Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
Rákkeltő vegyszerek Évről évre az új vegyszerek ezrei kerülnek környezetünkbe, és a jelenlegi vizsgálati módszerekkel körülbelül négy évet vesz igénybe, amíg egyértelműen felderíthető egy- egy vegyszer lehetséges rákkeltő hatása. A vizsgálatokhoz körülbelül 500 kísérleti állatra van szükség, tehát a kutatás nemcsak hosszadal- . más, hanem meglehetősen költséges is. Az amerikai rákkutató intézetben kidolgozott új módszer nagy lépést jelent előre a kutatásban, mert vemhes hörcsögök segítségével két héten belül eldönthető valamély vegyület- ről, hogy rákkeltő-e vagy sem. A vizsgált anyagot a vemhes hörcsögökbe fecskendezik, majd néhány nap múltán kiemelik embrióit, és a magzati sejteket mikroszkóppal tanulmányozva keresik a rosszindulatú elváltozások nyomát. A gyanúba vett sejteket immár egy másik hörcsögbe átültetve, 3—16 hét alatt kifejlődik a daganat — ha a vegyület valóban rákkeltő. A potenciálisan veszélyes vegyületeket nem elegendő szövettenyészetekben vizsgálni, mert a vegyszerek a szervezeten áthaladva, gyakran megváltoznak. Fontos tudni, hogy az anyagcsere folyamatai során nem válnak-e ártalmassá. Az amerikai intézetben ez idő szerint körülbelül 400 vegyület lehetséges rákkeltő hatását vizsgálják évente. Ez a vizsgálatok tízezreit jelenti — ezt könnyíti és gyorsítja meg jelentős mértékben az új módszer. Búcsú a cigarettától '—-^Jtombiur—r Az egészségügyi szervek szerte a világon egyre erőteljesebb propagandát fejtenek ki 'á dohányzás ellen. Teljes joggal, mert a dohányzás egészségkárosító hatása közismert. Csakhogy önként leszokni a dohányzásról, eldobni . a „köporsószeget” nagy önkontrolt, lelkierőt követel, s ezzel csak kevesen rendelkeznek. A minneapolisí egyetemen most a hipnopédia módszerét vetették harcba a cigaretta ellen. A tanulás álomban első kísérlete hat napig tartott- A hat éjszakán ötórás rádióprogramot közvetítettek a kísérleti személyek fülhallgatóin át: felváltva zenét, bizonyos zajokat és ismételten dohányzás elleni jelszavakat. Egy héttel a kísértet befejezése után a kísérleti személyek 35 százaléka feladta a dohányzást — a nem „kezelt” ellenőrző csoportnak csak négy százaléka. További 37 százaléka csökkentette az elszívott cigaretták számát — az ellenőrző csoportnak csak 24 százaléka. A jövő a tisztább, halkabb autóbuszoké Elektromos autóbuszok prototípusai közlekednek kísérletképpen Leeds, Sheffield, Birmingham és Bolton utcáin, az angol kereskedelem- és iparügyi minisztérium most adta ki az első jelentést a tapasztalatokról, amelyek óvatosan bizakodók. Egyelőre azt vizsgálják, hogy mint tömeg- közlekedési eszközök milyen mértékben válnak be techni- , kai szempontból a 26 személyes, teleppel működő autóbuszok. Költségszámítást azonban még nem végeztek. Mindenképpen előnyös lenne az ilyen autóbuszok kikísérletezése, mert nem szennyezik a levegőt és halkabbak is. mint a hagyományos közlekedési eszközök. A |#t:o rakétái i Rohanó életünkben lassan megszokottá válik, hogy az ember megvetette a lábát a holdon, hoey kutató mesterséges égitestek ezrei járják a kozpioszt, hogy az ember már több hónapos „kiszállás”-ra indul űrlaboratóriumában, és távolabbi szomszédait is célozgatja különféle rakétáival. A földi halandó számára szinte elképzelhetetlenül bonyolultak ezek a gépezetek, jól bizonyítja ezt. hogy például az Apollo-űrhajó és a Sa.tur- nus—5 rakéta együttesébe több ezer műszert. 8 millió alkatrészt és több ezer kilométer villanyvezetéket szereltek be. Méretüket pedig jól jellemzi az. hogy az említett Apollo—Saturnus—5 együttes 110 méter magas, alsó átmérője 10 méter: igaz viszont, hogy 2820 tonna össztömegé- bő] 2570 tonna hajtóanyag. A mai rakéták egyre inkább elérik azokat a méreteket, amelyek maximálisnak tekint, hetők. bonyolultságúk is megközelíti azt a fokot, amelyet túllépni — üzembiztonsági szempontból — nem tanácsos. Mégis, bármekkora eredmé- nvek fűződnek is ezekhez a folyékony hajtóanyagú rakétákhoz. a világűr felderítésének csupán korlátozott lehetőségeit biztosítják. Ha mai eszközeinkkel indítanánk űrhajót a naprendszer távolabbi térségei felé. az expedíció ideje elérné. 6Őt meghaladná az emberi élettartam ideiét. (Egy Mars-expedíció időtartama néhány száz nao lenne.) A" naprendszerből va^ó jci)é- öeiw'pécfig gondolni ■ sem tehet a mai rakétákkal. Dolgoznak már azonban azon. hogy a rövid üzemideiű kémiai rakéták helyett olyan új hajtóművet teremtsenek meg, amely biztonságosabban üzemel a világűr különleges viszonyai között és állandóan működtethető. Az ilyen hajtóművel ellátott űrhaió nincs kötve a tehetetlenségi pályákhoz: az űrhajó tetszés szerinti oálván haladhat, irányát állandóan tudja változtatni. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, eddig nem látott lehetőségek nyílnak meg az űrhajózás; előtt. E kísérletek közé tartoznak az ionsugarakkal hajtott rakéták. FELGYORSÍTOTT IONOK Az ionsugár-hajtóműből nagy sebességgel felgyorsított ionok távoznak, s e részecskék visz- szaható ereje kelti a tolóerőt. A rakéta teljes mozgásmeny- nyisége ugyanolyan nagv lehet. ha nagy erővel, de rövid ideig (ez történik a kémiai rakétáknál), mint ha kis erővel. de hosszú időn keresztül gyorsítjuk fel. Ez a helyzet alakul ki az ionrakétáknál, amelvnek hajtóműve csak csekély tolóerőt szolgáltat, de hónapokig, sőt évekig is működik. Ha például egy éven át a nehézségi gyorsulásnak csak egy ezred részével gyorsítana. már akkora végsebességet érhetnének el vele. amellyel a naoredszer legtávolabbi bolygójáig vagy még messzebbre el lehetne iutni. semleges anyag atomjait ionizálja. vagyis kis részecskéket. A rakéta hajtóműve egy űn. elektronokat szakít le az atomról és az ígv keletkező elektromos töltésű részecskéket— az ionokat — nagy sebességre felgyorsítva lövi ki a fúvókákon. Az ionizál áshoz. a felgyorsításhoz természetesen nagy mennyiségű elektromos energia szükséges. Az ionhaitómű fő részei tehát az ionforrás, a gyorsítóberendezés és az elektromos generátor. idÉZIUM. VAGY HIGANY? Alapvető kérdés, hogy miként válasszák meg azt.a hai- tóközeget. amelynek atomjaiból az ionokat elő kívánják állítani. A követelmények kézenfekvők: könnyű tárolhatóság. az ionizáció minél kisebb energiával végbemen ien és az ionok viszonylag nehéz részecskék legyenek. A kutatók szerint a leginkább megfelelő hajtóközeg a cézium, de kielégítő lehet a normális hőmérsékleten folyékony fém. a higany is. A cézium könnyű, viaszlágyságú, ezüstfehér fém, amelyet a híradástechnika már régebben is felhasznált fotocellák gyártásához. Olvadáspontja alacsony, de elgő- zölögtetéséhez sem kell nagy hőmérséklet: forráspontja mindössze 670 fok. Az elektromos energiaellátás jó megoldása nélkül az iomhajtómű üzemkéotelen. Megoldásként atomreaktorral működtetett generátorra gondolnak. Ma még nehézségbe ütközik a kisebb méretű atomüzem elektromos generátorok elkészítése, de a nagv teljesítményű ionrakéták működtetésének mégis ez lesz az egyetlen lehetősége, hiszen a rakéta teliesítményszükségle- te több ezer kilowattra tlehető. Jelenleg eredményes kísérleteket folytatnak olvan kisebb ionrakétákkal, amelyeknek az energiaellátását napelemekkel oldják meg. Ezek a kis íonrakéták az űrkutató eszközök helyzetszabálvozó rendszerének a működtetéséhez alkalmasak. INDULÁS A PARKOLÓPALYÁRÓL Az ionrakéták — kicsiny tolóteljesítményük miatt — soha nem indulhatnának el a föld felszínéről, mert a nehézségi erővel és az atmoszféra áttörésével nem tudnának megbirkózni. Ezért — valószínűié® még távoli időkig — hagyományos rakéták reoítik majd az űrszerkezeteket, a nagyobb szerelvények egves részeit a föld körüli oarkoló- pályára. Az iönrakéták sikeresen csak onnan .Startolhatnának. Ezzel a módszerrel talán az is megoldódik, hogy egy-egy Árszerkezetet több expedícióra is felhasználjanak. Az első. kezdetleges ionrakéták tehát már megjelentek. Az első kísérleti eredmények pedig arra utalnak, hogy nincs messze az az idő. amikor ion- sugár-hajtóműves rakétákkal — vagy hozzáiuk hasohló szerkezetekkel — felderítő úton indulhatnak a bátor kutatók naprendszerünk határára is. N. É. II©" y ne csússzanak az ntak A Közúti Kutató Irttézet kísérleti útszakaszt építtetett Nyergesújfalu és Tát között. Az ezer méter hosszú szakaszon külö nféle aszfaltkeverékeket használtak fel. Ezeket rendszeresen műszerekkel ellenőrzik- A kísérlet célja az olyan aszfalt útburkolat-keverék kialakítása, amely tartós használat után is megtartja tapadó felületét (MTI fotó Hadas János) > ' A faforgácsból, faköszöríllciből sajtolással készült lemezek használata szinte forradalmasította a bútorgyártást és a belsőépítészetet az elmúlt évek során. Előnyei közismertek: könnyű mcgmunkálha- tóság, kis súly, vetemedésmentesség. A dán mérnök által kifejlesztett újfajta lemez még egy további jó tulajdonsággal is rendelkezik: törésveszély nélkül hajlítható. A lemez alapanyaga gabonaszalma. A feldarabolt szalmát megfelelő kötőanyaggal keverik össze és nagy nyomású berendezésben lemezzé sajtolják^ Megfelelő vegyi adalékanyaggal még a gyúlékonyságát is csökkentik. Minthogy a szalmaszál külső rétege viaszszerű bevonatú, a belsőépítészetben különleges dekoratív hatás érhető el a préselt szalmalemez alkalmazásával. Dániában mindeddig évi kétmillió tonna szalmát tüzeltek el évente. Ez a meny- nyiség most hasznos ipari alapanyaggá vált. Fejvcdő háló a gépkocsiban A világon évente mintegy hárommillió embert érintenek súlyosan a közúti gépkocsi-balesetek: élcíüket vés ük, megsérülnek. Ez a megdöbbentően magas szám az eddiginél jóval biztonságosabb gépkocsik kialakítására sarkallják a konstruktőröket. A gépkocsi egész felépítő.,ét érintő konstrukciós változtatások mellett azonban kisebb horderejű, olcsón megvalósítható ötletek is születnek. A Mercedes gépkocsik ülései mögött újabban — függőleges síkban — a mennyezetig érő erős nylonhálót helyeznek el. Ha hátulról ütés éri a kocsit, a benn ülők feje a hálónak feszül, s így az ütközés nem okoz a fej hátracsuklásá - bői eredő csigolyatörést. A háló sokkal olcsóbb, és kevésbé zavar, mint az ilyen célt szolgáló eddigi fejtámaszok. Az első ülések utasait továbbra is fejtámasz védi az említett bal - eseti következményektől, azzal a módosítással, hogy a fejtámaszt egybeépítik a háttámlával, és elkeskenyítik, hogy minél kevésbé zavarja a vezetőt. Ólom / 1 w •• r es bűnözés Már régóta gyanítják, hogy a nagy ólomtartalom az emberi szervezetben fizikai és pszichikai elváltozásokhoz vezet. Bryce—Smith, az angliai Reading Egyetem kutatója most arra a megállapításra jutott, hogy a vizelet ólomtartalmához viszonyított vér- ólomszint lényegesen magasabb a börtönökben őrzött bűnözők esetében, mint átlagosan. Ebből az angol kutató úgy véli. hogy a vizsgált bűnözők veséje minden valószínűség szerint ólommérgezés következtében károsodott gyermekkorukban. E károsodás következtében veséjük ólomkiválasztó képessége csökkent, s ez vérük ólomtartalmának feldúsulás-Vhoz vezetett- A nagy feltűnést keltó megállapítás még széles körű tudományos bizonyításra szorul. Egyelőre még nincs elképzelés arról sem, hogva i lehetne az ólom okozta psz - chikai károsodást esetlég vis szafordítani. NÖGRÁD — 1973. decembei 16., vasárpop 11 i
