Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Hétfőn Nigériába érkezik {lg; látja a Setet kommentátorul]!, RÉTI ERVIN: Losonczi Pál Simó Endre, m MTI mun­katársa írja: Hétfőn. Nigériába érkezik Losoncai Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, akit Jakubu Gou on hadseregtábomok, a Nigé­riai Szövetségi Köztársaság elnöke, a szövetségi katonai kormány vezetője hívott meg Lagos ba. Nigéria. Nyugat-Afrikéban fekszik. 924 000 négyzetkilomé­teres területen. Az ország a Brit Nemzetközösség keretében 1960. október 1-én kapott al­kotmányjogi függetlenséget. A köztársaságot 1963. októbe­rében kiáltották ki. A polgári kormányzási rendszer alig több, mint öt éve után 1966. januárjában a fiatal katona­tisztek felkelése nyomán Íróm­éi tábornok, a hadsereg főpa­rancsnoka ragadta magához a haltaimat Irons! 1966-ban betil­totta az összes politikai pártot 1966. július 29-én — újabb ka­tonai puccs révén — Gowan al­ezredes. vezérkari főnök vet­te át a hatalmat Az új kato­nai rendszer visszaállította az íronsi tábornok által megszün­tetett szövetségi állami beren­dezkedést Az egyes államok és törzsek közötti ellentéteik annakidején a legfelső katonai tanács sza­kadásához, majd a kelet-nigé­riai országrész Biafra néven történt különválásához és emi­att polgárháborúhoz vezettek. Az 1967. májusa és 1970. január­ja (között váltakozó hevességgel folyt harcok során a szövet­ségi csapatok legyőzték az im­perialisták által támogatott főleg ibo törzsekre támaszko­dó szakadár Ojukwu seregeit. A háború után fellendült a 12 államból álló Nigériai Szö­vetségi Köztársaság fejlődése. A kormányzat kilencpontos programot dolgozott ki az or­szág helyzetének stabilizálá­sára és az egység megszilárdí­tására.. Megígérte, hogy a programban foglaltak realizá­lása esetén 1976-ban polgári kormánynak adja át a hatal­mat A nigériai belpolitika minden jelenlegi kérdéscso­portja — közvetlenül vagy közvetve — összefüggésben áh a hatalomátadás problémájá­val. A hatalom átadásának je­gyében megkezdődött a poli­tikai erők átrendezése és po­larizálódása. Nigériát 1960-ban vették feä az ENSZ-be, ez jelenítette az ország önálló külpolitikái te­vékenységének kezdetét. A polgárháború idején igen jó kapcsolat és szoros együtt­működés alakult ki a szocia­lista országokkal, amelyek mindvégig következetesen ál­lást foglaltak Nigéria egysége mellett. A közel-keleti konfliktusban Lagos az arab országokat tá­mogatta és támogatja; októ­berben —■ a negyedik közel- keleti háború kirobbanása után — megszakította diplo­máciai kapcsolatait Izraellel. Nigéria külpolitikájának fő érdeklődési köre természete­sen Afrika. Gowon kormánya elítéli a kontinens déli részé­ben uraimon levő fehértele­pes ■ rezsimnek fajüldöző poüi­tfkájá* következetesen harcol a gyarmati rendszer marad­ványainak felszámolásáért és tevékenyen támogatja az af­rikai felszabadítás! mozgalma­kat. A Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte ei a nigériai államszövetséget. Kál­lai Gyula miniszterelnök-he­lyettes vezetésével 1962. de­cemberében kormányküldött­ség járt Nigériában. A két or­szág 1963. januárjában mű­szaki-tudományos együttmű­ködési, júniusban pedig ke­reskedelmi egyezményt írt alá. Jakubu Gowon hadseregtá- bomolc, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke, a szö­vetségi katonai kormány ve­zetője, az ország fegyveres erőinek főparancsnoka 1934- ben született Kabwir község­ben. Nyolc testvére van. Ghá­nában tisztiiskolát végzett, majd angol katonai akadé­miák hallgatója volt 1960— 61-ben Kongóban harcolt az ENSZ békefenntartó erőiben. Ezután törzstisztként a Nigéri­ai vezérkarhoz került. 1963- ban őrnagyként ismét Kongó­ba vezényelték, hazatérésekor pedig alezredessé léptették elő és kinevezték fő szárnysegéd­nek. Az 1966. januári katonai hatalomátvétel után vezérkari főnökké léptették elő. 1966. júliusában megdöntötte Iron- si kormányát, és átvette a fegyveres erők főparancsnoki tisztségét, augusztusban pe­dig a kormány vezetését. 1967. júniusában tábornoki rangot kapott. (MTI) Milyen legyen a viszony az USÜ-val? Kiss Csaba, ez MTI tudósí­tója jelenti: A jövő héten Koppenhágá­ban folytatódik a kilenc kö­zös piaci ország politikai kon­zultációja az Egyesült Álla­mokkal kialakítandó viszony alapelveiről. Az úgynevezett politikai bizottság — a kül­ügyminisztériumok politikai főigazgatóinak testületé — a Közös Piac javaslatain als megfogalmazását, illetva az amerikai ellen javaslatok megvitatását tűzte napirend­re. Az ülésre meghívták a State Department képviselő­jét is, de egyelőre még nem bizonyos, hogy Stoessel ál­lamtitkár —. aíki részt vett a legutóbbi ilyen megbeszélésen — be tűdre kapcsolódni a munkáiba. Bár az eredet! terveik sze­rint az új deklarációt még ez évben el kellene fogadni, sajtó- körökben. úgy tudják, hogy az elmúlt hetekben a tárgyalá­sok 3iénye@ébe»i egyhelyben topogtak és az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A problémával a köaöe piaci kül­ügyminiszterek november 18- án Koppenhágában kezdődő politikai konzultációja foglal­kozik majd. Egyidejűleg a NATO állan­dó tanácsában is folytatódik a szövetség alapelveivel (kapcso­latos vita. Az Atlanti Szövet­ség miniszteri tanácsa de­cember 10-én ül őse 2» Brüsz- szelben to a korábbi határo­zatok alapján erre az időpont­ra el kellene készülnie ez új deklaráció tervezetének. Mindenesetre az elkövetke­ző napokban várhatóan meg" szaporodnak az érintkezések Washington és Brüsszel között Folyamatossá teszik a kon­zultációt a közös piaci orszá­gok pénzügyminiszterei az elkövetkező hónapokban: elő­reláthatólag havonta egyszer találkoznak a tervezett irflá* dóelileneB (intézkedések meg­vitatására, illetve a gazdasági és pénzügyi unió kérdéseinek megoldására. A miniszterek megbízást adtaik az európai közösségek bizottságának az infláció el­leni intézkedéseik részletes tervednek kidolgozására. Szó van arról, hogy a (kilenc or­szág egyezteti jövedelempoli­tikáját, közösen szűkíti a for­galomba kerülő pénz mennyi­ségét. Egyes Javaslatok szerint a fcüencek megszűntetnek bi­zonyos behozatali vámokat, hogy nagyobb mennyiségű áruhoz, főleg mezőgazdasági termékhez jussanak, s ezzel akadályozzák meg az állandó áremelkedés* a legfontosabb közfogyasztási cikkeknél. A bizottság javaslatait a miniszterek december elején tárgyalják meg, jelentésü­ket el őreláth aitólag a kiletr cek csúcsértekezlete elé ter­jesztik. (MTI) Gyuriié Gésa: H libanoni cédrusoktól az nkabai'öbölig Szűrés szemű beduinok Szeptember 29—39. Akaim. Az egyemeletes, elegáns, ter­mészetes légkondicionált Cona! Beatóhe Szálloda fal- köríwei fordul a tengernek: minden ablaka, ahogyan az illik, a Vörös-tenger e mélyen benyúló és kristálytiszta öb­lére néz. Lakói nyugatnémetek — természetesen —, akiknek közreműködésével Akabától északra, mintegy főiszáz kilo­méter hosszan völgyzáró gát­rendszer épül Jordánia vhr gazdálkodásának megteremté­sére. És lakói a magyarok —, mi, az első, és valószínűleg még jó ideig az utolsó turis­ták. akik a közel ötvenfokos hőségben szédelegve süttetik magukat * nappal, miközben azt figyelik, hogy alig néhány száz méterre szinte, hogyan szállnak le, s fel Eliat repülő­téréiről az izraeli repülőgépek- Jobbra az izraeli repülőtér és Ellát kikötője, balra a szegé­nyes szerény Alaba, hátuk mögött, a szálloda alőt* éppen megfordul a „határ” előtt, a Jordániái őrjárat gépágyús páncélautója. Különban csend van, a kristálytiszta vízben tiz méterekre lelátni és meg­tengetí knraloSk. Cousfco kapi­tány által, a televízióban is bemutatott ezerszínű világát Az ebédnél a pincér nesztele­nül suhan a félig üres te­remben, a szolgáik ajtót nyit­nák. akár ha tízszer is ki-, vagy belép a tikkasztó meleg­ből a hall hűvösébe az ember. Kevés, nagyon kevés az ér­téke^ ezért töt most a ven­dég! Béke van. ingatag béke, érezhető ez. A páimaiasor alatti kihal* sétányról, a pán­célautóból gyanakvóan kite­kintő piros sapkás katonáról, a meg-megismétlódő katonai ellenőrző pontokról. Am, aho­gyan elhagyjuk a tengerpar­tot úgy enyhülnek a feszült­ség jelei, s mutatja normális és dolgos életét például a sa­játosan szép varázsé Amam, a Jordán főváros, vagy Janash, már közel a Szíriái határhoz, ahol éppen olasz régészek ku­tatják az egykor hatalmát idáig is elterjesztő Róma em­lékeit. A furcsa talán csak az, s egyben vélhetném jellem­zőnek is, hogy az idegenveze­tő furcsa, csúszós. Vilmos császári sisakjában, sötétzöld egyenruhában. és oldalán pisztollyal magyarázza, hogy mi mindent keli még feltár­(7-) ni ahhoz, hogy JerasS múlt­járól mindent meg lehessen tudni. Ugyanezek az „idegen- vezetők” állnak a határőrség piros kemdős, szúrós szemű be­duinjai mellett, mintegy je­lezve. hogy az idegenforgalom meglehetősen ellenőrzött ke­retek között folyhat csak eb­ben az országban —. különö­sen, ha az idegenek útlevelé­ből az is kiderül, hogy szo­cialista országból érkeztek. Bár rögtön hozzá kell ten­nem, hogy a merev formasá­gok hivatali szőrözésein túl már inkább száj tóti kíváncsi­sággal és valamiféle, maguk előtt is nehezen beavatott szimpátiával intettek búcsút a jordán határon a néhány nap kétségtelen élményeivel megrakott magyar turisták autóbuszai után. Egy nappal később helyre­állt Szíria és Jordánia között a diplomáciai kapcsolat. Két nappal később indult a repülőgép, már újra Bejrútből Budapestre. Négy nappal később, a bib­liai tájaikon, a népek ősi és sajátos szépségű vidékén, ahol az ezredévek szegődnek tómul a jelennek és a jelein méhében fogan a jövő, — a fegyvereké lett a ssaó. A béke utolsó nap­jait éltem át, de olyan bé­kéét, amely voltképpen csen­csodálni lehet a híres vörös­2 NŐGRÁD - 1973. november 11„ vasárnap Diplomáciai nagyüzem DIPLOMÁCIA astadeo mennyiségiben — így jelle­mezhetnénk a mos* záruló he­tet, hiszen valóban rendkívü­li módon felgyorsult a Közel- Kelettel foglalkozó tárgyalások gépezete. Kissinger, amerikai külügyminiaater „végigszágul- dott több arab országon, mi­közben helyettese Izraelben tárgyalt; ugyanaikkar több arab fővárost keresett fel Kumye- oov, a szovjet külpolitika egyik legtapasztaltabb szakér­tője is. Nem fukarkodtok kü- lönmegbízottak küldésével a szembenálló toözel-lkeleti fe­lek, s nehéz lenne akárcsak felsorolni az amaibfcőzi érintke­zések szerteágazó szálait. De a közel-keleti válság állt a kö­zös piaci kilencede tanácskozá­sának előterében, ment az energiaigondok, a gépkocsi nél­küli napok, a fűtéskorlá totó­sok mindenütt „házhoz szál­líthatták” a krízis*. A főszerep kétségkívIK a diplomáciáé voitö, jóllehet a csend meglehetősen viszonyla­gos a katonai vonalakon: né­hány incidenst, összeütközés* az elmúlt napok során is felje­gyeztek. A mozgás szemmel- látható, ám egyelőre még min­dig nehéz lenne hitelitérdemlő- en megítélni, mit eredményez­het majd ténylegesen ez a ki­terjedt tárgyalási tevékeny­ség. Washington tervét a tűz­szünet megerősítésére a hírek szerint mind Kairó, mind Tel Aviv elfogadta volna, máris megkezdődtek viszont a viták a kompromisszivnok jegyében megfogalmazott pontok értel­mezéséről. Külön kérdéscso­portot képez, hogy miként vé­lekednek majd a többi arab államok és a palesztin nemze­ti mozgalom. Amerikai részről megszapo­rodtak a derűlátó nyilatkoza­tok, mintha a két hét előtti hisztérikus válsághangulat egyszerre a másik végletbe csa­pott volna tut Csupán az tisz­tázatlan, hagy mennyiben megalapozott ez a bizakodás, s mennyiben került előtérbe egy céltudatosan táplált „kincstári optimizmus". Bizonyos ténye­zők ugyanis valóban a rende­zés irányába tolják az Egye­sült Államokat, elegendő az olajellátósi nehézségekre utal­ni, amelyek szinte napról nap­ra súlyosbodhatnak, majd az arab olajtermelő újabb korlá­tozásai nyomán. Washingtont megfontolásra késztethették a des háború v<oít Ä «endet most felváltotta a fegyverek zaja és úgy tűnik, hogy a sok­féle belső gonddal küzdő anab- ság egységesen lép fel az izra­eli agresszió ellen. Ez az egység lehet a legfőbb biztosíték a háború gyors, igazságos befejezésére, az 1967-es határok visszaállításá­ra. Míg e sorokat írom, bam­ba éri Diamasdkuszt, s a vá­ros széli modem katonai kór­házban „nagyüzem” folyik. Be­repülés Libanonban, elsül y­lyesztenek az izraeliek egy szovjet stóMtóhajót, amely az Eufrátesz épülő gátjához vin­né az építőanyagolt. Légi harc a sivatag felett, páncélos csa­ta a Golen -fennsíkon. Jordá­nia, illetve Amman hallgiaitl Ellen tmondásnak látszik, s pedig ez a táj a békére ter­mett. Az igazságos, a népek jogait tiszteletben tartó béké­re. „Három napi jéróföldön tört szobrok, csonka oszlopok me­rednek föl a sivatagból, várva az időt és vihart, mely őket lassanként eltemesse. Ez „Palmyra!” — írta rezig­nálton a magyar szabadság­harc buíkására érezve Jókai Mór. Három napi jéróföldön Li­banoniban, Szíriában, Jordá­niában mindenütt épülő há­zak, utak, új városok, üzemek tűntek el az egykori sivatag­ból, várva az időt, hogy sor­suk az ember sorsának jobbí­tásával beteljesedjék. Én nékik hiszek, s nem Pal­myra romjainak. «vesd szovjet kormány nyűatkoeatei is: meggondolatlan amerikai lépések ismét a konfrontáció veszélyét idézhetik tel, akadá­lyozhatnák az enyhülés mene­tét. Élnünk kell azonban a gyanúperrel is; amikor az amerikai diplomácia gyors és látványos eredményeket kíván elérni közel-keleti „békeköz- vetítőkénit”, ezzel a Fehér Háx megrendült belpolitikai hely­zetén is javítani akar. (Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatot elsősorban annak szentelte, hogy nem akar lemondani az elnöki méltóságról, s ki akar­ja tölteni az 1976-ig terjedő kormányzási szakaszt..) A tűzszünet megerősítése után a tartós közel-keleti rendezés alapján csupán a Biztonsági Tanács korábbi határozatai le­hetnek, s ezek sarkalatos pontja, a megszállt arab terü­letek kiürítése. Vajon — se monda* végére változatlanul kérdőjel kínálkozik — ez Egyesül* Államok hajlandó lesz-« rábírni a visszavonulás­ra a Tel Aviv-i héjákat, s megteremteni az igazi kibon­takozás feltételeit? A HETET a Közel-Kelettel kapcsolatos események ural­ták, mégis hibát követnénk el, ha megfeledkeznénk a többi kontinensről, a meglehetősen változékony és hullámzó nem­zetközi összképről. Az európai biztonsági értekezlet genfi elő­készítő munkálataival párhu­zamosan megkezdődtek az ér­demi megbeszélések Bécsbena fegyverzet és a fegyveres erők kölcsönös csökkentéséről Kő- zép-Burópábain. (A helyzet bo­nyolult voltát mutatja, hogy a tárgyalások elnevezése is kis­sé hosszabb és cirfcalmasabb a szokásosnál, de minden jelző­nek és meghatározásnak je­lentősége van...) Az eszme­csere — a kölcsönös megálla­podások alapján — zárt ajtók mögött, egyelőre a nyilvános­ság kizárásával folyik, akár a SALT párbeszéd esetében. Ré­gi tapasztalat, hogy a lesze­reMsl tárgyalások bizonyos szakaszaiban erre szükség le­het Biztató eleme még az eu­rópai fejleményeknek, hogy láthatólag sikerült áthidalni az ellentéteket a csehszlovák— nyugatnémet tárgyalásokon, s kilátás nyűt rá, hogy véglege­sen kialakul az NSZK új euró­pai egyezményrendszere. A Délkelet-Ázsióból érkező jelentések már kevésbé örven­detesek; a feszültség megnö­vekedett Dél-Vietnam térségé­ben. Saigon! részről különbö­ző provokációkkal akadályoz­zák a párizsi megállapodások végrehajtását, nem ritkák a nagyabb mérvű harci cselek­mények, a légi bombázások sem. Sajnos, változatlanul sú­lyos a helyzet a világ egy má ­sik pontján, Chilében is: a Junta folytatja terrorcselek­ményei*, ■ legutóbb már a svéd és az indiai nagykövettel szemben is fellépett... Mély egyetértés kísérte az* a szov­jet döntést, hogy a Szovjetunió válogatottja csak semleges pá ­lyán hajlandó a Chile elleni labdarúgó-selejtezőt lejátszani. Amikor a chilei fasiszták kon­centrációs táborrá alakították át a stadiont, akkor ott meg­szűnt a sport — tm tömény politika. VÉGÜL, de wem utolsó sor­ban a hét derekára esett no­vember 7-e megünneplése. A Kreml kongresszusi palotájá­ban gazdasági adatok hangzot­tak a szónoki emelvényről — elsőrendű világpolitikai fon­tossággal. (A Szovjetunió tör­ténetének eddigi legjobb ga­bonatermését érték el az idén: 315 millió tonnát, s ez különö­sen lényeges a tavalyi száraz­ság okozta szőkébb esztendő utón. 1973-ban 420 millió ton­na kőolaj, 131 millió tonna acél. 72 millió tonna műtrágya — öt év alatt másfélszeresér*: nőtt az ipari termelés.) Szülőén vett gazdasági mutatók, do egyben gazdasági építőkövei, alapjai a szilárd és hatékony szovjet békepolltikárak. Kártérítést fixet a junta ax államosításért A ehRei junta és az Egye­sült Államok megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezd az Anaconda és a Kannecott észak-amerikai réztönsasá- goknak nyújtandó kártérítés­ről — jelenítette be pénteken a junta szóvivője: Ismeretes, hogy a külföldi rézmonopóliu­mok chiled érdekeltségeit az Allemde-konmány államosítot­ta. a megtagadta mintegy 750 millió dollár kártérítésre tá­masztott igényüket, mivel az amerikai vállalatok a chilei rézbányákból húzott óriási profitjuk ellenére teljesen el­hanyagolták a bányák kar­bantartását és felújítását. Mint a szóvivő közölte, a kártérítés kifizetése volt a feltétele annak, hogy az Egye­sült Államok hajlandó legyen felújítani a tárgyalásokat Chi­le külföldi adósságai rendezé­sének módjairól. A katonai Junta a Népi Egy­ség kormánya agrárreformjá­nak teljes felszámolására és a parasztság megosztására tö­rekedve törvényben elrendel­te, hogy a Népi Egység által kisajátított földbirtokokat azok között a parasztok között osz- saák szét, amelyek annak ide­jén nagyobb földtulaij doniakat védve, ellenállást fejtettek ki az ARende-kormány kisajátí­tási intézkedéseivel szemben. A junta ezzel a törvénnyel egy új. a katonai rezsimhea hű földbiitokososztályt igyek­szik kialakítani. Argentin hivatalos bejelen­tés szerint október 31. óto 270 menekült érkezett Chiléből Buenos Airesbe. Csaknem va­lamennyien latin-amerikaiak, akik politikád menedékjogot kaptak az Allende-kormány- tó£ s most menekülniük kel­lett az országból, a junta ter­rorja eiSL (MTI) Genfi tudósítás Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakaszának munkabi­zottságai folytatják tevékeny­ségüket — írja Pjotr Jegorov, a TASZSZ tudósítója. Az 1-es bizottság szerveiben folyik az európai biztonság alapjairól és az európai álla­mok közötti kapcsolatok el­veiről szóló általános nyilat­kozat szovjet tervezetének, valamint a francia és a jugo­szláv dokumentumtervezetek­nek vitája. A gazdaság, tudományos és technikai együttműködéssel foglalkozó 2-es bizottság és annak munkaszervei áttekin­tették a környezetvédelmi, va­lamint a gazdasági szakembe­rek képzésében való együtt­működés kérdéseit. A 3-as bizottságban a Len­gyelország és Bulgária áltol közösein beterjesztett tervezet, valamin* más országok által előterjesztett javaslatok alap­ján a kulturális együttműkö­dés és az információs kapcso­latok kérdéseit vitatták meg. Az információs albizottság át" tekintette az újságírók szak­mai tevékenysége feltételeinek javításával kapcsolatos kérdé­seket. Egy másik bizottsági szerv a sportkapcsolatok kém déseit vitatta meg. (MTJ)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom