Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Politikai könyvnapok A marxizmus klasszikusainak húsz műve jelenük meg az idén 170 000 példányban. Űj művek, vagy olyan könyvek terülnek az üz* .etek kirakatába és az üzemi könyvterjesz- tűkb&z, amelyek kw-ábban már sok kiadás­ban megjelentek. A ma embere eddig soha nem tapasztalt módon, igényli a tájékozta­tást A különböző csaton iá Kon árad az in­formáció, de a tudományok é* a technika roiiamos fejlődése, a legfrissebb és a lehető legalaposabb tudás megszerzésének igénye egyre fokozza a könyvvásárlást. A tudást és k gyakorlati ismereteket is legalább ötéven­ként fed Síeli újítani. Űj generáció nő fél és í.z iqk'ísobbek is érdeklődnek, haladni akarnak. Az érdeklődés egyre inkább a tudás szom'jú' hozására változik és a jó könyvekben, talál­hatjuk a szomjat enyhítő formst. Hazánkban tizenkettedszer rendezik mega politikai könyvnapokat. Elmondhatjuk te­hát, hogy nálunk gazdag és hasznos hagyo­mányai vannak a politikai könyvnapoknak. A szakemberek téli politikai könyvheteket emlegetnek, de ez a meghatározás sem pon­tos, mert az onszágo* eseménysorozatot ma nyitják Esztergomban és februárig tart Me ayéniköen november 12-én Balassagyarma­ti**, a Magyar Kábel Müvek balassagyarma­ti gyárában kezdődőnek az ünnepségek. Ugyanekkor ás ugyancsak Balassagyarmaton sus üzemi könyvterjesztőknek ankétet ren" deztvak. ás a Nemzetközi Szemle szerkesztő­sége ankétet szervez. Nagybátonyban novem­ber végén, könyvkiállítás nyílik. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában, át­fogó, elméleti kérdésekkel es gyakorlati po­litikai kérdésekkel foglalkozó könyvek, egy egy témát átfogó kötetek és kislexikonok jelemnek meg. A szerzők tudományos aíúpos­sággal, de a nagyközönség számára is köz­érthetőéin hozzák közeliinkbe napjaink prob­lémáit és a holnap feladatait. Ebben a cikkben nine* mód arra, hogy akár a legfontosabb könyveiket felsoroljuk. Csupán példaként említünk néhányat Négy­szemközt a chilei forradalomról: már a cím is sokat sejtet. De ha hozzátesszük, hogy olyan interjúról van szó, amely l/uig Cor- vaiánnal 1972. decemberében készült akkor az érdekes könyv lényegére utalunk. Meg­említjük Bitó János — Sinka József: Jövőnk kulcsa: az energia című könyvét. A szakem­berekhez és az érdeklődők azéles rétegéhez szól Nyers Rezső kötete, amelyben gazdasá­gi fejlődésünk legfontosabb és legidőszerűbb elvi és gyakorlati problémáit elemzi es táv­lati feladatokat fc^almaz meg. Sorolhatnánk azokat a szerzőket és műveket amelyek az üzem- és munkaszervezés, a tudományos- technikai forradalom társadalmi következmé­nyeit, különböző politikai és társadalmi je­lenségeket vizsgálnak. A társadalmi valóság helye* megismerését segítik a politikai köny­vek. tudományos megalapozottsággal hozzá­járulnak, hogy a járási, városi, területi párt- bizottságok, valamint az alapszervezetek megfelelő munkamódszert válasszanak és helyes döntéseket hozzanak, A gazdasági, társadalmi, vagy politikai élet bármely posztján álljunk is, nap mini nap tapasztaljuk, hogy egyre bonyolultabb kérdések vetődnek fel, egyre fokozódik a velük szemben, támasztott igény és felelős­ség. Éljünk a lehetőséggel, olvassunk, tanul­junk, bátran, merítsünk a politikai irodalom gazdag tárházából. F. L. Ságvári Endre hatvanadik születésnapjára Nem lovaglás támogatásról van szó Naítex dolog lenne ponto­san, eaabateaan felsorol»!, hányféle saerep ellátása há­rul a inai kor asszonyára. UoiiBozó nő, feleség, édes­anya, a egyre Inkább a köz­eiét ezáfiAerének aktív sze­replője. Nem a „gyengébb nem” kwagiias támogatása, hanem magyonis jogos és reális igény, hogy sokoldalú köiHiyrtessei járuljon hozzá társadalmunk e nem kón.y- nyű kötelezettségek teljes üé- sébez. Nem kötődik ea 90 igény Ínyhez és időhöz, de kúlö- uösen aktuális ott, ahol a lakosság több mint 52 száza­lékát a dolgozó nők teszik Id. Márpedig Magytarnán- r tarban és a hozzá tartozó, csatolt községekben ponto­san ez a helyzet Természetes íiák hogy özekben a községekben szi­vükön viselik a dolgozó nők elet- és munikaköriUményel- nak megkönnyítését. Leg­utóbb a Magyiamándori kö­zös községi Tanács végre­hajtó bizottságának fórumán vitatták meg a községek íKizdái: miben segíthetnék a továbbiakban a dolgozó nő­ket kötelezettségük teljesíté­sében. Nem szokás, nem is helyes az eredmény* „kilóra" mér­ni, ezúttal azonban mégis el káli mondanunk: a tanács­kozás eredmény» négy, fel­adatokkal teleírt oldal. Még­hozzá nagyon konkrét, Idő­re és személyre szóló felada­tokat határoztak meg a vita során. Érdemes néhány dolgot kJézni e fontos dokumen­tumból. „Évenként felül kell vizs fiái-ni a vállalati, intézményi kollektív szerződéseket, az alapszabályokat, és intéz­kedni kell, hogy következe­tesebben érvényesüljön az egyenlő munkáért — egyen­lő bér elve. Különös tekin­tettel a DROGUNION-ra.” „.Az intézményeknél a ve- s-otők készítsenek tervezeteit tatáridő feltüntetésévé] ar­ra, hogy a belső bérfejlesz­tésből fokozatosan megszün­tessék a nők és a férfiak kö­zötti indokolatlan bérdiffe- renciákat.” Több mint három eszten­deje már a nőpolitikái ha­tározat megjelenésének. E feladatok újbóli meghatáro­zása is azt jelzi azonban, hogy a végzett munka anya­gi értékelésébe még mindig beleszól a munkát végző ne­me. Éppen ezért: nem en­gedhetjük még meg ma­gunknak azt a luxust, hogy a határozat megvalósítását levegyük a napirendről, el­lenkezőleg, vállalni kell az ismétlésbe bocsátkozást, egészen addig, ameddig er­re szükség lesz. Magyarnán­dorban nem teltek a koráb­bi feladat megerősítésétől. A körzeti egészségügyi há­lózat is kiveszi részét a nő­politikái határozat megvaló­sításából. Az eddiginél kö­ve tkaaeteseb ban ellenőrzi a nők, különösen a könnyebb munkára kiírlak munkahe­lyét, munkahelyi higiéniáját A tanács pedig a cserhátha­lápi múdekorációs ipari s-aövetkezettel közösen intéz­kedik, hogy a nyolc osztályt elvégzett lányok részére évente megszervezzék a hímző ipari tanuló-képzést. Nagy gond a családanyák­nak, hogy a gyermekgondo­zási segély letelte után hol, hogyan helyezhetik el gyer­meküket. Az óvodák szűkös­sége nem csak az anyáknak, hanem a tanácsnak is sok főfájást okoz. Elsősorban az óvodák bővítését kell megol­dani Maigyarnándor és Oserháthaláp községekben, hozták a döntést a községek gazdák Azonnal megjelölték a feladat végrehajtásának hogyanját is: támaszkodni kell a körzetben működő üzemek, szövetkezetek anya­gi támogatására. Apróságnak tűnik, de sok bosszúság forrása lehet, ha az üzletek áruellátása gyen­gélkedik. Megint csak olyan kérdés ez, amelyet a dolgo­zó nők éreznek a legkeser­vesebben. Ezért nem felej­tette ki az intézkedések so­rából a közös községi tanács az áruválaszték bővítését, a zöldáru biztosítását, hűtő­pultok üzemeltetését, a nylt- vatartás rendszeres egyezte­tését. Főleg a Cserháthalá- pon és Debercsényben lakó asszonyokat érinti a követ­kező döntés: az igényekhez igazodóan továbbra is bizto­sítani fepll a vasárnapi tej­ellátást, a tejtermékek áru­sítását. Ma már a közélet legkü­lönfélébb fórumain ott lát­hatjuk a nőket. Nem kevés a számuk a tanácstagok kö­zött sem. Nem mindegy azonban, hogy posztjukon hogyan állják meg helyü­ket. Ezért határozott a ta­nács úgy, hogy előadássoro­zatot szervez a női tanácsta­gok részére. Ennek kereté­ben ismertetik majd a funk­cióval járó feladatokat, tár­sadalmi kötelezettségeket, a munka legjobb módszereit. A feladatokkal megtöltött négy oldal nem csupán lát­szat-jóakarat Valamennyi feladat megoldásán név sze­rint megjelölt felelősök munkálkodnak, a számonké­rés másik alapja a hónapra, napra meghatározott határ­idő. Nincs tehát kibúvó, már a tartalom a bizonyíték, hogy nem is ez a szándék vezette a döntést hozókat. Sz, M. ÁFÉSZ KISZ-klub Sxirákon Sxirákon, » Hazai Fésűsfo­nó ki varró-üzemegységében, amely 1971-ben települt a köz­ségbe — nagyon sok fiatal­asszony és lány dolgozik. Je­lenleg három brigád küzd a Szocialista cím elnyeréséért, emellett a lányok a Kisí­rnunk ában Is aktívan részt vesznek. Ä ezíráld ÁFÉSZ nemrégiben hozott létre egy KISZ-klubot, ahol az ÁFÉSZ és a ki varróüzem KISZ-es fiataljai egyaránt szórakoz­hatnak, művelődhetnek. A rendszeres klubfoglalkozáso­kon kivül a fiatalok művésze­ti csoportok létrehozását is tervezik: a színjátszó csoport már alakulóban van. Az üzem KISZ-es lányai különösen örülnek az új klubnak, hiszen nagy segítséget nyújt számuk­ra a jó közösség kialakításá­ban és a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésében. A DOKTORNŐ négyen sri­gorúan ráparancsolt betegére. Idestova másfél esztendeje ke­zeli. az operációt is ő javasol­ta- Beutalta Kékesre is. Szé­pen gyógyul az asszony és most már dolgozni akart. Ilyen beteget csak szigorral lehet visszatartani végzetessé is válható lépésétől. A doktor­nő határozott volt. Arcán lát­szott, hogy nem tűr ellentmon­dást­— Szó sem lehet arról, hogy dolgozzon. Majd annak 1» el­jön az ideje.., A betegségéből lábadozó asszony beletörődött helyzeté­be. Ha nem lehet! A doktornő tudja. Belelát a beteg leikébe. Igaz, könnyebben érzi magát, nem fullad és ez a fő. De az is igaz, gyenge a teste- Mégis dolgozni kéne. A tizenhárom éves lánykának néhány új hol­mira van szüksége, arra neki kell megkeresni a pénzt. Az az ezerháromszáz forint táp­pénz élelmezésre is csak szű­kösen elég. Sokat átgondolta már mindezeket- Ilyenkor ar­ca bánatossá válik. De titkolja fájdalmát. Ne lássa azt senki sem. A doktornőre is ráné­zett és inkább sóhajtotta mint mondta: — Ha a doktornő így lát­ja... Ilyenkor elhatározza, hogy betartja orvosának utasításait, hiszen mielőbb meg akar gyó­gyulni. Az megnyugtatja, hogy a nehezén már túlvan- Volt idő amikor maga sem hitt abban, hogy valaha is kikeveredik abból a temérdek keserűség­ből. amely ránehezedett- Fia­talon ment férjhez. Elejében boldog is volt, akkor született a kislánya. A férje távol dol­i gágvárí 'Endre, aa illegális kommu­nista ifjümnnkás- mosgmlom egyik vezetője 1913. no­vember i-éa lenne hatvanéves. Az antifasiszta nép­front és az Ifjú­sági függetlenségi mozgalom kiemel­kedő szervezőjé­nek 1944. július 27-én rendőrgolyó oltotta ki életét (MTI fotó) Sokan élnek közöttünk; akik még személyesen ismer­ték Ságvári Endrét, a fiatal forradalmárt, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosát, a mártírhalált halt kommunistát Élő kortársai még nem öreg embernek, hi­szen Ságvári Endre ennek a napjainkban egyáltalán nem magas életkornak, a hatvan esztendőnek alig a felét érte meg. És mégis többet élt harcolt tanított nevelt mint mások évtizedek során. A0k ismerték, emlékeznek mosolyára. Azt mondják, Ság­vári Endrét még a legnehe­zebb helyzetekben is valami egészen mélyről jövő, belső derű jellemezte. Rendíthetet­lenül hitt a jövőben, a szocia­lista Magyarországban. A munkásosztály hatalmá­ért harcolt ezért áldozta éle­tét, Jóllehet 6 maga nem volt munkás. Egyetemet végzett, Budapest székesfőváros elöl­járóságán tisztviselőként dol­gozott Somát akár úgy la alakíthatta volna, mint tiszt­viselő társai, őt azonban nem ilyen fából faragták. Már egyetemi tanulmányai idején szenvedélyesen érdekelték a forradalmi eszmék, és ezek hatása az elnyomott répréte- gekre. Nehézségek árán marxista könyvekhez jutott, s a kellő elméleti felkészülés után kapcsolatot keresett és talált a gyakorlati munkás­mozgalommal, az ifjúmunká­sokkal. Röviddel az egyetem elvégzése után már előadáso­kat tartott, szemináriumokat vezetett a hetedik kerületi ifiknek. Később a szociáldemokrata párt Országos Ifjúsági Bizott­ságának munkatársa, s itt mindjárt bemutatkozásként nevéhez fűződik egy jelentős fegyvertény megszervezése. Abban az időben az erősödő fasizmus jeleként egymás után érték & nyilastámadások az ifjúmunkások különböző csoportjait Ságvári Endre ve­zetésével 1936 őszén több száz ifjúmunkás szétverte a Tompa utcai nyilasgyűlést, s ebben az akcióban kiderült, hogy Ságvári Endre — nemcsak a szavak embere, mert a harcban kiemelkedő személyes bátorságáról is tanúbizonysá­got tett. A rendőrség jöbb ifivel együtt őt is letartóztat­ta. Ekkor ismerte meg a Hor­thy politikai nyomozóosztály a fiatal foradaimárt Priuszán az állt hogy „fanatikus meg­győződésű. veszélyes felforga­tó”. Nyolc hónapra ítélték. A börtön még inkább megerősí­tette elveiben. Szüleinek így írt erről: „A megpróbál tata­Faluszéli tornácos ház goaott- Egy idő után elmaradt otthonról. Amikor hazajött kedvtelen, fáradt volt Aztán egyre gyakrabban elmaradt Egy levél segítségével derült ki az igazság. A férjének küld­ték. és ő megnézte. Csendesen, minden zaj nélkül elváltak. A faluszéli tornácos ház férfi nélkül maradt Fáj a meg- csaltsága, de Szomszédban testvérei, azoknál felejtett, és a kislánya lett mindene- Kellemes a lakása. A belé­pő a konyha, de szobának is beillik. Ettől jobbra a kislány birodalma- Csecsebecsék a fa­lon, heverő, párnákkal. Az övé az utcára néző szoba. Tisz­ta, ízlésesen berendezett Ket­ten, a kislányával jól érzik itt magukat- A lakásból mái kiűzték a múltat Két esztendeje, váratlan jött betegsége miatt vált ke­servessé megint az élete. Ten­nivalója tengernyi a faluban- A közösben több az asszony, mint a férfi, gondjaik temér­dek. Megoldására őt vették elő: „Menj és intézkedj! Be­szélj az elnökkel, szólj a párt- titkárnak . •Ö pedig ment így aztán természetes, amikor sor került erre, őt választot­ták meg a nőbizottság elnösé- nek. Vezette a női munkacsa­patot, intézte az asszonyok dolgait, az óvoda nyitvatartá- Bának meghosszabbításától kezdve a munkabér rendezé­séig. Járt egyik tanácskozás­ról a másikra. Vitatkozott, ve­szekedett az asszonyok érde­kében, Csak amikor esténként hazatért, érezte, bogy a teste nehéz. Egyik éjszaka felriad­va, a fulladás érzésétől szen­vedett Vergődésére felébredt a kislánya is. Csak suttogni tudta neki: — Levegőt mert megfulla­dok- Az ablakot... A betegséggel járó nyomasz­tó légkör nehezedett a falu­siam mutatja, széli tornácos házra- Akkor az édesanyja, szólt életébe a doktornő. Nem engedte dolgozni. Kórházba utalta, ahol .megoperálták. Még ma is, nyakán kereszt­ben metszett páros csík jelzi a vágás nyomát. Teste gyó­gyul, a lelke fáj. Riadttá vá­lik a tekintete. — Nem, erre gondolni sera szabad... Nyomasztó csend nehezedett a lakásra. Az ősztől kopott szőlőlugast maró szél tépte. Fekete felhő kavargott. és es­ni kezdett- Miért is bántana ő valakit is- A munkacsapat sok megértőbbé tesznek, de könyörtelenebbé is. Megérteni csak a szenvedőket és az el­nyomottakat szabad, s minél inkább megértjük őket, annál keményebben és ellágyulás nélkül kell folytatni a harcot minden szenvedés okai. ellen.” Kiszabadulása után Kulleh Gyula közvetlen munkatársa­ként irányította tovább az Or­szágos Ifjúsági Bizottság mun­káját, előadásokat, vitákat szervezett és vezetett, kereste a kapcsolatot a kommunái - Iákkal. Ekkor már világosan látta, hogy csakis a kommu- r'stákkal együtt lehet ered­ményeden harcolni a fokozódó jzta veszély és a fenyegó ’ >rú ellen. Felvételét kérte Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjába. Mint kommunista szervezte meg az első nagy­szabású béketüntetést 1941. október 8-án a Batthyány-em- lékmécsesnél, majd a Kos- suth-mauzóleumnál és a Pe­tőfi téren. A nagy visszhan­got keltő demonstrációk nem csak a háború, hanem a né­met és magyar fasizmus elle­ni tiltakozást Is jelképezték, erőt adtak * további harchoz. Fél évvel ezután, 1942 máju­sában, amikor betiltották ar. Országos Ifjúsági Bizottságot, Ságvári Endre illegalitásba vo­nult, ezer veszély közepette- nyomdákat szervezett, itt ké­szültek a párt mozgósító fel­hívásai, röplapjai, újságjai. A szerkesztésében megjelenő Béke és Szabadság egyik utol­só cikkében arról írt, hogy már nincs messze a szabad ­ság, minden haladó erőnek: össze kell fognia a demokra­tikus Magyarországért, amely­nek kivívása a küszöbön ált Igazs volt de as új kor? már nem érhette meg. 1944 nyarán egy besúgó nyomára vezette a detektíveket A esendőmyomozók egy cukrász­dában törtek rá Ságvári End ­rére, aki illegális találkozóra érkezett Ságvári nem adta meg magát fegyverrel véde­kezett, két pribéket Is letette tett már, amikor halálos sebet kapott Hősként harcban haSKl meg, Ax életéről készült film címe szerint harminckét neve volt lehetséges. De szíve csak egy volt és az mindvégig a sza­bad Magyarországért, a mun­káshatalomért dobogott A. i. táblában, mint teWSy szegéire­céges testen, úgy gazosodott a része a művelt területen. Sen­ki hozzá nem nyúlt Tudták; hogy beteg, azt is. amíg egész­séges volt. az érdekükért miit" denre vállalkozott, mégsem nyúltak hozzá a földjéhez- Aa elnök kapál tat ta meg a tv* terhére, hogy ne maradjon ott csúfnak- Csakhogy ezért őt semmi sem illett. Keserűen felnevetett: — Nekem zárszámadás sem lesz az idén,.. Az elnök sem tudja, ml le» gyen a nőbizottság elnökével a betegsége miatt Pedig né­hány hét múlva letelik a bei tegádő is. Az orvos pedig ki­kötötte, hogy még tavasszal sem szabad dolgoznia. Delet harangoztak. Csende­sedett a szél, eltakarodott a felhő Is. Ragyogott a napfény a színeváltott leveleken. Nyí­lott az udvari kiskapu- Az asszony megismerte a könnyű lépteket- Felcsillant a szeme. — Jön a kislányom! Arca megszínesedett, telein» tét* derült lett Felállt és as tagjai, amióta beteg, mindig ajtó felé haladt, mint aki t(te megló fogatják. Elmentek a kórházba is. Amióta hazajött, rendszeresen itt vannak nála egy jó beszélgetésre. Csak ami­kor jólesett volna a segítség, akkor feledkeztek eL TAVASSZAL még nem gon­dolta, hogy ilyen hosszadal­mas lesz a betegsége. Vállalt cukorrépát a közöséből, hogy legyen otthon cukor. Ezt is kapnak Járandóságként * ré- patemusiztők. Ki is jelölték a -észét. De megbetegedett, nem tudta gondozni. A cukorrépa­relmetlen. Magabiztos lett. — Oda se neki, valahogyan megleszünk, csak egészség le­gyen. A kislány belépett az ajtSn. Derülten nézett édesanyjára, Az anyja rákacsintott: — Igaz, kislányom?... — Ha édesanya mondja«;" ÖSSZENÉZTEK. Szemük* ben látszott, hogy mennyire összetartoznak ők. ketten, a faluszéli tornácos ház lakói. Bobál Gyűl® NÓGRAD = 1978, nőnembe? 4.t vasárnap 3 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom