Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

Előtérben a fogolycsere Újabb találkozó a 101 kilométerkőnél tfDK*fcormffnynyllatk3E9l Az USA és a saigoni rezsim megsérti a békét Hétfőn délután a Kairó— Szuez közötti országút 101. ki­lométerkövénél megtartotta esedékes találkozóját Abdel Ghani eiL-Gamazi tábornok, az egyiptomi és Aaron Jariv tá­bornok, az izraeli hadsereg képviselje —, jelentették be Tel Avlvban és Kairóban. A kairói szóvivő. Ezzedin. Mokh- tar vezérőrnagy tájékoztatása szerint a felek vasárnap alá­írt megállapodás végrehajtá­sának módozatairól tárgyal­tak különös tekintettel^ a fo­golycserével és a Kairó—Szu­ez országúton levő izraeli el­lenőrző pontoknak az ENSZ- békefenntartó erői részére va­ló átadásával kapcsolatos kér­désekre. Az utóbbi problémá­ról szólva, az egyiptomi had­sereg szóvivője kifejezte azt a reményét, hogy a feleknek si­kerül tisztázniuk az átadás módozatait, amelyeknek segít­ségével kedden megnyithatják az útvonalat. Mokhtar vezérőrnagy sajtó- tájékoztató jában elmondotta még, hogy Egyiptom eddig 110 izraeli hadifogoly nevét tartal­Aho] aláír áh a közel-keleti fegyverszünetet megerősítő egyezményt. A képen: balra az izraeli katonai delgáció, középen az ENSZ-erők parancsnoka, jobbra az egyiptomi fegyveres erők képviselői mazó Hátát adott át a Nem- lül ki fogják bővíteni. Moldr zetfeözi Vöröskeresztnek. A tar hozzáfűzte, hogy az Izrael jegyzéken 45 sebesült neve i6 által ismertetett fogolyűisták szerepel, a listát napokon be- még korántsem teljesok. Romániái magyarok tanácsának ülése Bukarestben Péterli Sándor akadémikus elnökletével ülést tartott a Román Szocialista Köztársaság magyar nemzeti­ségű dolgozói tanácsának iro­dája. Az ülésen jelen volt Mi­ron. Constantin escu, a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának póttagja a Köz­ponti Bizottság titkára. Részt vettek még a -Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, a szocialista mű­velődési és nevelési tanácsnak, a szakszervezetek általános szövetsége központi tanácsú­nak a kommunista ifjúsági szövetség központi bizottságá­nak egyes aktivistái, valamint a kultúra és a művelődés te- i-életén dolgozó más felelős beosztású személyek Az ülésen, megvitatták a magyar nemzetiségű lakosság soraiban folyó politikai-ideo­lógiai és kulturális tömegne­velő munka legfontosabb kér­déseit és e tevékenység javí­tásának módozatait. (MTI) Dollármilliók Chihmek Vasárnapira virradóra a chi­lei fővárostól délre fekvő Te- mucóban mintegy 20 főnyi fegyveres megtámadta a helyőrségi laktanyát, hogy íöl- robbantsák fegyver- és lőszer­raktárát A kialakult tűzharc­ban a támadók közül heten vesztették életüket A junta katonaságának veszteségeiről nem adtak ki jelentést A Temucóban lezajlott tá­madást Pinochet tábornok, a junta vezetője jelentette be vasárnap, azon az ünnepsé­gen, amelyet a junta hatalom- átvételének kéthónapos for­dulója alkalmából rendeztek. Említésre méltó egyébként, hogy szigorított ellenőrzés mellett és álllg felfegyverzett őröktől köríüviéve, . újonnan kapott Mercedesekben és ja­pán gépkocsikban parádéztak a junta vezetői, hogy megem­lékezzenek — úgymond — „második felszabadulásukról”. A nagynehezen összeterelt né­hány száz ember, főleg asz- szony, fiatal leány és gyermek előtt lejátszódott „eskü a lo- bogóra”-ünnepségen szem- es fültanúk szerint a nácizmus karából ismert német katonai indulókra írt „eredeti” chilei indulókat énekelitek. Külön megerősítették a fő­város legfontosabb pontjait, közöttük azt az iskolát, amely­ben Luis Carvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és más politikai személyisége­ket tartanak fogva. A New York Times című lap közölte, hogy a chilei ka­tonai juntának már korábban nyújtott húszmillió dolláros hitei mellé a Manufactures Hannover Trust Company bank újabb 24 málló dollár hi­telt szavazott meg. Mintegy tíz amerikai és két kanadai bank ajánlott fel Chilének összesen körülbelül 150 millió dollárt. A lap ezt a tényt an­nak tulajdonítja, hogy a ka­tonai junta bejelentette szán­dékát: visszaadja tulajdono­sainak a korábban államosí­tott mintegy 300 külföldi vál­lalatot. Közöttük vannak azok az amerikai tőkével dolgozó üzemek ás. amelyeket a Népi Egység kormánya államosított. Különtárgyalások kezdődtek az amerikai bányavállalatok kártalanításáról. (MTI) , A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szom­baton a következő nyilatko­zatot tette közzé az Egyesült Államoknak és a saigoni re­zsimnek, a Vietnamról szóló párizsi megállapodást súlyo­san megsértő fokozott háborús cselekményeivel kapcsolatban: A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a DeJ.-vietnaimi Ideiglenes For­radalmi Kormány a vietnami nép alapvető érdekeiből és a világ népeinek békére és füg­getlenségre irányuló törekvé­seiből kiindulva mindig szigo­rúan tiszteletben tartotta és pontosan végrehajtotta a Viet­namról szóló párizsi megálla­podást. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok és a saigoni rezsim — állításuk ellenére — egyre nyíltabban és rendszeresen megsértette ennek a megálla­podásnak sok alapvető ren­delkezését Az Egyesült Álla­mok továbbra is arra töreke­dett, hogy megszilárdítsa a saigoni rezsim helyzetét, amely dél-vietnami neokolo- nialista céljainak és Vietnam tartós megosztásának eszkö­ze. Az Egyesült Államok több tízezer katonai személyt ha­gyott hátra Dél-Vietnamban civil ruhába bújtatva őket, nagy mennyiségű fegyvert és hadianyagot szállított törvény­telenül Dél-Vietnamba, ki­terjesztette katonai segélyét, hárammilliárd dollárra emel­ve a saigoni rezsimnek 1973— ’74-ben nyújtandó katonai se­gélyek összegét. Nguyen Van Thieu katonai rendszere — az Egyesült Álla­mok által bátorítva és támo­gatva — egyre-másra; szabo­tálta a tűzszünetet, és több tízezer területrabló hadműve­letet indított, válogatás nél­kül bombázta a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány ellenőrzése alatt levő textileteket Az uralma alatt álló terüle­teken a Thieu-rezsiim fasiszta diktatúrát hozott létre, fokozta a „tisztogató” akciókat, el­nyomja és terrorizálja a la­kosságot, megvonva tőle min­den, demokratikus szabadság­jogot, bűnöket követ el a la­kosság vagyona, az emberek testi épsége ellen, üldözi, és lemészárolja a hazafiakat esze­veszetten fellép a dél-vietna­mi nép békére, függetlenségre, demokráciára, nemzeti meg­békélésre és egyetértésre irá­nyuló vágyai ellen. Ami kü­lönösen súlyos, november hetedikén repülőgépekkel bar­bár módon bombázta Loc Ninh városát és Bu Dop térsé­gét, több száz békés polgári személyt ölt meg, lakóházakat, iskolákat es kórházakat pusztí­tott el; barbár bűntettet kö­vetett él az ott élő lakosság­gal szemben. Ezzel egy időben az Egyesült Államok felderítő repülőgépe­ket küldött a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terü­lete fölé, s ismételten azzal fenyegetőzött, hogy felújítja az És zak-Vietnam bombázásét Az Egyesült Államok kormá­nya nem volt hajlandó eleget tenni annak a vállalt kötele­zettségének, hogy hozzájárul­jon a háborúiban megsebesül­tek egészségének helyreállítá­séhoz és a háború utáni újjá­építéshez a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban. Nyilvánvaló, hogy az Egye­sült Államoknak a dél-vietna­mi belügyekbe való tovább tartó katonái beavatkozása, valamint az Egyesült Államok és a saigoni rezsim által u Vietnamról szóló párizsi meg­állapodás alapvető rendelke­zéseit megsértve végrehajtott háborús cselekmények a nö­vekvő dél-vietnami feszültség egyedüli okozói. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a Dél- vietnami Ideiglenes Forrada- mi Kormány 1973. november 9-i közleményében foglaltakat és határozottan elítéli aa Egyesült Állomok és a saigo- ni rezsim említett háborús cselekedeteit, határozottan kö­veteli, hogy azonnal vessenek véget ezeknek az akcióknak, szigorúan és teljes mértékbe n tartsák tiszteletben a párizsi megállapodást, valamint az ezjt kiegészítő 1973. június 13-1 közlemény*. Ha nem vonták le a tanulságot a múltbeli, csökönyösen kitartanak a pá­rizsi megállapodást súlyosan sértő katonai kalandjaik mel­lett, é® újabb bűnöket követ­nek el Dél-Vietnam népe él - len, akkor a dicsőséges déi- vietnami nép és a dél-vietau - mi felszabadító erők jól meg­érdemelt csapósokat mérnek rájuk, megvédik a lakosság vagyonát, az emberek életét, továbbá a felszabadított terü­leteket megtartva a Vietnam­ról szóló párizsi megállapo­dásit. Az Egyesült Államoknak és a saigoni rezsimnek szá­molnia kell az abciókikból; fakadó minden súlyos követ­kezménnyel. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya felszó-* Htja az ország minden állam­polgárát, fokozz» éberségét az Egyesült Államok és a saigo­ni rezsim háborús cselekmé ­nyeivel szemben, erősítse meg: egységét, folytassa a harcot a párizsi megállapodás szigorú megtartásáért, A vietnami nép és a Viet-’ mami Demokratikus Köz társa - sóg kormánya felhívja a test- ■véri szocialista országok né­peit és kormányait, a békét és igazságot szerető országokat, a nemzetközi demokratikus szervezeteket, a világ népeit*,1 az anlerikai népet, hogy fo­kozzák a vietnami nép támo­gatását abban a küzdelmébe!, 1 amelyet a Vietnamról szóló- párizsi egyezmény 1973. június 13. közlemény és a Vietnam - konferencia záróokmányánál: megtartásáért és szigorú vég­rehajtásáért folytat, hogy Vietnamban biztosítsák a tar­tós békét, ezáltal is hozzá já­rulva Indokína, Dél'kelet-Ázsia és a viliág békéjének ügyéhez. (MTI) Demirel alakít kormányt Fahri Korutürk török köz- társasági elnök hétfőn gufey- man Demirel t, az igazságpart elnökét bízta meg kormány­alakítással. Az október 14-én tartott ál­talános választásokon, az igaz­ságpárt a 450 tagú képviselő- házban csak 149 mandátumot tudott szerezni, míg a köztár­sasági. néppárt 184 helyet* Bülent Ecevit a köztársasági néppárt elnöke azonban az elmúlt héten nem tudott koa­■ líciós kormány!; alakítani es ezért fordul* most a köztársa­sági elnök az igazságpárt el­nökéhez. Süleyman Demirel 1965-tői 1971-ig töltötte be a kormány­fői tisztséget. A hadsereg pa­rancsnokai 1971. március 12- én eltávolították a miniszter- elnöki székből és őt tették felelőssé a gazdasági nehéz­ségekért, valamint a soroza­tos rendzavarásokért. (MTI) A csúcsvezetőség a pártirányítás fontos láncszeme írta: Matiiz József A párt szervezeti felépítésé­ben, az olapszervezetek irá­nyításában fontos — bizonyos ertélemben sajátos — helyet t aglalnak el a csúcsvezetősé- gak. A párt X. kongresszusán elfogadott Szervezeti Szabály­zat kimondja: „Azokban a í L-rmelési, hivatali, intézmé­nyi, vagy közigazgatási egysé­gekben, ahol több alapszerve- zet működik, de pártbizottság nincs, összevont taggyűlése­iben, küldöttértekezletekén négyévenként csúcsvezetősé­get választanak”. Bevált szervezeti keret A megyében jelenleg 51 csúcsvezetőség működik, irá­nyításuk alá tartozik az alap- s tervezetek 33,2 százaléka, ; Helyekben a párttagság 27,8 : ázaléka tömörül. A velük • aló differenciált foglalkozás, : ínyításuk és munkamódsze­rük fejlesztése tehát meghatá­rozó jelentőségű az alapszer­vezetek tevékenysége szem­pontjából. A csúcsvezietőségek többse - p i vek kialakulása, számának r vekedése és működésük kezdete a szocialista építés változásokban gazdag idősza­kára esik. A gazdaságirányí­tás rendszerének reformja a hatás- és feladatkörök decent­ralizálását eredményezte, nö­velte az alsóbb szervek önál­lóságát, döntési feladatát. A tanácsok működésében, funk­ciójában és szervezeti felépí­tésében bekövetkezett változá­sok szintén megnövelték a községi póirtSEervek és -szer­vezetek feladatát. A nagyköz­ségek, a közös tanácsú köz­ségek kialakulása, módosítot­ták működésük feltételeit. A járási, városi pártbizottságok irányító tevékenységének fej­lesztése — a Politikai Bizott­ság vonatkozó határozata alapján — mind tartalmi, mind szervezeti vonatkozás­ban előtérbe került. A párt szervezeti felépítésében az üzemi, területi elv biztosítása is megtörtént az utóbbi évek­ben. Mindezek — és még más tényezők — együttesen meg­érlelték a feltételeket a csúcs­vezetőségek létrehozására. Ugyanakkor szükségessé is tették azt. Létrejöttük körülményei egyben azt is jelzik, hogy a párt-, társadalmi és gazdasági élet bonyolult viszonyai kö­zött működnek. Többségük még nem rendelkezik kellő tapasztalattal. Működésük vi­szonylag rövid időszaka azon­ban máris, bizonyítja, hogy mint forma, mint szervezeti korét beváltak, szükségsze- rűek. Most a legfontosabb, hogy tevékenységük tartalmi vonatkozásban jelentősen fej­lődjön. A járási, városi párt- bizottságok elsősorban ezt se­gítsék elő. Kerüljenek min­den indokolatlan szervezést. Biztató kezdeti eredmények Az irányító pártszervek és a csúcs vezetőségek együttes erő­feszítésének eredménye, hogy több fontos területen fejlődött a csúcsivezetoségek munkája. Irányításuk nyomán javult a pártveaetősege.k tevékenysége, rendszeres és fegyelmezettebb az alapszervezetek élete. Kez­denek kialakulna az alapszer­vezetek irányításában a haté­konyabb eszközök és módsze­rek. A párttagság aktivitása is jobb a határozatok végre- liajtásában. A működési terü­letükön lezajló akciókat egy­re eredményesebben koordi­nálják, kezdeményeznek helyi feladatokban. Nagyobb figyel­met fordítanak a párt-, állami és társadalmi szervek közötti együttműködés fejlesztésére. Erősítették — főleg a közsé­gekben — a kommunisták erejének összefogását. A helyi tennivalók kialakításában és megvalósításában , jobban be­vonják a pártonkívülieket is. Kezdeti lépéseket tettek a ká- derrmurika fejlesztésében is. Munkájuk megítélésénél, fejlődésiénél azonban messze­menően figyelembe kell ven­ni, hogy igen eltérő feltételek között dolgoznak. A bonyolult­ság fokát jelzi az is, hogy kü­lönböző lehetőségekkel ren­delkeznek tevékenységük fej­lesztésében. Ezért is nagyon indokolt, hogy elsősorban a tennivalók, a módszerek vo­natkozásában kapjanak segít­séget, politikai bátorítást A jelentősebb problémák — érthetően — a községi, szö­vetkezeti csúcsvezetőségefcnél jelentkeznek. Ezek tevékeny­sége mind tartalmát, mind az eltelt időt tekintve még kez­deti stádiumban van. Az alapszervezetek területi szét­szórtsága, a párttagság ala­csony létszáma, helyenként a tsz gazdasági gyengesége ne­hezíti a munkát. Ezeken a körülimenyeken csak türelme­sen és hosszabb távon tudunk változtatni. Azt is el kell fo­gadná, hogy a csúcsvezetősé­gek tevékenységének szemé­2 NÓGRÁD — 1973. november 13., kedd lyi feltételei sem alakulnak ki a növekvő feladatokkal ará­nyosan, Annak ellenére, hogy a csúcsiti'tkárok többsége fel­készült, tapasztalt ^pártmun­kás, lelkiismeretesen dolgozik. Viszont — szintén a községek­ben, a tsz-ekben — tapasztal­ható több olyan kedvezőtlen jelenség, amely csak részben fogadható el. Illetve amely szemléleti és gyakorlati prob­lémákat jelez. A csúcsvezetőség: irányító pártszerv! A legáltalánosabb szemléle­ti gond a csűcsvezetőségek helyének, szerepének megíté­lésében jelentkezik. A Szerve­zeti Szabályzat ebben a kér­désben is egyértelműen intéz­kedik. Kimondja: 1. A csúcs-vezetőség irá­nyítja, összehangolja a hoz­zátartozó aiapszervezetek munkáját. Vagyis határoza­tokat hoz, amelyek útján biztosítja, hogy működési területén a pártvezetőségek, a kommunisták egységesen valósítsák meg a felsőbb pártszervek határozatait. 2. Állást foglal az irányí­tása alá tartozó területek egészét érintő legfontosabb kérdésekben. Tehát irányító tevékenységének fontos ré­sze, hogy állást foglal az át­fogó, hosszabb távú társa­dalompolitikai, gazdaság­politikai, területfejlesztési és község-politikai kérdések­ben. Előzetes állásfoglalásai a döntésre hivatott állami, gazdasági és társadalmi szervek cselekvésének fő irányát jelenti. 3. Megszervezi a közös ak­ciókat és rendezvényeket. A csúcsvezetőség feladata, hogy meghatározza azok politikai oélját és tartalmát. Elosztja a megvalósításban részit vevő erőket, segíti és ellenőrzi a végrehajtásban kifej tett tevékenységüké i. Nem dolgozik más szervei: helyett, egyben ellátja a fel­adatkörébe tartozó tenni va­lókat is. 4. Irányítja', összehangol­ja a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták mun­káját. Ez annyit jelem, hogy az ott dolgozó pártta­gokra határozatokat hoz, rajtul: keresztül valósítja meg a tömegszervezetek pártirányítását. Egyben biz­tosítja, hogy az alapszerve- zetek is a saját hatáskörük­ben ezt a feladatot önállóan és felelősségteljesen ellás­sák. _ 5. Állást foglal a hatáskö­rig illetve véleanényezé6i lis­táján szereplő, személyi kér­désekben. Tehát a csúcsve- zetősieg — a pártvezetősé­gekkel együttműködve — területükön irányítja a 'ká­dermunkát, felelős a párt káderpolitikai elveinek he­lyi, gyakorlati megvalósulá­sáért. Mindezekből következik, hogy a csúcsvezetőség ugyan­olyan határozathozatali, intéz­kedési. állásfoglalást, vala­mint beszámol,tatási és beszá­molási hatáskörrel rendelke­zik, mint a pártbizottság. Ez alól csupán két kivétel van: a tagfelvétel-jóváhagyás, és a fegyelmi jogkör nem illeti meg ezt. a pártszervet. Ez vi­szont nem jeleníti azt, hogy ezekben nincs feladata. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom