Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

4

Jelenet a Hunyadi Lászlóból. A címszerepben Csongor -Jjjzseí

SZÍNHÁZ’ ESTÉK

Operapepriz 'Salgótarjánban

Ha nemzeti ooeraKultúránkról esik szó. a nem túl nagyszámú művek sorában okvetlen említés történik a Hunyadi Lászlóról. S méltán, mert első jelentős komponistáink egyike. Erkel Ferenc életművében is jelentős helyet foglal el ez az alkotás. Az ismert történelmi miliő drámai helyzetei Erkel zenei világában erőteljes, érzékletes megfogalmazást kapnak, s ezért is legtöbbet játszott operaműveink egyike az 1844-es. példátlan sikerű bemutatóié óta. mely abban is korszakos jelentőségűnek tekinthető, hogy ez időtől számítiuk tulajdonképpen az európai színvonalú, mindvégig magyar ihletésű opera létét.

A Hunyadi László salgótarjáni színrehozása a héten felújításnak számított Salgótarjánban. Néhány éve már játszotta nálunk a debreceni társulat, igen kitűnő szerep- osztásban. A jnostani előadási együttes lényegében, egy-két poszt kivételével alig tér el a korábbitól. Kertész Gyula rendezése is megtartotta alapkoncepcióját. s ezúttal is mozgalmas. drámai feszültséggel telített produkcióban gyönyörködhettünk.

Ciliéi és V. László király kettőse. Tréfás György és Kocs- máros Péter

A szereplő együttesben V. László magyar királyt ezúttal Kocsmáros Péter személyesítette meg és énekelte kitűnő hanganyaggal. Méltán aratott elismerést Ciliéi kormányzó alakjában Tréfás György. Szilágyi Erzsébetként Czakó Mária, Hunyadi László szerepében a remek Csongor József, a fiatal Mátyásként. Zsadon. Andrea. a többi fontosabb feladatban Gazsó János. Marsay Magda, Tóth József és Farkas Tibor.

A színpad és zenekar hibátlan összhangiát Tamav György karmester teremtette meg. dicséretesen atmoszférateremtő volt Csányi Árpád diszletképe.

(b.)

Mai tévéajánlatunk

21.50: Együtt Károlyi Mihállyal ... Kevesen indultak messzebbről a munkásmozgalom felé. mint Károlyi Mihály. Az arisztokrata család tagja, a hatalmas földbirtokok ura. gróf Károlyi Mihály ugyanúgy végigélhette volna a történelmi arisztokrácia léha. dőzsölő életét, mint osztályának többi tagja. Károlyi Mihály azonban szembefordult osztályával, a haladás harcosa lett. Az első Magyar Köztársaság elnökeként már bátor képviselője volt a történelmi küzdelemnek, bár akkor még nem jutott el a kommunista mozgalomig. A Horthy- j^rszak idején emigrációban élt. s ez a negyedszázad megértene benne is a felismerést, hogy a magyar nép érdekeinek legkövetkezetesebb harcosa a kommunista párt Károlyi Mihály a felszabadulás után már tudatos kommunista lett. Élete nem mentes tévedésektől. történelmi nagvsága azonban kétségtelen! A Televízió — a 2. csatornán — az őszirózsás forradalom évfordulóján. október 31-én sugározta ezt a műsort, s most az első csatornán megismétli. Az adásban Károlyi Mihályné, a neves politikus élet- és küzdőtársa beszél férjéről, idézi elénk Károlyi Mihály töretlen akaratot, következetességet tanúsító alakját. Kovács András rendező. Károlyi Mihályné legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával készítette ezt a filmet, s ő beszélgetett el az özveggyel Károlyi Mihály- ról, századunk tiszteletet oa- rarffcsoló nagy egyéniségéről.

A vakmerőség súlyát csak percek múlva fogtam fel. De a kockázattól már nem léphettem vissza.

Abból származhatott az Irattárat vezető hadnagy tévedése, hogy az akták megszakítatlan egybefüggéssel rögzítik a tábornokok vallomásait. Egyazon ív első felén még Nagysándor József kihallgatás! jegyzőkönyve fejeződik be, majd a papír második félén új vallomás kezdődik. Így: „Ezek után a vádlott a fog- vigba visszavezettetett és a következő lázadóvezér, Len- key kapitány hívatván elő, az gazmondásra való figyelmeztetés után előadta az alábbiakat.

Ál talán osságban:

— Nevem Lenkey János,

Egerben, Heves megyében születtem, negyvenkét éves, katolikus, nőtlen, 1822. július

huszonkettedikén Boroztattam be a hajrminckettedik gyalogezredbe, mint hadapród és az utász hadapród iskolában, Korneuburgban nyertem kiképzésemet. 1827. január elsején áthelyeztettem a Würt- tenberg-huseárokhoiz, ahol 1828. január huszonnyolcadi- kán hadnagy, 1832. október- elsején főhadnagy, 1839. április elsején másodkapitány, 1843 január tizenhatodiikán elsőkapitánnyá léptettek elő. A hadicikkekre az esküt letettem, hadbírósággal soha dolgom nem volt. Folyó év március tizenhatodikán lettem a magyar hadseregben tábornok és a nyolcadik hadtest parancsnoka voltam. Semmi magánvagyonom nincs”.

4 iNÓGRAD — 1973. decemberé,, .csütörtök

A szűkszavú bevezetőt a „Részletesen” című fejezet követi. Nem érdemes szó szerint idézni, mert szövege meglehetősen elkapkodott és a darabos részletek csak elnagyoltan tárják fel a Lenkey-ügy hátterét. Világosan kitűnik a jegyzőkönyvből, hogy diktáió- ját kizárólag azok az elemek érdekelték, amelyeket a vád támasztékává tehettek. Én viszont a magatartás változását kiváltó erkölcsi-értelmi • okokat akarom megismerni. A külső körülmények és a belső hajlam összeütköaéseit, . amelyek előidézték a meghason- lást.

Idillikus időkben idillikusa tiszti élet is. Magamról tudom. Ahol az alakulatunk, ott az otthonunk. Kiváltképp a nőtlennek. Jó társaság, lovaglás, vadászat, díjversenyzés, a legénység kordában tartása, esetleg kártya, mulatozás: megannyi kipróbált alkalom a hivatásos katonának való időtöltésre. A művelődés nem program, hanem a szellemi szórakozások véletlen velejárója. Ilyen a színház, esetleg a hangverseny, nagynéha holmi szerelmes könyvek a társaságbeli hölgyek kedvéért;. Nyers és egészséges marad k szellem. Ha parlagon pihen, hát annál jobb. Csak annyit mutat magából, amennyit a katonaélet igényei megkívánnak. Több nem is kell az alkalmi diskurzusokhoz, Hasondíthafgények és hagyomőti

Bányász

A salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon kiesik Salgótarján központjából. Túl a vasúton, a bányai hegy tövénél építették. Elsősorban a bá- nyásziakosság, másodsorban pedig a terület igényeit látja el. Látogatottsága közepes. A kultúrház igazgatója — Balogh Emil — szerint elsősorban munkások, legnagyobbrészt kétkeziek járnak ide.

Az olvasni vágyókat könyvtár várja. A kölcsönzési rendszer zártszekrényes. Ez ma már nem á legkorszerűbb, a községi könyvtárakban is igyekeznek a szabadpolcos kölcsönzésre átállni. A könyv- állomány több mint tízezer kötet. A beiratkozottak száma 260. Heti két alkalommal van kölcsönzés gyerekeknek és fel-, nőiteknek vegyesen. Olykor író-olvasó találkozókat is szerveznek, szünidőkben gyermekfoglalkozásokat.

Igen régi hagyománya van a Bányász fúvószenekarnak. Maga a zenekar több mint 75 éves. A Bányász-fúvósokat nem kell bemutatni,, megye- szerte ismerik őket. Társadalmi és politikai ünnepségeken ■ sokan hallhatták őket muzsikálni. A televízió és a rádió is készített velük felvételeket. A zenekar iiáromszor nyerte el a kiváló címet, és többször az aranylantot diplomával. Számtalan vándorserleg és díj tulajdonosa. A kórus valamivel fiatalabb. Az idén 50 éves. Kétszeres kiváló együttes, diplomás aranykoszorúval értékelték

munkáját. A zenekart es az

énekkart nemcsak Salgótarjánban hallhatjuk, a bányász kulturális hetek keretében bányász lakta községekbe viszik őket hangversenykörutakra. A zenekar és a kórus átlagélet- kora bizony megközelíti fennállásának éveit. A fiatalokat ' már más érdekli. Zömmel ők járnak a képzőművész-szakkörbe. Az Iványi Ödön festőművész által vezette kör már országos tárlatokon is Szerepelt. Őszönként szoktak házi kiállításokat rendezni, ahol a szakkör tagjai bemutathatják tehetségük gyümölcseit. Általában éz is a bányász kulturális hetek eseménysorozatához kapcsolódik.

Korban előrehaladva a legfiatalabbak az ifjúsági népi- tánccsoportban tölthetik el idejüket. A Bartók Béla úti iskolát régi kapcsolat fűzi a művelődési házhoz, ez a csoport is az ő tanulóik közül kerül ki. Három éve működik, területi ünnepségeken lépnek fel a gyerekek. Ugyancsak elsősorban a fiatalokat várja a modellezőszakkör, amely az idén kissé visszaesett, elsősorban személyi problémák miatt — azonban várható, hogy hamarosan újra öregbíti a ház jó hírnévét.

Fotó- és filmklub is működik a művelődési házban. Elsődleges célja, hogy minél többen sajátítsák el a fényképezés alapismereteit. Emellett fontos szerepet lát el dokumentáció terén is; az üzemi eseméközpont

nyék megörökítésével hozzájárul a vállalat archívumához.

A felnőtt -korosztály legkedvesebb szórakozási alkalma az általános klub. Este 6 és -8 óra között nehéz üres helyet találni. Rádió, televízió, különféle folyóiratok, biliárd, sakk, kártya várja a pihenni, szórakozni vágyókat.

Ezek a csoportok korántsem merítik ki a kultúrház tevékenységét: A területi szakszer- - vezeti bizottságokkal kooperálva például hozzásegítik a különféle munkahelyeken dolgozó, nyűlc általános iskolát nem végzett munkásaikat tanulmányaik pótlásához. Segítik a szocialista brigádokat is kulturális vállalás lik teljesítésében. Műsorajánlatokat állítanak össze számukra. Kísérletileg kölcsönözhető rádióműsorokat bocsátottak rendelkezésükre magnószalagon. , Segítenek a központilag vásárolt színházjegyek terjesztésében, és otthont adnak a brigádok saját rendezvényeiknek.

A hagyományos munkásmü- velődés egyik fő helyszíne Salgótarjánban a Bányász Művelődési Otthon. A megváltozott körülmények bizonyos fokig helyi feladatokat is róttak rá, és ez jelentős, mivel periférián, kieső területen van. A kialakult szakkörök, öntevékeny formák mellett igyekszik alkalmazkodni az új igényekhez is. Nem egy munkásnemzedéket kiszolgált már, és szolgál ma is. — g —

Filmszínházaink játsszák

Kis Nagy Ember

Arthur Penn amerikai rendező filmje a legkülönbözőbb érdeklődésű nézőknek nyújt kellemes szórakozást. A 121 éves Jack Grabb — aki a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán, hol fehér emberként hol indiánként kényszerül élni, egyszer „fent”, máskor „lent”, de műidig töretlen hittel és becsületben — története bővelkedik mulatságos helyzetekben. Mindamellett tanulságos is. Sok olyan — néha tán tudott — felismeréssel szolgál, amelynek nyomatékos tudatosítása soha sem árt.

A néző például már a film első perceiben újra megbizonyosodhat a régi igazság örökérvényűségéről: nem

mind arany, ami fénylik, vagyis a virágos szólamok sokszor csak a hamisság, az erkölcstelen törekvések ellep- lezésére szolgálnak, hogy az élet televan folytonosan istaitlanul többet ér a talpraesett vaskos szellemesség, mint az intellektuális alaposság. És ez jiem is lehet másképp. A laktanyaélethez a közihuszárok kemény kiképzéséhez, a menetgyaikorlaitokhoz, a lovak dresszíroaásához, ■ a kötelező szolgálatok ellátásához, nem a szellemi műveltség kiválóságait, hanem a testi megpróbáltatások becsülőit válogatják osscae. A többirő: gondoskodik a szabályzat. Ezt kell tűzön-vízen át betartani és az ehhez való tekintélyt szigorúsággal, személyes példamutatóssal megszerezni. Ha szükséges, párbajozzon a tiszt, ha jólesik neki, az ízlés határain. belül mulasson, ha ideje és kedve van. hozzá, akkor udvaroljon. Más egyebekben bíziza magát feletteseire. Civil hóbortokkal lehetőleg ne foglalkozzon.

Kellemes így nagyon a katonatiszt élete. Főképp a legbüszkébb fegyvernemnél szolgáló huszártiszteké. A hadsereg nyújtotta biztonságban el- ábróndozhatnak szülőföldjükről, de a honvágy se nagyon kínozza őket, mert egyrészt fiatalok, másrészt a bajtárstas kötelékek sok mindenben pótolják a családot, harmadrészt biztonságban, nyugalomban tudhatják a távoli hazát. Hadseregünk szervezőt, irányítói mindezt körül tekintő pontossággal kiszámították.

(Folytatjuk)

métlődő. kétségbeejtő helyzetekkel, amelyekből azonban a bátor, a lélekben erős számára mindig van kiút. E néhány utalásból is kitűnik, hogy a Kis Nagy Ember tanulságai a gyermek előtt sem Ismeretlenek, hogy mégis türelemmel látjuk újra. sőt jól szórakozunk rajtuk, a szellemes és finoman szatirikus előadásmódnak köszönhető.

Arthur Penn az emlékezést, a memoárt választotta alkotói módszeréül: a rádió riporterének kérésére a matuzsálemi korú Jack Grabb — indián nevén Kis Nagy Ember — meséli el kalandokban bővelkedő, hányatott ifjúkorát. A korán árvaságra jutott és a jóságos indiánok által felnevelt fehér fiúcska igazi cheyenne indiánná válik, „emberi lénnyé”, ahogvan ők magukat nevezik. S mennyire kifejező és találó is ez a megnevezés rájuk. Mert Jaok-et a fehérek köreben csak a sorozatos kudarcok érik. Ez a világ \romlott és álszent, erőszakos és törtető, karrierista, piszkos érdekszövetséggel átszőtt, tehát Jack számára idegen. Mennyivel tisztább és emberségesebb — a maga furcsaságaival együtt — a természetben élő indiánok élete. Itt nem takarja árnyék az agyakat, lelkeket, itt mindenki nyíltan és kendőzetlenül mutatja meg magát. Nem csoda hát. hogy hősünk közöttük találja meg mindenkori és végső nyugalmát.

Arthur Penn jó ízlésű, membrán-érzékenységű rendező, aki sikerrel kerüli el

a téma buktatóit. Nem esik át a ló másik oldalára, a sematizmust elkerülő igyekezete nem torkollik az éppannyira rossz és hamis el- lensematizmusba. A történelmi és emberi igazságosság szerint ítélkezik és áll az indiánok mellé.

A film külsőségeiben a vadnyugati történetekre emlékeztet. Azok szinte valamennyi hatáselemét felhasználja. De ellenkező előjellel, így minden a visszájára fordul, mosolyogtatóvá, sőt nevetségessé válik. Az irónia elfújja a vadnyugat illúzióinak rózsaszín fátylát, a személyeket és az eseményeket valóságos nagyságukban és jelentőségükben ábrázolja. A Kis Nagy Ember így lesz végső sorón az efféle történetek hatásos és szellemes paródiája.

A ragyogó, ironikus jelenetek egész sorával találkozunk a filmben. Ezek közül Is kiemelkedik a fürdétési jelenet. amelyben az „erényes” tiszteletesné sóvár vágyakozással fürdeti a gondjaira bízott Jack-et. Fay Dunaway és Dustin Hoffman színészi remeklése ez a néhány perc. De igen jók a többi .szereplők is.

Arthur Penn munkája értékelésének végére még egy megjegyzés kívánkozik: a film a kelleténél valamivel hosszabbra sikerült, néhol feleslegesen aprólékos, hosz- szadalmas. Mégis szerencse, hogy ez a hiányosság eltörpül az egész mű * erényei mellett.

(S.)

Klubhosszűság

Csaknem félezer bérlet tulajdonos nézője van a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ és a Megyei Moziüzemi Vállalat filmklubjának. A benntartok kéthetenként gondoskodnak jobbnál jobb filmcsemegékről a nézőknek, akik viszont nem ússzék meg kisebb-nagyobb bosszam kodás nélkül ezeket a vetítéseket.

Ritka az az előadás, ahol a vetítés technikai lebonyolításában ne volna valami kifogásolnivaló. Vetítés közben állítanak élességet, képkivágást — más néven kaput. A vetítőgépek váltása pontatlan, sokszor késik. Lehetne sorolni » panaszokat. Ezek a dolgok még a „ronda,” moziban is bősz- szántók, még a legunalmasabb filmeknél Is. hát még olyan alkotásoknál, melyek legtöbbször a filmművészet élvonalából kerülnek ki, mm is beszélve arról, hegy jó néhámyukat nem is tekintheti meg még egy szer a néző, mivel a mozik nem forgalmazzák.

Nem egészen ötszáz ember bosszúságáról van Itt szó, de csak másodsorban. Ami ennél is fontosabb, az, hogy a filmek vetítése is m unit a, amit becsületesem, szakszerűen, pontosan kell elvégezni.

— g. — ,

/