Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

/ s'SsIaEfiSi&as — É rnek az esztendőnek első napjait a Centrum Áruház árieszá Utassal kezd­te. Erre az eseményre bizonyára ke­vesen emlékeznek megyénkben. Pedig akkor több százezer íoriint megtakarítást jelentett a vásárlóiknak. Az előbb említett jó szokásáról az áruház vezetősége az év során sem mondott le. Továbbra is megrendezte a Cent­rum-hétfőket, rendszeres árengedményes vá­sárokat tartott, novemberben pedig karácso­nyi ajándékként ismét kedvezményes árie- szá'Uitási akciót bonyolított le a divatos kö­töttáruk egy részénél. Csak ez utóbbinál 35U ezer forintot takarítottak meg a vásárlók. Központi árintézkedésekre háromszor ke­rült sor. Először csökkentettek a gyenmekha- risnyák és -harisnyanadrágok árát, ezt köve­tően olcsóbbak lettek a függönyök, lakástex­tíliák és egyes méteráruk, majd ezt követte a kozmetikai cikkek és háztartási vegyiáruk árcsökkentese. Mindezek több száz millió fo­rint megtakarítást jelentettek az ország népé­nek. A központi árleszállítások azért váltak le- letövé, mert az említett termékekből a terve­zettnél gyorsabb ütemben növekedett a ter­melés, csökkent az önköltség. A hatékonyabb termelés révén mód nyílt ármérsékléssel a fogyasztás gyorsabb ütemű növelésére. Ebből is egyértelműm kitűnik az a sokat hangoztatott, szinte már közhelyként ismeri igazság : az árstabilitást az üzemekben, gyá­rakban, termelőszövetkezetekben kell megte­remteni. Mutatja azt iss hogy a párt és a kormány vezetői komolyan vették a tavaly novemberi határozat árstabilitásra vonatkozó tennivalóit. Nem árt erre kitérni most, amikor viszony­lag kiegyensúlyozott mederben folynak a dol­gok. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni azok- rói az erőfeszítéseikről, arról a céltudatos, ala­pos, következetes, rendszeres munkáról; amely hozzásegített bennünket a jelenlegi eredmé­nyekhez. A fejlődésnek azonban vannak árnyoldalai Is. Előadódik megyénk egyik-másik üzemé­ben. hogy időnként a csoportérdekek előtér­be kerülnek a népgazdasági érdekkel szem­ben. Az érdekeltek szenvedélyesen, egyolda­lúan, az összefüggéseket figyelmen kívül hagyva védik szűk csoportérdekeiket Ezek­hez, sajnos, esetenként hozzájárulnak a fel­sőbb szervek is, amikor hallgatnak, vagy fej- bólitntással biztatnak, vagy nem eléggé ellen­őriznek, illetve nem igyekeznek feltárni az itt jelentkező problémák gyökereit. Azzal, hogy társadalmi rangra emeltük a esoportérdekeket, illetve elismertük azok lé­tét. a fejlődésben betöltött előnyös szerepüket, nem jelenti, hogy kizárólagos és egyedüli meghatározónak tekintjük a fejlesztés gyorsí­tásában. Ellenkezőleg: azt kell hangsúlyozni és bizonyítani, hogy a népgazdasági célok jó végrehajtása teszi lehetővé a csoportérdekek «redmónyes érvényesülését. Ezt bizonyítják megyénk jól dolgozó üze­meinek példái. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az öblösüveggyár, a síküveggyár, az Ipoly Bútorgyár, a Romhányi Építési és Ke- kerámiagyár. Ezekben a termelő-gazdálkodó egységekben a termelés ütemét és struktúrá­ját a népgazdasági követelményekhez igazí­tották, ugyanakkor jól kihasználták a bel- és külföldi piaci lehetőségeket Ezt figyelembe véve valósulhatott meg á Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben a központi bérrendezésen túl egy újabb béremelés. Pár nappal ezelőtt pedig a legjobb munkások nyereségelőleget kaptak. Ez az összeg csaknem másfél millió forintot test ki. Ennek kifizetése azért vált lehetővé, mert 90 millióval termeltek többet az eredeti elképzelésnél, jelentősen nőtt a termelékenyseg, csökkentek a költségek. Ez volt, ez marad, és ez lesz az alapja a jövőben is az árstabilitásnak. Azárslabili-tás másik biztosítéka a rendsze­res árelienőrzás. A tavaly novemberi párt- határozatnak és az azt követő konkrét intéz­kedéseknek köszönhető, hogy rendszeresebbek és hatékonyabbak lettek az árelienőrzések. Érvénybe léptek az árkalkulációs rendszer új jogszabályai, megszigorították az építőipari árak kalkulációját. Megyénkben, kismértékben! de növekedett a fogyasztóikat megkárosítók fegyelmi és anyagi felelősségre vonása. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök e héten lezajlott tanács­kozása újabb ösztönzést ad a fogyasztói ér­dekvédelem megszigorításához. Az árstabilitás szempontjából ez a tevé­kenység fontos, de nem meghatározó. Az ár­színvonal alapvetően a jövőben is a vállala­tokban, a gyárakban, az üzemekben dói el, ott kell megalapozni termelékenyebb, haté­konyabb munkával. Hogy erre mód és lehető­ség van, azt a még meglevő bőséges tenniva­lóik bizonyítják. Alacsony a gépek kihasznált­sága, sok kívánnivalót hagy maga után a munkaerővel való gazdálkodás, számos gyen­geséggel küzd az üzem- és munkaszervezői tevékenység. Ezek után érthető, miért szól a Központi Bizottság legutóbbi — novemberi — állásfog­lalásában a pártszervezetekhez: — „.. .A párt­szervezetek politikai munkájukkal támogas­sák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás ha­tékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasználásában, a termelési struktú­ra korszerűsítésében, a termékek minőségé­nek és munkaszervezettségének javításában, a munka-, a technológiai, a pénzügyi fegye­lem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásban.” L ehet, hogy sokan úgy vélekednek: az elmondottakat már nagyon sokszor hallották, kívülről tudják a leckét. A gazdálkodásban jelentkező gyengeségek vi­szont azt mutatják, hogy csak felszínesen. Ez­zel pedig ma már nem lehet tartós, megalapo­zott eredményeket elérni. V. K. • „4 tadománros-teclinikai forradalom és a szocializmus” wA tudományos-technikai ennek fejlődése idején a tár­forradalom és a szocializmus” sadalomban végbement válto- — ez a címe a szovjet és cseh- zások legújabb vonásait, _ a szlovák filozófusok, szocioló- .többi között az emberi élet- gusok, tudomány- és technika- mód változására való befo­történészek közös munkájá­nak. Moszkvában a Politikai Irodalmi Kiadójánál jelent meg, Borisz Kedrov akadémi­kus főszerkesztésében. Eiőké- szí léséhez más szocialista or­szágok szakembereinek mű­veit és szempontjait is fel­használták. A könyv kísérlet a tudomá­nyos-technikai forradalom tel­jes ábrázoláséra. Feltárja az lyását is. A kötet elemzi a tudomá­nyos-technikai forradalom fej­lődését a jelenlegi társada­lomban, a két rendszer — a szocialista és a kapitalista — sajátosságainak, valamint e forradalomnak a fejlődő or­szágok viszonyai közötti kü­lönleges jellege figyelembevé­telével. G. Gy. Noreltedett n termelékenység Az Ipoly Bútorgyárban a szocialista munka versenyben résztvevő dolgozók lelkesed ér lse, , szorgalma. hozzáértése nagymértékben hozzáiárúit a hez. Ez év első kilenc hónam t ermelékenység n öveked ásó­jában a brigádok által vállalt két százalék helvett 4.3 száza­lékkal emelkedett a munka termelékenysége. Ennek* a valóban tisztelet­reméltó eredménynek értékét növeli, hogy az anyagmentes termelés az említett időszak­ban 12 százalékkal haladia meg az előző év azonos idő­szakát. Fémjelzi, hoev az üzem- és munkaszervezésben hasznos intézkedések történ­tek. Jő IcaiscsoIaVot cs laScossfiggal Megfelelnek a követelményeknek ■Pártbiasott&ági vemptőh látogatása a határőrségnél kár Jó reggelt, elvtársak! Erőt, egészséget első tit­el vtárs! — hangzott a határőrség kerületi parancs­nokságán, amikor Géczi Já­nos, a megyei pártbizottság első titkára, a társaságában levő balassagyarmati járási és városi pártbizottságok első titkáraival elvtársi látogatás­ra érkezett a laktanyába. A pártbizottsági vezetők fogadá­sán megjelent Böröcz István ezredes, a BM. Határőrség pártbizottságának első titkára. Vincze Zoltán alezredes, pa­rancsnok, Horváth Béla. a kerületi pártbizottság titkára. A formaság rövidesen befe­jeződött, s egy egész napos kemény munka kezdődött. A téma: a határőrség munkája, tevékenysége, a személyi ál­lomány erkölcsi-politikai helyzete, kapcsolat a párttal, a lakossággal, a társadalmi szervekkel, és sok-sok más fontos kérdés. Párbeszéd ala­kult ki a pártbizottságok ve- vezetői és határőr pa­rancsnokok között. Érdekes volt a hivatalos tájékoztató. Megtudtuk, hogy határőreink ezen a szakaszon több mint 230 kilométer hosszúságban őrzik, védik államhatárunkat. Négy ellenőrzőponton bonyo­lítják le az átkelő forgalmat — ez pedig sokirányú felada­tot ró a határőrség személyi állományára. Az eredmények is erről tanúskodnak. Ebben az évben például to­vább csökkent, összesen 15 százalékkal, a határsértők szárrta. A legtöbb határsértőt, összesen nyolcat Somoskőúj­falu térségében fogtak el ha­tárőreink. A határsértők leg­többje külföldi állampolgár. Amit érdemes még megje­gyezni: 30 határsértőt a la­kosság és az együttműködő szervek segítségével sikerült kézrekeríteni. Ügynevezett ha- tárrendsértés is előfordult az idén. Legtöbb azért, mert az, állatok átmentek, illetve át­jöttek az Ipolyon, vagy azért, mert a kirándulók egyike- másika eltévedt a határon. Feltűnő viszont, hogy a ha­társzakaszon a vadászok ve­zetnek a határrend megsérté­sében. A határőrök munkáját nagy­mértékben segíti a lakosság. A megyében két határőrköz­ség van, határőr úttörő rajok, Ifjú Gárda-csoportok dolgoz­nak együtt a határőrökkel. Nagy volt a forgalom az átkelőállomásokon is. Csupán megyénk területén egymillió utas fordult meg az átkelő­helyeken. Legtöbbjük becsü­letes szándékkal. Ennek elle­nére a megye határátkelő he­lyein mintegy 300 000 forint értékű csempészárut foglaltak le a határőrök, g a velük együtt dolgozó vámszervek. Sok *ó esett a sorállomány­ról, a oevonuló fiatalokról. Jó dolog, hogy a bevonuló fia­talok 30 százaléka középisko­lai végzettséggel rendelkezik Pásztói hírcsokor — Társadalmi esküvő. A pásztói Lovász József Művelő­dési Központ rendezésében tegnap társadalmi esküvőt tartottak a művelődési köz­pontban. Dancsi Éva és Pusz­tai Károly, a Közlekedési Nyomda dolgozói kötöttek ün­nepélyes kereteik között há­zasságot, ★ — Üttörők karácsonya. De­cember 21-én műsoros dél­utánt rendeznek a művelődési központban a járás úttörői számára. A műsorban fellép többek között Csaba Péter polbeat-énekes, s találkozhat­nak a gyerekek Móka Miki 1 zsebszinhá za val is. ★ — Szalagavató ünnepség. December 23-én rendezik meg a' művelődési központ­ban a Mikszáth Kálmán Gim­názium és Szakközépiskola ne­gyedik ősz tá 1 vosal nak sza lag - avató ünnepségét. Hat évvel ezelőtt hallottam, hogy fel­vétel van Jobbágyi­ban, a Nógrdd me­gyei Textilipari Vál­lalat telepén, Göröcs Rozália vette a íá- radságot, és Tarról leutazott Jobbágyiba. Imdr hat esztendeje ott dolgozik. — Az 1967-es év jelentős mérföldkő volt az életemben. Nemcsak munkába álltam, de ekkor lép­tem be a pártba is. Pártmegbizatást kaptam, a politikai irodalom terjesztését bízták rám. A megbízatást neigt) szorgalommal látta el. Ezért megkapta az öt éve politikai irodalmat terjesztők emlékérmét. Göröcs Rozália így beszélt az idei terjeszté­si tapasztalatokról: — Az idei év ered­ménye minden eddi­git felülmúlt. Több mint 200-an dolgoz­nak az üzemben. Megkedvelték a lá­Politikai könyvterjesztő ny ok-asszonyok a könyveket melyek nemcsak politikával foglalkoznak, de szépirodalmat is tar­talmaznak. Természetesen van­nak törzsvásárlói. Ezek közé tartozik Robotka Jánosáé, Bé­lák Ödönné, Kovács Józsefné és Zólyomi Pál. Arra is büszke a fiatal könyvter­jesztő, hogy jóné- hány pártonkíviili is érdeklődik a politi­kai irodalom iránt. A készáruraktár­ban dolgozik, ahol vezetőhelyettes. A raktárban csaknem minden dolgozó megfordul. Ekkor ajánlja a könyveket. Természetesen előtte beleolvas, nem isme­retlenül szól egy- egy kiadványról. — Aki nem for­gatja ezeket a köny­veket, bizonyos, hogy nem is tudja, mi­lyen sokat lehet be­lőlük tanulni. Az is­mert folyóiratok (Pártélet, Nemzetkö­zi Szemle) mellett legnagyobb népsze­rűségnek a Nők Ma­gazinja örvend. Csak havi 2 forintba ke­rül. és sok hasznos tudnivaló van ben­ne. Ezt vásárolja a legtöbb pártonkíviili, A könyvterjesztő természetesen maga is járat folyóirato­kat, vásárol könyve­ket Leginkább a Pártéletet forgatja. Sok hasznos ismeret­re tett szert belőle. Mélységében megis­mertem a párt poli­tikáját — mondja. Általában 5Ö—60 könyv áll rendelke­zésére A raktári terjesztés meVett időnként kiviszi őket a gépterembe, anol mindig akad néhány vásárló. \ Pártmeg b izatását örömmel végzi és nem tartja unalmasnak. Milyen terveket forgat a fejében a jövőt illetően? — Beszélgettem a párttitkárral. Jövő­re lesz egy-egy könyvterjesztő aktí­vám, aki mindig a dolgozók között tar­tózkodik. Én egy- műszakban dolgo­zom, igy nem jutok el mindenkihez. Az idei sikerek nem tet­tek elbizakodottá, a politikai irodalom terjesztésében az el­következendő év so­rán még magasabb szintet kívánok el­érni. Szorgalmát ismer ve, nehéz ebben ké­telkedni, (r. i.) A legutóbb bevonult fiatalok közül 50 százalék KISZ-tag, 11 pedig tagja a pártnak is. Vincze Zoltán alezredes örömmel számolt be arról is, hogy a politikai nevelő mun­ka hatása érezhető a sze­mélyi állomány munkájában. A szocialista munkaverseny­ben az Egység élenjáró al­egysége címet ebben az év­ben négy alegység a Határ­őrség Kiváló Katonája címet a sorozott állomány 6,53 szá­zaléka érte el. Mindezek alap­ján megállapítható, hogy a határőrség tagjai megfelelnek a követelményeknek! A határátkelő állomás * következő cél. Pataki István, százados, a forgalmi ellenőr­ző ponton dolgozó határőrök munkáját ismertette. Csupán. Balassagyarmaton több mint 200 000 utas és 33 ezer gépjár* mű kelt át a határon. S hogy a határőrök miiyen jól iáttaK el feladatukat, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy az állomány 90 százaléka ré­szesült valamilyen dicséret­ben. Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Böröcz István, a BM Határőr­őrség első titkára kedves szavakat írt a Tyereskova Természetesen sok szó esett Szocialista Brigád naplójába.» a párt- és a tömegszervezetek tevékenységéről is. A 12 párt- alapszervezetben több mint 170 kommunista fejti ki hasz­nos tevékenységét. A KISZ- szervezetnek több mint 530 tagja van, munkájukat a KISZ-bizottság Irányítja.' Beszámolt a parancsnok ar­ról, hogy három üzemmel szocialista szerződést kötöttek, s ez nagyban segíti az üzem, de a határőrség tevékenysé­gét is. Az 1974-es feladatokat tö­mören lehet összegezni. Fo­kozni kell minden téren a követelményeket, tovább ja­vítani az együttműködést a lakossággal, a párttal, tanács­csal. társadalmi és tömegszer- vezetekkel. A feladat; kivív­ni a lakosság elismerését! Körletlátogatásra is sor ke­rült. Az első üt a konyhába vezetett Bakos Károly ha­tárőr adott jelentést. A be­szélgetésből kiderült, hogy a határőrök mind a mennyiség­gel, mind a minőséggel elé­gedettek, Az egyik körletben Helmreich Gyula százados látja el a házigazda szerepét. Bemutatja a hálótermeket, a KISZ-klubot — Kiváló ifjú­sági klub — könyvekkel, új­ságokkal, magnóval, tévével, lemezjátszóval ellátva, végig­kalauzol a tantermen, maid megmutatja az a fehér esem* pével kirakott hideg-meleg­vizes fürdőt, amelynek építé­sénél az alegység KlSZ-fiatal- jai 96 000f forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. A dejtári őrs előtt Tágliber Ferenc főhadnagy fogadta * vendégeket. Jelentés és rövid tájékoztató az őrs tevékeny­ségéről. Amikor pedig vége a körletlátogatásnak, a pártbi­zottságok vezetői boldogan nyugtázzák: határőreink nagy­szerű körülmények között ké­szülhetnek az államhatár védelmére. Rövid beszélge­tésre is sor került a klubban. Géczi János Fazekas István határőrrel — aki Vanyarcról került az őrsre — és társai­val váltott néhány szót. A szolgálatról beszéltek, ami most a hidegben, a rosszabb látási viszonyok között nehe­zebb, mint máskor. A szol­gálat ellátásához viszont min­den biztosított. A parancsnokságon az égés/, napos látogatás, tapasztalat- szerzés értékelésére került még sor. Géczi János így fo­galmazott. örülünk, hogy a személyi állomány politikai­erkölcsi felkészítése olyan, hogy el tudják látni a határ­őrizeti feladataikat. A szemé­lyi állományban kedvező po­litikai légkör tapasztalható. A párttagok példamutatóan végzik tevékenységüket. A parancsnoki tevékenységet az. igényesség jellemzi. Jó a kap­csolat a lakossággal, a párt­tal, a KlSZ-szel és a társa­dalmi szervekkel... A búcsúzás pedig így szólt: — Sok sikert, erőt egészsé­get elvtár&ak! Somogyvár! László Ezer múzeum A Kaaah SZSZK fővárosá­ban, Alma-Áfában köztársasá­gi iparművészeti múzeum nyílt. Termeiben 820 különbö­ző népművészeti tárgyat állí­tottak ki. A múzeum munkatársai a köztársaság legtávolabbi vi­dékeit is felkutatták a nép- művészeti alkotások össze­gyűjtésére. Sikerült XIX. és XX. századi értékes ezüst ék­szereket. különböző bőrből ké­szült tárgyakat és szőnyegeket találniuk. A Szovjetunióban ezer kü­lönböző múzeum, 37 millió kiállítási tárgyában gyönyör­ködhetnek á látogatók. A mú­zeumokban gyakran szervez­nek találkozókat a történelmi, események tanúival, művé­szekkel, Irodalmárokkal, tudó­sokkal, közéleti személyiségek­kel, Egyre bővül és javul az esztétikai nevelés egyik aktív formája, a tárlatvezetési-elő- adói munka. Az ország múzeu­mai évente .közel 20 000 ván- dorkiállításit szerveznek. r~ NŰGR&D — 1973. decembei 16., vasárnap $ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom