Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

Munka- cs üsemsxerrexés (T.) A korszerű vezetői munka követelményei A MŰSZAKI, technikai' ha­ladás következtében a koráb­ban helyes szervezési elvek és bevált szervezetek is .el­avulttá válnak, új módszerek kellenek. Ezért szükség van időnként a vezetői munka, a vállalati szervezet értékelésére és továbbfejlesztésére. Egy­aránt érvényes ez a korsze­rűen szervezett vállalatokra és a kevésbé jól szervezettekre azért, hogy fokozatosan fel­zárkózzanak az élenjárók mellé, A pártszervezeteik aktív se­gítségével sikerült elérni, hagy egyre -több fizikai és szellemi dolgozót vonnak be a szervezési feladatok megva­lósításába. Jó gyakorlatot folytatnak azok az üzemek — pl. a Salgótarjáni Kohászati Üzemeik, ZIM salgótarjáni gyára 2. sz. Volán stb. — ahol a társadalmi bázis széle­sítése érdekében . működtetik az úgynevezett szervezési ta­nácsokat, komplex brigádo­kat. Ezek tagjai részt vesznek a javaslatok kidolgozásában, az intézkedési programok fo­lyamatos megvalósításában és ellenőrzésében. A Nógrád me­gye^ Állami Építőipari Válla­latnál az a helyes, gyakorlat kezd kialakulni, hogy fontos témák kidolgozására tervpá­lyázatot írnak ki. Az egyszemélyi felelős ve­zetők egyre több támogatást kapnak a dolgozóktól a de­mokrácia különböző fórumain. A termelési tanácskozásokon, brigád- és művezetői értekez­leteken számos javaslat hang­zik el a szervezés korszerűsí­tésére. Ezek megfogalmazást kapnak az éves programokban is. Ezeket bedolgozták a fel- adattervbe. Az öblösüveggyár­ban. például a technológiai fo­lyamatok ésszerű átszervezé­sére és az űj gyártási mód­szerek bevezetésére, a szur­dokpüspöki, a pásztói és az ecsegi mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben a korszerű termelési eljárások alkalma­zására (repülőgépes növény- védelem) tettek javaslatot. Eddig még nem értük el mindenütt, .hogy a .vejzetők el­sajátítsák a szervezéstudo­mány legújabb vívmányait, és olyan fontos feladatnak te­kintsék a vezetési ismeretek gazdagítását, mint az általá­nos műveltség, vagy a szak­mai ismeretek bővítését. Minden vezetőnek tisztáiban kell lenni a vezetés funkciói­val járó változó követelmé­nyekkel, a vezetési munka te­rületeivel. a vezetés szervei­vel és a dönbéselőkészítés módszereivel. A vezetési ismereteket első­sorban önképzéssel és tovább­képzéssel kell fejleszteni, er­re a lehetőségek mindenütt adottak. A minisztériumok és a felügyeleti szervek meg­kezdték az igazgatók és a he­lyettesek továbbképzését, a középkádereik, beosztottak ok­tatását viszont helyben kell megoldani. A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, az Ipoly Bútorgyárnál, a Ma- gyamándori Állami Gazda­ságnál már saját szervezésben megkezdődött a művezetők és részlegvezetők oktatása. Ez azonban még nem általános, nemegyszer felülről várják a megoldást. A KÖZPONTI Bizottság 1971. december 1-i határoza­tát csak úgy lehet eredmé-. nyesen végrehajtani, ha az ügyrendeket, a szervezeti és működési szabályzatokat, munkaköri leírásokat hozzá­igazítjuk a változásokhoz. Er­re azért van szükség, mert évek óta nem változtattak raj­ta. A vállalati ügyrend for­máját. szervezeti felépítését nem írják elő kötelező jogsza­bályok. Ennél fogva igen vál­tozatos megoldások lehetsége­sek. Azok a szervezeti szabály­zatok felelnek meg a célok­nak, melyek tartalmazzák a vállalat legfontosabb adatait, a szervezeti felépítés változá­sait. az irányító egységek egy­más közötti kapcsolatait, a függőségi viszonyokat. A mű­ködési szabályzatok pedig ma­gukban foglalják a vezetői döntések előkészítésének mód­ját, az információs rendszer követelményeit, a munkavi­szonnyal kapcsolatos kérdése­ket Egy-egy dolgozó akkor tud eredményes munkát vé­gezni, akkor lehet felelőssé Bolgár együttműködéssel kaputelefon Rövid idő alatt műszaki karriert futott be a bolgár együttműködéssel gyártott pé­csi kaputelefon. A Baranya megyei Szerelőipari és Szol­gáltató Vállalat 1969-ben je­lentkezett először a társashá- zak kapuibejárata és a lakások közötti hangos bebeszélgetésre alkalmas, igen praktikus be­rendezéssel. A kezdeti sikerre építve 1971-ben a KGST hí­radástechnikai csoportjának bolgár—magyar szekciója be­vonta a pécsi vállalatot a híradástechnikai cikk koope­rációs gyártásába. Bulgáriá­ból, a belogradcsiki telefon­gyárból érkezik a berendezés Lakásban elhelyezendő tarto­zéka, míg a telefonkészüléket, az automat i kát és erősítőt Pé­csett állítják elő. Az Elektroimpex Külkeres- ■ kedelmi Vállalat közreműkö­désiével kitűnő kapcsolat fejlő­dött a két gyártó cég között. Együttesen fejlesztették a ké­szüléket, amely fontos szere­pet kapott a hami lakásprog­ramban. 1969-től napjainkig 42 000 új otthont láttak el ilyen berendezéssel. 1974-ben 30 000 lakáshoz készül kapute­lefon a két vállalat, kooperá­ciójában. A tervidőszak utolsó esztendejében az évi kapaci­tást tpvábbi tízezerrel növelik, tekintettel a várható export­igényekre. A készülékcsaládnak ma mór tíz tagja van, azaz 1-től 192 lakásos házakba tudják felszerelni. Jövőre elkészül az első 240 lakásos kaputelefon- típus, amely Pécs toronyházá­ba kerül. A jó műszaki együttműködés eredménye a választék bővítése is: jelen­leg két, jövőre pedig már öt színben küldenek telefonké­szüléket a bolgár partnerek. A pécsi vállalatnál a bolgár alapkészülék újabb felhaszná­lási lehetőségével is foglalkoz­nak. Rövidesen elkészül az üzemi és utcai segélyhívók mintapéldánya. Szakmérnökképzés A MÉM közlése szerint az agrártudományi egyetemeken, valamint az erdészeti és fa­ipari egyetemen 1974-ben két­éves tanulmányi idővel, leve­lező tagozaton, szakmérnök- képzés indul. A gödöllői egye­tem mezőgazdaság-tudományi karán üzemgazdasági, szarvas­marha-tenyésztési, vízgazdál­kodási, vetőmag-gazdálkodási, baromfitenyésztési. baromfi- ipari, környezetvédelmi, me­zőgazdasági, számviteli-pénz- ’ügyi, valamint talajtani; a mezőigazdasági gépészmérnöki karon pedig munkavédelmi, anyagmozgatási, gépjavítói és agrárgépész-gazdasági okta­tás kezdődik. A debreceni egyetemen mezőgazdasági, üzemgazdasági és vízgazdál­kodási. a keszthelyi egyete­men sertéstenyésztési, az egye­tem mosonmagyaróvári karán pedig tej gazdasági-tejipari képzés indul. Az erdészeti és faipari egye­temen erdészeti, növényvédel­mi szakmérnöki oktatás kez­dődik. A felvételi pályázatokat 1973. december 31-ig a mun­kaadón keresztül kell a je­lentkezőknek /benyújtani ok. (Kivétel a gödöllői egyetem agrárgépésiz-tgazdasági, vala­mint a keszthelyi egyetem sertéstenyésztési és tejgazda­sági-tejipari tagozata, ahol 1974. június 15. a határidő.) tenni, ha pontosan meghatá­rozott a munkaköri kötelessé­ge, a tevékenységi köre. E te­kintetben figyelemre méltóak azok a kezdeményezések, me­lyek a ZIM-ben találhatók. Itt kidolgozták a gyári, döntési hatásköröket. A Pestvidéki Kőbánya Vállalatnál ‘ javítot­ták a közvetlen termelésirá­nyítás színvonalát. A ludány- halászi termelőszövetkezetben bevezették az önálló ágazati elszámolási rendszert Árra is van azonban párna, hogy a szabályzatok ugyan korszerűek, de csak papíron vannak meg^ nem hajtják végre. Valójában minden a régi .módszer és vezetési gya­korlat szerint történik. Az a vezető, aki mindent maga akar intézni, a fő feladatok tekintetéiben nem eléggé ma­gabiztos, ezért inkább elmerül a részfeladatokban. Lehetsé­ges azonban, h-ogy a hiba a vállalati szervezetben van, mert túl sok részleg tartozik hozzá, sok beosztott vezetővel kell tárgyalni, és túl sok résiz- letdöntest kell hoznia. Nagyon fontos a vezetés de-i mokratizmusét mélyíteni. Ezt a célt szolgálja az igazgatói tanács. Tagjai a legjobb mű­szaki és közgazdasági szak­emberek. Ez nem választott testület. A tanács egy-egy lé­nyegesebb, hosszabb távra szóló kérdésben ad javaslatot az igazgatónak. Ezek köziott munkahelyén a kádertovább­képzésre, az éves és távlati tervekre, vállalati szervezetre, jelentősebb beruházásokra, a termelési szervezet nagyobb módosítására, új technológiák bevezetésére stb. E tanácsadó szervezet nem csorbítja az igazgató személyi felelősségét a döntési jogkörnél. A DEMOKRATIZMUST elő­segítő tanácskozások helyes megszervezésére, tartalmának növelésére mindenütt nagyobb gopdot kell fordítani. A'ta­pasztalatok azt mutatják: ott jó az eredmény, ahol felhasz­nálják a demokratizmus ele­meit, igénylik a társadalmi szervek, a dolgozók vélemé­nyét, javaslatát. (Folytatjuk) M. L. S. I. Segítik a munkásfiatalok tanulását A munkásfiatalok közül me­gyénk üzemeiben csaknem 2100- nak nincs meg az általános isko­lai végzettsége. Ez a 30 éven alu­li fiatalok 10 százalékát teszi ki. Az alapműveltség megszerzése, valamint a magasabb iskolai vég­zettség elérése céljából a szakszer­vezeti bizottságok a meggyőző, felvilágosító munkán kívül javas­latokkal segítik a fiatalok tanu­lását. A Balassgyarmati Fémipari Vál­lalatnál a tanulmányi foglalkozá­sok 50 százalékát például munka­időben végzik. Másutt öt nap évi külön jutalomszabadságot kapnak. Van olyan üzem, ahol jutalom­ként 5—600 forintot adnak. A Ba­lassagyarmati Húsipari Vállalatnál magasabb órabérben részesül az iskolát végzett fiatal. Mindig a hűsgyár a hibás?... A hús- és húskészítményeknél mutatkozó hiányos választék felemlítésekor a boltok ve­zetői gyakran hivatkoznak a központi lehető­ségek szűkVe szabottságára és a húsipar dol­gozóinak hiányos munkájára. Mi az igazság? Megyénkben szeptember 30-ig 48 százalék* kai több hús és húskészítmény került forga­lomba, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül a húskészítményekből 8,3 száza­lékkal több. Ennek ellenére a lakosság gyak­ran kifogásolja a töltelékáruknál jelentkező hiányosságokat, a szűk választékot. Kétségtelen, vannak termelési gondok is, mivel a balassagyarmati gyár kapacitása nem bírja a megnövekedett igények kielégítését. Ugyanakkor előfordulnak rendszertelen szál­lítások is. # Hiba volna csak az előbbiekkel magyarázni a hús- és húskészítmény-ellátásban jelentkező gondokat. Ugyanis: kettőn áll a vásár. A ke­reskedelem sem mentes a hibáktól. Az első és legfontosabb dolga, hogy a rendelkezésre álló árualappal helyesen és jól gazdálkodjon. Mi a helyzet e tekintetben? A vállalati és szövetkezeti központok nem irányítják eléggé a boltvezetők ez irányú tevé­kenységét. Valószínű ez is közrejátszik ab­ban, hogy a boltvezetők egyes esetben óvato­sak, s csak azokat az árukat rendelik megj amelyek pillanatok alatt elfogynak, amelye­ket ismernek, megszoktak a vásárlók. Mulasz­tásukat tetézik megrendeléseik tervszerűtlen- ségével. Egyszer többet rendelnek — mond­ván —, a húsipar úgysem tudja leszállítani, máskor meg a leszállított mennyiséget sem veszik át. A megyei tanács kereskedelmi osztálya fontos feladatának tartja a folyamatos ellátás biztosítását, a hús és húskészítményekből Salgótarjánba, Balassagyarmaton és a mun- káslakta településeken. Megtehetik, mert le­hetőség van arra, hogy a tőkehúskeret na­gyobb hányadát töltelékáruban kérjék a hús­ipar dolgozóitól. Ha ennek a kívánságnak telje­sítését j a termelési feltételek hiánya miatt a megyében nem tudják megoldani, akkor nem marad más hátra, mint hogy a szomszéd me­gyéből kell biztosítani a folyamatos ellátást. Érthető a megyei tanács kereskedelmi osz­tályának ez az állásfoglalása, mert a Belke­reskedelmi Minisztérium — tekintettel a nö­vekvő sertésállományra —, szeretné a lakos­ság töltelékáru-ellátását is a megnövekedett jövedelmekhez igazítani, illetve a kívánt szintre emelni. . Ezt a helyes törekvését pedig csak támogat­ni lehet. V. K, Csak anyagiasság? Megbecsülés - de nemcsak szóban IS — Ha a munkakörülmények olyanok lennének, mint a belső szervezés, és a bérfej­lesztés. akikor többé nem len­ne okunk panaszkodni — mondja Róza János, az Ipoly Bútorgyár balassagyarmati részlegének üzemvezetője. Valóban, azit nem lehet mondani, hogy külsőre tetsze­tőseik lennének ezek az épü­letek, amelyekben a munká­sok dolgoznak. Ennek ellenére siokan mondták, hogy szeret­nek itt dolgozni. A munkás- vándorlás majdnem, teljesen megszűnt, és ami figyelemre méltó: női dolgozó az utóbbi időben egy sem hagyta ott az üzemet. — Inkább évek — a gyer­mekgondozási segély idejének letöltése — után is visszajön­nek — mondja az üzemveze­tő. — Elbben márciustól való­tnűleg a bérrendezés is sze­repet játszik. Az összbéremel- kedés ebben az évben 7,5 szá­zalékos vcflit, de a nők közül egyik sem kapott 11 százalék­nál kevesebbet. Sőt! Volt né­hány asszony, aki 22,5 száza­lékot kapott. Az üzem veze­tői ugyanis messzemenöleg fi­gyelembe vették azt az elvet, hogy az egyforma munkát végző nők. és férfiak között a bérezésiben se legyen semmi­lyen különbség. Pintér Istvánná az illesztő- brigádban dolgozik, furnéro­kat illesztenek össze, Ö egyike azoknak, akik hosszú kihagyás után visszajöttek ide. — Tíz éve dolgozom a vál­lalatnál, igaz, jó hosszú idő után jöttem vissza. Két kis­gyerek van otthon, úgy, hogy egyvégtóben 5 évig voltam gyermekgondozási segélyen. — Ugyanoda került vissza, ahol azelőtt dolgozott? — Igen, ezt a munkát sze­retem csinálni, ehhez értek, visszavettek. Most tízen va­gyunk együtt teljesítménybér­Pinterné: öt év utón oda kerültem ugyan­ben. havonta általában meg­keressük a kétezret Ezért nem is gondolkodtam, hogy talán más vállalatnál helyez­kedjem él az öt év letelte után. Persze, az is igaz, hogy jóval többet keresünk, mint évekkel ezelőtt, amikor kezdő voltam. A beszélgetés során az is ki­derül, hogy az itteni szakszer­vezeti bizottság is sokat fog­lalkozik a nőkkel, A gyerek- szülés után járó segélyen kí­vül mindenki 700 forintos szakszervezeti segélyt kap egy év letelte után, melyet otthon töltött Az elmúlt évben 18 sokgyerekes asszony kapott anyagi támogatást a vállalat­tól. A kép, amely a számadatok Szén* és bauxitkutatás Keresik a holnap bányáit A Központi Földtani Hiva­tal megbízásából jövőre meg­kétszerezi kutatófúrásait az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, amely hazánk ásvány- és építőanyag-lelőhe­lyeinek készleteit és geológiai viszonyait határozza meg. A megnövekedett megrende­lésnek köszönhető, hogy a több éves átcsoportosítás után ismét eredeti hivatásukat töl­tik be a korszerű fúróberen­dezések. Az utóbbi években ugyanis a széntermelés csök­kentésével a régebbinek töre­dékére apadt a szénkutatás, ugyanakkor a többi ásvány- kutatás megrendelései is csökkentek. A berendezések egy részét ezért vízkutatásra, kutak fúrására állították 'át, más részük pedig külföldi megrendelésnek tett eleget.. Ebben az esztendőben ösz- szesen 68 millió forint értékű kutatófúrást hajtotta^: végre. Befejezték a Nagyegyháza, Csapd, Mány térségében el­helyezkedő, mintegy 300 négy­zetkilométernyi szénlelőhely kutatását. A zárójelentés igen biztató: több méter vastagsá­gú jó minőségű barnaszenet tártak feL Folytatták * doro­gi mészkő és a börzsönyi grá­nit kutatását, Uzsa térségében pedig a kőbánya tartalékait határozták meg. A következő évben elsősor­ban a bauxif- éf a szénkuta­tást fokozzák. A már feltárt új szénlelőhelyen, Nagyegv- háza, Csapd és Mány környé­kén, bauxitot is leltek, s most ennek feltárásával folytatják a nagyszabású kutatómun­kát. Tíz korszerű fúról*?rende- zés segítségével szereznek rész­letes információt a Bauxit mennyiségéről, elhelyezkedé­séről. A munka értéke jövő­re meghaladja a 30 rruúió fo­rintot Új lendületet kap a szén­kutatás is. Vas, Somogy és Zala megyében a lignitlelő­helyeket vizsgálják. Észak- Magyarországon Miskolc kör­nyékén kőszén- és lignitlelő­helyek készleteit kutatják. Újabb fúrógépeket állítanak fel a még feltáratlan kő- és más építőanyag-lelőhelyeken is. Az itt szerzett informáci­ók a Mész- és Cementművek távlati tervezéséhez adnak támpontot A megnövekedett feladatok­hoz korszerűsítette géppark­ját, fúróberendezéseit az Or­szágos Földtaiti Kutató és Fúró Vállalat. A fúróberende­zések 80 százalékát gyémánt- koronával látták el. Ugyanak­kor négy új berendezést is munkába állítanak. (MTI) »Egy fiatalnak nem rossz fize­tés. . felsorolása, és a beszélgetések után kialakul — igen kedvező. Ebben megerősít Dudás Mária is, aki egy éve segédmunkás­ként dolgozik itt, és elégedett a kereseti lehetőséggel, i — A szalagfűrészen dolgo­zom. Márciustól 80 fillérrel emelkedett az órabérem, az­előtt 7 forint volt. Azt hiszem* egy fiatal segédmunkásnak ez nem rossz kereset. | — Miért éppen ide jött dol­gozni? — Többen jöttünk akkor is­merősök, otthoniak, hát jöt­tem velük. Vidékiről járok be, ezért alakult úgy, hogy kilép­tem az itteni KlSZ-szervezet- ből. Ergy hónapig voltam tag­ja, s nem is azért hagytam itt, mintha a kollektíva nem tet­szett volna, csak hát az idő. Úgy gondoltaim, itt dolgozom, és otthon leszek KISZ-tag. A bútorgyárban tehát nincs okuk panaszkodni az asszo­nyoknak. Nemcsak anyagias­ság az, ha a nők egyforma bért szeretnének kapni, any- nyit, mint a férfiak. Ezt egyre több helyen meg is valósítják. A bútorgyár pedig ezek között is példa lehet. Nem könnyű munka ez, amit itt a dolgozók, végeznek, de az asszonyokra minden helyi intézkedésnél tekintettel vannak. Nem vé­letlen, hogy például a délutá- nos műszakiban alig lehet nőt találni. Majdnem mindegyi­kük kizárólag délelőtt dolgo­zik, külön kérés nélkül is, de ha valaki délutános volt, és szól, mindig megcserélik a műszakot. Idén egy női öltö­zőt is építettek, hogy valame­lyest segítsenek az üzemi kö­rülmények elhanyagoltságán. Csak még annyit: jelenleg 352 dolgozójuk van, év végéig — már csak egy hónap van hátra — mégis 365-ire számí­tanak. — o. — NÓGRÁD — 1973. november 29., csütörtök 3 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom