Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

I \ Hatan egy rafban Asszonyok és fegyverek Gyermekeink kultúrája Az utóbbi években megle­hetősen kérdésessé vált a csa­lád szerepe a gyerekeik neve­lésében. Gyakran mindkét szülő dolgozik, és — valljuk be őszintén — nem ez kedvez a gyerek társadalomnak. A szü­lők lekötöttségét a gyerekek rendkívül erősen megsínylik. Nagyon is felmérhetők azok a fogyatékosságok, nevelésbeli hiányosságok, amelyeket ép­penséggel az intenzív családi kör együtt töltött éráinak megritkulása okoz. . Szociológusok megállapítot­ták, hogy a szülők húsz perc­től három és fél óráig bezáró- ,an naponta kisebb-nagyobb időt fordítanak gyeftnekeikre. Sajnos, inikább kevesebbet mint többet. Pedig a családi környezet hatása döntő. A csa­lád kezében rejlik a legfonto­sabb fegyver a befolyásolás lehetősége. így a kulturális rá­hatás lehetősége is, attól kezd­ve, hogy a gyerek egyre töb­bet kérdez é6 a szülő, köteles­ségének tartva, cseppet sem restelkedve válaszol is a ki­bontakozásra kész értelemnek. Napjainkban gyakorta (sőt mind gyakrabban) esik szó az egyre differenciáltabb nevelé­si gondokról. A szülők és gye­rekek közös kultúrál ódásáról viszont szinte egyáltalán nem vagy legalábbis nagyon ritkán beszélünk. Ezt hiányolták a szociológusok és gyereknszi- chiáterek is a Hazafias Nép­front szülőbizottságainak 100 ankétből álló (ötezer szülő be- vanásával történt) beszélgetés- sorozatán. Éppen a kulturális ráhatásokat, a közös élmény­gyűjtést, a családi szórakozá­sokat, olvasmányokat, a hírek és élmények együttes megvi­tatását Jól tudjuk mindannyian, ml az első tapasztalatok, ismere­tek, érzelmi élmények és ter­mészetesen a kul túrélmények következménye. A szülők szerepe felmérhe­tetlen gyermekeik korai szel­lemi arculatának kibontakoz­tatásában. Már rögtön a kez­detek kezdeténél, a játékielté- telek megteremtésénél. A gyerek játékkultúrája funda­mentuma lesz későbbi kultu­ráltságának. A gyermeki alko- tószeliem elsődleges megnyil­vánulásai, a felnőtt világ cse­lekedeteinek utánzása, míme- lése. amelyet a gyerekpszicho- lógusok „alkotó játéknak” ne­veznek. Játékszert és lehető­séget kell adni a játékra, mln­nél bőségesebb választékban gyerekeinknek. Tudomásul venni fokozatosan kialakuló társasjátékigényelket Készt venni, ha csak lehetséges játékaikban, a ami még dön­tőbb, mindig együtt örülni ve­lük. Mindezt szeretettel és odaadással. Hiszen csakis így lehetséges megalapozni a kul­turált családi közösséget. A szülők régen, is igyekez­tek foglalkozni gyerekeikkel spontán módon. Manapság a szülőknek tudatosan kell vál­lalniuk a nevelést. A család alapozza meg á gyerek érzel­mi, erkölcsi életét, gondolko­dásának alapjait, viselkedését Mindezt nem szabad a vé­letlenre bízni. A gyerek befo­gadóképessége gyakorlatilag felmérhetetlen. Éppen ezért a szülőnek lépten nyomon meg kell ragadnia a lehetőséget a beszélgetésre, kapunyitásra a világ megismertetéséhez és megértetéséhez. Az a gyerek, aki apró ko­rától azt tapasztalja, hogy csa­ládi környezete olvas, könyv­tárba jár, vitatkozik szellemi élményeiről, zenét hallgat, fil­meket néz, színházba jár, s nemcsak megnézi, de helyére is teszi a televízióban látotta­kat, kézikönyveket, lexikono­kat használ, sportol, turisz- tikázik, értékeli és látja a természeti és esztétikai szépet, — az maga is fokozatosan ido­Himes Piroska is teszünk maid kint az élet- ■ ben. Én döntöttem, munkás­őr leszek. Mér túl vagyok az előképzésen és terveim is vannak. Az általános iskolá­ban megszervezzük a mun­kásőr úttörőrajt, a gimnázi­umban pedig az Ifjú Gárdát. Ügy érzem, mint múnkásőr- nek könnyebb lesz az iskolá­ban a haza védelméről taní­tanom. Könnyebb, mert ma­gam is azt teszem a gyakor­latban. Ütünk következő állomása a rétsági ÁFÉSZ. Novotni La- josné, a felvásárlási csoport vezetője. Mezőgazdasági tech­nikumi érettségije van, s 1970-től tagja a pártnak. Ne­hezen áll kötélnek. Még egy hőnap, 8 az ün­nepélyes egységgyűlésen el­hangzik a munkásőrsé« eskü- szövege. A 12 előképzésből hat nő szorítja majd magá­hoz a géppisztolyt. — Hat asszonyunk lesz égy rajban. Nem kellett őket agitálni, önként jelentkeztek a munkásőrségbe. Az előkép­zés során semmiben sem ma­radtak el a férfiaktól. Ügy tervezzük, hogy a rajparancs­nok is hölgy lesz — tájékoz­tat még a parancsnokságon Péter Balázs, a rétsági járá­si munkásőrség parancsnoka. És sorolja a neveket. Azokét, -kik ma már szinte túl van­múl a család természetes kul­túrájához. Az elsődleges hatá siú kultúrához. Szociológusok azt la felmér ték, ■ hogy a családi együttlé idejét egyre inkább felemészt a televízió, a háztartás stb. A gyerekek nevelését a szülők éppen ezért mindinkább min­den vonatkozáséiban az iskolá­ra hárítják. Alig vesznek rész gyerekeik szellemi alkatának megformálásában. A mai gye­reknek egyre kevesebb a sza bad Ideje. Azt a keveset jói kellene kamatoztatni. Az egész országban működő gyerek- könyvtár-hálózat egyik fontos, döntő láncszeme lehetne a kulturális ráhatásnak. A szü­lők magúik vigyék és írassák be gyerekeiket a könyvtárba. Ám, mindehhez elengedhe­tetlen a családi példamutatás, az olvasás megkedveltetése. A szülők elfoglaltsága, kulturált­sága vagy kultrúrálattansága eleve leszűkíti a mindent be­fogadni kész gyerekvilágot A szülői odafigyelés, szere­tettel történő törődés, a család egész atmoszférája segíti vagy hátráltatja a gyerek később! pályaválasztását kultúrájá­nak megalapozását, társadam' beilleszkedését. Nagy, döntő, átháríthatatlan tehát a felelős­ség! Szémann Béla SaendrA Istvánná naJk az előképzésen, már varrják számukra a munkás- 3r-egyenruhát, akik már lőt­tek pisztollyal, géppisztollyal — nem is olyan rossz ered­ménnyel. őket kerestük fel. A hat bátor asszonyt, hogy bemutassuk olvasóinknak. Őket. a holnap munkásőreit. •Himes Piroskával gyorsan összejöttünk. Bent találtuk a munkásőrség parancsnoksá­gán, rajparancsnoki kiképzé­sen. v — Lucfalván születtem, ta­nár. vagyok a rétsági glmná-1 dómban. sZlovák-orosz szak­ion. Még a főiskolán részt vettem a különböző honvé­delmi versenyeken, g ott .ha­tároztuk el, hogy valamit mi Novotni Lojosné — Meggyőződésből, önként vállaltam ezt a pártmunkát. Társadalmi munkának is te­kintem. Több férfikoUégám is munkásőr, őket követtem. Bár először szokatlan volt azt csinálni, amit a férfiak, de végül is begyakoroltuk. Mindenütt együtt vagyunk a férfiakkal, akik segítenek. A lövészetben jó eredményt ér­tem el... Egy lányom van... A világban pedig nagyon sok... Ó érettük is érdemes fegyvert fogni. Érettük, hogy békében éljenek. — Ha minden sikerül, az ünnepélyes egységgyűlés ép­pen a születésnapomon lasz — fogad örömmel bennün­ket Sárközi józsefné, a gyors-gépíró a rétsági Tö­tetet. Jól érzem magam a munkásőrök között. A férfi­ak megértőek, segítenek. Képzeljék el, először alig tudtuk betenni a tárat a géppisztolyba. Mikor kezd­tem félni? Amikor már túl voltam a lövészeten, elsütöt­tem a géppisztolyt... Benedek Ilona tanárnőt na­gyon nehezen találtuk meg a rétsági kollégiumban. A délelőttje szabad volt, nem kellett matematikai órát adnia a gimnáziumban. — Már Debrecenben, a* egyetemen beszéltünk arról, ha érettek leszünk erre a munkára, akkor önként je­lentkezünk munkásőrnek. Nem tudom, a többiek hol tartanak, én már túl vagyok az előképzésen, az esküt vá­rom. Ügy érzem, ez az a te­rület, ahol közösségi munkát végezhetek, s amit a nevelői tevékenységemben is felhasz­nálhatok, különösen a Politi­kai nevelés téren... Izgul­tam. amikor először lőttem. S amikor az utolsó töltényt is kilőttem a géppisztolyból, akkor jöttem rá, hogyan is kell ezt csinálni. Csak ko­molyan, hiszen van mit vé­denünk. A családban, az egyénnek és a közösségnek egyaránt. Gyártásközi ellenőr a nagy­oroszi Favoritnál Csajkó Ti- borné, a raj hatodik tagja. Érettségizett ő is. Most vet­ték fel párttagnak. Büszke is erre. — Mindig, szerettem az egyenruhát. ' Egyenruhában Lengyel enciklopédia Lengyelországban az Állami Tudományos Kiadó Vállalat be­fejezte a „Lengyelország ' cí­mű nagyszabású enciklopédia sajtó alá rendezésének mun­káját. Az enciklopédia részle­tes adatokat tartalmaz az or­szágról, elsősorban a háború utáni fejlődéséről, a politikai és a társadalmi élet területén elért eredményekről, a len­gyel népgazdaságról, tudo­mányról, technikáról és kul­túráról. Harminc fejezetre osz­lik, és több mint 200 nagy cik­ket tartalmaz, azonkívül táb­lázatokat, térképeket, színes fényképeket, festmények rep­rodukcióit, diagramokat és hí­res emberek fényképeit. A „Lengyelország” enciklo­pédia 100 000 példányban je­lenik meg jövő év július 22- én, a köztársaság fennállásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból. A mongol főváros két jubileumi dátuma A Mongol Forradalmi Néppárt Politikai Bizottsága határozatot hozott Ulánbá­tornak a Mongol Népköz- társaság fővárosaként való kikiáltása 50. évfordulója megünneplésére. A PB hatá­rozata hangsúlyozza, hogy Ulánbátor, amely 1974-ben érkezik a jubileumhoz, fon­tos szerepet játszott a mon­gol népnek az új társadalom felépítéséért Vívott harcá­ban. A határozat konkrét intézkedéseket irányoz elő a köztársaság legnagyobb vá­rosának bővítésére, közmű­vesítésére, zöldövezetek megteremtésére. A Mongol Népköztársaság fővárosa jövőre lesz 330 éves. A népi hatalom évei alatt a város korszerű, kul­turális és szolgáltató intéz­mények hálózatával, jói szervezett közlekedéssel el­látott, fejlett központ lett. 1939—1972 között a város lakóinak szádja több mint nyolcszorosára nőtt, és je­lenleg eléri a 300 'ezret. Ulánbátor üzemei és gyárai adják napjainkban az or­szág ipari termelésének több mint 50 százalékát. A fővá­ros minden negyedik lakosa tanul. A legutóbbi években több mint 300 ezer négyzet- méter új lakóterületet adtak át; ennek kétharmadát szov­jet munkások és szakembe­rek építették. A főváros la­kóinak mintegy 40 százalé­ka közművesített házakban lakik. Benedek Ilona VÁLL-nálj s akit most vá­lasztottak meg 1 a KISZ- alapszervezet titkárának. Lesz mit ünnepelni. Az es­küt letenni, a születésnapot ünnepelni. Őszintén mondom, nagyon várom ezt a napot. A férjem hivatásos katona. A közvetlen főnököm, az apó­som munkásőr. Magam rend­szeresen olvasom a Munkás­őr című újságot, önként vál­laltam. Két gyermekem van.’ Kicsik még. De’ remélem, nem kell fegyvert fogni, hogy megvédjük azt, amink van, azt. hogy gyermekeink békes­ségben nőljenek fel... Szto­rim? Van! Lövészetre kellett volna menni. A két gyermek beteg volt. nem tudtam kire hagyni. Egy héttel később mentem. Képzelje el, a két apró gyermekem a lőtér be­járata előtt várta az anyju­kat. Az ÁKM-mel viszont kiváló eredményt lőttem... A rétsági járásbíróság egyik szobájában munka köz­ben találtuk meg Szendrő Istvánná gyors-gépírót. — A férjem kedvéért meg­szerettem a fegyveres testű­Sárközi Józsefné jár a férjem is, munkásőr & nagybátyám. Szóval nem akartam lemaradni tőlük. Most pedig mint párttag, .cötelességemnek is éreztem, hogy munkásőr legyek. Ne­kem is van sztorim. Látják, szemüveget hordok. A lőté­ren nehezen láttam a lőla- uot. illetve azon a számo­kat. .. Azt mondják, a nők közül én lőttem a legjobb eredményt... Ha erre komo­lyan is sor kerülne, a béké­ért mindent megteszek. Én tudom, mit jelent a munkás- hatalom. mit a béke... Még egy hónap és elhang­zik az i eskü szövege. Munkás­örök, n lánvnk, a«i«z<y Csajkó Tiborné nyok. Munkásőrök. akik ön- ként vállalták ezt a megbí­zatást. hogy ha kgll. fegyver­rel védjék a dolgozó nép nagyszerű eredményeit, őrt álljanak a béke bástyáján. Somogyvári László Fotók; Fodor Tamás NÓGRAD — 1973. december 24., hétfő • 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom