Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-07 / 261. szám
Szónyi Gyula RRADALOM FO Megyei filmbemutatók A megye két premier mozijában hat filmet játszanak a héten, közülük azonban csak egy az új film, pontosabban, «uneiyik először kerül a nógrádi mozimezok elé. A szovjet .r lnanapok folytatódnak ezen, a heten, A nézők Eizenstein vi- ághfrű, klasszikus filmalkotását, A jégmezők lovagját, Tai“ k-ov&Zkij Andrej Bubljovát láthatják, és a fiatalok Borisz Kimjagarw izgalmas fiilm- «idaptáclóját, A vörös tulipánok völgyét. A megyében játszották már A tojás című lí-apcda és a Válás amerikai módra című filmet is. Mindkettőben egy-egy régi kedves .smierossel taiá lakozhatunk, Az ••lobbi ben a Kovács András fallak című filmjében is látott Bernadett* Lafon, az utóbbiján a Spartacus és a Búcsúzz a tegnaptól című filmek hősnője, Jean Summons alakítja a főszerepet. Az Egy srác fehér lovon című film, a Budapest Játék- filmstúdióban készült. Alkotója, Palástihy György, a vállalkozó kedvű rendezők közé tartozik, aki a groteszk komédiától a gyermekfilmen át a mai tárgyú munkásvigiátékig, a legkülönbözőbb műfajú és hangvételű filmeket készítette már, Ezek közül kétségtelenül a legnehezebb az utóbbi, az úgynevezett mai tárgyú, munkásvígjáték, mér csak azért is, mert a néző ezt tudja leginkább szembesíteni saját tapasztalataival, véleményével. A történet egy apóról és két fiáról szól. A két fiú közül az idősebbik már családos, akinek minden igyekezete arra összpontosul, hogy gyűjtsön, kuporgösson és kitörhessen a szoba-kon yhás „szülőházból”, amelyet idős, elfásult, televízió elé láncolódó apjával és még álmokat, vágyakat dédelgető öccsével kényszerül megosztani. Palásithy György filmjének legnagyobb erénye — s ez az elmondottakból i6 kiderül —, hogy aktuális társadalmi kérdéseket vet fel, amelyek minden korosztály érdeklődésére számot tarthatnak. Hangvétele és szándéka rokonszenves, emberközelből mutat be különböző lehetőségeket, s derűvel, humorral igyekszik megközelíteni komoly kérdéseket is, A film főszerepeit ismert é6 kedvelt művészek — Osztag Sándor, Koncz Gábor, Rajz János, Harsány! Gábor, Bodnár Erika és Goór Nagy Mária — játsszák. Gerencsér Miklóst 0*9.) Ebben az átalakulásban az nekelőtt szerető magyar. Két wffl akadályozta meg hogy lelkiismeret élt benne, de mim Icözben a magyarok oldalán is dig az utóbbinak kellett győz- sokan bizalmatlanul véleked- nie. A körülmények tették kotok róla. Az osztrák hadmér- telességévé, hogy mindig az nököt. a,bécsi katonai, vezetők utóbbi győzzön — ezt ő val- volt kedvencét láttáit benne, iotta. Ezt másképp ítélte meg, mint A körülmények pedig ab- a mi haragunkat. A magyarok, ból állottak, hogy mi megtá- — egyes magyarok — bizal- madtuk a magyarokat, és a matlanságát természetes visz- magyarok védekeztek. Ennek Kzahatésának tekintette. A be- következtében Török Ignác, a kerítettek, a bajba sodortak, az honvédsereg legfőbb hadmér- i gazságukért jogosan küzdők nölve mindent elkövetett Ko- ünvódelmi ösztönének. Ezért móromnál, a Kába-vonalnál, nem sértődött meg, ezért ma- Párkánynál, Esztergomnál és radt nyugodt és belátó, amikor legutóbb Szegednél, hogy till- a heljtore lépő új városparancs- hél több műszáki védelemmel nők, a szerencsétlen állapotú biztosíts,'! a megtámadottakat- Lenkey János Vizsgálatot ja- Természetesen, már Komá- v'usolt ellene. Görgey volt az, romnál átjöhetett volna hozató kezességet vállalt Török aánk. Épp úgy szabad eihatá- Ignác megbízhatóságáért. rozásától függött ez, mint az, Soha néni tagadta, a fórra- hogy1 maradt. Miért? — kér* dalom szélsőséges híve előtt dezték tőle. sem, hogy egész komáromi — Rokonaim, barátaim, iS“ tartózkodása alatt szakadatla- merőseim mind ott voltak kö- nul vitázott benne a régi oszt- rülöttem. Mindenki, aki berak tiszt és a hazáját mindé- csült, bízott bennem. 4 NÖGRÁD - 1973. nevembe; 7^ szerdai — Semmi áron nem vállalhattam, hogy Ők, akiket szeretek, a hazaáruló megbélyegző elnevezéssel illethessenekEgyetlen, olyan tábornok volt a magyar vezérek között, aki semmiféle illúziót nem táplált sorsa felől az esetben, ha fogságba kerül. S ez Nagysándor József. Nyíltan megmondotta, külföldre szándékozott menni, mert: — Tisztában vagyok azzal a büntetéssel, amely reám vár, Ügy látszik 6 ismert ben’ műnket a legjobban. Erre volt is elegendő alkalma, hiszen a honvédsereg oly sok tisztjéhez hasonlóan Nagysándor József szinten az osztrák, liudseregben szerezte kiváló katonai képzettségét. Annak ellenére, hogy tizenhat esztendős korától 1942-ig, huszonhárom éven át szolgált sorotokban, semmi hajlandóságot nem mutatott sajátjává tenni a német szokásokat. Mint ahogy változatlanul megőrizte heves, lobbanékony vérmérsékletét, épp úgy megmaradt nagyváradinak, bihari magyarnak. Legutóbb Olaszországban, a József: főhercegről elnevezett huszárezrednél volt százados és századparancsnok. Szolgálat közben bukott lovával és olyan súlyos mellkasi sérülést szenvedett, hogy búcsút kellett mondania a katonai pályának. Legalább akkor azt hitte. A Bánátban telepedett le, s mivel vagyona nem lévén, bérlőként élte magányos életét. Mindaddig, amíg el nem TITKUK — a kölcsönös bizalom NAGYBATONY-bányavárosban, nyár óta két ifjúsági klub működik. A fiatalabbról, * a Lovász József nevét viselőről már írtunk, most tehát — nemcsak illendőség szerint — a régebbi tevékenységét mutatjuk be olvasóinknak. A szakszervezeti fenntartású Bányász Művelődési Ház ifjúsági klubja 1966-ban alakult, zömében frissen végzett általános iskolások részvételével. Azzal az elsőrendű céllal, hogy a fiatalokkal megszerettesse a komoly zenét, megked- veltesse az újságolvasást, és megkönnyítse számukra a világ eseményeiben való eligazodást. Az akkoriban kialakult mintegy tizenöt fős csoport mostanára nemcsak megerősödött. hanem létszámban is gyarapodott. Ma közel hatvan beiratkozott tag közül már általában huszonöt főre lehet rendszeresen számítani. A klub mindennap nyitva áll a fiatalok előtt. Szívesen jönnek el televíziót nézni, rádiót hallgatni, társas játék ózni, biliárdozni. Diafilmeket, és diaképeket is nézhetnek az audo-vizuális teremben. Hetente, általában egyszer kötött programon vesznek részt. Hogyan alakul ki a klub programja? — . érdeklődtünk — Füstös István klubvezető és Kiskormos József klubvezető-helyettes távollétében —, Várvölgyi Máriától, a klub alapító tagjától, — A táróik elképzeléseinek meghallgatása után a két klubvezető —, akik nagyon, szerencsés módon azonos munkahelyen dolgoznak, 6 még szakmájuk is azonos — villanyszerelő —, állítja össze a programot. Ezt közösen megbeszéljük, esetiem új ötletekkel egészítjük ki. A két vezetőn kívül nincs külön klub- vezetőség. A program teljesítéséért mindenki kollektiven felelős. — Nem jelent ez esetleg anarchiát? — Semmi esetre sem. Sőt, ez a módszer nagyon rugalmas és demokratikus. Összejöveteleink sosem .mechanikusuk, sablonosak. Nagyon sole esetben csak szórakozni, játszani jövünk be, és eközben önmagától is kialakulnak viták. Ilyenkor szinte mindenki abbahagyja azt, ami* előzőleg csinált, s bekapcsolódik a beszélgetésbe. Már mindenki megszokta, hogy mellébeszélés és félelem nélkül hozzászólhat, mert nem neveti ki rosszmáj úan senki, A TAGOK felváltva önálló megbízatásokat kapnak rendszeresen. A legkülönbözőbb ünnepi alkalmaikra kell felkészülniük egv kis ismeret- terjesztő előadással, amit aztán vitára bocsátanak. így emélkeztek meg például —■, hogy csak néhányat ’ említsünk — a Komszomolról, az ENSZ-ről, Kálmán Imre mű* vészeién?!. A héten Gárdonyi* ra emlékeztek. Mindez nagyon jó módszer arra, hogy ambicionálja az embereket, tudásukat újabb és újabb ismeretekkel gazdagítsa. A klub tagjai rendszeres színházba járók. Saját pénzen, meg a klub bérletével járnak színházba. Nemcsak Salgótarjánba, hanem Budapestre is elmennek. Képzőművészéttel és zenével is foglalkoznak. Műterem-látogatást tettek Lóránt Jánosnál u megyeszékhelyen. Vendégül látták Bálványos. Huba budapesti grafikusművész szakkörének tagjait. A gimnazistákból és szakmunkásokból álló szakkör két hetet töltött Nagybá- tonyban, hogy munkában örökítsék meg a dolgozó embert. Az ifjúsági klub tagjai gondoskodtak arról, hogy a „szakkörösök” jól érezzék magukat a nagyközségben, és minél jobban megismerjék a helység történetét, a környéket Sokat beszéltek egymás munkájáról is. Barátságok szövődtek, közelebb kerültek egymáshoz. Kicsiny Miklós, a művelődési ház igazgatója és Tóth Józsefné igazgatóhelyettes és könyvtáros régi ismerője a fiataloknak. Ismerik őket, megbíznak bennük. Ha szükség van rá, az igazgatói szoba is nyitva áll a fiatalok előtt, akik nem élnek vissza a bizalommal, hanem igyekeznek meghálálni. Amikor társadalmi munkára van szükség, nem húzódoznak, mindenki szívesen jelentkezik. S ha e klub tartalmas, színvonalas tevékenységének titkát kutatjuk, úgy érzem, nem nehéz válaszolnunk. Mindenekelőtt azon a kölcsönösen, felismert érdekein és bizalmon alapul, ami mindkét, oldalról — a művelődési ház vezetősége és a klubtagság részéről — megnyilvánul. A művelődési ház ifjúsági klubjának már múltja van, tapasztalatai. Segítik-e az új klub munkáját, igényt tartanaik-e erre. A két klub egymás iránti érdeklődése megvan. Mindkét klub tagjai tettek már kölcsönösen látogatást egymásnál, sőt, vannak néhányon, akik mindkettőnek tagjai. Nemrégiben, a Lovász József klub két vezetőségi tagját hívták meg egy foglalkozásra. — Nagyon tetszett minden a vendégeknek — meséli némi büszkeséggel Várvölgyi Jqzsef lakatos. — Sajnálták, hogy náluk méig nem így mennek a dolgok, de mondták. azon lesznek, hogy minél előbb erre az útra lépjenek. A klubtagok közül néhányat megkértünk, beszéljenek a klubról, mondják el, miért járnak ide, Befejezésül szóljanak ők: Turopoli Sándor, 18 éves szerszámkészítő: — Nem volt hol megfelelően szórakoznom. Megismerkedtem egy klubtaggal, hívott, » eljöttem. Nem bántam meg. Leposa László Vízvezeték- Szerelő: — Nagyon, jó a közösség. Az' ember játékkal, beszélgetéssel jól el tudja tölteni az időt. Közben észrevétlenül tanúi is. BOCSI KÁROLY. egykori klubtag, jelenleg: szabadságom levő katona; — Szeretem a klubot. Sokszor gondolok a barátokra. Néhányan eljöttek a katonai eskümre is. S külön örülök annak, hogy — a hagyományokhoz hűen —• én is kaptam néhány száz forint segítséget az ünnepség alkalmából a klubtól. Sulyok László A képek erejével kezdődték délem a Pác és szerb lázongások. Régről ismerté Kiss Ernőt, úgy Isi, mint az olaszországi magyar huszártisztek egyik legnevesebbjét, úgy is, mint bánáti földbirtokost. Amikor parancsnokként megjelent a környéken Kiss Ernő, fölkereste a régi bajtársat. Arra kérte, legyen segítségére a rácok le- csendesítésében. Nagysándor József nem habozott. Rögtön Nagykikiindára sietett és a néhai lobbanékonv huszártiszt bebizonyította, hogy a kivételes lélekjelenlétre is képes. Jó szóval, türelemmel megelőzte a lázadást, mielőtt az vérengzéssé fajult volna. A siker elismeréséképpen Nagyki- ktoda térparancsnokává nevezték ki. Elekor még forma és látszat szerint mi Is a magyar kormánnyal teljes egyetértésben törekedtünk a délvidéki' zavargások felszámolására. Ez a magyarázata, hogy Piret osztrák altábornagy lelkesen helyeselte Nagysándor József működését és köszöneté jeléül közbenjárt az osztrák hadügyminisztériumnál, hogy léptessék elő őrnaggyá Kikinda térparancsnokát. A kérést átküldték a magyar hadügyminisztériumnak. mivel a rendelkezések szerint ezt illette az előléptetem joga. Meg is tör tént az előléptetés, ám István főherceg a nádor úgy kívánta, hogy az újdonsült őrnagy a pesti nemzetőrségnél folytassa szolgálatát. (Folytatjuk) A Nagy Októbert Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából tegnap délután nyolc tablóból álló kiállítás nyűt a rétsági Asztalos János Művelődési Központban, A kiállított fotók a világ első szocialista forradalmának történetet és az azóta eltelt időszak eseményeit dokumentálják. Az ünnep! allkalomibó! a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban ugyancsak fotókiállítás nyílt a tegnapi nap folyamán. Az üvegcsarnokban a hatvanegy éves Dmitrüj Boltermanc képeit csodálhatják meg a látogatók. A világhírű szovjet fotóművész számos országában aratott már megérdemelt, nagy sikert. Kiállításait bemutatták mér Londoniban, Rómában, Belgrádban, Prágában, New Yorkban, Budapesten és képeivel találkozhattunk albumokban, folyóiratokban is. Dmitrij Bal termőin c matematikusnak készülve, egyetemista korában kezdett el fényképezni, majd az Izvesztyija fotóriportere lett. A második világháborúban haditudósítóként vett teszt. Képeivel nem csak a háború tényeit mutatja be, hanem állásfoglalást tükröz, a háborúellenességét, a hazafiasságot és művészéténél lényegét, az ■ igazi humaniz must. A háború után az Ogo- nyok című folyóiratban jelennek meg képei, mely lápnak ma is munkatársa. E mostani művészi, alkotó periódusában is az ember áll alkotásainak központjában. Nagyon soká- utazott, és utazik a világban. „Oly sok és nagyon érdekes dolog van földünkön, hogy érdemes volt életem, túlnyomó részét úton tölteni” — mondja a művész. Befejezésül pe dig londoni kiállítása egyik látogatójának véleményét idézzük: „Nagy művész, akit nem- csak a Szovjetunió, hanem az egész emberiség magáénak érez.” Erről győződhet meg a művész képeit megtekintő salgótarjáni néző is. Mai tévéajánlaíunk 15.20: Pablo Casalsra emlékezünk. Dokumentum! Um, Nemrégiben kaptuk a tragikus hírt —■ a 97 éves világhírű művész egy súlyos operáció után meghalt. Szinte utolsó napjáig Koncertezett, járta a világot. Pablo Casals 1876-ban született, s már 19 év« korában a Párizsi Operaház szólistája volt. 1898-tól kezdte járni a hangversenytermeket s e példátlanul hosszú idő — 75 év —• alatt a világ minden táján osztatlan elismerést szerzett művészetének. Casals a legnagyobb gordonkaművész volt a saját szerzeményeit is sikerre vitte. Ű honosította meg a Baeh-szvitteket és 1919-től mint karmester is sokszor dobogóra lépett Haladó művészi magatartása emberi-politikai tisztánlátással, a társadalmi haladás oldalán való kiállással is párosult Nyíltan kiállt- hazája — Spanyolország —- fejlődése mellett az 1936-0!: köztársasági győzelem után, r< a fallangistdk, Franco hata lomra jutásakor önkéntes emigrációba ment (s hasonlóan Picassóhoz), soha többé néni tette lábát spanyol földre 1939-től több koncertet rende aett a spanyol, szabadságharc menekültjeinek javára. Haláláig a haladás oldalán álló, elkötelezett művész volt. A magyar közönség is többször találkozhatott vele személyesen — többször vendégszerepeit hazánkban is. A televízió do- kutnentumfilmje a művész életművének állít emléket e visszaemlékező összeáll! tussal,
