Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

Bulgária ipari fejl A kiváló minőségű termékeiről vált ismertté a Kremikovzi Kohászati Kombinát. Képünkön a gyár hideghengerműve Bulgária az öt évszázados török elnyomás, a cárok nem­zetellenes politikája, a külföl­di tőkés ' befolyás és kizsák­mányolás hatására a XX. század első évtizedeiben Eu­rópa és a Balkán-félsziget gazdaságailag legelmaradot­tabb országa volt. A török iga alóli felszabadulás után szerelt kisüzem, , és néhány, a külfödi tőkés ‘ vállalatokat szolgáló bánya képviselte. Az két. Bulgária ipara napjaink­teremtésere fordította. Az or­szág ásványi kincseinek fel­tárása után. már az ötvenes években megkezdődött Bul­gária dinamikus ipari fejlő­dése. E fejlődés dinamizmu­sát bizonyltja, hogy az el­múlt évitizedekben ipari ter­melése növekedésének üteme fölülmúlja Japánét, és egy sor nyugat-európai országét. E nagyarányú fejlődés előfelté­tele volt azonban az olyan iparágak létrehozása, mint a szén-, vas- és ércbányászat, a vas- és színesfémkohászat, a gépgyártás, a hajógyártás, közlekedési és szállítóeszkö­zök gyártása, a vegyipar, az olajfeldolgozó ipar. az elekt­romos ipar, a műszeripar és az elektronikus számítógép- ipar. A bolgár ipar fejlettsé­gének fokát mutatja, hogv Bulgária készíti a KGST Egységes' Számítógép Rend­szere számára az R—20-as komplett számítógápegysége­iparban az ország . keresőké pes lakosságának alig valami­vel több ' mint 7 százaléka dolgozott és csupán 280 üzemben haladta meg a mun­kások létszáma az 50 főt. _ 1939-ben az ország mezőgaz­egészen. 1944-ig — felszabadu- dasági és ipari termelésének lásig és forradalma győzőimé- aránya 3:1 volt a mezőgazdá­ig Bulgária népgazdasága ság javára. Gyakorlatilag tel­egyenlőtlenül fejlődött. Erre a jesen hiányoztak az olyan gazdaságra az igen gyengén iparágak, mint gépipar, vegy­íejlett ipar és a mezőgazda- ipar, kohászat, elektromos ság volt jellemző. A harmin- ipar. Jellemző adat, hogy cas években 165 ezer paraszt- 1934-ben a bolgár „kohászati gazdaság semmilyen mezőgaz- ipar” 28 főt foglalkoztatott, dóságí termelőeszközzel, 135 köztük 9 munkást. Pedig az 1939-ben az ország kivitelében ezer pedig igavonó állattal elmúlt évtizedek kutatásai mindössze 5 százalékban sze­sem rendelkezett. Az ország bebizonyították, hogy Bulgá- repelt az ipari jellegű termék, jelentős részén a legfejlettebb ria gazdag ásványi kincsek- jelenleg Bulgária 110 ország- mezőgazdasági termelőeszköz ben. — az akkori agrárországban ~ Ilyen előzmények után ért* a faeke volt, amelyre a falusi hető, hogy a szocializmus épí- kovács vert kezdetleges eke- tésének útjára lépő Bulgária vasat. a korszerű nagyüzemi mező­Az ipart, a kézműves- és gazdaság megteremtése mel ban körülbelül annyit termel egyetlen egy hét alatt, mint 1939-ben az egész év során. Míg 1939-ben elektromosenergla- termelése 260, 1944-ben 311 millió kilowatt volt. 1971-re elérte a 21 milliárd kilo­wattot. Acéltermelése elérte a 2 millió tonnát, cementterme­lése pedig csaknem 1 4 millió tonna. Az egy főre jutó ólomtermslésben a második, a cinktenmelésben pedig a 4. helyen áll a világon. A bol­gár népgazdaság strukturális válozását mutatja, hogy míg gal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, kivitelének több mint 30 százaléka gép és gép­ipari termék. Így valósítja meg a bolgár nép a Bolgár Kommunista kisipari műhelyeken kívül lett a fő figyelmet az ország Párt 1948. decemberében meg­áiig négyszáz kis létszámú, el- iparosítására, iparának fej­avult gépi berendezéssel fel- lesztésére, új iparágak meg­9SGST-ortzftgok Jubileumi kiállítás Tízéves fennállása alkalmá­ból a KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottság Budapesten, a Kohó- és Gépipar Technika Házában december 1—8-a között jubi­leumi kiállítást rendez. Ezen részt vesz Bulgária, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió, Csehszlovákia, Jugo­szlávia. Az érdeklődők megis­merhetik a vezetékes híradás- technika, a rádióberendezési ipar, a rádióelektronikus mű­szerek, a rádiótechnikai alkat­részek és szerelvények, a vá­kuumtechnikai eszközök, a különleges rádiótechnikai és elektronikai ipari technológiai berendezések, a rádiótechni­kai fogyasztási cikkek, a fél­vezető eszközök és integrált áramkörök témában elért kö­zös eredményeket. A kiállítást a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Inté­zete szervezi és rendezi. Így perc telefon Kijavították a hibákat Az elmúlt két napban ismét sok bosszúságot okozott Sal­gótarján lakóinak a távfűtés. Ügy látszik, már hagyomány- nyá válik, hogy az első hide­gek beköszöntével meghibáso­dik a távfűtés, nincs meleg víz Éppen ezért telefonon fel­hívtuk Lengyel Józsefet, az Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatóját, hogy megkérdezzük, mire számíthatunk távfűtés­ügyben ? Lengyel József válaszában elmondotta, hogy az erőműben volt egyrészt a hiba, az egyik kazánnál jelentkezett kisebb baj. A szakemberek azonnal hozzáláttak kijavításához, de meg kellett várni, amíg a hő­mérséklet annyira lehűl a kazánnál hogy a szerelő., hozzányúlhassanak. A Kőköz­pontban is dolgoztak, kicse­réltek egy hőszabályozót, amellyel szombaton hajnalban készültek el. Biztonság okából telefonál­tunk a hőerőműbe is, ahoj a hőerőmű vezetője elmondotta nincs ok az aggodalomra. Ki­sebb hibáról van szó, amelyet biztonságosan kijavítanak, de amely bármely erőműben elő­fordulhat Szombaton délre végeztek a munkákkal, és utána megkezdték a teljes felfűtést. Így vasárnapra min­den bizonnyal meleg jesz a la­kásokban. Faipari csarnok Balassagyarmaton Korszerű faipari csarnokot adtak át Balassagyarmaton, az ípolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság Mártírok úti telepén. A TÍPUSTERV által tervezett faipari csarnok pro­totípus, és érdekessége, hogy felmenő falai és a tetőzet fá­ból készült, úgynevezeM „szendvicspanel”-ből. A csar­nok az elkövetkező években mintegy 60 faipari szakember foglalkoztatását biztosítjá, akik egyedi tervezésű paneleket és bútorokat készítenek majd. tartott kongresszusának Ge- orgij Dimitrov által megfo­galmazott jelszót: ..Az ország : párosítása és villamosítása, valamint a mezőgazdaság gé­pesítése útján 15—20 év alatt kell elérnünk azt, amit más országok, más körülmények között egy egész évszázad alatt értek el.” Áz elért ered­ményekben e jelszó sikeres megvalósulása tükröződik. Duplinszki Gábor Huszonöt éves a „Néphadsereg” 1948. december 1-én, huszonöt esztendővel ezelőtt hagyta ei a nyomdát a „Néphadsereg” első száma. A „Néphadsereg” első-, vezércikke „Feladataink” címmel programot adott, amelynek egyik pontja a többi között ki­mondja: „Mindent el kell követnie lapunk­nak, hogy hadseregünk tagjai a marxizmus— leninizmus tanításaival is fel legyen fegyve­rezve”. Mozgalmas, mai szemmel nézve történelmi­nek már méltán nevezhető idők következtek ezután a hadsereg, s lapja fejlesztésében. Az elmúlt 25 esztendő története bizonyítja, hogy az újság eleget tett a párt- és katonai vezetés elvárásainak. A párt határozatainak szellemében jelentős részt vállalt mind a hi­vatásos, mind a sorállomány kommunista szellemű, internacionalista nevelésében, marxista—leninista világnézetének formálá­sában. Nem kevésbé fontos az újságnak az a tevékenysége sem, amellyel a hadseregbe áramló újabb harci technika megismertetését, kezelésének elsajátítását és hatékonyabb al­kalmazását segítette elő. Nagy szolgálatot tett és tesz a „Néphadse­reg” a Varsói Szerződésbe tömörült szocialis­ta országok hadseregei életének ismertetésé­vel, kiképzési és hferci sikereinek bemutatá­sával. Most e szép sikerekben bővelkedő évfordu­ló alkalmával köszöntjük a Néphadsereget, és további sikereket kívánunk felelősségteljes és szép munkájukhoz. Balassagyarmat felkészülten varia a Madách Imre irodalmi színpadi napok vendégeit Az idén december 7—9. kö­zött rendezik meg Balassa­gyarmaton — immár kilence­dik alkalommal — a Madách Imre irodalmi színpadi napo­kat. A rendezvénysorozat már rég túlnőtt megyénk határa­in országos, sőt, egyre inkább nemzetközi mérvű eseménnyé válik. Az ország rangos ama­tőr színpadait felvonultató fesztivál “Balassagyarmat vá­ros — úgy véljük — méretei­ben és hatásában is legjelen­tősebb kulturális eseménye. Mennyi munka és Szerető igyekezet húzódik meg e — mondhatni — száraz tény mö­gött. Elismerés és tisztelet ér­te. A rendezvénysorozatból —- a nemes hagyományokhoz híven— szinte az egész város kiveszi részét Az állami és társadalmi szervek, a gyárak és intézmények, a KISZ- alapszervezetek ajándékokkal és idegenvezetői tevékenység­gel járulnak hozzá az irodalmi színpadi napok rendezvényei­nek sikeres lebonyolításához. A fesztivál szereplőit és vendé­geit a városi KISZ-alapszer­vezetek küldöttségei fogadják és kalauzolják a találkozó egész tartama alatt. Az együtteseket az Inari mun­kásszállóban, a leány- és fiú- kollégiumban szállásolják el. A fesztiválra az ország szá­mos részéből — többek között Borsod, Heves, Pest megyéből — jelezték vendégek érkezé­süket. de a szomszédos Cseh­szlovákiából is várnak ér­deklődőket, Részükre az Ipoly Szállodában biztosítot­ták szállást. A Madáchi Imre irodaimi színpadi napok két lebonyo­lító szerve —■ a Balassagyar­mati városi Tanács VB mű­velődésügyi - osztálya és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, valamint a szak­mai és módszertani rendező szervek —- Népművelési Inté­zet, MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága. KISZ Nóg- rád megyei és balassagyar­mati városi bizottsága, a Nógrád megyei tanács VB művelődésügyi osztálya. az SZMT. a József Attila Megyei Művelődési Központ és a ba­lassagyarmati Madách Imre járási Könyvtár — tizenkét amatőr együttest tartottak méltónak az országos verse­nyen való szereplésre. A fesz­tivál versenyen kívüli tizen­harmadik szereplője a Cseh­szlovákiából érkező duna- szerdahelyi Fókusz Irodalmi Színpad, amely a legutóbbi komám ói Jókai-napok ren­dezvénysorozatának győztese volt. A zsűri — elnöke; Fábián Zoltán író, a Magyar írók Szö­vetsége titkára, tagjai: Asper- ján György, a Magyar Rádió ifjúsági osztályának munka­társa, Máthé Lajos és Éless Béla. a Népművelési Intézet munkatársai, Párkány Lajos, a Magvar Ifjúság szerkesztő­je és Dévényi Róbert, a Nép­művelési Propaganda Iroda munkatársa ~ a hagyomá­nyoknak megfelelően két együttest jutalmaz nagydíjjal: a Nógrád megyei Tanács és a Balassagyarmati városi Ta­nács vándorserlegével, vala­mint a KISZ központi bizott­sága és a Népművelési Inté zet' pénzajándékával. Ezeken kívül kisebb-nagyobb értékű tárgyjutalmakat ajánlott fed a Nógrád megyei és városi KISZ-bizottság, a Balassa gyarmati városi Tanács VB művelődésügyi osztálya, a salgótarjáni József Attila Me­gyei és a balassagyarmat Mikszáth Kálmán Járási Mű velőd ési Központ, a Fémipari Vállalat, finomkötöttárugyár, kábelgyár, Kőbányai Porce­lángyár, a határőrség és a Madách Imre Könyvtár. A fesztivál délutáni ver- senyprogramjait, december 7—8-án a Szántó Kovács Já­nos Gimnázium és Szakkö- zépiskala nagytermében ren­dezett bemutató előadások egészítik ki. Első alkalom­mal az idén kerül sor ilven jellegű bemutatókra, Korábbi években ugyanis a közönség nagy része — helyszűke mi­att —• nem fért be a ver­senyelőadások színhelyére. A fesztivál ideje alatt amatőr filmek bemutatójára és szak­mai konferenciára is sor ke­rül, A díjnyertes színpadok és a dunaszerd ahelyiek gála­estjét az utolsó nap, decem­ber 9-én tartják. A fesztiválversenyen az alábbi színpadok vesznek: részt: a veresegyházi, a bu­dapesti Csili Stúdió, illetve a Móricz Zsigmond. a budake­szi, zala&zentgróti. pécsi; mis­kolci. jászberényi, salgótarjá­ni; szécsényi, vanyarci és ba­lassagyarmati irodalmi szín­padok. AZ ELSŐ alkalom volt éle­tében, amikor tagkönyvvel a zsebében teljes jogú párttag­ként belépett a terembe. Az idősebb párttagok már meg­előzték. Zavarta, hogy az ajtó nyitására többen feltekintettek. Fényszóróban érezte magát. Az arca is égett, amit azzal leple­zett, hogy végigsimogatta dús bajuszát Nem értette, miért kell így izgulnia, hiszen min­denkit ismer. Azok is őt gye­rekkorától. Ott volt a régi har­cos, Németh Ferenc. Milyen szépen beszélt, amikor döntöt­tek, hogy az alapszervezet tag­ja lehet. Látta az apját is. Ami­kor belépett, találkozott a te­kintetük. Biztatóan nézett a Az elsCi lépés... figyelemmel kísérte a fiút. Ki­váló szakembernek tartotta. A gépállomáson tanult, még Ka- rancskesziben. Ott is emleget­ték a szorgalmát. A seregből *3 dicsérő levelet küldtek utána. Nagy Ferenc a párttitkári tiszt­sége mellett főagronómus is, módja volt figyelemmel kísér­nie a fiút. amióta a litkei kö­zösbe szegődött. Mindig fe­fiára, aztán a többiekhez for- gyelmezetten dolgozott Azóta dúlt. Beszélgetett, ezzel takar­ta büszkeségét. Mindenkit is­mert. mégis feszültnek érezte magát, és nagyon ügyetlenül lépkedett a székek között. Amikor végre az egyik szék­sorba leült, szeretett volna egé­szen picire zsugorodni. Nagyot sóhajtott, amitől megkönnyeb­bült. Innen már valamivel nyu- godtabban tekintett szét a ki­világított, díszes teremben. Ak­kor látta, nem csupán ő. ha­nem még az idősebbek is má­sok, mint szoktak. Arcukon el- mélyültség. Egymás között, végzete el a középiskolát is szép eredménnyel. Jövő évre az egyetemre irányítja. A tit­kár azt tapasztalta, hogy a po­litikai élet felé is vonzódik a fiatal. Ezért egyre nagyobb fi­gyelemmel kísérte életét. El­határozta, ha a fiú is akarja, felveszik párttagnak. Az apjá­val is megbeszélte elgondolá­sát. aki a község elöljárója. Idősebb Kálmán János, a ta­nácselnök nagyon szereti a fiát, mert az rászolgál erre. Ügy nevelte, hogy sohse feled­kezzék meg kötelességéről. halkan beszélgetnek. Megérke- Örült annak is. hogy Nagy Fe­zett a párttitkár. Nagy Ferenc. Az emberek helyet foglaltak, és elkezdődött a páfttaggyűlés. Egy esztendeje, hogy a sze­relőműhelyben a párttitkár megállt felette. Génét javított, az alatt feküdt, Néhány év a korkülönbség köztük, baráti a kapcsolatuk is. Ilyen hangnem­ben beszélgetnek egymással. A Tárttitkár ránézett. — Na, gondolkodtál rajta? — Igen. és döntöttem is. — Majd beszélgetünk róla... renc, a párttitkár felkereste őt fia ügyében. Mégis csak annyit mondott neki a tőle megszokott kimértséggel: — Gondold meg... A FIATAL Kálmán JánoG, a termelőszövetkezet szerelője erről a beszélgetésről nem tu­dott. Azóta a párttagok sorába lépett, és most első alkalom­mal a tagfelvétel ütán. ott ült a Párttagok sorában, és hall- íatta a beszámolót. Az alap­ról, hogy a párttagnak mindig tanulni kell... A fiatal Kál­mán János fokozatosan meg­nyugodott. A beszédre össz­pontosította figyelmét. Arca visszanyerte barna színét. Te­kintete a párttitkáron volt. Fe­kete szemében megcsillant a fény. Gondolatai kitágultak a beszéd nyomán. Amikor a tit­kár arról szólt, hogy sohasem szabad feledni a tőkés környe­zetünket, a nyárra gondolt, amikor az Olaszországban járt falubeliek az ellenünk szóló röpcédulát hozták haza. Nem hittek benne. Tele volt túlzá­sokkal. De igaza van a titkár­nak — fordult meg gondolata —, azok ott nem nyugszanak. Hallotta Nagy szavait: — A mindennapi munkában a felelősségünket sohasem fe­ledjük el... A fiú felnézett. Kíváncsi volt az idősebbek arcára. Apjánál kötött ki tekintete, amíg a ke­zében levő füzetbe jegyzetelt. Szabó János megmozdult a szé­ken. Arca komor volt. A párt­titkár rövid szünetet tartott Nagy volt a csend. A fiú gon­dolatai kavarogtak. A műhely jutott az eszébe. A múltkor ki­engedtek egy lánctalpast, és a csavarokat nem biztosították. A gép nem tudott dolgozni. Eszébe jutott az a traktoros is. aki engedély nélkül, ittasan el­vitte a gépet, és balesetet szenvedett. Megbüntették érte. de mlndannyiuk felelőssége, hogy sor kerülhetett a közöst megkárosító szabálytalanságra. Akkor eszmélt fel gondolatai­ból, amikor a jelenlevők egy­más után szólaltak fél. Szépen, gondosan fogalmaztak. Arrő) beszéltek, amire ő maga is gon» dőlt. Nekem is szólnom kelle­ne. villant fel gondolatában. El kellene mondani, hogy számít­sanak a fiatalokra. És azt is elmondhatná, hogy a műhely­ben Hakkel Béla vezetésével nagyon vigyáznak a rendre. Többször is átgondolta, mit mondana, de nem volt ereje jelentkezni. Arra a gondolatra, hogy fel kell állnia és beszélni, megrettent. Pedig világosan átgondolta mondanivalóját Ügy, ahogyan az iskolában megszokta. De itt más. felelős­ségteljesebb a hangulat. Meg- fontóltak az emberek. És ha netán elvéti? így mutatkozzon be? Most nem. majd máskor. Ha jobbap megszokja ezt a légkört. MIRE gondolatálban ide ért befejeződött a taggyűlés. Fel­állt ő is, de még nem indult. Még mindig gondolataival fog­lalkozott. Németh Ferenc in­tett neki. Melegséget érzett mosolyából. Apja lépett mellé­je. Derülten nézett a fiára. — Gyerünk fiam, haza. vár­nak bennünket... Kálmán Jancsi, a gépszerelő élete első taggyűléséről elin­dult hazafelé, apja oldalán. Szótlanul haladtak. A gondo­latuk volt azonos, hogy jó így eövült. A fiú mondani akart valamit apjának. Felnézett, és tekintete a bükkös felett fény­lő csillagokon akadt meg. Na­gyon jól érezte ma-át __ B obál Gyula A párttitkár már korábban szervezet felelősségéről és NÓGRÁD — 1973. december 2.» vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom