Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

Népesedés és gazdasági fe/lodes (1) Szántunk, de nem vetünk ■Hunfcäban ox elSeiBSrsS blxettsAs Ez a mondás járta a század elején az egykéző. azaz a va­gyon, a birtok égyüttmaradá* sa miatt csaladonként csak egy utódot világra hozó Or­mánságban. Jogos a kérdés: minek akkor a szántás, ha nem kerül bele a mag? A társadalom ezerféle kötelezett­séget lát el. hogy fenntarthas­sa magát. E kötelezettségek legfontosabbjai közé tartozik a ..vetés”, az uáódok nevelé­se. Magyarország népessége 1850-ben r átszámítva lek volt. 1870-ben, az első hi­vatalos népszámláláskor öt­millió 011 310. 1930. de­cember 31-én 7 990 471. Az 1970-es népszámláláskor tíz­millió 315 597. Mit takar a számok köpönyege? tényei háromféle eredmény­ben nyertek kifejezést: a gyer­mekhalandóságban. a mind jobban terjedő egy gyermek­rendszerben és a kivándor­lásban. Míg az előbbi kettő a modem Magyarország anyagi és szellemi kifejlődése szem­pontjából mérhetetlen lucrum cessans (elmaradt haszon). an élért életkor — 54.9 év volt, a nőké 58.2 esztendő. 1970-ben ez már 66,3. illetve 72,1 évre módosult, öregebbek lehetünk. tovább élhetünk, mint elődeink. Ám, ha túl ke­vés a gyermek, túl kicsiny azok tábora, akik átveszik a addig a legutolsó effektive, 'sokat emlegetett stafétabotot, nyilvánuló damnum emer­gens (tényleges kár).. A gazdasági növekedést a mai területére alapvetően három tényezőcso- - négymillió lé- port határozza meg: a műsza­ki fejlődés és a termelőeszkö­zök bővítése; a munkaerőfor­rás, líagysági és minőségi kor szerinti összetétele; a ter­mészeti és társadalmi körny e­zet. A munkaerőforrás táplá­lója a természetes szaporodás. (Vendégmunkások tényleges alkalmazásáról hazánkban aligha lehet szó.) 99. Nyitott szemmel járják a határt. ## A MIHÄLYGERGEI ter­melőszövetkezetben már el is felejtették,'- hogy befejezték az őszi munkákat, de Miklós Bertalannénak még mindig akad dolga. Igaz. nem kinn a földeken, hanem irodákban, raktáraikban. Ugyanis fontos tisztséget visel. Ö a gazdaság ellenőrző bizottságának elnö- jében elvégezni, ke. Milyen feladatokkal jár ez? — Hogyan fogadják a bi­zottság észrevételeit? — Kevés hiányosságot tár­tunk fel. Ennek oka nem a hozzá nem értésben van. A korábbi évek tapasztalataiból tanultak az emberek. Igye­keznek minden munkát ide­Hegyről völgybe Tíz év alatt. 1960. és 1970. között a tényleges szaporodás 3,5 százalékkal. 354 553 fővel gyarapította hazánk lakossá­gát, Az átlagos évi szaporo­dás mértéke 0,35 százalék; na­gyon alacsony. 1890. és 1900. között még 1,25 százalékra rú­gott. Hegyről Völgybe érkez­tünk, ez — nemzetközileg is — a gazdasági fejlődés csak­nem törvényszerű kísérője. Ám, a völgyből még tovább lépkednénk, a legmélyebbe? Ezt már csak jövőjét kockára téve tehetné meg a társada­lom. Azaz nem teheti meg. Miért? Mert ellenkező eset­ben kockáztatja jövőjét; ve­szélybe sodorja a gazdasági fejlődést. Eminek lényeges té­nyezője a — szakkifejezéssel — népességreprodukció. Mi­ért kívánatos a gazdasági nö­vekedés? Mert a társadalmi haladásiak ez az egyik alap­ja. közepesen fejlett országunk csakis így maradhat verseny­ben a fejlettségi szintek ki­egyenlítődéséért; mert a tár­sadalmi. gazdasági egyenlő­ség elvét csakis az anyagi ja­vak bőségének nagyobb töme­gével, más minőségű összeté­telével valósíthatjuk meg. Egy régi tanú Iskolásizű okoskodásunkat mentsük egy régi tanú. a nagyhírű jogász, történész. Bolgár Elek szavainak fölidé- zésével. aki a „Huszadik Szá­zad” című folyóirat 1908. de­cemberi számában ezt írta: „Magyarország népmozgalmi VáMozó arányok Az 1661—1717 között élt Anna angal királynő tizenhét gyermeket szült, de csak egyetlenegy érte meg az egy­éves születésnapját. A napja­inkban szólásként használt kö­zépkori állapotok iszonyú ren­det vágtak az újszülöttek so­raiban. Történelmi tapasztala­tok alapján a tudósok négy szakaszt különböztetnek meg az egyes nemzetek, népcso­portok 'gyarapodásában. Az első: magas születési és ma­gas halálozási arány, azaz ala­csony természetes szaporo­dás. A második: a születési arány magas marad, a halá­lozási — a társadalmi, egész­ségügyi stb. fejlődés következ­tében — lényegesen mérsék­lődik. a természetes szaporo­dás tekintélyes. A harmadik; a halálozási arány tovább süllyed, de a születési arány is gyorsan apad, azaz a ter­mészetes szaporodás ismét mérséklődik. Végül a negye­dik: mind a születési, mind a halálozási arány alacsony színvonala stabilizálódik. Pa­píron világos modell.., Hazánkban 1910-ben száz keresőre 136 eltartott jutott. A harmincas években átlagosan 70—100 ezer között volt a tel­jes munkanélküliek száma. Most teljes a foglalkoztatott­ság. Hol van a baj? öregebbek leMünk 1941-ben Magyarországon a férfiak átlagos élettartama — azaz a születésükkor várható­öregségünk a nemzet jelenére, jövőjére nehezedik. Hiszen az igények növekednek, a jobb élet mindenki természetes jo­ga. A jobbhoz azonban több kell, a többet pedig meghatá­rozott népesség-utánpótlás, azaz megfelelő számú és ará­nyú munkaképes lakosság ré­vén képes előállítani a társa­dalom. • Tavaly 153 265 élveszülött Alig van olyan területe a jött a napvilágra hazánkban, gazdaságnak, ahol évközben s 118 991 embert temettek el. i ne jelentek volna meg. Ta- Gondoljuk végig. A most még' vasszal a szántást, vetést, a korábban született kislétszá-1 gépek állapotát vizsgálták, mú korosztályok tizenöt—húsz esztendő múlva a mainál is — A bizottság öt tagja rendszeresen ellenőrzi a tér. melőszövetkezet gazdálkodá­sát. Ezt éves munkaterv alap­ján végszzük — kezdi a be­szélgetést az asszony. Az ellenőrző bizottság terv­szerű munkáját a fe’adatterv- vel bizonyítja. Az igazi bizo­nyítékok azonban azok a jegy" zőkönwek, amelyek egy-egy ellenőrzés alkalmával készül­tek. kevesebb utódot szülnek, ne­vélnek ... a népesség fogyni kezd. Kusza térkép Nem kizárólagosan magvar probléma ez. Hasonló folya­mat ment végbe a Német De­mokratikus Köztársaságban. Csehszlovákiában, különböző tőkésországokban. Tudjuk, hogy a család, mint termelői közösség szerepének csökkené­se magával hozza — falun ennek mindenki tanúja, vagy éppen részese — a születések számának csökkenését. Tud­juk. hogy a nem azonos tár­sadalmi rétegből házasodok — világszerte! — mindig az ala­csony népesedési arányú ré­teg demográfiai szokásaihoz igazodnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a falun lakó ioari munkások családjában több a gyerek, mint a városban élő társaikéban... Kusza térkép ez, mert bár ezernyi jelzést, ábrát látha­Ezt követően, megszervezték a növénytermesztés, állatte­nyésztés folyamatos ellenőr­zését is. — A háztáji földek osztá­sánál is jelen voltunk. Arr.' ■ügyeltünk, hogy az az alap­szabályban rögzítettek szerint történjen. Nem maradt ki a sorból a betakarítási mun­kák előkészítésének, végre- tajtásának ellenőrzése sem — sorolja Miklós Bertalanná. — Hogyan szervezték meg az ellenőrzéseket? — A munkatervben minden feladat mellett ott áll a fe­lelős neve is. Ha olyan vizs­gálatról van szó, amelyhez az ellenőrző bizottság tagjai kevésbé értenek, akkor a te­rületi szövetségtől kérünk szakembert. Éltünk ezzel a lehetőséggel. Amikor legutóbb ilyen ellenőrzés volt. ők sem találtak különösebb hibát. Ez a segítség jó! Látjuk már a bizonylatok egyeznek, de hogy e mögött van-e valami hun­iunk, sűrűn hiányzik a leg- cutság. már nem tudjuk meg- fontosabb, a jelmagyarázat, j állapítani. Nehezen, tétovázva igazodunk j _ A SZÍ)VETKEZET veze­tűivel milyen a kapcsolatuk? —■ Arra nem panaszkodha­tunk. Engem például minden vezetőségi ülésre meghívna!:. Nemrég ben a termelőszövet­kezet elnöke az ellenőrző bi­zottság előtt számolt be a gaz­daság eredményeinek alaku­lásáról szerre tükrözi a társadalom és az egyén életének bonyo­lult viszonyait, egymásra gya­korolt hatását. (Következik: Egy kérdőjel sorsa) Mészáros Ottó KorssBrű^ílik a 4-es ss» főútvonalat A Debreceni Közúti Építő Vállalat szakemberei folytat­ják a Budapest~Záhony kö­zötti 4. számú főútvonal haj­dúsági részének korszerűsíté­sét. A nagy forgalmú uta: szélesítik, s új aszfaltburko­lattal terítik. Püso jkladány- nál kezdődött évekkel ezelőtt a nagy munka, ahöl levágták a „halálkanyart” és felüljárót is építettek. Jelenleg Hajdú- hadház mellett dolgoznak az építők. A forgalmat eddig na­gyon lassította és a közleke­dést veszélyessé tette a Haj- dúhadházon és Tégláson való áthaladás. Az új útvonal a jövő évtől kezdve mind a két községet elkerüli. Kutvahurapást szőrével ? Egy brit orvoscsoport kuta­tásai azt bizonyítják, hogy az erős dohányosok csökkenteni tudják napi cigarettaadneju- kat. ha a megszokottnál na­gyobb nikotintartalmú do­hányra állnak át. Ebben az esetben — teszik hozzá az or­vosok — saját egészségüknek is jót tesznek, mivel a keve­sebb cigarettával kevesebb kátrányt, szénmonoxidot szív­nak be. — A termelőszövetkezet tagjai mit. tudnak az ellenőr­ző bizottság munkájáról? — A zárszámadó közgyűlé­sen beszámolunk tevékenysé­günkről. Ügy vesszük észre, hogy elégedettek velünk. Azt is elmondta Miklós Bertalanné. hogy a szövetke­zet tagjai ügyes-bak® dolga­ikkal szívesen fordulnak az ellenőrző bizottsághoz. Véle­ményét példával támasztja alá; — Egyik idősebb dolgo­zónknak a munka bért-elszá- mókással voltak problémái. Engem, a bizottság elnökét keresett meg, hogy segítsek neki. Utána néztem a dolog­nak és rendeztük az ügyét. Az, hogy a késő őszi nap­sütést hideg idő váltotta fel. nem jelenti az ellenőrző bi­zottság tagjainak pihenését. — Most mire készülnek? — Decemberi feladatunk az állattenyészsés ellenőrzése. Jö­vő hónapban az erőgépek té­li javítását vizsgáljuk majd. Azután már a zárszámadásra készülünk — tájékoztat. Névrokona, Miklós János a szövetkezet főkönyvelője. Vé­leménye szerint az ellenőrző bizottság jól képviseli a tag­ság érdekeit: — Az idén könnyű a helyzetük. A ter­melőszövetkezet a járásban elsők között végzett az ara­tással, kukoricatöréssel, őszi mélyszántással. Így a kriti­kából most kevesebb jut. A bizottság tagjai nyitott szem­mel járják a határt egész év­ben, észrevételeiket azonnal közük. A munkamegosztásnál látjuk a problémát náluk —* mondja a főkönyvelő. A KÖZELJÖVŐBEN újra összeül az ellenőrző bizottság. Értékelik eddigi munkájukat, s arra is sort kerítenek, hogy megtalálják a módját annak, hogy mindenki egvaránt részt vállaljon a feladatokból. Sz. Gy. Futószalagon gyártott csodák? VALAMENNYI járásban. Kialakult már Kazáron, a Váci Kötöttárugyár telepén is a törzsgárdatagság. Kovács Gyuláié hatodik. Véjfh Lász'úné és Tőzsér Gáborié öiödik esztendeje dolgoznak az üzemben, A külföldre kerülő tréningruhákat készítik varrógépeiken rr k| — városban lezajlottak a KISZ idei legnagyobb eseményei, a küldöttértekezletek. Rangju­kat, súlyukat nem csupán a fontos alkalomnak kijáró ün­nepélyes külsőségek adták meg, hanem azok a magvas eszmecserék, amelyek min­den küldöttértekezletnek leg­főbb jellemzői voltak. Az ifjúsági mozgalom alap­vető problémáit vitatták meg a pásztói járás KlSZ-szerve- zeteinek küldöttei is. Egymás­tól is kedvet, bátorítást kap­va, olyan kérdéseket penget­tek meg ezen a vitafórumon a fiatalok, amelyekről az alap­szervezetekben ma még igen­csak ritkán esik szó. A KISZ kommunista, poli­tikai jellegének erősítéséről nagyon is időszerű volt szólni a pásztói járásban is. még mi­előtt ez igény megvalósítása a mítoszok közé emelkedne. Mert sok fiatal még ma sem igen tud mit kezdeni a kom­munista jelleg tartalmával: túlságosan is a fejük felett lebeg ez a fogalom, amelyet — bár ismernek, de — nem tudják a hétköznapok nyelvé­re lefordítani. A „poütikusság” az alap­szervezetek nagy részében még misztifikált gondolat. Más alapszervezetekben meg úgy öndolják, hogy egy-egy po­litikai előadás megszervezésé­vel, hallgatásával már eleget tettek e követelménynek. Pe­dig nem csupán a direkt po- íítizálási formákról van itt szó. Nem véletlen, hogy nagy tapsot kapott a többiektől a vanyarci KTSZ-titkár kis­lány, Vályi Nagy Hóba, ami­kor a kommunista jelleg erő­sítését „feszegette”. Pedig nem elméletieskedett, nem ..brosúra-szöveget” idézett. Egyszerűen beszámolt a já­rás egyetlen irodalmi színpa­dának. a vanyarcinak a mun­kájáról. Ez az irodalmi színpad ugyanis némileg rendhagyó. Nem kimondottan kulturális célokat szolgál, bár azt is. Elsősorban az eszmei-politikai nevelés szolgálatába állítják ezt a közkedvelt foglalkozta­tási formát. Az irodalmi szín- oad által nyúitott keretek kö­zött mond’ák el véleményü­ket a felnőttekről, egyes ma­gatartási sémákról, szemléle­tekről, a község vezetésének módszereiről. Színes, vonzó formában tár iák., fel közönsé­gük előtt a világnak azt a ré­szét, amelyet ismernek, amelyről kritikus mondani­valójuk van. Azaz politizál­nak. Nem ragaszkodnak foggal- körömmel a látványos, mu­tatós tömegdemonstrációkhoz. Erre az ingázó fiatalok magas aránya miatt vajmi kevés le­hetőségük lenne. És Ilona a tagság véleményét fogalmaz­ta meg, amikor azt mondta: nekünk nem „kirakatrende­zésre” van szükségünk, ha­nem olyan munkára, amely mindenkinek, minden napra szép, izgalmas feladatokat hoz! Hogy az elkövetkező évek­ben mennyire sikerül az ifjú­sági mozgalom kommunista jellegét erősíteni, az java­részt magukon a KlSZ-titké- rokon múlik. Ezért is váltott ki nagy visszhangot a küldött- értekezleten a következő el­hangzó kérdés: vajon, meg tudja-e váltani a világot az új titkár? Elvárhatja-e tőle kör­nyezete, hogy záros határidőn belül „megreformálja” a mun­kamódszereket, kiirtsa a rosz- szat, s helyébe csupa jót ül­tessen? A kérdésre csak egy termé­szetes válasz van; a nem. Csakhogy a gyakorlatban az újonnan választott ifjúságpo­litikusok sokszor nagyfokú tü­relmetlenséggel, találják szem­be magukat. Érzik, hogy gyor­san és nagy eredményeket várnak tőlük. S az első kudarc Í itán — amely a tapasztalat­án ságnak szinte magától ér­tetődő következménye —könv- nyen ráragasztják a lesújtó véleményt: na, ez se jobb, mint a régi, nem tud mit kez­deni a nagy tisztességgel. Pedig minden újonnan vá­lasztott titkárnak szüksége van egy bizonyos „kifutási” időre, s ez alatt — de később is! — környezetének türel­mes, segítőkész magatartásá­ra. Nagy hiba lenne az első kudarc után rálegyinteni a nehézségekkel küzdő fiatalra, hogy az önbecsülését veszít­ve lemondjon céliai megvaló­sításáról. Sajnos, egyáltalán nem ritkaság ez a magatartá­si forma. Igazolásul csak egy szám: a tttkárok 70 százalé­ka cserélődik. Mert érzik, hogy futószalagon gyártott csodá­kat várnak tőlük, s tudják, hogy ők erre nem képesek. ELÉG CSAK erre a két té- ---------x--------­m ára gondolni, hogy ioggal elmondhassuk: a pásztói já­rás KTSZ-küldötteinek is volt mit hazavinni tarsolyukban. Csak aztán bontsák is ki ott­hon ezt a . tarsolyt, s gazdál­kodjanak okosan a bennele- vőkkel! — szén cli — NÓGRÁD — 1973, december 4., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom