Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

,i szovjet kultúra palotája OMSZK A Dunához vezető út a vá­roskapun belül (faldarabkáját már csak emléktábla jelzi, az Is a földszint alatt, az Astoria aluljáró zsibongó csarnoká­ban), a hajdani Hatvani út, a mai Kossuth Lajos utca no­vember havában új épületet. Pestnek ez a régi belvárosi sugárútja új képet kap. A Semmelweis utca sarkán ál­ló palota homlokán, a magas­ban kigyullad majd fénybetűk­kel a név: a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Nem új ház, a múlt század vegén épült. A gazdag polgár­ság, társadalmi, társasági éle­te zajlott itt, az Országos Ka­szinóban. Szembe vele, ahol most a HUNGAROTEX üveg­króm palotája áll, a Nemzeti Kaszinó kapujához gördültek a hintók. Ahogy a régi pesti útikalauzok írták: a város e részén a legnagyobb volt a korzó, a társasági élet pezs­gése. Majd száz esztendő múltán a régi épület nemcsak új kön­töst kapott — a LAKÖTERV mérnökei tervezték az átalakí­tást, iparművészek, képzőmű­vészek serege, negyven—negy­venöt vállalat dolgozott itt—, hanem átépítve ez az épület­kolosszus valóban a kultúra, a tudomány otthonává válik. A Semmelweis utcai oldalon még acélfogú körfűrészek vágják a ruskicai márvány­lapokat, a berendezés finisé­nél tart a bedeszkázott, feláll- vanyozott építési terület, ami­kor a Művelődési Beruházási Vállalat egyik vezetőjével kis sétát tettünk a palotában. A Kossuth Lajos utca képe Is megváltozott kicsit: árká­dok alatt vezet az út a Sem­melweis utcai sarokig. Az ár­kádok alatt fa-, márványborí- tású üzletek, az egyik a Nyír­fácska. Iparművészeti bolt, Souvenir-üzlet. Mellette a Me­lódia könyv-, zenemű-, hang­lemezüzlet. A sarki főfronton nagy tábla hirdeti majd a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának heti programjait. Két nagy vitrinben pedig az APN friss fotós híradója, s a má­sik vitrin a ház életének ese­ményeit mutatja majd be fo­tókban. A Semmelweis utcai, oldalon — a főbejárattól jobbra — nyílik majd a Bajkál étte­remkombinát teaszalonja. A szalon minden asztalán egy kis szamovár, a vendég ma­ga készítheti el ízlése szerint a teáját. A teázó alatt a Baj­kál étterem, zöld, csipkézett falapocskákkal, szinte bezsin- delyezve, kibélelve. A hátsó falon Ortutay Tamás vörös egetett agyag mozaiklapjai. Szenes Zsuzsa textil faliképéi. Középütt, mint egy szökőkút alapzata, óriási rézlapon egy Memterségek dicsérete Stopperóra van a karján, de otthon még egy Doxát és egy Marvint is őriz Tepián János. — Miért tart három órát? — Szeretem őket... egyik­től sincs szívem megválni. Hol az egyiket hordom, hol a má­sikat. Az alatt a másik kettő kipihenheti magát. Négy éve órásmester a sal­gótarjáni Szolgáltató Szövet­kezetnél. havonta átlagosan kétszáz órát javít meg. — Azelőtt általános műsze­rész voltam, de már azt a mesterséget is előtanulmány­nak tekintettem a jelenlegi­hez — mondja. — Én elmond­hatom, hogy gyerekkori vá­gyam teljesült ezzel. Már egé­szen apró koromban képes voltam órákig elálldogálni a piacon, és figyeltem az ott dolgozgató órásmestert, mint akit megbűvöltek. Finom kéz és megromlott lá­tás; Tepián János azt mond­ja. erről ismerni meg az órást. — Sajnos, már másfél diopt- riás szemüveget hordok, és bi­zonyára lesz az még erősebb is. Sok a munkám. Nyolcra kellene járnom, de mindig bent. vagyok már hét órakor. — Nem csapta még be a fáját órája? — Engem?! Három ilyen óra? Sohasem késem el sehon­nan, es megkövetelem a be­osztottjaimtól is a pontosságot. A mi munkánk éppen a pon­tosságot szolgálja, azt nekünk tisztelnünk kell. Véleménye szerint a szak­mája a „kihalófélben levő” mesterségek közé tartozik. — Ma már csak tizenkét óra javító van Salgótarjánban —, mondja sajnálkozva. — Ügy látszik, már ott tartunk, hogy ha az óra elromlik, az embereit szívesebben vesznek újat, mint hogy megcsináltas­sák. — Miféle órákat javított már? — Ó, mindenfélét, fel se le­hetne sorolni. A legszíveseb­ben az antik órákkal bíbelő­döm. Munkaigényesek, de meghálálják a fáradságot. Tudja, ezek a mai faliórák azért már nem járnak nyolc­van évig... — Toronyórát javított már? — Azt még nem, ugyanis az a kazánkovácsok dolga. Hiába csodálkozik, ez így van. Mit kezdhetnék én azokkal a ha­talmas fogaskerekekkel, két- három méteres mutatókkal? — Egyébként nemcsak az a három órám van ám, amelyek- rőí már beszéltem. Van egy antik ingaórám is, meg egy olyan, amit ha egyszer felhúz, négyszáz napig jár. Üvegbúra alatt van, mert egyenletes hő­mérsékletre van szüksége. Mindegy, hogy hideg, vagy me­leg, csak egyenletes legyem, mert ha ezt nem kapja meg, úgy viselkedik, mint az elké­nyeztetett szépasszonyok; ké­sik. — Az ébresztőórákat is ked­veli? — Nincs szükségem rájuk, én magam is olyan vagyok már. mint egy ébresztőóra. Mindennap pontosan ugyan­abban az időpontban ébredek. Nem mondom, amikor még fél ötkor kellett kelnem, bosz- szantanom kellett néha maga­mat az ébresztőórával... — Sose vágta a földhöz? — Nem, mert éreztem, hogy nekem kell majd megcsinálni — mondja nevetve. — Külön­ben szeretem én valamennyit. Az óra olyan, mint a szív, amely az emberi szervezet munkájút irányítja, csak ép­pen több ember munkáját hangolja össze. Az óra a kö­zösség szive ... — szöghy — negyvenliteres nagy szamo­vár. Az első emeleten 217 fős színházterem, ahol konferen­ciákat, mozielőadásokat is le­het tartani majd. A színház- termet trópusi tikfa borítja, a széksorokat kék bársony fe­di, s kék színű szőnyeg a pad­lón. Színésztársalgó, s büfé egészíti ki a kamaratermet. A folyosókon mindenütt már­ványpadló, márványpillérek. Ugyanitt, az első emeleten ki­állítási terem képzőművészeti alkotások bemutatására, egy harminc személyes metodika­stúdió az intenzív nyelvtanu­lás részére, s egy zeneszalon. Japán zongorát helyeznek itt ■el, zöld, kék faliszőnyeg sza­lad fel egész a mennyezetig. A zenetermet üvegfal, üveg­ajtó választja el a többi ter­mektől: a világon az első ilyen nagyméretű edzett üveg­táblák ezek. A tapéták angol velúrtapéták. Klimatikus berendezés sza­bályozza az óriási épület hő­mérsékletét. A főbejárattal szemben, a palota csarnoká­ban Káló Viktor: Lenin-port- réja áll Tavaly augusztus elsején kezdtek a tervezők, kivitele­zők a munkához, s tizennégy hónappal később a régi palota új szívvel, új köntössel, a Du­nához vezető sugárúton ki­emelkedve a forgatag hullám­zásából, a kultúra és a tudo­mány világító tornyaként áll. (Kőbányai) a virágain és fái,: városa Négyszázhetven park, par­kosított tér és sétány, a város minden lakójára 16,4 négyzet- méter zöldterület jut — így összegezhetjük a szibériai vá­ros, Omszk „zöld statisztiká­ját”. A nagy orosz író, Fjodor Dosztojevszkij egykor ezeket írta Omszkról: „Fát elvétve lát az ember. Nyáron rekkenő a hőség, a szél porfelhőket kavar, télen hóvihar tombol. A piszkos kis városban nyo­mát sem fedeztem fel a ter­mészetnek.” A jól fűtött üvegházban fe­hér munkaköpenyes lányok szegfűkéit metszenek le a tö­vükről. A kis kocsin már egész halom élénkpiros virág fek­szik. A közelben, egy másik kocsin rózsát," hófehér tündér- kontyot, pillangókra emlékez­tető cikláment látni. A virá­gokat gondosan becsomagol­ják — odakint ugyanis mí­nusz 35 fokot mutat a hőmé­rő —, majd a városi virágüz­letekbe szállítják. Omszkban mindenki ra­jong a virágokért. Aligha akad még egy város, ahol olyan lelkiismeretesen pontos sta­tisztikát vezetnének a parkosí­tásról, a zöldövezetek létesíté­siről, mint itt. Az omszkiak évente félmillió fát és bok­rot, körülbelül húszmillió vi­rágot ültetnek, a városi cse­metenevelő iskolák 613 hek­tárnyi területet foglalnak el. Az időjárás azonban olyan, ahogyan Dosztojevszkij leírta: télen hóviharok, nyáron szá­razság. Télen mínusz 50 fok­ra süllyed a hőmérő higany­szála, nyáron 42 fokos hőség uralkodik. Hogyan lett Omszk az Oroszországi Föderáció leg­jobban parkosított városa? Omszk minden negyedik la­kója tagja az összoroszorsza- gi Természetvédelmi Társa­ságnak. Hétszáz társadalmi el­lenőr és húszezer iskolás „zöld járőrszolgálatban” felügyel a fákra és a virágokra. Forró nyári napokon az egész város apraja-nagyja öntözi a par­kok virágait és a pázsitokat. A lakosság évente több mint 500 ezer munkanapot dolgozik társadalmi munkában városa parkosításán, szépítésén. A tömeges méretű fásítási, parkosítási munka 1920-ban kezdődött, amikor Kolcsakot kiűzték innen. Május else­jén, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napján 12 ezer fát ültettek el. Azóta egyre több zöldövezetet léte­sítettek. Területük az utóbbi tíz év alatt évente átlagosan 169,5 hektárral növekedett; A fásítási, parkosítási mun­kában ma már főleg az eszté­tikai szempontok érvényesül­nek. A fák járdaszegély-menti „soros” ültetések „kimentek a divatból.” A szibériai táj utá­nozhatatlan jellegét visszatük­röző kötetlen telepítési stílus vált uralkodóvá. A gyér lombú fákat száműzték. Fűzfák, nyár­fák, nyírfák hibridjeit te­nyésztették ki, ezeket, vala­mint lucfenyőt, erdei fenyőt és cirbolyafenyőt ültetnek. A város parkosításához, a zöld­övezetek kialakításához spe­ciális gépek, traktorok, gép­kocsik állnak rendelkezésre. Omszk általános fejlesztési tervének megfelelően, a város valamennyi parkját zöld „fo­lyosók” kapcsolják majd egy­séges zöldövezeti rendszerbe. Minden harmadik ember tanul Egy kis statisztika a szovjet iskolarendszerről A szovjet iskoláikban ötven­millió tanuló jár és a szakkö­zépiskolák diákjainak a száma kilencmillió. Minden harmadik szovjet ember tanul. Ezeket az adatokat Mihail Prokofjev, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere közölte Moszkvá­ban tartott sajtóértekezletéin. A Legfelsőbb Tanács júliusi ülésszakán elfogadott új köz­oktatásügyi törvény hangsú­lyozza és megszilárdítja az ál­talános képzést nyújtó szov­jet iskolarendszer demokra­tizmusának elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy minden ál­lampolgárnak egyenlő joga van a műveltségre, mindenki szabadon, választhatja meg az oktatás nyelvét az ifjúság ok­tatása és kommunista nevelé­se egységet képez és mindket­tő az élettel, a kommunista építés gyakorlatával áll kap­csolatban, az oktatás tudomá­nyos jellegű és állandóan tö­kéletesedik a tudomány és technika legújabb eredményei alapján, továbbá, hogy az is­kola humanista és magas er- kölcsiségű műveltséget pvúít. A Szovjetunióban élő külföldi állampolgároknak és állam- polgárság nélküli személyek­nek a szovjet állampolgárok­kal egyenlő joguk van arra, hogy iskolai oktatásban része­süljenek a Szovjetunióban. A Szovjetunióban sikeresen halad az áttérés a mindenki­re kiterjedő középfokú okta­tásra. Az ifjúság törekvését, hogy a nyolc osztály elvégzése után tovább tanuljon (és a to­vábbtanulók ma már 85 szá­zalékot tesznek ki), az iskolák anyagi-technikai bázisánál« továbbfejlesztése támasztja alá. Az új tanév kezdetére például egymilliónál több ta­nuló számára létesül új férő­hely új iskolaépületekben. A pedagógusok közel három­millió seregéit az egyetemek, főiskolák és tanítóképzők száz­ezer végzett hallgatója gyara­pítja. A Szovjetunióban ezer lakosra 11 pedagógus jut, míg Angliában csak 6, Olaszor­szágban 5, egy pedagógusra pedig átlag 19 tanuló (Angliá­ban 30, az Egyesült Államok­ban 80). (Am Közös párt-vb-üiést tartottak Az MSZMP öblösüveggyári párt-végrehajtóbizottsága, va­lamint a határőrség balassa­gyarmati párt-végrehajtóbi­zottsága november 2-án együt­tes ülésen értékelte a két szerv közötti szocialista szerződés­ben vállalt feladatok végre­hajtását. Megállapították, hogy a két szerv között az elmúlt időszakban jó politikai, kul­turális és sportkapcsolat ala­kult ki, amelyben a két párt- bizottság mellett a KISZ­fflnnepi Készül o télre a Közúti Ijjsjiihí] A KPM Közúti Igazgatósá­ga az úgynevezett „zöld-táb­la program” mellett —, amely előjelző táblák elhelyezését jelenti a 21-es és a 22-es fő- közlekedési úton —, meg­kezdte a közlekedés szempont­jából veszélyes fák eltávolítá­sát az utak mentén, s ahol ez szükséges, a fák gallyazását Is. Megkezdődött a hófogó rá­csok elhelyezése is, ezenkívül november 9-én nagyszabású gépszemlét tartanak, mely­nek során megvizsgálják a sószórókat és a hóekéket, hogy megfelelő műszaki állapotban várják-e a telet? Is megbotlik. 50. Francia lnipresz- 7S. Indulatszó. 73. Mely hangrendú szíonista szobrászművész, (Augus- helyrag. szervezetek is részt vettek. A szocialista szerződésben vál­lalt feladatokat tehát mind a két fél teljesítette — állapít­hatta meg a közös vb-ülés. Ezt követően termékeny vita volt. Számos olyan jó javaslat hangzott el, amelyeket a jövő évi szerződéskötésnél és a kö­vetkező időszak munkája so­rán lehet majd hasznosítani. Arról is döntöttek, hogy leg­közelebb majd Balassagyarma­ton értékelik a közös munkát. te, 1840—1917). 61. Középanglial grófság. 63. Hegytetőről tárul elé- bünk, névelővel. 65. Tévé. 67. Rag, -ról párja. 70. Elbocsátásban van! Beküldési határidő: november 10. A nyertesek névsorát vasárnapi lapunkban közölj ük l NGGRÁD — 1973. november 7.. szerda A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkal­miból a függőleges 20. szám alatti költő „Kantáta” című verséből idézünk, Weöres Sándor fordítá­sában : „Nap, színarany-karimásan őrzi jövőnk kapuját — Hősök aludjatok árnyban...'' (Folytatás a vízszintes 1. és füg­gőleges 66. számú sorokban!) Zárt betűk: függőleges 20. E., I. Víz­szintes 1: I., V., L„ A; függőleges 66: P., A., L. VÍZSZINTES: 13. Egy Tisza men­ti községből jött. 14. József Attila klasszikus versciklusa. i5. Ásá a földet. 16. Nógrád megyei község. Hí. Azon. 19. Kétméteres ember. 20. íz. 21. Majdnem ragadni. 24. A fel­ső Rajna jobb oldali mellékvize az NSZK-ban. 25. Betakarító. 27. Ma­got hint. 29. Fésű fele. 31. Kettőz­ve: enni ad. 32. Kén és tantal vegyjele. 34. Rangjelző szócska. 35. Lima egynemű betűi. 36. Zsineg­szerű készítmény. 39. Ilyen madár u rigó is. 42. Zenei tanulmány, vázlat. 43. Fontosságot kifejező tu­lajdonság. 44. Építőanyag. 45. Na­gyobbított. 47. Enni adni. 49. Itt- rium és kálium vegyjele. 50. A pincébe. 51. Foszfor, kálium és vanadium vegyjele. 53. Folyócska a Székelyföidön, 54. Hátárrag. 55. Teleteszi. 57. Ókori nép, a Balkán északnyugati részének őslakói. 60. Nyereg fele! 62. Zárak mestere. 64. Gogol egyik „novellaliöse”. 66. . .Dame”; Párizsi nevezetesség. 68. össze-vissza túr! 69. Kettő van belőle! 71. Szakavatott. 72. Név­jegyével lát el. 74. Tenyészállat. FÜGGŐLEGES: 1. Sziget az Ir- tengerben. 2. ötlet. 3. Görög be­tű. 4. A X. Berlinben volt. 5. Ská­lahangok. 6. Átgondolt, megfon­tolt. 7. Az örök város. 8. Romániai varos. 9. Csap közepe! 10. A jel­zett időtől mostanáig. 11. Édesség. 12. Kontinensek határhegysége. 17. inni adó. 19. Bizalmas kérdés, (két szó). 22. Atmoszféra fizikai röv. 23. Inai egynemű betűi. 26. Orvos munkahelye. 28. Alaposan értékeli. 30. Főzőedények. 33. Hét pecsét őrzi. 35. Kukucskálni. 37. IÜV. 38. Kaszáló 39. Dísze. 40. . .választás Magyarországon”; Mikszáth regé­nye. 41. összefoglaló egyetemi vizsga. 46. Balatoni üdülőhely. 48. A másik part. 51. Magas hangolá­si! klarinét. 52. Bútordarab. 55. Cselekedte. 56. Kettőzve: dunántúli városunk. 58. Négy lába van, még-

Next

/
Oldalképek
Tartalom