aci bejáratánál — Kötöttáruba!* (a finom- kötöttárugyár termékei for­galmazására). Az V. ötéves terv első évé­ben további fejlesztés keneté­ben a város északnyugati ipartelepén^ a Budapest—sal­gótarjáni műút mentán büfé­falatozó létesítése szolgálja majd a dolgozók jobb ellátá­sait Számolva a fejlődéssel A munkásszövetkezeti ta­gozat keretében létesülő egy­ségek főbb gazdálkodási mu­tatói kedvező képet adnak a gazdálkodás eredményességé- rőL Az ÁFÉSZ tervezett ABC-kisáruházában, amely -iránt máris nagy az érdeklő­dés. az élelmiszer (hús, tej, vegyes élelmiszer, zöldség­gyümölcs) alapjellé® mellett főleg mindennap keresett háztartási, vegyi és egyéb tö­megcikkeket értékesítenek majd. Igen nagy jelentőségű­nek ígérkezik a kábelgyári üzemi konyha létesítése is. Az üzemi konyha működését 1973. december 1-ével kezdi meg. A finomkötöttárugyárban léte­sülő élelmiszerbolt megnyitá­sa pedig a' napokban lesz. A ■ Balassagyarmat és Vidé­ke ÁFÉSZ-nek jelenleg a Vá­rosban nyolc kereskedelmi egysége működik, s emellett ellátja hét környező község lakosságát. Az urbanizációs folyamat hatásaként a város­ban jelentősebb beruházások­kal számol az ÁFÉSZ, me­lyeikhez a munkásszövetkezeti tagozat keretében tervezett fejlesztés megfelelő alapot nyújthat. A város ipari üze­meinek munkásai is felismer­ték a munkásszövetkezetbe való tömörülés előnyét, emel­kedik a tagok száma. A mun­kásszövetkezeti tagozat élvezi a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ hatékony támogatását is. Megalakítása a Balassagyar­mat és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet hasznos kezdeménye­zése. (X) Pontosam két hónapja ün­nepelte huszonhárom éves fennállását a balassagyarmati Ruhaipari Szövetkezet, s el­mondható róla. hogy azóta szép karriert futott be, mara­déktalanul beváltva a hozzá­fűzött reményeket. Erre a karrierre nem a látványos ki­ugrás volt jellemző. Hosszú és egyenletes fejlődés útján ér­ték el jelenlegi eredményei­ket. s ha a kiegyensúlyozott fejlődést a megbízhatóság zá­logénak tekintjük az egyes ember esetében, még inkább annak kell tartanunk, ha ter­melő kollektíváról van szó. A megalakuláskor tizenhét kisiparos tagja volt a szövet­kezetnek. s a kis létszám csak szerény termelést engedett; olcsó vásári és murikásruhá- zati cikkeket állítottak elő, ezenfelül a lakosság közvet­len megrendeléseinek is igye­keztek eleget tenni. 1953-ban megindították az iparitanuló­képzést, s talán ennek is kö­szönhetően 1954-re a város legnagyobb ipari üzemeként tartották számon a szövetke­zetei. amely hetven dolgozót foglalkoztatott. A megnagyob­bodott létszám lehetővé tette profiljuk bővítését; a férfi és női felsőruházati cikkek mel­lett rátértek a fehérnemű gyártására is. Az újabb előrelépés lehető­ségét az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése csillan­totta meg, s a szövetkezet ve­zetősége ki is aknázta ezt. A gazdaságosság követelményei­nek megfelelően a férfiöltö­nyök előállítására fordították a legnagyobb figyelmet, de emellett gyártanak férfi- és női kabátokat is. Fehérnemű­vel ma már nem foglalkoz­nak. ez sok időt és energiát rabolna el a fontosabb fela­datoktól. A lakosság viszont már két részlegben is rendel­het méretre szabott ruházati cikkeket, amelyek elkészítését egy hónapon belül garantál­ják. Hogy mindig jól ítéltek meg a piaci igényeket- bizo­nyítja, hogy a szövetkezet fennállása óta nyereséges. Ez jó kereseti lehetőséget biztosít a tagoknak, az át­lagkereset évi huszonnégyezer forint körül van s az egyhavi keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedés mindig biztos bevételnek volt elkönyvelhe­tő. A nőpolitikái határozatból adódó bérfeladatok megoldá­sát is jó gazdálkodás tette könnyűvé, az „egyenlő mun­káért egyenlő bér” elvének megvalósítását a szövetkezet az elsők között tűzte célul. A tagok jövedelme magasabb a hasonló könnyűipari üzemek­ben dolgozókénál, s minden­nek az ad kiemelt jelentősé­get, hogy az üzem dolgozói­nak nyolcvan százaléka nő. Másra is futotta a jó mun- .kával szerzett pénzből. Két négyágyas víkendházat épí­tettek. egyet a Nyírjesben, egyet pedig Berekfürdőn. A központi üdültetésen kívül ezek biztosítják a dolgozók nyári pihenését. Meg is ér­demlik a pihenést; a nyírjesi víkendházat társadalmi mun­kában építették fel három éve. Egyébként nemcsak sa­ját érdekükben vállalkoznak ilyesmire, az üzem négy — szocialista cím elnyeréséért küz­dő — brigádja az idén már 30 000 forint értékű társadalmi mun­kát végzett a város óvodái­nak, bölcsődéinek építésinél. Az „Egy nap Balassagyar­matért” mozgalomból is ki­vették a részüket; a szövet­kezet valamennyi tagja fel­ajánlotta egynapi keresetét a városfejlesztés céljaira. Ma már elsősorban a fiata­loké az üzem, az ott dolgo­zók ötven százaléka harminc éven aluli. Részben ez ma­gyarázza, hogy mindössze ti­zenhat' olyan tagot számlál a szövetkezet, akik nem végez­ték el a nyolc osztályt; ők az idősebb korosztályhoz tartoz­nak. A fiatalok tanulási ked­vét támogatja a vezetőség; je­lenleg tizenketten .járnak gimnáziumba, nyolcán a ru­haipari szakközépiskolába. Csaknem húsz éve rendsze­res politikai képzésben vesz­nek részt a tagok, ezen felül szerveznek TIT-tanfolyamo- kat is a szövetkezet kultúr­termében. Ezek iránt mindig élénk at érdeklődés, a jelen­legi. 18 előadásból álló soro­zatnak 35 állandó hallgatója van. Elért eredményeik valósá­gát és értékét bizonyítja, hogy az elmúlt időszakban három ízben nyerték el a KISZÖV kitüntetését; a „Me­gyei Kiváló Szövetkezet” meg­tisztelő címét. A fejlődés nem állt meg az üzemben. A munkájukra igényt tartók számának meg­növekedése folytán „kinőtték” régi termelőüzemüket, s két évvel ezelőtt új üziemiháza* építettek ötmillió forintos költséggel, amelyben modem gépekkel, szalagrendszerben dolgozik az immár 314 szö­vetkezeti tag. A géprekonst­rukcióra eddig egymilliót for ■ dítottak. 1974—75-ben további 2 600 000 forintot szánnak er­re a célra. Idei tervükben 29 000 férfiöltöny szerepek a jövő éviben 30 000, 1975-től pedig 60 000-re szeretnék emelni a számot. Már most keresik az utakat-módokat, amelyek lehetővé teszik a két műszakos termelésre való áttérést j erre az időpontra. Jövőre újabb tanműhelyt hoznak létre, az itt tanuló fiatalok közül kerül ki majd a termelési részleg munka­erő-utánpótlása. Nem kell félniük, hogy nem lesz piaca termékeiknek. A budapesti Férfi- és Fiúruha-nagykeres- kedelmi Vállalat, amely út­ján ruházati cikkeiket érté­kesítik, 1978-ig lek ötté ter­melésüket. A szövetkezetbe vetett bizalom bárki számára garanciát nyúit termékeik jó minőségére nézve.. (X) Tielégíteni az igényeket Huszonkét éves szivolezet Fodrászokból és fényképé­szekből 1951 május élsején ala­kult szövetkezet Balassagyar­maton. Az alapító tagok között volt Pálinkás Elemér, aki most elnöke a Balassagyarmati Szol­gáltató Szövetkezetnék. — Annak idején húszán sem voltunk, volt akinek egy ak­tatáskában elfért a műhelye. Pillanatnyilag közéi száz fő a dolgozóink száma, a szövet­kezet vagyona pedig termelő- eszközökben milliós értékű. A fodrász- és fényképész- mellé később kozmetika-, majc az órásdpar társult Néhány évvel ezelőtt boyszolgálattal is kísérleteztünk, kisebb tételek — többek között gázpalackok szállítására kisteherautót vá­sároltunk, ám ez a kísérlet nem hozott sikert, egy fél év alatt bebizonyosodott, erre a szolgáltatásra nincs igény. Így a kocsit alkalmi fuvarozásra használjuk. A szolgáltatások között az első helyet ma is a fodrászat képviseli. Nyolc balassagyar­mati és hat vidéki részleg mű­ködik. A városi részlegek az elmúlt négy év során korsze­rű felszerelést kaptak. Több mint hatszázezer forintot for­dított erre a szövetkezet. Ter­mészetesen a vidéki részlegek­nél is sor kerül a korszerűsí­tésre az elkövetkező években. Egy-egy fodrászüzlet nem min­dig gazdaságos. Előfordult, hogy ilyen okok miatt néhá­nyat vidéken meg kellett szűntetni, de aihoi valódi az igény, ott úgy is üzemeltet, a szövetkezet, hogy nem kifize­tődő az üzlet Például a KISZ- lakótélepen, a szolgáltatóház­ban 1969 óta dolgozik fodrász. Az első másfél évben nagyon kicsi volt a bevétel, azóta ki­alakult a vendégkör. 1972-ben új helyiséget, új berendezést kaptak a kozmeti­kusak is Balassagyarmaton. A szövetkezet gondol az új lakó­telepek igényeire. A KISZ-la- kótelephez hasonlóan a Lenin­Aki csinos akar lenni, szép frizurát szeretne, a Szolgálta­tó Szövetkezet 1. számú — Patyolattal szemben — fod­rászüzletét keresi fel. Kiváló női fodrászok szebbnél szebb hajkölteményeket készítenek itt, így a lányok, asszonyok szívesen ülnek be Badó Já- nosné, Ubrankovics Éva, Vas­kor Istvánná, Farkas Tamás- né és a többiek székébe, hogy szépekké váljanak — kulcsár felv. — telepen kialakítandó szolgálta­tóházban is szeretne részleget nyitni. A szövetkezet keretében két fényképészműterem várja a vendégeket Ezek felszerelésé­re is jelentős — az utóbbi években közel negyedmilliós — összeget fordítottak. A fod­rász- és fényképészrészlegek jó kapcsolatban vannak a vá­rosi tanács Családi és Társa­dalmi Ünnepeket Szervező Irodájával. így a mennyasz- szonyoknak előre biztosított helyük vari a fodrászbúra alatt, és ugyancsak a szövet­kezet készíti el az esküvői "ényképeket is. Az idén erre november végéig több mint ötvenszer került sor. A szolgáltatások mellett a szövetkezet kísérletezik rentá- bilisabb iparágak művelésével is. nem utolsósorban azért, hogy az így szerzett haszon egy részét a szolgáltatások szintjének emelésére fordít­hassa. Március 1-től vasipari és épületkarbantartó részleget állítottak fel. Előbbi a Lőrinci Pamutfónó Vállalattal kötött szerződést TMK munkára, utóbbi pedig a Ganz-MÁVAG és , a 20. s^. Volán Vállalat épületein végez tetőszigetelési munkákat. A vasipari részleget szemé­lyi okok miatt december else­jével meg kellett szüntetni, s ez várhatóan meglátszik majd az éves terv teljesítésén is a má­sik újonnan beindított iparág azonban jól működik. így az éves forgalom várhatóan meg­közelíti az 5 és fél millió forin­tot. A nyereség egymillió-egy- százezer körül lesz. Az alapító tagok közül már csak néhányan dolgoznak, a taglétszám is megötszöröző­dött. mégsincs szakmunkás­gond. A szövetkezet maga ké­pezi a dolgozóit. Idén két fényképész- és három fodrász- tanuló tett szakmunkásvizs­gát. Rajtuk kívül még tízen tanulnak szakmát a szövetke­zetnék Jelentkeznének többen is, különösen fodrásznak, de csak annyit vesznek fel, amennyit el tudnak helyezni. A szolgáltatások eredménye sohasem látványos. Nem hoz­nak létre nagy alkotásokat, de ha valami hiányzik, akkor ki­derül, milyen fontosak. A ba­lassagyarmati Szolgáltató Szö­vetkezet huszonkét éve műkö­dik. Ez idő alatt fő törekvé­sük a lakosság igényeinek ki­elégítése volt (X) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom