Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

I Derűs művésztőrténefek Vidám világs Marlene Dietrich párizsi vendégszereplésekor rosszul lépett ki a gépkocsiból, amely az Olimpia Színházhoz vitte a világhírű énekesnőt, és teljes hosszában elterült a földön, Egy férfi odaszaladt, és felse­gítette, A művésznő elővette arany cigarettatárcáját, és megkínálta a férfit: — Ha ön úriember, akkor vesz egy finom cigarettát. Ha nem, akkor kérem, vegye el az egész cigarettatárcát, és senkinek egy szót se szóljon arról, mit látott, amikor el­estem!... * Barbara Streisand Kenyá­ban való filmforgatása idején reszt vett a bennszülöttek egy termékenységi táncrituáléján. Utána a világhírű amerikai énekesnő megkérdezte az egyik bennszülött asszonytól: — Hozzásegít-e ez a tánc valóban a termékenységhez? Mire a bennszülött nő vál­lat vont: — Fogalmam sincs. Tudja, én fogamzásgátló tablettákat szedek... Mick Jagger brit popénekes fiatal korában rendszeresen futballozott. A labdarúgó­mérkőzésekre még ma is szí­vesen eljár. Nemrég egy viha­ros mérkőzés után kijelentet­te: — A stadion az egyetlen hely, ahol az ember torka­szakadtából ordíthat, kiabál­hat és visíthat, mintha csak ölnék, és közben senki sem gondolja róla, hogy — pop- énekes!,,, át Charles Aznavour világ kö­rüli hangversenykörútról tért haza Párizsba. Elhatározta, hogy a két hónapig tartó tur­nét hosszú alvással piheni ki. Alig aludt el, késő éjszaka kétségbeesetten rázta a ház­vezetőnője: — Művész űr!... művész úr!... ébredjen!... A könyv­társzobában betörő van! Aznavour lassan ébredezve mégszólalt: — Ejha!... Ne mondja!... Es mit olvas? ... ★ Kellemetlen élményben volt része Engelbert Humperdinck angol énekesnek texasi ven­dégszereplése során. Egy ko­rosodó hölgy összetévesztette Marion Brandóval; odarohant hozzá, csókolgatni kezdte, és közben váltig hajtogatta, hogy 6 a legkedvesebb színésze. — Kedves asszonyom, hagy­jon engem békén — mondta neki Humperdinck. — ön nem tudja megkülönböztetni a val- cert a tangótól!... Vico Torriani rettenetesen utálja a hosszú telefonbeszél­getéseket. Barátai elmesélték róla a történetet, amelyről azt állítják, hogy igaz: — Egyszer Torrianit felhív­ta egy rendkívül bőbeszédűt ismerőse. Vicának terhére volt, és mindenáron félbe akarta hagyni a beszélgetést, s amikor már semmi okosat nem tudott kitalálni, beleszólt a kagylóba: — Elnézést, abba kell hagy­nom. Cseng a telefon!... * — Csak olyan férfihoz me­gyek feleségül, aki tiszta, mint a tükör, sokat beszél, de el­hallgat, ha én akarom; jól tud táncolni és énekelni, nem iszik, nem dohányzik és nem kártyázik, és este mindig ott­hon marad — mondta egy ba­rátnője Catering ' Valenténak. — Értem, drágám — vála­szolta az énekesnő —, neked nem férj, hanem — televízió kell!... ★ Tom Jones a hanglemez­stúdióban tanácsot kért egyik kolléganőjétől: — Mit vegyek születésnapi ajándékba a feleségemnek? — Valami olyasmit, amit ő magától sohasem vett volna meg. A világhírű angol énekes egy pillanatig töprengett, majd így szólt:-r Akkor nincs mit vásárol­jak neki,., tr Mirelité Mathieu, a népsze­rű francia énekesnő meghívta barátnőjét új párizsi előadó­estjének premierjére, — Sajnálom, drágám — vá­laszolta a meghívott —, de na­gyon elfoglalt vagyok. Ma ün­neplem huszonötödik születés­napom. — Igazad van, drágám — helyeselt Mireille —, jobb ké­sőn, mint soha... * Doris Day amerikai énekes­nő nemrégiben Rómában járt, ahol egy tapintatlan riporter megkérdezte tőle, mi az öreg­ség? A neves művésznő villámló szemekkel, de bűbájosán ezt válaszolta: — Signor, az öregség az, ami csak más nőknél tűnik fel... Révész Tibor gyűjtéséből ELŐZÉKENYSEG HALAS FÉKJ. — Ezer köszönet! Mivel tar­(A Wochenpresse-ből) iozomíl (A Quick-ből) Az év utolsó kézirata! egyikének címe úgy érzem magyarázatra szorul, mert az igen tisztelt olvasó már hallhatott és olvashatott fu­tárról gitárról, oltárról, ha­tárról. s lehetne még so­rolni. de leltárról keveseb­bet. (Bár nincs kizárva). így aztán jogosan gon. dolhat arra. hogy a nyom­da kisördöge addig me­részkedett. hogy a címet pézte prédának. Másról van szó. Nem a nyelvújítók népes táborá­hoz való csatlakozás, a könnyű babérok aratásának szándéka késztetett arra az elhatározásra, hogy e címszó alatt tömörítsem az 1973-as év „leg”-jeinek né­hányat. Hajlamosak vagyunk mindenben a leg-eket ke­resni. s ez nemcsak gyar­ló, emberi tulajdonság, mel. leslep hagyomány is. Már őseinket is az újabb lege­lők utáni vágy hajtotta. Nem úey. mint Nógrád megye néhány termelőszö­vetkezetét a juhtenyésztés­ben. Legelésző hely akad. de iepeltetnivaló juh már kevesebb. Az is előfordult, hogv ezeken a helyeken il­legális haszonból légé ny- kedtek. A leqrek útjai azonban kiszámíthatatlanok. Ezt vallják a lepényem- berek, akik a kormány né­pesedéspolitikai határozata nyomán fontolóra vették: lepénylakásukat ne változ­tassák-e békés családi ott­honná ? Év vége a mérlegkészíté- sek ideje. Ez a folyamat ieienlep is tart. Vannak helyek, ahol egyen leg csak jövőre lesz. Ezen némilep a csapadékos Időjárás se­gíthet, ami nem minden méríegcsináló vágya, mert a hétvégi kemping fuccsba mehet. Ám, az esőnek az idén volt egy jó tulajdon­sága: sokakat ráébresztett, hogy nem a felietekben járnak, hanem azok alatt. (Ezt. ha másról nem is. az ernyőkről észrevehették). Az idei év végén sok mindenről lehet beszámol­ni. Már-már legendás hí­rű futballistákról, akiknek serlep helyett csak pohár jutott. A szurkolók végső elkeseredésükben kuoa he­lyett kapát kívántak ke­zükbe. Volt meleg is. amely testileg-leküeg meg­viselt néháovunkat. Elő­fordult. hogy e meleg és az ezt fokozó ellenőrzés nem a legjobbkor jött. még ha lelkiismeretük oly tisz­ta is volt, mint a patyo­lat. Mások a szerencsével próbálkoztak arra gondol­va, hogy a szelvényekre fi­zetett összeg csak előlep, (ez mindannyiunknak jól jön olykor-olykor), ami még ha csak előlegek is. többszörösen kifizetódik. A lep-ek útjai azonban, kiszámíthatatlanok. Az emberek is sokat vál­toztak. Egyesek úszni ta­nultak. hogy ne csak az ár vigye őket. de arra vigyáz­tak: lehetőlep partközei­ben maradjanak. Mások ..szerződésilep” kötelezték magukat erre-arra. hogy lakáshoz jussanak. Meg is lett az eredménye. Voltak, akik az évet arra használ­ták fel. hogv mások előtt illeptek-billegtek. mint egy barázdabillegető, ha strue- cot lát. S olyanok is akad­tak. akik strucc-módra ho­mok helyett, munkájuk jellege szerint iratokba 'ugták a fejüket, míg em­berek kilométereket utaz­Régen ez is új volt... A füstölgő koporsó Francot® Lionet francia újságíró összeállította azok­nak a tudósoknak a listáját, akik a tudományért szenved­tek. A listán szerepel II. Szil­veszter római pápa neve is. Márpedig ez így igaz. Mi­előtt 999-ben a francia érse­ket Guilbert d’ Origrúac-ot a legmagasabb katolikus papi méltóságra emelték, tudo­mánnyal foglalkozott, elsősor­ban matematikával. Elsők kö­zött győződött meg Európá­ban a tízjegyű számrendszer előnyeiről és vezette be az arab számjegyek használatát. Megjegyzendő, hogy gyököt vonni olyan számból, amelyet római számjegyekkel írtak, igen nehéz dolog lenne. A többi matematikai művelet, különösen az osztás elvégzése is kényelmetlen. Lehetővé vált később II. Szilveszternek, hogy döntsön a matematika oktatásának re­formjáról. Az újítás azonban az inkvizíció dühödt ellenál­lásába ütközött. A pápát meg­vádolták azzal, hogy eladta lelkét a szaracén ördögnek. A matematikus pápa tűzha- Lált halt. De halála után sem hagy­ták nyugodni. Néhányszáz év­vel később olyan hírek ter­jedtek el, hogy II. Szilvesz­ter márvány szarkofágjából kénes füst szivárog és ördö­gök motoszkálása hallatszik belőle. 1848-ban az egyházi ható­ságok elhatározták, kinyitják a szerencsétlen sírt hogy megtisztítsák » rossz lelkektől és újra felszenteljék. tak hiába, „helyilep” elin­tézhető ügyek miatt A karácsonyfa alatt so­kan meglepődtek, mert azt kanták, amit megérdemel­tek. s nem akartak hinni a szemüknek. E hitetlenség mellesleg nemcsak karácsonyi jelen­ség. Ez áll az ellentétjére, a hiszékenységre is. ami mérlegkészítés ideién, az évi munkát értékelve nem enyhítő körülmény. Tes­sék belegondolni, mi len­ne. ha az volna! Legtöbbünknek év köz­ben a lep-ek kutatására, csokorba gyűjtésére nem jutott idő egyéb elfoglalt­ságunk miatt Nap mint nap. ki-ki a maga helyén dolgozott. Az esztendő utol­só napjaiban legalább he­lyettük is (vagy velük együtt) kísérletezhettem. Nem is a teljességet, ha­nem a próbálkozást hang­súlyozva. A szándékról, hogy tovább folytassam a sort, végleg letettem (egy évig). Mert a lep-ek útlai amel­lett. hogy kiszámíthatatla­nok, mindig azt juttatják eszembe: kis ország va­gyunk. S a mi lepeslepjefnk- kel előfordulhat, hogy csak középszerűek. Szabó Gyula PÁRIZS — Tegnap olyan fiúval vol­tam moziban, aki még nem ölelt meg nőt. — Én is szeretnék megis­merkedni vele... — Elkéstél! PRÁGA — Ez a trombita a legér­tékesebb ajándék, amelyet va­laha is kaptam a papámtól! — Ennyire szereted a ze­nét? — Nem, de a papa minden alkalommal ad tíz koronát, hogy abbahagyjam a trombi­tálást ... VARSÓ Két barátnő beszélget: — Tegnap szakítottam a vő­legényemmel! — Miért? — Csinos is volt, szolid is, tele minden jó tulajdonság­gal, és én akár a világ végé­re is elmentem volna vele, ha nem rángatott volna el min­den kirakat elől..­BUKAREST A kollégánál furcsaságot észlelnek a többiek. Magában beszél. Valamelyik nap is a folyosón motyogva és geszti­kulálva megy el a főnök mel­lett. Az megállítja és részve­vőén megkérdi: — Mi van magával? Kime­rült? Ideges? Magában beszél. A beosztott méltóságteljesen válaszol: — Tudom. — Hát akkor miért csinál­ja? — En legalább végighallga­tom magam... ROTTERDAM A turista egy kastély meg­tekintése sorén figyelmetlen­ségből összetör egy vázát. — Az istenért! — szörnyül- ködik el az idegenvezető. — Hiszen ez egy tizenhetedik századból való váza! —j Egészen megnyugtatott — válaszolja a turista —, már megijedtem, hogy új volt!... MOSZKVA — Másztya, honnan veszed azt, hogy a hang gyorsabban terjed, mint a fény? — Ez csak egyszerű, tanító néni. Amikor bekapcsolom a televíziót, először mindig han­got hallani, s csak azután je­lenik meg a kép ... BELGRAD Két özvegy ember beszélget: — Meg kellene nősülnöd. Már csak a fiad kedvéért is. — Ez nem olyan egyszerű. Fiatal feleséget a fiam miatt nem vehetek el, öreget pedig sajá.t magam miatt!... NEW YORK Mr. és Mrs. Smith, az ame­rikai milliomospár, néhány heti pihenésre Londonba uta­zik. A British Museumhan jár­va Mrs. Smith-nek életében először van alkalma múmiá­kat látni. Megáll az egyik fá­raó lányának háromezer éves teteme előtt, s így szól férjé­hez: — John, ezen a szent he­lyen azonnal kérj bocsánatot, amiért múmiának nevezted az anyámat. — Oké — feleli John, és megemeli kalapját a múmia előtt. — Remélem, megbocsát, hölgyem ... . .......... .. . SZÓFIA A tanászt ágyba parancsolja az orvosa: — Komoly torokgyulladása van, barátom. — Ágyban kell maradni? — kérd, meglepődve Atanász. •— Természetesen. Három napig ki ne nyissa a száját! Atanász halkan megjegyzi: — Nézze, doktor úr, én ott­hon több mint húsz eszten­deje hallgatok, mégis torok- gyulladást kaptam... ZÜRICH — Az én lányom nagysze­rűen vezet gépkocsit, kitűnően síel, úsajik, zongorázik, reme­kül táncol... És most szeret ­ném hallani, hogy mit tud ma ­ga, fiatalember! — Én, kérem, tudok vasal­ni, palacsintát és pörköltet ké­szíteni, és nagyon szépen mo­sok .,. LISSZABON — Mi az, Fernando. rrxt van veled, hiszen te összevissza vagy verve! — A barátom tegnap jött vissza a nászútjáról, azért. — Nem értem! — Én mutattam be a fele­ségének... Révész Tibor gyűjtéséből Karikatúra a Trud-ból a nyugat-európai olajválságról | NÓGRAD - 1973. decembei 31., hétfő 11 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom