Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

A KSH i elentése (Folytatás az l. oldalról) zás szakaszos átadása 1974-ben várható. A karancsi trams,zpor- tsuliis kőíbányaüzem üzemi próbái a IV. negyedévben be­fejeződnek, és 1974-ben itt is megindulhat az üzemszerű termelés. 1 pítüipur A megye szocialista építő­ipara saját építési-szerelési munkái előirányzatának szer­zi Idéssel való lekötöttsége 98,2 százalékos. A megyei építő­ipar teljesítése — az árválto­zások hatását kiküszöbölve — mintegy 12 százalékkal több mint az előző év azonos idő­szakában. Folyóáras érték alapján a teljes értéknek 46 százalékát az állami építőipar teljesítette, annak ellenére, hogy itt a bá­zisidőszakhoz viszonyított nö­vekedés csak hat százalék volt. A tanácsi építőipar építési-sze­relési munkáinak értéke 1972. I—III. negyedévéhez viszo­nyítva (változatlan áron) 31 százalékkal, az építőipari szö­vetkezeteknél és a mezőgazda- sági tsz-ek építőipari közös vállalkozásainál mintegy 12— 13 százalékkal nőtt. Az építé­si-szerelési munkák termelésé­nek növekedését a megye szo­cialista építőipara az összes foglalkoztatottak létszámának 6,3, ezen belül a munkáslét­szám 5,1, illetve az építőipari munkások létszámának 2,7 százalékos növekedésével érte el. Tekintve, hogy a foglalkoz­tatottak létszámának növeke­dési üteme alacsonyabb volt, mint az építési-szerelési mun­kák értékéé, ez a termelékeny­ség javulását jelzi. A legma­gasabb termelékenységgel a minisztérium i építőipar, leg­alacsonyabbat pedig az építő­ipari szövetkezetek dolgoznak. Az állami építőipar ez év I—III. negyedévében 70 kivi­telezés alatt álló építményt adott 0-, ugyanakkor azonban 76 munkát kezdett meg, így összességében a kivitelezés alatt álló építmények száma a III. negyedév végén 77 volt. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat központi tele­pének beruházásánál ez év vé­géig csak a lakatosüzem és a vasszerelő műhely üzembe helyezése látszik biztosított­nak. A másik nagy építőipari a gazaiba tartozó beruházásnál — a Vegyipari Gép- és Acél- szerkezeti Gyárnál a generál üzembe helyezés 1973. 1. fél év végén megtörtént, jelenleg hiánypótlási és befejező mun­kák folynak. rx megye szocialista építő­ipara az I—III. negyedév fo­lyamán 632 lakást adott, át. A lakásépítésnél különböző ob­jektív és szubjektív okok miatt lemaradás mutatkozik. így például a Sebaj-telepi KISZ- lakóház-épít.kezésnél a B/6. jelű épületnél az I—III. ne­gyedévi műszaki teljesítés csak 42 százalék volt. és így a lakásokat 1973. október 30-ig nem tudják átadni. Az Öreg- józsef-telepen a D/4. épületnél a közművesítést a felvonulási épület bontási munkáinak ké­sése akadályozza. Bár már je­lenleg is késés van. vontatot­tan halad a csillagházak járu­lékos munkáinak elvégzése is. Nagy határidőcsúszások van­nak a hiánypótlásoknál. Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága eb­ben az évben a gabonater­mesztésben igen jó eredményt ért el. A kalászosok összes ve­tésterülete 5,2 százalékkal ke­vesebb volt a múlt évinél, a termés mennyisége ugyan­akkor 20,9 százalékkal megha­ladta az 1972. évit. Kenyérga­bonából még soha nem értünk el ilyen magas termésátlagot. Búzából 29,6, rozsból 20,7 má­zsa termett hektáronként A búza átlaga az állami gazda­ságokban ennél is magasabb (32,1 mázsa), a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig valamivel alacsonyabb (29,3 mázsa) volt A búzatermesz­tésben több gazdaság megyei viszonylatban kiemelkedően jó eredményt ért el. így például a Borsosberényi Állami Gaz­daság, valamint a balassagyar­mati és a pásztói járás néhány termelőszövetkezetében a hek­táronkénti átlag megközelíti a 40 mázsát. Jól haladnak mezőigazdasági üzemeink az őszi betakarítási munkákkal te. A burgonya és a silókukorica betakarítása már befejeződött. Az előzetes adatok szerint burgonyából a termés héktáronkért körülbe­lül 20 mázsával jobb, mint az előző évben. Október 31-ig a cukorrépa-vetésterület 90 szá­zalékáról. illetve a kukorica­vetésterület 95 százalékáról ta­karították be a termést. Az őszi árpa és a rozs vetését mór befejezték a gazdaságok. Bú­zából a tervezett terület 98 százalékát vetették el a fenti időpontig. A vetőszántás 98, az őszi mélyszántás 45 százaléka kész. Megyénk állatállománya to­vább növekedett. Szeptember 30-án 2,7 százalékkal I több a szarvasmarha és 14,0 száza­lékkal több a sertés, mint a múlt év azonos időpontjában. A szarvasmarha-állomány a szövetkezeti szektorban — mind a közö6, mind a háztáji gazdaságokban — növekedett, 3,1,: iLlelve 7,2 százalékkal. Ez annál is inkább kedvező, mi­vel ebben a szektorban van az állomány több mint 80.0 szá­zaléka. A tehén- és előhasi üszőállomóny egy év alatt 6,2 százalékkal nőtt, és ez év szeptember 30-án már megha­ladta a megyei szarvasmarha­tenyésztési programban 1975- re előirányzott tehénállomány nagyságát. A sertésállomány az állami gazdaságokban 48.5 százalékkal, a kisüzemekben 13.1 százalékkal nőtt, míg a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 15,2 százalék­kal csökkent. Az állománynövekedéshez hozzájárult az te, hogy a fel­vásárlás az előző évhez viszo­nyítva csökkent. A vágómarha, vágósertés és tojás felvásárlá­sa elmarad a múlt év I—III. negyedévében elért mennyi­ségtől. A vágóiborjú- és barom­fi-felvásárlás nagyjából az elő­ző évivel azonos volumenű. Jelentősebb (10 százalékos) nö­vekedés csak a téjfelvásárlás- ban mutatkozik. Két jelentősebb mezőgazda- sági jellegű beruházásunk a Magyarnándori, illetve a Mát­raaljai Állami Gazdaság ser­téstelepének készültségi foka szeptember 30-án 90. illetve 95 százalékos volt. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Nógrád megyében 1973. I— III. negyedévében a lakosság bruttó pénzbevétele az előző év azonos időszakéhoz viszo­nyítva közel 10 százalékkal nőtt. Legintenzívebben a sze­mélyi jövedelem emelkedett, amely 15 százalékkal megha­ladta a tavalyi év I—III- ne­gyedévét. A megye Szocialista ipará­ban foglalkoztatottak részére kifizetett munkabér részben az iparham foglal kozta tóttal: számának 3,3 százalékos nö­vekedése. nagyobbrészt azon­ban a március 1-vél végrehaj­tott munkás-műszaki munka- bérrendezés hatására 1973. I. negyedévében 11,3 százalékkal volt több, mint nz előző év azonos időszakában. Az álla­mi iparban dolgozók átlagos havi munkaibére vállalaton­ként átlagosan mintegy 9 százalékkal. — a szövetkezeti iparban dolgoztoké (akiket a bérrendezés nem érintett) 2,4 százalékkal nőtt egy év alatt, összességében tehát a megye szocialista iparában a tényle­gesem jelentkező átlagbér- növekedés 7,7 százalék volt. A bérrendezés által érintett m unkás-állománycsoportba tartozóknál az átlagbérek egy év alatt 3,3 százalékkal nőt­tek. Ä szocialista építőiparban az 1973. I—III. negyedévében kifizetett munkabérek összege 13,6 százalékkal volt több mint az előző évben. Az átla­gos havi munkabérek az ál­lami építőiparban az iparban jelentkezőnél nagyobb mér­tékben, 11,5 százalékkal nőt­tek és meghaladták az ipari átlagot. A szövetkezeti épí­tőiparban , az átlagbér-növeke­dés 4,3 százalék volt. Az ál­lami kiskereskedelemben az egy foglalkoztatottra jutó munkabérek átlagosain 5, a szövetkezeti kiskereskedelem­ben 3 százalékkal nőttek egy év alatt. A lakossági jövedelmeken belül kisebb (3 százalékos) visszaesés csupán az egyéb mezőgazdasági jellegű kifize­téseknél volt, de ezek volu­mene a megye lakosságénak bevételei között inem jelen­tős. A bevételekkel párhuzamo­san emelkedett a lakosság betétállománya is, ami közel 12 százalékkal nagyobb, mint az előző év szeptember 30-án. Valamivel nagyobb mérték­ben (15 százalékkal) nőtt a la­kosság hitelállománya, és ezen belül a hosszú lejáratú hitelek emelkedése a legjélentősebb (közel 17 százalék). Ez utób­binak 70 százalékát az építé­si hitelek átkotján. Megyénk kereskedelmi válla­latai 1973. I—I1L negyedévé­ben 2436 millió forint értékű árut adtak el — 200 millió forinttal (9,0 százalékkal) töb­bet, mint az előző év azonos időszakában. A bolti élelmi­szer forgalma az átlagossal azonos mértékben (9 száza­lékkal) emelkedett- Ennek fe­lét a megyében működő szö­vetkezeti boltok bonyolították le. melyek szerepe az utóbbi időben megnőtt. Új szövetke­zeti ABC-áruhézat nyitottak Salgótarjánban a városköz­pontban. Az ÁFÉSZ új zöld­ségboltok létesítésével (pél­dául Bánkon, Tolmácson, Saécsényben) is igyekszik a lakosság zöldségigyümölcs el­látásán javítani. Az átlagostól valamivel ki­sebb mértékű (7 százalék) volt a megyei vendéglátó for­galomnövekedése. A forga­lom alakulását piziitívan be­folyásolta a második negyed­év végén átadott 120 ágyas Salgó Turistaszálló, amelyben egy modem étterem ds he­lyet kapott. Az elmúlt évek­ben a szövetkezetek érdekelt­sége ebben az ágazatban te megnőtt. A négy árufőcsoport köztol az előző év I—XII. negyedévé­hez viszonyítva legkisebb mértékben (6 százalékkal) a ruházati cikkek forgalma nőtt Erre hatással volt az idén több ízben végrehajtott idő­leges és végleges árleszállí­tás, amely a forgalom növelé­se mellett némileg csökken­tette a volumennek arányos árbevételét. A ruházati cik­kek kínálatánál — különösen a női konfekció, valamint a gyermekruihálk esetében — még mindig kifogásolható a választék és mérethiány. A vegyesipancikk forgatnia közel 11 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakát és ezen bedül a lakberendezési dikkék eladása növekedett legintenzívebben. Az előző év I—III. negyed­évéhez viszonyítva a bútor forgalma közel 10, a hűtőszek­rényé 14, a nagytképeimyős televízióé 8 százalékkal nőtt. Megkétszereződött a gáztűz­hely és gázboyler forgalma. Ez főleg a megyénkben, folyó gyors lakásépítéssel és beköl­tözésekkel függ össze. Az egyéb tarlón fogyasztási cikkeik közül a személygépko­csi-vásárlás 10, a lemezját­szó és a magnetofon forgal­ma 13, illetve 17, a zseb- és karóráké 16, a varrógépeké pedig 30 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Rétságon, a Glóbusz nyomda új telepén főleg lányok, asszo­nyok kaptak jó munkalehetőségeket. A dobozkészítés nem számít a nehéz munkák közé. Molnár Marika még csak 17 esztendős, Arató Irén és Ferencsik Sándorné is csak 20 körül járnak, de kiválóan teljesítik a rájuk háruló feladatokat Kulcsár József képriportja Rebenda János is fiatal, 24 esztendős. A „kisebbség”, a fér­fiak képviselője, hisz’ köztudottan leányok, asszonyok dol­goznak itt leginkább. Üveges a szakmája, az építőiparból jött az üzembe gépmesternek, de hamar beletanult a dolgá­ba. Persze, kell az iskola: jövőre már szakmunkás lesz és utána jöhet az érettségi! Felesége is itt dolgozik Ssarvasmarha-tenyésxtési tennivalód! (2) Világjelenség a szakosodás A HASZNOSÍTÁSI irány Iában azt értjük alatta, hogy kialakítása kérdésében még olyan termelési rendszert ala- mamapság te szenvedélyes vi- kitárnák ki, ahol egy dolgozó ták alakulnák ki. A kérdés egy év alatt hozzávetőleg eldöntése egy üzemben nem egymillió forint termelési ér- egyszerűen elhatározás dolga, léket állít elő. Figyelembe kell venni a meg- Felvetődik a kérdés, hogy levő lehetőségeket: épülete- miként lehet ide eljutni a két, legeltetési, takarmányter- szarvasmarha-tártásban ? Az mesztési, technológiai, szemé- üszőnevelés területén a felü- lyi feltételeket. A hosszú távú gyelőség javaslatára már Nóg- tervben a hasznosítási irányt rádban is létrejött olyan tar- egyértelműen le kell szögezni! tási technológia, ahol egy dol- Hosszú távon tej vagy hús gozó 200 üszőt gondoz télen- hasznosítási irányban kíván- nyáron. A termelési érték pe- ják-e állományukat fejleszte- dig meghaladja az évi 1 millió ni? A szakosodás nem tűr forintot! Erre Tereskén és félmegoldást. Így az átmeneti Ludáínyhalásziban van példa, típusok (tej-hús, hús-tej) csak Az állatok nyáron önroagu- átmenetiek lehetnek. Tény- kát szolgálják ki a legelőn, kérdés, hogy ma kettős hasz- Télen pedig olyan istálló és nosítású magyartarka szinte takarmányozási rendszer ke- a megye egész szarvasmarha- rül megvalósításra, ahol állománya. Véleményünk sze- ugyancsak önkiszolgálásról rint helyes, ha tejhasznosítási beszélhetünk. A gondozónak irányt határoz el az a gazda- csak az a feladata, hogy fi­ság. ahol az épület, a teeh- gyelje az állatok viselkedését, n.ológiai rendszer és a takar- és elkülönítse közülük a be­mén,yozési lehetőség ehhez teg jószágot. A marhahizlalás­kedvező. A hústermés ez eset- ban ugyancsak egyértelműen ben másodlagos. A másik ajánljuk a kötetlen tartásmó- hasznosítási irány a hiteltípus, dot! A megyében erre is van Szövetkezeteink többsége — több, és kedvező példa, adottságaiból kiindulva — he- A borjúnevelési techmológi- lyes, ha ebbe az irányba sza- ában változásokat kell végre- kosodik. Rövid idő alatt kia- hajtani! A meglevő épületek lákítható a kiváló eredmé- zömét korszerűsíteni szüksé- nyeket hozó magyar húsmar- ges. Erre a célra, és más kor­hű. A fejlesztési tervben sze- csoportú állatok, tartásmódok; repeltetni kell, hogy 1985-re átcsoportosítására az idén ite húshasznosítási irány kialakí- rendelkezésre áll bizonyos tása a cél, átmenetileg fejés- összeg. Felhasználására a fej­sei egybekötve. A tejtermés ügyel őség javaslatokat dolgo- 1980 körül várhatóan csali zott ki. A tehenészeték nagy azokban a gazdaságokban lesz többségében hosszú távon csak gazdaságos, ahol tehenenként a kötetlen, fejőházas tartási 3200 literen felüli hozamokat mód a járható út. Erre pedig érinek eL már a borj únevelésnél készül­A hasznosítási irány kiala- ni kell. kítása. illetve a szakosodás A tehenészetekben nehezebb világjelenség. A termelékeny- a termelékenység javítása, az ség fokozása erre ösztökéli a önköltség csökkentése. De szövetkezeteket A döntésnél megoldás itt is van. Pásztón. figyelembe kell venni a ter- és Ludámyhalászibam megkez- meszeli adottságokat, az álló- dődött a legkorszerűbb tartás- mán.y nagyságát, termelési technológia kialakítása. A te- színvonálát, a szükséges beru- henészetekben az a törekvés, házás mértékét és ütemét, a hogy legalább 50 tehenet gon- szakmai színvonalat. Az álló- dozzon egy dolgozó, mány nagysága szoros össze- A TENYÉSZTÉSI temniva- függésben van a termelékeny- lók megvalósítása nem kis séggel. Egy telepen három- mértékben függ a személyi száz-háromszázötven tehén feltételek megteremtésétől, elhelyezése kívánatos. Ahol a Ehhez tisztázni kell, hogy me- takarmánytermő terület nem íyik állatkorcsoporttal ki­áll összhangban az állomány- vannak foglalkozni, milyen nyál, ott számolni kell az ága- tartás- és takarmányozási zat komplexitásának megbon- technológiát akarnak kialakí­tásával, az egy tevékenységre tani. Manapság az a gyakor- való szakosodással. Járható lat, hogy egy 300 férőhelyes út, hogy az egyik szövetkezet szakosított telepen, kötött tar- tehéntartássaíl a másik mar- tású tehenészetekben szüksé- hahizilaiással, a harmadik ges; egy felsőfokú végzettségű borjúnevelóssél foglalkozik, irányító, legalább középfokú Az együttműködés szorgalma- végzettségű telepvezető, és zása a területi szövetségek fel- 40—42 tehénre három szák­adata. Gazdaságossági számi- munkás és betanított munkás, tásokat viszont az ádatte- Ha 1985-re .kötetlen tartási), nyésztési felügyelőség végez, fejőházi fejessel megoldott te­Az utóbbi tíz évben több- henészeteket' kívánunk létre- féle tartástechnológia terjedt hozni, akkor fele annyi dói­éi Az üzemek többségében gozót kell foglalkoztatni. Gom- bevezették a gépi fejést, de a dőlni kell a szakemberek ok- tehenésaetekben a munka ter- tatása során arra, hogy ne melékenysóge számottevően csak a mai korszerű ismere- nem fejlődött. Másfél évti- tekét, hanem a holnap tudni- zeddel ezelőtt is 12—15 tehén- valóit is elsajátítsák a nagy nel foglalkozott egy gondozó, cél a szarvasmarha-program- de ma sem lényegesen töb- ban foglaltak magvalósítása bél. Az iparszerű tartás ter- érdekében, jedése világjelenség. Ha ipar- Horváth Demeter szerű tartásról esik szó, áltar igazgató Van aki a termelőszövetkezetből, mások az általános iskola után, néhányon egyenesen a „tűzhely mellől” jöttek az üzembe. Luif Józsefné a szátoki közös gazdaságban dolgo­zott régen. Bandur Istvánnénak is szokatlan a gépek között dolgozni, hisz’ eddig csak a háztartás teendői hárultak rá. Az 1500 forintos kereset viszont jól jön nekik is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom