Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
\ A DAL SZERELMESE Emi «'kezét* Kacfeób PoDgrácra „Kiben nem él a zene. s hin nem fog édes hangok egyezése: Az árulás-, für fangrablásra termetű A lelke komoran jár, mint az éj, És amit érez. sötét, mint a pokol. Ilyenbe' sohse bízz —- Halljuk a nótát! ..." (Shakespeare) Száz esztendővel ezelőtt. 1873. december 13-én született Budapesten a magyar dalköltészet halhatatlan alkotója Kacsóh Pongrác. Budapesten a XIV. kerületben utca. Keszthelyen a Jókai u. 17. számú ház talán — ahol a János vitézt komponálta — emléktábla őrzi nevét, de ezeknél sokkal inkább azok a dalok: a •„Kukorica közt születtem”, az ..Egv rózsaszál szebben beszél”. a „Kék tó. tiszta tó”, amelyek népszerűvé és közismertté . tették nevét az egész országban. Kacsóh Pongrác matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egyetemen. Ugyancsak itt szerezte meg zenei ismereteit is a kor híres tanáránál és karmesterénél, Farkas Ödönnél. Igen lelkiismeretes tanár volt. diákjaitól sokat követelt, de azok tisztelték és szívesen tanulták tárgyait és muzsikáját is. Szaktudománya terén is írt tanulmányokat, például az elektromos rezgésekről, a kon- szonanciáról és disszonanciáról. Éveken át szerkesztette a .,Zenevilág” című folyóiratot. értekezett a „Zene fejlődéstörténetéről” és könyvet írt „Az elemi iskolai karénektanítás pedagógiájáról.” Mégis élete legfontosabb területének a dalkomponálást kell tekintenünk. Megzenésítette többek között Ady, Dutka Ákos. Endrődi Sándor, Petőfi. Heltai. Heine. Maeterlinck több versét. Tanítványai számára írt daljátékot Csipkerózsika és Rákócziról. írt két operát: Pompei és Doroty- tva címmel. Főműve mégis a „János vitéz” című daljátéka marad, amely több ezer előadást ért meg színpadainkon, Buttykay Ákos és napjainkban Kenes- sey Jenő áth a« (»szerelésében az operák színpadán is sikert arat'. A „János vitéz” talán a legérdekesebb „sorsú” darab a magyar irodalomban. Petőfi költészetében a népiesség diadalát jelentette, de a hivatalos Magyarország, a szalonköltészet képviselői póriassá- got, alacsonyrendűséget láttak benne, s még az 1880-as években is voltak hangok, amelyek szerint szégyen lenne, ha a magyar nemzet tulajdonságait a művelt francia nemzet Kukorica Jancsi, egy juhászbojtár jellemtulajdonságain keresztül isimerné meg. 1904-ben Kacsóh Pongrác daljátékénak bemutatója idején is igen sokan voltak, akik féltették a darabot a bukástól, hiszen a kor ízlésétől nagyon távol állt ekkor a népies stílus. Ekkor azonban furcsa módon éppen a feszült politikai helyzet segítette elő a darab sikerét. November 18- án a darab premierje előtt volt az egyik legnagyobb öszr szecsapás az ellenzék és Tisza István között. Ekkor történt, hogy az ún. zsebkendőszavazással törték le az obstrukcj- ót. Az ellenzék egyik vezére Vázsonyi Vilmos írta: „Két Magyarország van. egy hivatalos Magyarország. amely fent örül a jogoknak és napsugaraknak, és egy föld alatti Magyarország, a jogokból kitagadottak Magyarországa.” Ezekből a jogokból kitagadottakból. valamint a nemzeti hadsereg magyar vezényleti nyelve, a magyar érdekeket szolgáló vámpolitika követelői közül került ki az a lelkes közönség, amely estéről estére diadalra vitte a János vitézt. A daljáték szövegkönyvét Bakonyi Károly írta. a dalbetétek verseit Heltai Jenő. A Király Színház előadásain olyan kitűnő színészek és énekesek voltak a siker megteremtői, mint Fedák Sári — aki János vitézt alakította. Medgvasszay Vilma. Szamos Elza, Csatai Janka. Papp Miska és Németh József. Részese volt a sikernek a kitűnő karmester, a lengyel származású Konti József, aki teljes szívvel állt ki a darab mellett. a szerzőket is gyakran ő segítette át a csüggedés időszakán. Érdemes beletekinteni a korabeli kritikákba. Sokan voltak, akik támadták a darabot. vakmerőnek látták Beöthy Lászlónak, a Király Színház kitűnő igazgatójának vállalkozását. A világhírű francia énekesnő Sarah Bernhardt csodálatos, megható darabnak tekintette, amelyhez hasonlót még életében nem hallott. A Pesti Napló kitűnő kritikusa Színi Gyula így írt: „Heltai Jenő valóságos bűvészmunkát végzett magyar regélő alexandrinusok anyagából szőtt, pergő operettverseket, pajkos rímeket, rokokó-hangulatú és mégis magyar jellegű pásztordalokat. Az ő bájos trubadur- könnvelműsége szinte magához ölelte a másik két fiatal szerzőt.” A Budapesti Hírlap Kacsóh Pongrácot dicséri, úgy látja, hogy muzsikájában a mi népdalaink lelke zeng. a legfejlettebb zenei formákban és szeplőtlen tisztasággal. „Ez a magyarság Kacsóh zenei fantáziájának természetes forrása ezért olyan kész. ezért olyan könnyed, ezért olyan végtelenül kifejező, amilyen kifejezően csak anyanyelvén tud szólni az ember.” Nem tudjuk hány melódia szállt vele sírba, hiszen fiatalon 50 éves korában 1923. dec. 19-én, tehát 50 esztendővel ezelőtt temették el Budapesten. Dalai szépsége azonban nemzedékről nemzetdék- re tovább él. Csukly László ORSOVA1 EMIL: i t:> rfwstsv Csak az önzés ne lenne Csak az önzés ne lenne, az vakít. Nem látom tőle szükségem határait. Nem látom tőle saját arcomat, pedig a más mosolya rajtam nem segít. Csak az önzés ne nézne egyre rám. Szívem kirajzolódik bordán át, ruhán, olyan vagyok mint egy csupasz röntgenlelet. Gyors lüktetés, tagadni nem lehet. Csak az önzés ne várna mindenütt. Átlépném magam. Mint a füst, egész valóm úgy szerteoszlana. Súlya nem lenne már, csak dallama. Kucsmás lány Kiss Attila rajza A művelődésügyi dolgozók újítási tanácskozása után lés alkalmával a munka eredményesebbé tétele, az ismeretek elsajátításának megkönnyítése érdekében újabb, hatékonyabb módszereket keresnek, a tanítandó anyag lényegét jobban kifejező szem- léltető eszközöket, modelle- része a 25 éve kibontakozott két rajzokat készítenek. Ezek magyar újítómozgaiomtta*; Á közül a kézileg barkácsolt Megyénk pedagógusai és közművelődési szakemberei közös tanácskozáson értékelték a művelődésügyi újítások eddigi eredményeit. Megállapították, hogy a pedagógusok újítótevékenysége nevelők többségének hivatás- szeretetét, alkotókészségét, az új, az eredményesebb munkavégzés iránti vonzódását mutatja többek között az óvónők által készített játékok sokasága, az általános és középfokú oktatási intézményekben házilag létrehozott igen nagyszámú demonstráció, tanuló- kísérleti eszköz, szaktantermi berendezés, a tanulók ismeretét bővítő és az ellenőrzést, értékelést pontosabbá tevő feladatlap. A nevelők a tanítási órákon kívüli szabad idejüket használják fel ezek készítésére. Az órákra készüIgen, a téli esték. Beköszöntött a tél, a hosszú estékkel. A falvakban ez az időszak a népművelés igazi ideje, a földeken szünetel a munka. Megvannak-e falvainkban a közművelődés feltételei, élnek-e velük a községek lakói, emelik-e általános műveltségüket, szakmai tudásukat. A kérdéseket még sorolhatnánk. A mezőgazdasági és a művelődésügyi szervek egyik legfontosabb feladata napjainkban is termelőszövetkezeti tagságunk szakmai tudásának gyarapítása. A nagyüzemi munkaszervezés, a szakosodás, a gépesítés és a kemizálás a korszert mezőgazdaság előfeltétele. Ám, hogy e lehetőségeket a gyakorlatban mind eredményesebben alkalmazzuk mindenekelőtt ‘szakmailag művelt parasztemberekre van szükség. Termelőszövetkezeteink — bár fejlődésük nem zökkenőimentes — számos eredményt is felmutatnak. Bár az elmeit időszakban szakiskolákban, tanfolyamokon sokan szereztek oklevelet, mégsincs elegendő szakember. Annál is nagyobb figyelmet érdemlő gond ez, mert hiszen a jövőben gazdaságaink anyagi és műszaki tényezői fejlődnek, s ezék csak akkor lesznek gyümölcsözőek, ha kellő hozzáértéssel gazdálkodunk velük. Indokolt tehát, hogy közművelődésünk a maga eszközeivel segítse a szakképzést is. Arra kellene törekednünk, hogy ez a tél nagymértékben gyarapítsa a termelőszövetkezti parasztság szakmai, politikai és általános műveltségét. Kétségkívül nincs hiány jószán- dékban. Az esetleges „szép” statisztikai adatok azonban keveset érnek, ha rrfö- göttük általánosságokba fúló előadások, érdektelen rendezvények ' húzódnak tneg. A szaktudás, általában a trőve’tség a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésében VASÁRNAPI JEGYZET Falusi tél is nagy szerepet játszik. A sok új gép, műtrágya, vegyszer, takarmánytáp, korszerű eljárás mind hiába, a gazdálkodás sikere alapjaiban az emberi hozzáértéstől függ. Művelt termelőszövetkezeti parasztokra van szükség a korszert szövetkezeti gazdálkodáshoz, de az igazi közösségi élet kialakulásához, a szövetkezeti demokrácia hatékony érvényesüléséhez is. Az idei télen is számos tanfolyam, speciális továbbképzés, szakosított oktatás folyik majd megyénk falvaiban. Jó lenne, ha ezeket össze Írangoltan sízerveznék, jól megosztva a feladatokat. Természetesen, nagyon sok múlik a termelőszövetkezetek vezetőségén is. Tapasztalat szerint, az „érdeklődés hiánya” igen sok esetben a vezetőség szervezésnél tanúsított helytelen szemléletit, vagy éppen kényelmességét takarja. Az ország más területein például gyakorlat volt, hogy zárszámadás előtt a termelőszövetkezet problémáit kiválóan ismerő emberek látogatták meg a termelőszövetkezeti tagokat, s elbeszélgettek velük A tapasztalat azt bizonyította. hogy bizonv meg az úgynevezett ..házi agitáció” !r> •- !'rt le végérvényesen, s indokolt esel'm nagyon hasznosnak bizonyulhat. A falusi népművelő munka azzal segítheti elő leginkább a téli népművelés sikerét, ha a legváltozatosabb ismeretterjesztő, oktatási formák keretében nyújt lehetőséget az érdeklődőknek a képzésre. Br;- gád értekezletek, úgynevezett ki&gyűlé a 'Afo?.sok stb ^ í' hn1 fel a figyelmet a közös gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, illetve a képzési lehetőségekre. Termelőszövetkezeteink mind jövedelmezőbb nagyüzemmé válása — egyebeken túl — függ a parasztság gondolkodásától is. Ismert, hogy a megye termelőszövetkezeteinek szakember-ellátottságában még akad javítanivaló. Az idei tél egyik feladata is lehet, hogy a szakképzettséget emelje. Ez a mezőgazdasági szakembereiknek a művelődési munkába való még fokozottabb bevonásával képzelhető el. A korábbá évek tapaszitalata szerint a falvakban élő mezőgazdasági szakemberek nem zárkóznak el az előadások tartásától, tanfolyamok vezetésétől. Ezt a kedvet csak fokozni kell, mind az anyagi, mind pedig az erkölcsi ösztönzők helyes alkalmazásával. Ahol erre lehetőség van, éljenek vele. Az érdekelt szervek osszák meg maguk között a tennivalókat, s szervezzenek az előadásokra, tanfolyamokra stb. minél több hallgatót. Elismerés illeti 37/'kat a lelkes népművelőket, előadókat, tamfolyamvezetóket, azokat a közös gazdaságokat, amelyek eddig is sokat tettek a,falu műveltságének gyarapításáért. De azt sem tagadhatjuk, hogy sokan, még csak „nézői” ezen törekvéseknek. Még csupán a legelején vagyunk a 'élnek. Közeleg a zárszámadások ideje :s. Ott is szót lehet ejteni a szakmai kultúra fontosságáról. Falun a tél a ecalkaImasabb idő a tanulásra, újabb ismeretek szerzésére, az olvasásra. Persze, minderre nemcsak a téld hónapokban van szükség. Használjuk ki a telet mind eredményesebben, hogy maid tavasszal nagyobb tudással, jobb '■'zakmui felkészültséggel foghassunk a munkához. A tudás megszerzése n,ap- •vnk közös feladata és érdeke. Tóth Elemér szemléltető, kísérleti és oktatási eszközök közül nagyon sok új megoldást, új elgondolást mutat — voltaképpen újításnak tekinthető, de ennek fel nem ismerése és a nevelők szerénysége miatt nem lesz belőle újítás, nem válik a közoktatásügy közkinccsé- vé. Többek között az előző években ezért nem emelkedett megyénkben a pedagógiai újítások száma. A pedagógus újítók eddig főleg eszközöket készítettek a fizika, a kémia, a matematika és geometria, valamint más tantárgyak tanításához. Több újítás foglalkozott iskolaszervezéssel, a nevelők adminisztrációs munkájának érdeklődést kiváltó kezdeményezéseket tekintették újításnak. A tanácskozás résztvevői hangoztatták, hogy az újítási kedv fokozása érdekében növelni kell az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülését. Tisztázódott, hogy újításnak tekintendők a művelődésügyi intézmények helyi feladatainak új módon való megoldását szolgáló elfogadott javaslatok is. A következő év elejétől az oktatási és közművelődési intézmények újítási ügyeit a megyei művelődésügyi intézmények és a városi művelődésügyi osztályok is intézik. A megye több intézményét érintő jelentősebb újításokat továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon kívül az eszközjellegű mintadarabok iskolákhoz váló küldésére is. A járási és városi művelődés- ügyi osztály gondozásában területi egységenként évenként felváltva újítási kiállításokat rendezünk. A legaktívabb újítók és az érdeklődők réegyszerűsítésére irányuló el- szére a pedagógus-szakszervegondolással. A pedagógusok eddig kevésbé tekintették újítási témának az új nevelési-oktatási, módszertani eljárások leírását és elsajátítását, pedig ezek a területek münzet Nógrád megye bizottsága létrehozza az újító pedagógusok klubját. A megyei művelődésügyi osztály, a pedagógusok és köz- alkalmazottak szakszervezekájuk legfontosabb részét ké- tének megyei bizottsága kéri pezik. Ugyancsak kimaradtak Nógrád megye, közoktatási és az újítások közül a pedagógusmunkával összefüggő ifjúsági mozgalmi, munkavédelmi. iskola-egészségügyi és gyermekvédelmi feladatok is. Sok helyen csak az országos közművelődési dolgozóit, hogy munkájukkal, kezdeményezéseikkel, javaslataikkal segítsék az újítómozgalom kiszélesítését. Kun András Könyv a ía alatt Salgótarján főterének egyik legforgalmasabb üzlete a Nógrádi Sándor Könyvesbolt. Ezekben a napokban úgyszólván talpalatnyi hely sincs az üzletben a könyvek, a hanglemezek között. — Ezekben a napokban? — Igen. zajlik a téli könyvvásár — mondja Komiáti Istvánná helyettes üzletvezető. — Múlt évben csak a korá- csonv előtti héten volt ilyen forgalmunk, idén pedig a forgalom már december eleiétől igen erőteljes. Csak egy adat ennek érzékeltetésére. A „mikulási” forgalmunk a tavalyinak háromszorosa. A téli könyvvásárra a könyvkiadók is kitettek masukért. Felsorolni is sok lenne azokat a műveket, amelyek mind tematikai változatosságukkal. mind külső formáinkkal rendkívül vonzóak. A legnagyobb érdeklődés talán mégis a lexikonok, a képzőművészeti albumok, az antológiák és a gyermekkönv- vek iránt nyilvánul meg. — Nálunk is a legkeresettebb könyvek közé tartozik ezekben a napokban néldául a Művészeti Lexikon, a Budapesti Lexikon, a különböző kislexikonok, a művészettörténetek. S nagyon sokan keresik A világirodalom legszebb elbeszélései. s A világirodalom legszebb versei antológiákat, a Helikon kiadványát A gyönyörűség dalainak kezdte című könyvet, Thomas Mann válogatott elbeszéléseit. s természetesen a gyermekkönv- veket, a lányok és fiúit évkönyvét. Ügy látszik, a fa alatt a könyv is sok hclven ott lesz. Pedig az aranvvasár- nap még hátravan. (te) NÓGRÁD — 1973. december 16.. vasárnap 1
